Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

W6S. május 12. 5 Vasárnap Megkezdődött megyénkben a politikai irodalmi hónap előadássorozata A Magyar—Szovjet Baráti Tár. saság, a Kossuth Könyvkiadó és a helyi párt. és tömegszervezeteik rendezésében május 10-én, pénte­ken este kezdődött meg a május 10 és június 5-e között megren­Kondoroson. a Dolgozóik Tsz. ifjú­sági székházának nagytermében. A helyiséget zsúfolásig megtöltő idősek és fiatalok, nők és férfiak előtt dr. K-arsay Elek, az Országos Levéltár munkatársa, mintegy 15 jelentős dofcumentumkönyv írója tartott előadást a szovjet hadse­reg fasiszták felett aratott győzel­mének részleteiről. Az érdeklődés­sel meghallgatott előadása után a Soha többé című svéd összeállítá­sú háromrészes dokumentum- filmet pergették le a résztvevők előtt. A film felelevenítette azt a sok borzalmat, amit a német fa­siszták követtek el a több mint négy évig tartó háborúban, az európai és más országokban. Véradó-nap a Sarkadi Cukorgyárnál Már hetek óta készülődött a cukorgyári Vöröskereszt-szerve­zet a véiadó-nájf) megrendezé­sére. Felkértük az üzemi párt- és KISZ-szervezetet, vállalatve­zetőséget, az üzemi szakszerve­zetet és a gyárunkban működő tömegszervezeteket, hogy segít­senek az ingyenes véradás je­lentőségét ismertetni a dolgo­zókkal. A kérés sok helyen meghallgatásra talált, mert elő­zetesen 129 dolgozó jelentkezett véradásra. Voltak, akik előze­tes jelentkezés nélkül is eljöt­tek. Dicséret illeti az építkezési, a szivattyús, a szeletszárító szoci­alista brigádokat, a nagyiroda, a telep és gépműhely dolgozóit, a cukorrakodó brigádot a termeltetési dolgozókat és nem utolsósorban azon vöröskeresz­tes aktívákat, akik a véradásra segíteni jöttek, előzetesen nem jelentkeztek véradónak és szin­te valamennyien véradókként is hozzájárultak a véradó-nap si­keréhez. Május 7-én kora reggel meg­érkezett a megyei Véradó Állo­más teljes felszerelésével. A véradás rendben, a dolgozók példamutató magatartásával zajlóit le. A Sarkadi Kender­gyár dolgozói húsz fővel gyara­pították a véradók számát. Németh János Vk. titkár. I—!---L___________________________* d ezendő politikai irodalmi hónap Láttuk Hallottuk Szóvá tesszük i»miiiimwtimiiimiMmm<ii!!iiiiiiii!iimiiiiliuiiiMlllumililumHMiiiiiiimiiiimil»ililiinmiiiiiMillliuiiimiliiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi<ii Tisztaság Orosháza közked­velt reggeliző helye a főúton lévő tejivó. Néhány napja mi is betértünk oda há­rom deci tejre és két kiflire. Azt láttuk, hogy átforgatták az üzletet, a pult az el­lenkező sarokba ke­rült és a kiadó-ablak szabadon maradt. Néhány lépcsőn fel- menve még asztalo­kat is talál a terjre szomjas vendég. Azt azonban már kevésbé értjük meg, hogy a reggeli nagy forgalom után — tiz órákor — az aszta­lokon miért állapít­ható meg, hogy előttünk körülbelül hányán reggeliztek mag, mert a pohár nyoma minden asz­talon ott van, ka­kaó1, kávé- és tej- színű kör alakjában! Nem akarom bán­tani a szolgálatkész és udvarias, kiszolgá­lókat, tudóm, arról ők nem tehetnek — sértés ne essék —-j ha a vendég „ma­lac”?! Gondolom ■ azért, egy asztaltörlő szi­vacsra ebben az üz­letben is telne! Nyulak Békéscsabán csü­törtökön este vihar volt. Mindenki hal­lotta az égzengést és látta a villámlást is. Jaminában az egyik házban rutjy izgalom volt, már nem a villámlás mi­att, bár mint kide­rült, azért is lehetett volna, hanem azért, mert egyetlen házi­nyúl családi örömök elé nézett. A család apnaja-nagyja ei volt foglalva a nyúlbébik világrajöttével_ Fi­gyelték, hogy a szőr­kupacban vajon hány kisnyuszi moz­dul meg Hatalmas villámlás világította meg az udvart és a nyúlnéző család meg­döbbenve meredt lángoló házukra. Szerencsére a tűzol­tók hamar kivonul­tak és eloltották a tüzet. így hallottuk; a „nyúlszülés” men­tette meg a családot a halálos villám- ütéstől. Határidők Távol áll tőlem, hogy az építőipar kiváló szakembereit úton-útfélen bírál­jam. Vagy bíráljam azokat, akik a határ, időket így és úgy to­logatják, mindig a naptárfordulással hátrább. Gyopáros- fürdőn láttam, hogy a termálmedencét most kezdték el be­tonozni és már hal­lottam, és írtuk is, hogy szombaton nyitnak. Békéscsa­bán majdnem ugyanez a helyzet, itt már meg is nyílt a strand, de a kül­ső medence csempéit csak most rakosgat­ják vissza. Fránya dolog az a határidő, lehet vele labdázni. Be nagyon szeretnénk, ha az építőipar jó hírnevet szerzett munkásai e két strand építésénél kitennének magu­kért és nem vennék mereven a határidő­ket, hanem sokkal hamarabb befejez­nék a munkát. Biztosan szeretnek fürdeni és strandol­ni ők is! (-czi.) ba, aztán rándított egyet testén, nagyot fújt és folytatta a kerin- gőt meg a régi tangót. Sárikának volt a legnagyobb keletje, egymásnak adták a tán­cosok, forgott kipirulva, tették nekj a férfiak a szépet, mintha nem lett volna akadály a bútor, nem lett volna a többi táncos a szobában, úgy lebegett ez az asz- szony. szinte röpítette táncosát s egy-egy szófoszlány, kaccantás ért néha Kati füléhez, amitől sejteni lehetett, hogy a férfiak miket súgnak, bókolnak, gőgi- csélnek tánc közben. Aztán mintha megtorpant vol­na az áradat, János kérte tánc­ra Sárikát, s Kati csak azt látta, hogy észre se veszik a tűzoltót, aki lekérésre hajlongott mellet­tük, csak kerigenek senkit se lát­va, széles, libbenő mozdulattal, hátrahajolva a tánc forgásában, suhanva és egymást nézve, mint. ha senki más nem volna rajtuk kívül a világon. Katit újra az az érzés lepte meg, mint reggel, mikor Sós Kálmán beállított: hát kié ez a ház, kié az életünk? itt iszik, hangoskodik, toporog ez a ban­da, olyan is van köztük, akit so­ha életében nem látott. Az em­ber még a saját fészkében Sem maradhat soha magára. Uvölte- ni kellene: — Kifelé! Kifelé in­nen! Kinyitni az ajtót és szi­gorú arccal várni, míg mind elszállingózik megszégyenülve. S ő közben vezetgeti ezt a koros gyermeket, mosolyog a botlásain és hallgatja bölcselkedését: — Asszonyom, a maga férje aranyember. Számítunk rá. Ez annyi, mintha azt mondtam vol­na: számítunk magára. Jól is­merem a járást, városokat is, más megyéket, néha kedvem volna azt mondani: minden az asszonyokon múlik. — Kifelé, kifelé innen! — üvölt Katiban a belső hang. A külső mosolyog é6 átvált a láb keringöről egy gyors foxra. — Mily mesés dolog a Niaga­ra vízesés... Régi sláger csak a dallama maradt meg Tibor ujjaiban és az egykori tánciskolások emlé­kezetében. János tovább folytatja a ke­ringést még a fox ütemére is, most egy helyben forognak a szo­ba sarkában, aztán néhány lé­péssel körülsuhannak nem is egymást vezetve, hanem mintha egy volna a gondolatuk is, s míg Kati ott botladozik a zongora mellett, érzi, hogy ez a tánc, az Anna-napi tánc a hosszú hajú leánnyal, az a repülés, amit ő nem tud követni, csak vergődve nézi, hova száll ez az ember, az ő embere, milyen veszedelem­be? Sikoltani kellene, de ahhoz is gyenge, hogy sikoltson. Kibírhatatlan meleg van a szobában, ablakot kellene ki­nyitni, minden ajtót, ablakot, repüljön mindenki ahova akar, és csönd legyen végre, nagy nagy csönd, csöndes hűvösség. De Tibor tovább veri a bil­lentyűket, s mintha senki nem venne észre semmit; toppanta­nak és csoszognak a lábak, hó­fehéren villan ki Sári foga a le­hunyt szemű mosolygás mögül, János röpdös a fehér ingben — kabátját már régen levetette — keze is szokatlanul fehér, ahogy összefonódnak ujjai Sárika ki­csiny kezével, és biztosan a fal­hoz horzsolódott vagy valame­lyik bútorhoz, keze bőrén piros csík fénylik, eleven, piros vér- csepp. ' Nem is érzi. Talán azt se venné észre, ha elsüllyedne az egész világ és csak ők ketten maradnának röp­penve és forogva a tánc bűvöle­tében, talán azt se erezné, ha minden vére kifolyna s úgy hal­ványodna bele a világba, mint az ég kékségébe a kavargó, 6zét- foszló felhő. Gyorsra vált a tánc, egyre gyorsabbra, mintha most kezde­ne forrni, Kati leáll, valamit re- beg táncosának, a zongorához támaszkodik és nézi az egyre gyorsuló kavargást, de nem lát mást belőle, csak azt a fehér in­get, Sárika kinyilt szája mögül elővillanó fehér fogsorát, és Já­nos öklén azt a piros, kiáltó pi­ros vércseppet. Nem, ezt nem lehet kibírni, ezt nem lehet túl­élni. — 30 évvel ezelőtt, 1933. má­jus 12-én halt meg Krúdy Gyu­la író, a modern magyar próza egyéni hangú mestere. Első műveiben a dzsentrivilágot áb­rázolta (A víg ember bús me­séi — 1900) Később ragyogó stilusművészettel, a nyelv zenei­sége felhasználásával vallomás- szerű emléket rajzolt, melyek­ben gyakran éles társadalom­bírálat volt. Kedvelt hősei a régi Pest mulatságos figurái, költők, ősz gavallérok, újságírók. (Szindbád regények, A vörös postakocsi, A hét bagoly, Az élet álom). Nevezetes kortársai­ról itta A tegnap ködlovagjai című munkáját. 1963, május 12„ Krúdy Gyula — 230 évvel ezelőtt, 1733-ban e napon született Sajnovics János csillagász és nyelvész. 1768-ban Norvégiába utazott a Venus -bolygó átvonulásának megfigyelésére. Itt Sajnovics, a lapp nyelvnek a magyarral való rokonságát fedezte fel és 1770-ben Koppenhágában jelentette meg az első, nyelvünk finn-ugor rokonságát igazoló tanulmányát. »*« — 260 évvel ezelőtt, 1703. május 12-én adta ki Rákóczi Fe­renc a lengyelországi Brezan várából a szabadságharcra vonat­kozó felhívását: Megújulnak a dicsőséges magyar nemzetnek régi sebei. A képtelenül hatalmaskodó, porcióztató, sónkat, kenyerünket elvevő császáriak ellen, édes hazánk és nemze­tünk mellett — ezekkel a szavakkal kezdődött Rákóczi ma- nifesztuma. A Csárdáskirálynőt a megye községeiben is bemutatják Színiházunk nagy közönségsi­kerrel játszotta Békéscsabán Kál­mán Imre világhírű operettjét, a Csárdáskirálynőt. A székhelyi elő­adások után május 14-től a me­gye községeinek művelődési ott­honaiban is színre kerül az ope­rett, melynek főbb szerepeit Bar- cza Éva, Bánffy Frigyes, Máfcray Mária, Beleznay István, Székely Tamás, Széplaki Endre alakítják. Az első tájelőadásra május 14- én Végegyházán kerül sor, majd szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap Békésen, Dobozon, Mezőhegyesen, Sarka­don és Orosházán játsszák A hó­nap utolsó hetében — többek kö­zött — Battonyán, Szarvason, Szeghalmon és Mezőkovácsházán lesznek az előadások Kizárólag nők részére Mennyi csodál nivaló akadt az ízlé­sesen. és szépen megrendezett női fe­hérnemű-kiállításom, azt az tudja, aki részt vett pénteken délután Békéscsa­bán, a Balassi kultúrotthonban bemu­tatott Kizárólag a nők részére rende­zett kiállításon. A Békéscsabai Körös Állami Áruház nőtanácsának kezdemé­nyezésére már második alkalommal rendezték meg ezt a hasznos és ér­tékes bemutatót. A ,120 különféle pi­zsamák, hálóingek, ágy kabátok, für­dőruhák, melltartók és női nadrágok közül melyik tetszett legjobban a je­lenlevő 260—300 női érdeklődőinek, azt nehéz lenne eldönteni. Valamennyi be­mutatott fehérnemű nagy tetszést ara­tott, ezt a hosszan tartó tapssal nyilvá­nították. A testkultúrához hozzátartozik az Íz­léses és szép fehérnemű is. Ebben pe­dig bővelkedett a Körös Állami Áru­ház. Különösen az olcsó, 76 forintos, ízléses kivitelben készült, alig pár centivel a térdet takaró krepp háló- ingek különböző fazonja nyerte meg a jelenlevők tetszését. A hozzátartozó reggeli kabátok tették ízlésessé és ele­gánssá. A szatén hálóingek és ágyka- bótok, a nylon kombinétok, hólóingek is nagy elismerést arattak. A két szín­összeállítás ú krepp és piké pizsamák is megnyerték a jelenlévők tetszését. A pizsamák közül különösen a rövid, tér­det takaró Éalásznadrág-fazonofk tet­szettek. A nyolc különböző színű és fazonú fürdőruhák is nagy elismerést arattak. Az idei flürdőruhafázontból bő a válasz­ték. Még ma sincs eldöntve, hogy me­lyik a divatosabb, az egyrészes-e vagy a kétrészes. Mind a kettő divatos. Leg­jobban a test alkata dönti el, kinek melyük áll jól. Az egyrészes előnyö­sebb a teltkarcsúaknak, a kétrészes a soványabb, karcsú nőiknek áll jóa. MÁJUS 12. Békési Bástya: Mindennap élünk. Békéscsabai Brigád: A Robinson-csa- Iád. Békéscsabai Szabadság: A Ro­bin,son-család. Békéscsabai Terv: Csak ketten játszhatják. Gyomai Szabadság* Egyiptomi történet. Gyulai Erkel: Dél­után ötkor Madridban. Gyulai Petőii: Isten őszi csillaga. Mezőkovácshá.i Vö­rös Október: A harmadik fiú. Orosházi Béke: Oldás és kötés. Oroshá i Parti­zán: Huszárkisasszony. Sarkadi Petőfi: a hét dada. Szarvasi Táncsics: Válás olasz módra. Szeghalmi Ady: Az élet újra kezdődik. Az Aszfaltútépítő Vállalat zirci és felsőzsolcai munkahelyeire azonnali belépéssel felvesz kubikos és segédmunkásokat. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin út 5/a. 47745 (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom