Békés Megyei Népújság, 1963. május (18. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-23 / 118. szám
1963. május 23. 5 Csütörtök Amikor a munkaidő véget ér... Vallomásokat olvasgatok. Szűk. szavú feleleteiket kíváncsi kérdésekre. A kétoldalnyi kérdőíveket fiatalok töltötték ki Bucsán, Kaszaperen, Orosházán, Békésen és a megye más szegletében. Arra válaszoltak, hogy mit csinálnak, merre járnak, ha befejezik napi munkájukat, mi tölti ki szabad idejük perceit, óráit. Minden kitöltött kérdőív tükör, az egyik sivár, a másik ígéretes képet vetít vissza. Meditálok fölöttük, mert önmagában mindegyik elgondol, koztató. Mindenekelőtt már az is érdekes, hogy egyáltalán megszülettek ezek a vallomások. A megyei KISZ-bizottság küldte ki a kérdésekkel halmozott íveket a fiataloknak. A kíváncsiság és a felmérés időszerűsége sarkantyúzta a megye ifjúsági vezetőit. A látogatásokon, beszélgetéseken túl az elmélytiltség igényével igyekeztek képet alkotni arról, hogy jól használj ák-e fel szabad idejüket a 14— 26 évesek, Okos dolgokkal foglalkoznak-e vagy céltalanul pazarolják a munka utáni órákat. A kér. désetk annál is inkább praktikusak, mert egyre több a szabad idő, s a társadalom fejlődésének velejárója ez a növekedés. A felmérés alapot szolgáltat néhány következtetés megkockáztatására, új teendők megfogalmazására. Mivel a legtöbb válasz falusi fiataloktól érkezett, róluk essen először szó. Ha arra gondolunk, hogy az ötvenes évek elején, de még derekán is sok helyen megelégedtek a szirupos, émelygős színdarabok tanulásával, a ponyvaregények olvasásával, a kocsma áporodott levegőjével, akkor kétségtelen, hogy jelentős fejlődésről beszélhetünk, ha nem is általánosságban. Megnőttek az igények még az eldugott faluban is. A jó szépirodalmi könyvnek varázsa van. (Különösen a lányok körében.) A televízió népszerű lett, a kulturált, nyilvános szórakozóhely kívánalommá vált, s nem kelt csodálatot, ha kis csoportok hét végén országjárásra indulnak. Megnőtt a kulturálódási, tanulási vágy, csak az a baj, kevés helyen van avatott kezű irányítója. Bucsán 166, Medgyesegyházám 120 fiatalt kérdeztek meg. Többségük tsz-ben dolgozik. Négyötödük többé-kevésbé rendszeresen olvas munka után könyvet, 60 százalékuk újságot, folyóiratot, szinte kivétel nélkül hetente járnak moziba, havonta vagy kéthavonta színházba. Szabad idejük 70 százalékát legszívesebben baráti körben, KISZ-szervezetben, szóra, kozóhelyen töltik. Nagy részük alkalomszerűen jár a művelődési otthonba. A fiúkat még vonzza a kocsma. Ha a kultúrotthonok lekötnék a figyelmet, aligha lennének sokan. Nagy az érdeklődés a klubélet, a baráti összejövetelek, érdekes beszélgetések, viták, szellemi játékok iránt, de hiányzik a jó klubvezető. Ez a tény is arra figyelmeztet, hogy jobban kellene Életre szóló barátság VANNAK TALÁLKOZÁSOK az életben. Vannak elválások is. Ügy is mondhatnánk, hogy bizonyos értelemben az élet ezekből tevődik össze. Aligha van azonban nagyszerűbb találkozás az embernek a könyvvel, a könyvekkel való ismerkedésénél. Becsületes, igaz és jó könyvekre gondolok. Mert ez a barátság örök életre szól, kötődjék bármilyen későn is. A mi házunk előtt jár el a nyugdíjas Somlyai András bácsi vasárnaponként. Hóna alatt újságpapírba csomagolt könyveket szorongat, s ballag újakért a könyvtárba. Évek óta így találkozom veié. Mintha templomba menne, olyan ünnepélyes. Talán csak most van ideje pótolni azt, amit évtizedeken át elrabolt tőle az örökös munka. Késő esteiig állt a szövőszék mellett, hogy népes családjának előteremtse a betevő falatot. BÉKÉSEN ÉVSZÁZADOS MÜLTJA van az olvasás szere- tetének. Az olvasókörök megszületése és működése a múlt század negyvenes éveire tevődik. A történelemből ismerjük, hogy ezek az olvasókörök a szegényparasztság művelődésének, politikai érésének iskolái voltak. Ma az Október 6 és a Kossuth Tsz klubjában fiókkönyvtár is működik. A mezőgazdasági szakkönyveknek nagy keletje van. A járási könyvtár könyvállománya már kevésnek bizonyul. De ez sokkal jobb, mint fordítva. A könyvtár dolgozóinak eredményes munkájáról mi sem bizonyít jobban. (Tavaly 112 ezer könyvet kölcsönöztek az olvasók.) A járási könyvtár vezetőjével, Futaki Gergellyel beszélgetek. Könyvek között fogad. Vizsgára készül. Utolsó éves jogászhallgató, levelező tagozaton. Természetesnek tartja, hogy tanul, pedig már ötven felé közeledik. Egy kicsit csodálom, de egyetértek vele. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRE terelődik a szó. Megyénkben most van május 10-től június 3-ig a politikai irodalom hónapja, melynek utolsó hete egybeesik a könyvhéttel. Az ünnepi- rendezvényeket Békésen is akcióbizottság készíti elő. Hegedűs Géza, Gergely Márta, Bede Anna érkezésére számítanak; a helyi irodalmi kör is előadásra készül. — A könyvújdonságokat kiállításon mutatjuk be az olvasóknak. Már a színes plakátok is elkészültek — teszi elém azokat a könyvtár vezetője. — Nálunk egyenletesen fejlődik az olvasók tábora, de az ünnepi könyvhét mindig jó szolgálatot tesz a könyvbarát mozgalom továbbfejlesztésének. — Összegezzük csak! Mit is nyújt a könyvtár a látogatóknak? — Könyvet, diafilmet kölcsönözhetnek az olvasók. Itt bent pedig albumokat, folyóiratokat, hírlapokat olvashatnak. A szabadpolc-rendszer, a képeskatalógus jól bevált — mondja, s közben a gyermekkönyvtárba invitál. Vagy 25—30 gyermek zsibong, játszik a teremben. Szemmel láthatóan jól érzik magukat. O. Kovács Istvánná ügyel rájuk. Valóságos kis meseország van itt... SZÉP EZ A KÖNYVTÁR! Könyvei rendben sorakoznak a polcokon, mint a katonák, hogy aztán harcba induljanak és társai legyenek az embernek, mindig több és több embernek, és örökre elkísérjék életük útján. Május 26-ától a piros könyvsátrak ünnepi könyvei új találkozásra várnak, — hisszük, hogy nem hiába. Gulyás Sándor gondoskodni a klubvezetők képzéséről. A fiatalok közül sokain hiányod, ják az állandó kultúrcsopórtok létezését. Kaszaperen is, Bucsán is, máshol is. Érdeklődnek a támcta- nulás, zenetanulás felől. Sajnos, kevés a pedagógus. Ha valahol, akkor e területen közös teendője lenne a különböző szerveknek. A Népművelési Intézet például a KISZ-el közösen megoldhatná a társas és népi tánc tanítók utánpótlását. A „Hol tölti legszívesebben szabad idejét?” kérdésre megoszlott vélemények érkeztek. A családi és baráti kör, a sportkör, KISZ-klub mellett fél-feltűnik néhány nyilvános szórakozóhely is A fiatalok kedvelik az olcsó, zenés (zenegépes) cukrászdákat, sajnos ezekből is kevés van, A kocsmákból átalakított kisvendéglő nem népszerű, mert megtűrik a részegeket, zajomgókat. A megkérdezett mintegy 300 fiatal közül csupán 20 tölti szabad idejének többségét sportolással. Különösen a lányok adnak nagyon keveset a sportra. o A szabad idő egy részét filmnézéssel töltik el a fiatalok. Városon több, falun gyérebb a mozdba- járás lehetősége. Kétségtelen, hogy a film egyike a legszélesebb rétegekhez eljutó szórakoztató és nevelő eszköznek. Tavaly 157 ezer nézője volt az ifjúsági előadásoknak. A kollektív mozilátogatássál járó kedvezményt 207 ezren vét- ték igénybe. Nagy ez a létszám, de korántsem ilyen méretű a film nevelési hatékonysága. Fehér hoL lónak számít a közös filmértékelés, filmvita, pedig elősegítené a művészeti, esztétikai fejlődést. Hasonló probléma jelentkezik a színházlátogatásoknál. A tanulási kedv ébresztgetésé- hez járulnak hozzá az ismeretterjesztő előadások. Nagyobb propagandát érdemelnének a fiatalok körében ezek az események. A technizáiódó világ vívmányának tulajdonítható, hogy a fiatalok élénken érdeklődnek a gépek, készülékek, műszaki kérdések iránt. Sokuknak van motorja, fényképezőgépe, magnetofonja s azzal tölti el szabad idejének egy részét. Érdekes, hogy Lőkösházán milyen nagy sikere van a fotószakkörnek. Elgondolkoztató, hogy csaknem minden kis faluban lehetőség kínálkozik a fiatalok között a fényképezés tudományának elsajátításéra. Az esztétikai nevelés egyik eszköze a fotózás is, Az egyénenkénti elemzések azt az egységes tanulságot sugallják, hogy az olvasás, a film- és színházlátogatás jelentősen hozzájárul a kulturális fejlődéshez, a tudományos előadások segítséget nyújtanak az élet jelenségeinek, fejlődéstörvényeinek megismeréséhez, a színjátszás, a tánc, a kellemes szórakozás mellett a műveltséget is gyarapítja. A fiatalok nagy részében megvan a szabad idő helyes kihasználására irányuló törekvés. Sokat ígér a tanulási vágy, az értékesebb emberré való válás igyekezete, Az eddigieknél azonban jóval több segítségre van szükség. És főleg megfelelő tanulási, szórakozási, művelődési körülményekre. Pallag Róbert TVLw0l$4f>6 Az állomáson Egy állomáson virágcsokor hull a sínek mellé, A csokor az állomásfönökben régi emléket ébreszt és fiatal beosztottja kérésére el is meséli azokat. (Bemutatja az újszalontai Ady mozi, május 23-án.) mm Tettvágy és igény A GTE a műszaki kultúra fejlesztésének szolgálatában Az ember napról napra hallja, hogy a műszaki kultúra, a technikai színvonal emelése, a szakemberek fokozott képzése milyen sokat jelent a tervek megvalósítása során. Ilyen célokkal alakult meg Békéscsabán 1960. április 29-én a Gépipari Tudományos Egyesülés helyi csoportja. Fő feladatául azt kapta, hogy a Viharsarokban élő és dolgozó műszaki értelmiséget összefogja, előmozdítsa fejlődésüket, és segí téget nyújtson a szakmunkások tudásának fejlesztéséhez, segítse az üzemeket a termelés korszerűsítésében. Hogy mennyire valósultak meg ezek a célkitűzések, erről Hámori János, a GTE helyi szervezetének titkára sokat tud mondani. A megalakuláskor mindössze 43 tagot számláltak, jelenleg több mint 200 tagja van a csoportnak. — A közelmúltban sikeres tanfolyamokat szerveztünk — mondotta a titkár. — A hegesztő tanfolyamon ötvenen tanultak és kaptak bizonyítványt. A tanfolyam Szegedi Pál gépészmérnök irányításával működött, és hallgatóinak a fele a tsz-ek és állami gazdaságok képesítéssel nem rendelkező dolgozóiból tevődött ki. Jól sikerült a hűtőgépkezelői tanfolyam is, jelenleg egy hőkezelői tanfolyam működik. A tagság tájékoztatására rendszeres előadásokat, tanulmányi kirándulásokat, filmvetítéseket, tapasztalatcseréket rendeznek. Ezen túlmenően a Műszaki Híradóban, mely negyedévenként jelenik meg, ismertetik a legújabb technikai módszereket. — Komoly sikernek számít — mondotta —, hogy nem egy vállalat igényelte már a GTE segítségét, s ez feltétlenül hasznos volt. Az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz-t azzal segítették, hogy megoldották a precíziós öntés, valamint a forgácsolási technológia problémáját. A csabai forgácsolóban a menetfúrók edzésének technológiáját dolgozták ki a GTE műszaki szakemberei. Sajnos a mezőgazdaságban dolgozó műszakiak nem igénylik a GTE segítségét, bár az egyesületben megszervezték a mezőgépész- szakosztályt is. Később Ferenc Pál és Wagner Dusán GTE-tagoWkal is beszélgettünk. Nekik az a véleményük, hogy- a GTE sokkal eredménye-, sebb munkát tudna felmutatni, ha önálló helyisége lenne, ahol összejöveteleket tarthatnának. Régi óhajuk, hogy egy kísérleti műhelyt is kapjanak, ahol mód nyílna az elméletből megismert új módszerek gyakorlati megvalósítására. Szegedi Pál gépész- mérnök is így vélekedett, és elmondotta azt is, hogy a műszakiak nagy segítségnek tekintik az előadásokat, tapasztalatcseréket, de a gyakorlati kísérletezési lehetőségek biztosítása jelentősen növelné a csoportokban dolgozók aktivitását. Kedvezőnek mutatkozik az a törekvés, hogy a Békéscsabán működő nyolc műszaki egyesületet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megalakuló Intéző Bizottsága összefogja, s a tervek szerint még ez évben lehetőség nyílik a „Technika Házának” létrehozására is, mely a jelenlegi gondokat nagy részben megszüntetné. Ezen túlmenően azonban az a fontos, hogy a tagság minél aktívabban részt vegyen a GTE munkájában, s a vállalatok igényeljék az egyesületbe tömörült műszakiak segítségét. Itt van egy szervezet, benne jól képzett műszakiak, akik dolgozni, alkotni, segíteni akarnak. Kár j lenne tettvágyukat, tudásukat í nem kamatoztatni, a köz javára. I Háló Ferenc Az E. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk Szerszám szükséges. Tanácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 19«
