Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-23 / 118. szám
1963. május 33. 4 Csütörtök Harminckét intézkedés a Gyulai Bútoripari Vállalat műszaki fejlesztési tervében Kétezer forinttal nőtt az egy főre eső termelési érték — Hatvanhat újítás — Új gépcsarnok épül — Először Hogyan lehet meggyorsítani a lakásépítkezést? Megjegyzések egy állandó bizottsági ülés után teljesítették az els Á Gyulai Bútoripari Vállalatnál az elmúlt évben 98 407 forint volt az egy főre eső termelési érték, ami kétezer forinttal több az előző évinél. Az állandóan növekvő termelékenységet elsősorban a helyes munkaszervezéssel érték el. Már tavaly elkészítettek egy programozási tervet, amelyben kidolgozták minden hétre az üzemrészek feladatát. Például egy szekrény ,,átfutási” ideje a pihentetéssel együtt 80 nap és a terv alapján a mindennapi feladata kidolgozottén került a műszakiak és a munkások elé. Az idén is készítettek műszaki intézkedési tervet, amelyben 32 fontos intézkedés sze_ repel. Helyet kapott ebben a tervben a munkásoknak és a műszakiaknak a javaslata. A gyárban 66 újítást valósítottak meg. Nyolcvanhétezer forint értékű az anyag- és bérmegtakarítás az üzemben, s egyik legjelentősebb A mester és Felvételünk az Orosházi Cipész József szaktanácsaival látja S negyedévi tervet újításuk — hogy a kombinált szekrények éleit furnírozás helyett piskótakeleléssel készítik —, járult ehhez legjobban hozzá. Hét új, modern gép beszerzése is szerepel az intézkedési tervben, amelyből két sorozatúké és egy marógép már megérkezett. A gépeket az egymillió forintos költséggel épülő új gépcsarnokban helyezik el. A vállalati eredmény legjobban a munkások átlagkeresetének alakulásában mutatkozik. Íme, egy összehasonlítás: a műit év első negyedében 1208 forint volt a havi átlagkereset, az idén 1371 forint lett. Először fordult elő a vállalat történetében, hogy teljesítették az első negyedévi tervet. Tavaly 84 százalékra, az idén pedig 100,9 százalékra teljesítették első háromhavi tervüket. — kis — • •••«• • • ■••••••■ tanítványai Ktsz-ben készült, amikor Vági el a cipész-szakma tanulóit. ÚJSÁGHÍR: Napirenden: a lakásépítkezés címmel lapunkban beszámoltunk arról, hogy a megyei tanács építési és közlekedés- ügyi állandó bizottsága megtárgyalta az osztály jelentését az állami, szövetkezeti, társaslakásépítés és a magánerőből történő családiház-építés helyzetéről. Gondolom, a hír különösen azok számára jelent érdekességet, akik maguk is lakásra várnak. De joggal teszik fel a kérdést, vajon ez a tanácskozás jelentett-e előrébblépést? Meggyorsul-e a lakásépítkezés üteme, több lakás lesz-e és csökken-e a várakozási idő? Első megjegyzés Az állandó bizottsági tanácskozás azért érdekes, mert legalább felmérte azokat a lehetőségeket, amelyekkel jelenleg rendelkezünk. Az emberek igénye ma az, hogy korszerű lakásban, lehetőleg családi házban éljék le életüket. Ezt az igényt támasztja alá az az adat is, hogy az 1962- ben épített családi házak száma megyénkben 1349. Százalékban pedig annyit jelent, hogy az épült lakások 82,2 százaléka családi ház. Ez a számadat egy régebben húzódó vitának is pOntot tesz a végére, mert ez bizonyítja azt is, hogy az emberek jelenleg szívesebben költöznek a kertes családi házakba. Ehhez mindjárt hozzá kell tennünk azonban azt is, hogy ezzel az építkezéssel viszont városaink és falvaink területe még tovább növekedne, ami már nem lenne ló. Így elsősorban jelentkezne a házhelyprobléma, és a súlyos gondot okozó feladat, a közművesítés. Az új kertes, földszintes, beépített területek, út-, víz-, csatornahálózatot követelnek. Ez pedig csak drágítaná az építkezéseket. A fentiekből könnyen megállapítható, hogy az igényeket a lehetőségekkel párosítani kell. Keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek a városépítést, a korszeEgerek és egerek A tsz fegyelmi bizottság harcias, mondhatj nám felpaprikázott hangulatban ült össze. Az elnök G. Tóth József, olyan beszédet mondott az egy zsák tengerit eltulajdonító F, Varga Sándor ellen, hogy minden szava dörrenö puskagolyóként repkedett a szobában. A bűnös, példa nélkül álló cinizmusát jól elemezte Virágos Mihály. Megbélyegezte Varga tettét, majd hozzátette, hogy a közös tengerit közös zsákban vitte el, — Erről jobb, ha nem beszélünk — szólalt meg a mind ez ideig csendben ücsörgő Varga. — A zsák lyukas volt és szóródott belőle a tengeri. Ez aztán' irtózatos vihart kavart a bizottságban. Hogyhogy! Lyukasaik a zsákok? Valaki kiabálni kezdett: akkor egerek is vannak! Azok pedig a tengerit zabolják. Tehát Varga nem is olyan bűnös, mert végtére is hasznos dologra akarta fordítani a közös tengerit Az elnök alig bírt reutet teremteni: — Ne essünk kétségbe, emberek! — kiabálta. — Inkább azt keressük, hogy ki a felelős a lyukas zsákokért! — Erre fel- morajlott a bizottság: — A vezetőség! — Varga buzgón bólogatott ehhez a felfedezéshez s közben sajnálkozva hajtogatta, hogy a tengeri jó részét útközben elszórta, — Ezt a szégyent! — szisszent fel Virágos Mihály. — A vezetőség hibája miatt így kell leközölni a drága tatka/r- mányt! Erre a keserű megjegyzésre aztán mindenki felbőszült. Ha megtudják a szomszédban, hogy a Harcos Tsz-ben a közöst már csak lyukas zsákokkal lehet dézsmálni... Hogy a Harcos Tsz ilyen zsákokkal készült fel a tavaszra. — Csak nyugalom — igyekezett a kedélyeket hűteni G. Tóth, amikor Virágos fújni kezdte a parazsat ily módon: — Addig nem lesz nyugalom, amíg egyikmásik tagtársunk ilyen dolgok miatt bajba keveredik. Rögtön példának hozta fel F. Varga Sándor esetét, akit a vezetőség zsákok iránti nemtörődömsége bajba kevert. Szép beszédet mondott Varga mellett, amelyben méltatta, hogy érdemei ekvitathatatla- nok, hiszen egy súlyos mulasztásra terelte a bizottság figyelmét. Majd kérdéssel fordult Vargához: — Őrizte valaki a teu- koricagórét? — Senki — hangzott a hetyke válasz. — Hát már ide jutottunk — zúdult fel erre újra a bizottság. — Lyukasak a zsákok, alszanak az éjjeliőrök. Tűrhetetlen állapotok. Így nem lehet a fegyelmit lefolytatni! A nagy háborgást most már az elnök sem tudta elcsitítani. Az általános hangzavarban csupán egy ember hallgatott mind ez ideig: Korpás Gábor. Ellenben most ő is megszólalt. — Na jó, jó! Hanem mi lesz Vargával? Végtére is lopott! — De milyen zsákkal? — szegezte neki a kérdést Virágos. — Mégis, mi legyen Vargával? — makacsko. dőlt Korpás, mintha nem is hallotta volna a kérdést. Ekkor a bizottsági tagok közül valaki azt javasolta, hogy büntessék 10 munkaegység levonására. Mások ötöt javasoltak, volt, aki egy mellett szavazott. Ekkor újra Virágos kért szót, s kifejtette, hogy Varga végeredményben a közös takarmányt mentette az egerek elöl. Majd a bizottság zajos helyeslése közben javasolta a büntetés elengedését. Végső érvként ezt mondta: — Hagyjuk Vargát. Ami véle történt, az végeredményben bármelyikünkkel megeshet. Itt vannak azonban az egerek... Griff Sándor rűséget és az építkezni szándékozó magánérdeket közös nevezőre hozza. Ennek a célnak érdekében már sikeresnek mondható a szövetkezeti I lakóházépítkezés, amely mindhárom városunkban megindult és az elkövetkező időben a fejlesztést figyelembe véve tovább növekszik. Második megjegyzés Senki nem vitatja, hogy az új lakások építésénél figyelembe kell venni a város érdekét vagy éppen a község érdekét. Megyénket járva úgy községeinkben, mint városainkban sok elhanyagolt épületet találunk. Az is köztudott dolog, hogy e régi házingatlanokra évente sok százezer forintot fordítunk éppen azért, hogy ezek megfeleljenek az igényeknek és a város, vagy község szépségének is. Itt jelentkezett ezen a tanácskozáson az a probléma, hogy meddig is tartogassuk és mennyit fordítsunk ezekre a régi, elavult házakra? Mikor és mennyi épületet lehet szanálni? A tanácskozás is, de a kívülállók véleménye is az, hogy akár Orosházán, Gyulán vagy Békéscsabán bátrabban kell, persze a lehetőségeket figyelembe véve felszámolni ezeket az épületeket, hogy helyükre korszerű, új házak kerüljenek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a városkép újjáalakulna, modernebbé válnának városaink. Annál is inkább adott ez a lehetőség, mert a most megindult közművesítés a városoknak úgyis e belső területeire terjed ki. Hozzá lehet tenni még azt is, hogy a magas beépítés olcsóbb és a városokban elengedhetetlen. Mindjárt itt »kell megemlíteni azonban egy problémát A magas beépítés jelenlegi formájában azonban nem sokat lendít és nem sokat segít a városok szépségén. Egy kezünkön meg tudnánk talán számolni azt a néhány új épületet, amelyet az átlagos szemlélő is szépnek fogadhat el. Ugyanúgy, mint az állandó bizottság és még néhány más tanácskozás bizonyítja, a tervezésnek fokozottabban kell lépést tartania az igényekkel, szebb és tetszetősebb terveket kell készíteni. Ez nemcsak megyei, hanem országos gond ma is. Harmadik megjegyzés Visszatérve a családiház-épít- kezések problémájához éppen az állandó bizottsági tanácskozás itt hozott újat. A tanácskozáson jelen voltak az OTP központjából is. Hozzászólásukban elmondották, hogy az OTP a kormánytól kapott felhatalmazás során a kis társasházak, és sorházak építésére kedvező részletfizetési feltételek mellett történő értékesítésére kapott engedélyt. A sorházas lakóépületek alatt olyan családi házakat értenek, amelyeknél az egyes lakásokat tartalmazó házegységek kétoldairól közös tűzfallal egymáshoz csatlakoznak és 4—6. esetleg 8—10 egységből álló házfüzért alkotnak. Az épület- egységet képező házak lehetnek földszintesek és emeletesek. Minden lakás, illetve épületegység önálló, s körülbelül 60—90 négyszögöles telken áll. Ez az építkezési forma már az ország jó néhány, városában sikerrel folyik. Azonban hozzá kell tennünk azt is, hogy ennek is megvannak a korlátái. A lehetőségeket azonban figyelembe véve érdemes lenne felmérést végezni, így különösen Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Békésen, Füzesgyarmaton, Gyomén, Szarvason, Szeghalmon és Tótkomlóson, hogy vajon ezekben a helységekben, hogy lehetne olyan összefüggő, a város és a község képét emelő területeket találni, ahol ezeket az építkezéseket nagyobb ütemben, folyamatosan lehetne végezni. Békéscsabán érdemes lenne felmérést végezni, hogy azokon a helyeken, ahol eddig a házhelykiosztásnál a földszintes beépítést tartottuk célravezetőnek, lehet-e esetleges módosításokkal sorházbeépítést megvalósítani. Az OTP megyei fiókja most saját erőből keresi a lehetőségét ennek, de úgy gondoljuk, a városi és a községi tanácsok illetékes állandó bizottságai éppen a megyei állandó bizottság javaslata alapján ehhez nagy segítséget tudnának nyújtani. Végül érdemes megjegyezni, hogy azon sem ártana törni a fejünket, hogy vajon a sorházépítkezésnél hogyan lehetne hasznosítani a középblokkos építkezést, hiszen azok szállítása körülbelül 60 kilométeres távolságig kifizetődő, és a Békéscsabai Téglagyár kapacitása eddig még nincs kihasználva. Tehát lehetőség lenne arra, hogy lényegesen több lakást, az igényeknek is jobban megfelelő sorházakat építsünk, lényegesen kedvezőbb feltételek mellett Dóczi Imre Új gépek könnyítik meg a munkát Az Orosházi Faipari Vállalat bútorrészlege ez évben kezdte meg az Erzsébet-háló és a Béke- garnitúra gyártását. A minőséget sikerült úgy kialakítani,, hogy a Budapesti Bútorértékesítő Válla, lat egy esetben sem emelt kifogást. Megkönnyíti a munkát az új fényező- és enyvezőgép. amit nemrég kapott az üzem. A III. negyedévben egy felső marógép is érkezik, amellyel csapozás, núto- zás és hosszlyukfúrás végezhető. A vállalat seprűrészlege új seprűkötő gépeket kap. Ezeket a karbantartó részleg felújítási keretből 35 ezer forint költséggel készíti el. A seprűkötők a II. félévben már csak gépen dolgoznak. Általános sztrájkot tartanak az olasz kikötőmunkások Róma (MTI) Az Olasz Általános Munkásszövetséghez, a CGIL-hez, valamint a Katolikus CISL-hez és a szociáldemokrata UIL-hez tartozó kikötőmunkás szakszervezeték titkárságai együttes ülést tartottak, amelyen elhatározták valamenynyi olasz kikötő dolgozóinak általános sztrájkját. A sztrájk pénteken reggel 8 órától szombat délig tart. A kikötőmunkások munkafeltételeik megjavítását, a munkához és a szervezkedéshez való jogaik csorbítatlanságát követelik.
