Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

5 Vasárnap IMS. május 19. •• Ügyes-bajos dalnok Jogi tanácsadáson a szerkesztőségben Amióta bevezettük a jogtanács­adást, egyre többen keresik fel kéthetenként szombaton; a Népúj­ság szerkesztőségének 20-as szo­báját, hogy „gyógyírt” ‘kapjanak, jog-' ismerettel indulhassanak ügyes-bajos dolgaik elintézésére. Tegnap délelőtt jogtanácsosunk mellé ültem; hogy meghallgas­sam — ez esetben nem a jogta­nácsot, hanem a tanácsot kérőt. Milyen gondok, problémák, bajok, ügyek foglalkoztatják az embere­ket? Eltűnt két és fél hold főid? Bartolák Mihály ül a jogtaná­csos előtt. Szavaiból még érezni a több évvel ezelőtt történt súlyos közlekedési baleset nyomait. Nagy gondja van most. — Tetszik , tudni, az egyik öcsémmel örököltünk mi ketten öt hold földet, amely a kétsopronyi Dózsa Tsz használatában állott. Fele-fele alapon voltunk a föld tulajdonosai. Kaptam is eddig a háztájit, de most írt egy levelet a termelőszövetkezet, hogy nem tud ebben az évben háztájit biztosíta­ni. Előkerülnek a papírok, közjegy­zői okiratok, amelyek 'valóban ta­núsítják, hogy földdel rendelke­zik Bartolák Mihály. A tsz leve­lében mégis az van, hogy neki nincs földje, azaz két és fél holdat említ, de azt Bartolák György ne­vén. Hova lett a másik két és fél hold? Mert hiszen öt hold föld volt a tsz-ben_’ Persze, nehéz is kiigazodni, mert a közjegyzői okmány is eléggé zavarosan említi meg az örökösöket bartolák bácsi megkapta a jog- tanácsot,' delplggjc, a lehetőséggel, s mi is megtesszük a megjegyzé­sünket: a termelőszövetkezetnek mégiscsak tudnia kellene a másik két és fél höld földről is, mert lába azért mégsem kelt.. Oda a pénz Békésről jött az idős házaspár: Szöllősi Gábor és felesége. — Hát nehéz a mi ügyünk, dok­tor úr. Odalett a pénzünk, ellop­ták... Meg kéne keresni— Ez bizony válóban nehéz ügy. Ugyanis a rendőrségi nyomozás is eredménytelen maradt. A tettes ismeretlen. —- De hát kérem, nekünk van gyanúnk — erősködnek Szöllősd- ék. Ez esetben a jogtanács is és az újságírói vélemény is ugyanaz: gyanú alapján nem lehet perbe fogni senkit, nem engedi ezt szo­cialista törvényességünk. Bizonyí­ték nélkül nem lehet eljárás. A tanulság pedig: ne tartsuk a suf­niban a pénzünket, vigyük azt in­kább az OTP-be. Mert bizony na­gyon sokat kell 12 800 forintért dolgozni— így nem lesz kukoricánk...! Egyszerű az ügy. Zahorán Györgyné Mezőmegyerről kopog­tatott be a jogtanácsoshoz. — Az uramnak is van egy kis tanyája meg nekem is. A Béke Tsz most azt mondja, hogy az enyémet beszámítja a háztáji te­rületbe, mert hogy' az uram ta­nyáján lakunk. Igaza van-e a tsz-nek? — Igaza van, amennyiben egy családban élnek. Ugyanis minden családot csak egy háztáji illet meg — De hát így nem lesz nekünk kukoricaföldünk— — De lesz gyümölcsösük a ta­nya portáján. — Áh, nem terem az már— Egy lehetőség van csak, ha a fia (kiszolgált katona) önálló ház­tartást kezd, s akkor ő jogosult a szóban forgó tanya használatára. Ebben az esetben pedig Zahorán Györgyöknek külön jár a háztáji föld. Tessék panaszjegyzőkönyvet venni Nem is olyan egyszerű mindig a jogtanácsadás. Különösen, ha a tanácsot kérő nehezen akarja megérteni a jogokat és törvénye­ket. Ez az ügy is ilyen. Sebők Já­nos nagykamarási lakos a földjét keresi, melyet még 1952-ben beta- gosítottak, s helyette másik földet Az Orosházi Tűzoltótestület tagjai, valamint azok hozzátarto­zói részvételével pénteken — új kezdeményezésként — klubestet rendezett a Petőfi Művelődési Ház egyik termében. A jelenlevő­ket a tűzöltózenekar nívós muzsi­kával szórakoztatta, ezenkívül Kiss kapott. Ezt azonban nem fogadta el. Elhagyott főidnek tulajdoní­tották és az állam vette birtoká­ba. Ö meg magánembertől is, meg az államtól is vett ki bérbe földet. De innen is kicsúszott, mert lejárt az államnál a bérbe­adás, a magánember meg eladta a földjét. Most meg kellene a föld. — Dehogy a föld kellene! Csak azt szeretném, ha az eredeti föl­dem után kapnék föld járadékot. Azaz, írnák a nevemre. A törvény azt mondja, hogy a földet visszaigényelni 1957. febru­ár 28-ig lehetett csak. Ettől kezd­ve még bírói úton sem! — Én pedig addig innen el nem megyek, amíg nem vesznek fel jegyzőkönyvet az én panaszom­ról ... Sajnos semmit nem lehet tenni. A törvényt nem sérthetjük meg, de nem is akarjuk. Tanácsolom Sebők Jánosnak, hogy próbáljcm meg föld nélkül belépni a terme­lőszövetkezetbe. Szükség van ott a jó gazdákra. A vállát vonogatja, s csak haj­togatja, tessék panaszos jegyző­könyvet felvenni, tessék panaszos jegyzőkönyvet felvenni... . „ Jönnek mások is. Leszkó Pál, idős békéscsabai bácsi mondja, hogy három hold földet adott be a tsz-nek és 1961-ig kapta is a föld járadékot a Kulich Gyula Tsz-től, de azóta nem. A föld egyébként Kétsopronyban van. Hát jár-e akkor földjáradék? Jár! Vagy a csabai tsz-től, vagy a kétsopronyi tsz-tőL Túrák János arra kap választ, kinek jár illetményföld, s kinek háztáji. Gyebrovszki János bácsi azt tudakolja, hogyan kell a vég­rendeletet elkészíteni, lehet-e kö­zösen a házastárssal, akivel közös a ház is. Megkapja pontosan a választ. Elégedetten távozik. Ilyen dolgokkal foglalkoztak szombat délelőtt az emberek. Varga Tibor Katalin, a ruhagyár dolgozója népdalokat énekelt. A jól sikerült klubest arra biztatja a tűzoltó- testület tagjait, hogy a jövőben gyakran redezzenek ilyen jellegű találkozókat, mert ezzel a jó kol­lektív szellemet, a barátságot fej­lesztik körükben. Klubestet tartott az orosházi városi tűzoltótestület Benzin A szemüveg A Szarvasi úton a benzinkútnál hosszú kocsisor áll. A Pest, Oros­háza felől érkezők a tízperces vá­rakozást unva, sokszor dudádnak. Nagyon lassan halad a kocsisor és mindig újabbak érkeznek. Eddig legalább a város felől érkezők benn a Szent István téren megtöl­tették a tartályokat és úgy indul­tak Vidékre. Ma annak is, akinek ellenkező irányba visz az útja, először ide kell jönnie, hogy ben­zint vegyen fel, mert a város kö­zepén megszüntették a benzinku­tat. Bizonyára okkal..; ...de,jó lett volna, ha a meg­szüntetés egybeesett volna egy új benzinkút átadásával, mondjuk a Gyulai úton... * Sck panasz hangzott el az utób­bi időben az SZTK-ban, hogy a szemészeten sokat kell várni. A panaszok sokasodnak, de most már nemcsak a vizsgálat ideiére, hanem az OFOTÉRT-boltra is, amely lebonyolítja az SZTK-szem- üvegek kiadását. Igaza van Ke­rekes László tudósítónknak is, aki ugyancsak ez ügyben írt szerkeszt tőségünkhöz levelet, és példával is bizonyítja, hogy néha 30—40 per­cet kell ácsorognia a vevőnek, míg végre a pulthoz jut. Többször írtunk a békéscsabai üzlethálózat helyzetéről, gondolom most a felújítások során esetleg lehetőség nyílik arra is, hogy nem. csak a várost; hanem a megyét is I kiszolgáló üzlet nagyobb helyisé- I I get kapjon. I Ismét egy levélből idézek, amit egy idős bácsi írt hozzánk: „Nagyon kérjük, hogy szíves­kedjenek a IV. kerülettől, a Zrí­nyi utca elejétől a temetőig egy kis sétára indulni. Biztosan sok idős emberrel találkoznak útjuk során, akik meg-megállnak néba pihenni. Nagyon szomorú, hogy ezen az útszakaszon egyetlen egy padot sem helyeztek el...” Az idős levélírónknak a kérése úgy hiszem teljesíthető. A békés­csabai parkokban és utcákon el­helyezett padok számát lehetne csökkenteni azzal a néhánnyal, amit erre az útra helyeznének, hogy az idős asszonyok és idős férfiak útközben pihenhessenek. (—czi.) Rosszul értelmezett bátorság — Ügy ttthagyok mindent, hogy bottal üthetik a nyomo­mat. — Miért? — Gondolod, hogy tönkrete­szem magam az állandó idegfe­szültségben, az állandó vitában, amit naponta vívok a főnököm­mel ...? A fent idézett beszélgetést to- ” válbb folytatni és idézni nem érdemes. Azonban anrói már ér­demes néhány szót ejteni, hogy napjainkban újra és újra felvető­dik; mit és mennyit mondhat meg valaki — érthetőbben — a beosz­tott mikor és mennyire szállhat vitába főnökével, vagy vitába szállhat-e vele egyáltalán? Azt hiszem a feltett kérdéseken nem kell sokáig gondolkodni, hi­szen mindenki saját és személyes példájával tudja bizonyítani, hogy igenis elmondhatja véleményét, kifejtheti álláspontját. Legalábbis ma már ritka az a példa, hogy va­lakinek azért keli mennie, mert vitába szállt a ^elsőbbséggel.” Nem árt azonban olyan példáról szót ejteni, amely a rosszul értel­mezett bátorsággal van kapcsolat­ban. ... L. egyik nap azzal keresett fél, hogy szeretné elmondani pa­naszát. — Tessék! — válaszoltam és előkészítettem magamnak jegyzet- füzetemet, s az első panaszok után egyre figyelmesebben hallgattam a szóáradatot, a panasztévőt. A beszélgetés lényege egyelőre bizonyítékok nélkül az volt, hogy ...L főnöke egy kiskirály, aki az irányítása alá tartozó vállalatveze. tőket kezében tartja, elnézi azok hibáit; s tőlük apró szolgáltatáso­kat fogad el, stb. stb.., Be kell vallanom, hogy a bí- “ rált „főnök” ismerősöm, akit bármikor felkereshettem, a számára „rázós” ügyekben is, mé­gis elmondta azt, amit saját mun­katerületén hibának látott, nem takargatva az önmaga felelőssé­gét sem ... L. azonban olyan szen­vedélyesen ecsetelte a hibákat, hogy e szenvedély láttán hitelt ad­tam szavainak. Közben eltelt né­hány nap, és ón egészen máshon­nan hallottam újra ... L. főnöké­ről valamit, de a szavak kísérte­tiesen azonosak voltak .. .L sza­vaival. Mindegy, hogyan, de ki­derült, ... L. nemcsak engem, ha­nem mindenkit, akiről úgy gon­dolta, hogy „megbirkózhat” főnö­kével, felkeresett. Nem segítséget kért! Nem, „csak” panaszkodott jól megválasztott időközönként. A „bírált” főnök körül pedig egy picit megváltozott a levegő. Valami türelmetlenség jelentke­zett, de okát senki nem tudta ad­ni;.... L. pedig fújta továbbra is a magáét. Egészen addig, míg most már a bírált is tudomást szerzett erről. Meglepődött. Jogosan tette fel a kérdést: — Jó, jó, esetleg nekem nem meri elmondani ...L. a vélt sérelmeit. De hogy lehet az, hogy akinek elpanaszolja, azok közül egyesek a fülük botját sem mozgatják és időközönként meghallgatják a pa. nasztevőt. Ha valami van, szólja­nak nekem is! így történt azután, hogy egy­* szer csak mégis sor került „a főnök” és az ...L közötti be­szélgetésre.* Ezen a beszélgetésen én nem vettem részt. Nem tudom, hogyan zajlott le. Annyit azonban megtudtam, hogy ... L. volt az, aki kezet nyújtott főnökének, mondván: Feledem eddigi sérel­meimet és nyissunk új lapot, dol­gozok tovább*. S ezután távozott a főnök szobájából. De nem ment messzire, hanem felkeresett újra egy másik fórumot, ahol újra „ki. tálalt!” ,.. L-t újra meghallgatták de történni semmi sem történt, és most már nevezzük nevén a gye­reket: ...L. vádjait senki nem vet­te komoly an, de senki nem mondta szemébe, hogy hagyjon fel rágal­mazásaival. Azok, akik nem ismerték az ügyet, azok előtt ... L. a bátor ember szerepében tetszelgett Töb­ben úgy nézték fel rá, hogy „lám ez az igazi!’ Pedig ha tudták vol­na, hogy ... L. csak rágalmazott, akkor bizonyára e bátorságról más véleménnyel nyilatkoztak volna. A példától való eltérés úgy ér­” zem csak látszólagos: hiszen mindenki tudja, és ezt naponta le is írjuk, el is mondjuk, hogy tár­sadalmunk igényli és él a bírálat, az önbírálat fegyverével. A bírá­latnak mindig helye van, mert elő­rébb viszi a társadalom, vagy szű­kebben a munkahelyünk ügyét, saját munkánkat. De nincs helye és elítélendő minden olyan tevé­kenység, amely a bírálat ürügyén szapul embereket, akár vezetőről, akár beosztottról van szó. Egyet leszögezhetünk: nem bírá­lat az; sem beosztott, sem „főnök” részéről, amelyet szubjektive, sa­ját érzelmeinktől vezettetve, forró fejjed követünk el. A forrófejűség, a rosszul értelmezett bátorság töb­bet árt, mint használ. És, ha vala­ki ebbe a hibába esik, merje egy­szer elismerni azt. A baj az, ha valaki mereven és mániákusan ra. gaszkodik vélt sérelmeihez, és fel. hánytorgatja azt, a közkedvelt szó. val élve; elkezd „lelkizni”. Ezzel nem segít magán. Hiába beszél ar­ról, hogy őt nem értik meg, nem becsülik, nem ismerik el és az ég tudná felsorolni, hányféle sérelmet vél felfedezni egy rávetett tekin­tetben, egy halkabban elmondott köszöntésben. Csért jobb mindenkinek, an­“ nak is, aki véleményt mond, annak is, akiről véleményt mon­danak, ha ötig számol, s ha az nem elég, akkor tízig, szóval gon­dolkozik, és csak utána nyilatko­zik. Lehet, hogy ez iskolás dolog, de nekünk felnőtteknek sem árt néha, ha e picinyke matematikai gyakorlatot elvégezzük. Dóczi Imre Közgazdászt egyetemi vég­zettséggel vagy technikumi érettségi és középfokú Kulturált munkahelyre, kiskereskedelmi egységhez, kereskedelmi gyakorlattal, statisztikai eladót vizsgával rendelkező felveszünk dolgozót felveszünk. „Reprezentatív üdét 47834’’ Cím a kiadóban. jeligére a Békéscsabai Hirdető, hoz. 416 47834

Next

/
Oldalképek
Tartalom