Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
1S63. június 30. 3 Csütörtök Országos jellegű kertímag-bemufafó és versenydíj kiosztás Bánkúton Megyénk élen jár a kertimag termesztésében melőszövetkezetek elmúlt évi verBorsószüret a kondorosi határban Két hét vendégség, munkával fűszerezve — Fogadás a tsx-irodán — Strand, könyvtár, tánc: takaródéig Kicsit fáradtak már, a tupíroA Földművelésügyi Minisztérium rendezésében kedden nagyszabású kertimag-bemutató volt Bánkúton, ahova hazánk minden tájáról hétvennél több tudományos kutató és mezőgazdasági szakember érkezett. A vendégeket Bore« László a megyei tanács főkertésze üdvözölte, a Bánkúti Kertimag term el ő Gazdaság eredményeiről, terveiről Lestyán Mihály főagronómus tájékoztatta őket. A haitárszemilén szép növény- állományt, szépen gondozott táblákat és vegyszeres gyomirtásokat láttak. Megnézték többek között az ikersoros kukoricatáblán köztesként termesztett sárgarépadugványt és a maghozó uborkát. Láttak karósbabot, a heterózis paradicsom porozását, megnézték a nagyüzemi kertimag termesztésére alkalma® speciális talajművelő, növényápoló és betakarító gépeket. Délután a gazdaság központjában megvitatták a látottakat. Elmondták véleményüket arról amit láttak, de beszámoltak olyan módszerekről is, amit hazánk más tájain alkalmaznak. Ezután Beteker Vilmos, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főelőadója ismertette a heterózis paradicsomkel 1 mondanom, hogy Bikovszkij az edzéseken meglepő kitartásról és akaraterőről tett tanúságot. Kiválóan eleget tett az igen magas követelményeknek. Nem győztünk csodálkozni, hogy bár nem volt „birkózói” testalkata, mégis milyen jól bírta a fizikai erőfeszítéseket. Bikovszkij a legtevékenyebben kivette részét együttes munkánkból, amely az edzési módszerek tökéletesítésére és az űrhajó irányítási rendszerének kimunkálására irányul. Ki kell jelentenem, hogy az űrhajósoknak a mérnökökkel és tudósokkal együtt végzett ezen munkája a jövőben is tovább folyik, hiszen együttesen kell kitaposnunk az eddig járatlan utakat. Különösen jól emlékszem az utolsó napokra, amelyeket Bi- kovszkijjal együtt töltöttem a tavaly augusztusi csoportos repülés előtt. A fellövés előtti este eljött hozzánk a főkonstruktőr. Egy óra hosszat részletesen elemeztük a küszöbönálló repülést. A fő- konstruktőr nem tett különbséget köztem és helyettesem közt. A szívélyes, bizalmas légkörű beszélgetés után nyugodalmas jó éjszakát kívánt nekünk és elköszönt. Mi Bikovszkijjal még fél óra hosz- ■eat sétáltunk és felelevenítettük senyeredményedt. Elmondotta, hogy három termelőszövetkezet, két állami gazdaság és három munkacsapat ért el helyezést. A termelőszövetkezetek versenyében első helyre került a hajdúnánási Micsurin Tsz, s ezért a Kiss Bálint, féle motoros permetezőgép vásárlására utalványt kapott. Második lett a kondorosi Dolgozók Tsz. Képviselője egy ezüst talpon álló gyönyörű ólomkiristályvázát vett át. A gazdaságok versenyében kimagasló eredményeivel élre került a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat békéscsabai telepe. Bohus János telepvezető vette át a megérdemelt ezüst kupát és a vele járó oklevelet. A balmazújvárosi Lenin Tsz és a Kecskéscsárdai Állami Gazdaság oklevelet, három mumikacsa- patvezető pedig könyvet kapott. A minisztériumi főelőadó elmondotta, hogy Békés megye — hűen a régi hagyományokhoz — élen jár a kertimag termesztésében. Nemcsak Bánkúton, de másutt is szépen gondozott nagytáblák mutatják a hozzáértést, a jó munkát. Szívből örül a megye eredményednek s az állandó fejlődésnek, ami különösen a termelő- szövetkezetekben érezhető. az iménti beszélgetés részleteit. Bikovszkij megjegyezte: a főkonstruktőr úgy beszélgetett velünk, mintha holnap mindketten ugyanabba az űrhajóba ülnénk be. Ma már mindenki ismeri azt a beosztást és azokat a hagyományokat, amelyek szerint a szovjet űrhajósok a felbocsátást megelőző néhány órában élnek. Bikovszkij- jal együtt lefeküdtem. Reggel az orvosok megmutatták az alvásunkat ellenőrző műszerek által lejegyzett adatokat. Mindkettőnk vonalai egyenesek, szabályosak voltak, semmi eltérés, semmi cikk-cakk nem mutatkozott. Együttesen végeztük el a reggeli tornát, tusoltunk, megborotválkoztunk és megreggeliztünk. Az utolsó orvosi vizsgálat után beöltöztünk. A rakéta talapzatához sokad- magunkkal autóztunk. Elkísértek bennünket űrhajós barátaink. Útközben énekeltünk. A dalolásban természetesen Pável Popovics járt az élen. A kilövőhelyen ösz- szeölelkeztem Bikovszkijjal. Mivel az űrpilóta-sisakban nem lehet csókot váltani, összekoccantottuk a sisakunkat, ami az űrhajósok nyelvén ennyit jelent: viszontlátásra! — A mielőbbi földi találkozásig, Rekikenő a meleg, párás a levegő, olyan a kondorost határ, mint. ha egy percen belül kirobbanna a vihar. Az égen azonban fehér felhők lebegnek, szinte egy helyben állva tükrözik a napfényt; a zölden nyújtózó borsóföldön pedig tarkafürdőruhás, szalmakalapos lányok hajladoznak. Beljebb, a dűlőtől mintegy 100 méter, re már ládahegy emelkedik, színültig borsóval. Krajcsovics Pali bácsi, a mérleg mestere elégedetten írogatja be füzetébe a számokat. „Jobban szednek, mint a mié. ink” — mondja éppen Gyurcsán Pistának, a Dolgozók Tsz KISZ- tftfórának, aki 11 óra tájban jött ki, hogy megnézze a lányokat, elvégre a vendéglátónak kötelességei is vannak. Ha Gyurcsán Pista a vendéglátók ügybuzgalmával kerekezett ki a határba, akkor nem nehéz kitalálni, hogy a lányok: vendégek. Azok is. Mégpedig Szarvasról, a felsőfokú óvónőképző első évfolyamának 43 hallgatója érkezett néhány napja Kondorosra, hogy letudják a kéthetes, kötelező társadalmi gyakorlatot. Az évfolyam másik csoportja Mezőhegyesre ment, de „itt, Kondoroson sokkal jobb, keresni is többet lehet” — mondja pirosra sült karját nyúj- tóztatva Sasvári Eta, a G—2-es csoport tagja. A többiek — nyolcán vannak ebben a csoportban — azonnal felvilágosítanak, hogy eddig a cékettesék szedték a legtöbb borsót, és a tanulmányi átlag is a cékettőben a legjobb. Az elismerést már nem is hallják; van még egy félórájuk, és addig néhány ládát még tele akar. nak szedni. © — Megkínálom egy jó piros Munkással —, nyújtja felém cigarettásdobozát Lipták Mihály, a kondorosi gárda felügyelő tanára. Rágyújtunk, és Krajcsovics Pali bácsj mellé telepedünk, ahová a lányOk ötpercenként hozzák a méregzöld színű borsóval teli ládákat. Andrjusa! — mondotta Bikovszkij. — Viszontlátásra, öregem, — válaszoltam, azzal elindultam a lépcsőfokok felé, amelyek a rakéta felvonójához vezetnek. Repülésem befejeztével Bikovszkij szívből gratulált. — Most aztán rajtad a sor, — mondottam neki. Gondolatban előresietek. Látom, amint Bikovszkij beöltözik az űrhajós ruhába, jelenti elkészülését, majd elfoglalja helyét az űrhajó fülkéjében. Igen köny- nyű elképzelnem, mit fog érezni, amidőn a súlytalanság állapotába kerül, amint megkezdi a repülési program végrehajtását. Szinte úgy rémlik, ismerem a gondolatait. Ennek ellenére mégis nagyon izgulok érte, pedig úgy bízom benne akár sajátmagamban. Most már tudom: amikor az ember maga készül az űrbe, mikor maga repül a világűrben, sokkal kevésbé izgul, mint amikor barátja kering a Föld körül. Most én is az ő tavalyi szavaival szeretném kiáltani neki: — A mielőbbi földi találkozásig, Bikovszkij barátom! Szerencsés repülést, kedves öregem! A. Nyikolajev, űrhajós, a Szovjetunió hőse zott frizurák kócosak, és még a különösen divatozó lányok is rájönnek délfelé, hogy kényelmesebb lenne a munka valami egyszerű, ócska fürdőruhában, vagy short- ban, mint a bármilyen hódító bi. kini-költeményben... Mert — sajnos — a borsó érzéketlen ilyesmi iránt, és nem olyan előzékeny, hogy magától belerepüljön a ládába ... — Hajnalban 4-kor jövünk ki — vázolja röviden a napirendet Lipták tanár úr —, itt reggelizünk, 1 óra tájban jön értünk a kocsi, és bevisz a községbe. A napköziben ebédelünk, délután pihenés, este egy kis szórakozás... és másnap kezdjük elölről az egészet. Negyedik éve járnak ki nyaranta a kondorosi Dolgozók Tsz-be a szarvasi óvónőképzős lányok. Az intézet és a tsz kapcsolata kiállta az idő próbáját, nem akadt még olyan évfolyam, amelyik rossz emlékekkel ment volna el innen. — Pista nagyon kedves volt — mosolyog a KISZ-titkárra —, már az állomáson várt bennünket! — És az elnök? Ladnyik Mihály?... A lányok egymás szavába vágva mesélik, hogy az első napon, ahogy megérkeztek, valóságos kis „fogadás” volt az irodában: az elnök elmondta nekik a tsz történetét, beszélgettek a tervekről, és — a lányoknak talán ez tetszett a legjobban! — mindenki kapott egy- egy szép virágcsokrot is... 0 — Párban dolgozunk. így hala- dósabb a munka — nevet a tüzelő nap szemébe Pogani Irén és Marton Klári, aztán olyan elragadtatással beszélnek a napközi finom kosztjáról, hogy önkéntelenül is az órámra nézek: bizony, dél van már megéheztek... — Reggelire kakaó, szalámi volt, a tegnapi ebéd pedig gulyás leves, sok-sok hússal, és lekváros meg mákos kifli. Vasárnap pedig rántottcsirke lesz! És mindez teljesen ingyen, hiAz újkígyósi Aranykalász Tsz- ben — ahol kora tavasztól késő őszig rendszeresen dolgoznak a tagok és a családtagok — hatmillió forint évi bevételt terveztek a nagyüzemi kertészetből. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy tervük elérhető. A korai káposztából ugyanis harminc holdról harminc vagonnal exportáltak. Holdanként 24 ezer forint bevételt értek el káposztából. A zöldborsó táblában holdanként 18—20 mázsa szemtermést értek el. A gépek ugyanis kinn a földeken fejtik a borsót s a zöldhüszen a lányok étkezését az intézet fizeti, viszont amit a borsószedéssel keresnék, az mind az övék. Ügy számolják, hogy a 3—400 forint meglesz nem is egészen két hét alatt. Fél egykor kezdődik a napi vég. elszámolás. Krajcsovics Pali bácsi megsaccolja a ládahegyet: „Negyven mázsa, testvérek között is...” Negyvenketten szedtek. Azért negyvenketten, mert a negyven- harmadik, Nagy Julianna előző nap megsértette a kezét, és ms csak bal kézzel szedegetett, ameny- nyit tudott. — Vele mi lesz? — kérdezem a lányoktól. — Mindenki lead neki egy kilát — mondja komoly arccal Libor Teri, a képző KlSZ-vezetősé- gének egyik tagja. — így aztán Ä is megkeresi azt, amit mi. Egy villanásnyi a közösség erejéből és Nagy Julianna boldog... Milyen kicsi kell a boldogsághoz! 0 — Ma délután mi lesz a program? Ki mit szeret... A csoport egy része a strandra megy, a többiek a könyvtárba rohannák könyvet cserélni (két hétre is beiratkoztak!), este pedig a KISZ-klubba készülnek egy kis tánczenét hallgatni, meg tévét nézni. Így telik, és jól telik a két hét. Kondoros tetszik nekik, kellemesen érzik magukat, és mire haza- indulnak Szarvasra, mind a 43 lány olyan barna lesz, mint a csokoládé. — Azt hiszik majd, hogy üdülni voltunk — kacarásznak a lányok, és letelepednek az út szélére. — Jöhet a vontató, mert éhen. halunk!... Ha lehet, még rekkenőbb a meleg, még párásabb a levegő, és mozdulatlan, mintha forró olajban ülnének. De ők már a strandra gondolnak... Sass Ervin vely takarmánynak megmarad. Csupán zöldborsóból kétmillió forint bevételre számítanak. Megkezdték a szabadföldi uborka szedését és az új burgonya exportálását is. Űj burgonyából csupán külföldre nyolcvan vagonnal szállítanak. Naponta két vagonnal indítanak útnak. A jó hírt szövetkezet gondosan ápolt nagytábláin a legkorábban vetett területen szépen címerei a kukori. ca. Kedden a szövetkezet vezetői két méter magas kukoricát mértek s az erős szárak kettesével hajtják a csöveket. Az E. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Szerszám szükséges Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 262 mag-termesztő gazdaságok és ter<—Ary— Rend és tisztaság Két, egyenként 10 ezer férőhelyes csibenevelővel rendelkezik a békési Egyetértés Tsz. A gondozók tisztaságot és rendet tartanak az épületben és a környékén is. Időnként az ablakokat is megtisztítják, hogy minél több fény jusson be rajta a csibéknek. Címerei a kukorica, megkezdődött az uborka és újborgonya exportálása az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben
