Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-16 / 87. szám

1963. április 14.

4

Vasárnap

Miért üres a yersenytábla ?

A versenytábJa, amely valamikor a lelkesedés füzében született, arányaival messziről magára vonja a figyelmet. De, ha az ember közelebbről megnézi, bizony, csalódást érez. Mert épipen az hiányzik belőle, ami a legfontosabb: a tartalom. Talán a Békés megyei Építőipari Vállalat üveggyári munkahelyének nincs szüksége rá? De nézzünk csak be az irodába, hogyan vélekednek ott a kérdésről.

Kiss János, az Építő Szakszervezet Békés megyei Bizottságának titkára és Molnár Gyula, az üveggyári építkezés szakszervezeti intéző bizottságának titkára éppen erről tárgyalnak. Csatlakozom hozzájuk én is, legyünk hárman, hátha így többre megyünk— A verseny résziben már megkezdődött. A vállalat hat, az alvállalkozó Budapesti Gyárkémény-, Kazán- és Kemenceépítő Vállalat itt dolgozó két brigádja továbbra is küzd a szocialista cím elnyeréséért. A verseny más formája még nem bontakozott ki — ad tájékoztatást Molnár Gyula.

— Vajon mi az oka ennek ?

— Mi magunk sem foglalkoztunk vele kellően — kezdi egy kis gondolkozás után Molnár Gyula, aztán folytatja: — Csak terveket szőttünk a gazdasági vezetőkkel és a szakszervezeti műhelybizottságokkal. Ügy gondoltuk, április 4-ig meg is szervezzük a versenyt, amit május 1-én már értékelni tudunk. A műhelybizott-ságok azonban nem tartották ezt szívügyüknek, és a gazdasági vezetők sem. — A másik ok: a fizikai dolgozókat bántotta, hogy az elmúlt évi

tervet — amelynek elérése ©setében 330 OOO forint prémiumban részesültek volna — saját hibájukon kívül nem tudták teljesíteni. Ez aztán kedvetlenné tette őket. Ráadásul a hosszúra nyúlt tél miatt későn is kezdődött a munka. Két- hónapi szabadságon voltak és ez- idő alatt nem kerestek. — És ki kell mondani azt az igazságot is, hogy a műszakiak ennél az építkezésnél valahogy nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a versen ymozgalomnak. Így volt ez tavaly év elején is. D© később, amikor látták, hogy a brigádok nagyobb rendet tartanak a munkahelyükön, mint azelőtt — pontosan kezdik a munkát, betartják az ebédidőt, segítik egymást és a versenynek még számos más előnye is megmutatkozik, altikor megváltozott a véleményük. Mindig egy kis büszkeség csengett M a hangjukból, amikor erről beszéltek.

Ez a rövid összefoglalás megfelelő áttekintést nyújt a helyzetről, arról, hogy miért késlekedik ez évben a versenymozgalom kibontakozása. De ha megtaláltuk a bajok forrását,

keressük meg a megoldás lehetőségét is.

Azt mindenesetre jól tudjuk, hogy az elmúlt évben a műszakiak és a munkások egyaránt lelkesen dolgoztak, és igen jó teljesítményt nyújtottak. Ezt még akkor is bátran kijelenthetjük, ha a tervet végül különböző okok miatt nem sikerült teljesíteniük. Gondoljunk csak arra, hogy a vállalat ilyen hatalmas szervező- munlkát kívánó építkezésben azelőtt még soha nem vett részt. És

Megérkeztek a Budapesti Nemzetközi Vásárra a külföldi áruk első szállítmányai

Bár a május 17-én nyíló Budapesti Nemzetközi Vásárig még több mint egy hónap áll a kiállítók rendelkezésére, az előkészületek már javában folynak itthon is és külföldön is, abban a huszonhat országban, amelynek kereskedői elküldik áruikat. A külföldi kiállítási anyag első szállítmányai már meg is érkeztek. A legtöbb, 194 tétel, összesen ötven vagon áru a Szovjetunióból futott be. Az NDK kiállítói részére Damaszkusziból érkezett az ottani kiállításon felhasznált pavilon-szerkezét, s pénteken ért Budapestre a csehszlovák áruk első vagonja. Az indiai, az olasz, s az angol kiállítási anyag egy része, amelyet Lipcsében az ottani vásár után adtak fel, már szintén itt van. A közeli napokban nagyszámú külföldi áru érkezését jelezték a MASPED. nek.

Az előzetes jelentések szerint a tavalyinál húsz százalékkal több, mintegy ötszáz vagon külföldi áru érkezik. (MTI)

A KIOSZ Békés megyei Adóközössége értesíti tagjait, hogy 1962. évi záró és 1963. évi nyitó

közgyűlését

1963. április 22-én tartja a KIOSZ békéscsabai (Kossuth tér 8. szám alatti) klubhelyiségében, melyre ezúton hívja meg minden tagját.

A közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

Adóközösség vezetősége

/ 240

Fiú kereskedelmi tanulókat

felveszünk vas- és vegyes szakra.

Jelentkezés folyó hó 10-én, a földművesszövetkezet központi irodájában, Gyula, Megyeház u. 2. Jelentkezés személyesen.

28271

az időjárás is igen kedvezőtlenül hatott. A műszakiakat túlságosan lekötötték a mindennapos gondok. Szinte belevesztek a munká- 'ba. Ilyen viszonyok között a feladatok megoldásánál nem vették igénybe kellően a munkások segítségét, nem kértek tőlük tanácsot, nem beszéltek meg velük gondjaikat. A dolgozok kezdeményezésére a muníkaverseny mégis kibontakozott és ha — éppen a rendszeres értékelés elmaradása miatt — nem is kaptak megfelelő segítséget, jelentős eredményeket értek el.

Mi tehát most a teendő?

Ki® János, az Építő Szakszervezet Békés megyei Bizottságának titkára — helyesen — legfontosabbnak tartja az üzemi demokrácia kiszélesítését, vagyis azt, hogy a műszakiak beszéljék meg gondjaikat, bajaikat a munkásokkal. Tárják eléjük a tényeket, hol van lemaradás, hogyan képzelik el ennek a pótlását. Kérjenék tanácsot, segítséget tőlük, akkor bizonyára még nagyobb felelősségtudattal kapcsolódnak be a munkába.

Az is fontos, hogy a szakszervezet ne általános, hanem részlet- feladatofc végrehajtására mozgósítson. Ennek érdekében szükséges a párt-, a szakszervezet és a gazdasági vezetés munkájának összehangolása. Csak azután kerülhet sor a verseny szervezésére.

Mindehhez hozzátehetjük, hogy az építőiparban még nem alakult ki a verseny legjobb formája. De a fentiek figyelembevételével könnyebben meg lehet találni a legcélszerűbb megoldást.

Április 10-én választották meg a párt csúcsszervezetét, amely a napokban vezetőségi ülést tart. Ezen egyik legfontosabb kérdésként a munkaverseny megszervezését tárgyalják meg. Sok munka vár most a verseny szervezőire, de május 1-ig a lemaradás még pótolható. S a munka ünnepén a versenytábla bizonyára már nemcsak arányaival vonja majd magára a figyelmet, hanem a tartalmával is.

Pásztói Béla

Képek az Orosházi életéből

Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat egyik fontos feladata, hogy a szezon időben belföldi fogyasztásra egész évre kellő meny. nyiségű tojást biztosítson. A felesleg — évenként átlag 50—60 vagon — exportra, főként nyugati országokba kerül, ahol a tojás igen keresett cikki s amiből az ország jelentős bevételre tesz szert.

dődhetett meg ez a munka. A nagyüzemi gazdálkodás előnyét bizonyítja, hogy a csibenevelés nincs évszakhoz kötve, s így a feldolgozás kezdete a fejlődés folyamán még előbbre hozható lesz. Ezzel egyidejűleg a mennyiségi növekedés is — a takarmányellátottságtól függően — biztosítható.

Bogdán Györgyné lebélyegzi a méret szerint válogatott tojásokat.

Március óta naponta 4—6 ezer csirkét dolgoznak fel, míg két évvel ezelőtt csak júniusban kezKGST

tudományos tanácskozás Lengyelországban

Varsó

A lengyelországi swierki atomkutató központban, pénteken befejeződött a KGST keretében rendezett nemzetközi tanácskozás az izotóp gyógyszervegyületek ellenőrzéséről. A tanácskozáson Magyarország képviselői is részt vet. tek.

A szakemberek 27 előadást vitattak meg, majd ajánlásokat fogadtak el az orvostudományban használatos izotópvegyületek elemzésére és ellenőrzésére. (MTI)

Fejes István, Bereczki Imre és Ta. rapcsik Sándor szegelik a tojással telt ládákat.

Sín Sándorné, a baromfifeldolgozó brigád tagja csomagoláshoz készíti elő a feldolgozott árut.

Sipos Gyula: (9.)

A nagy éjszaka

Baráti kérelem

János alig várja, hogy Csekő- vel szót válthasson. Már bánja az egész kirándulást, látott ő csirkeólat eleget, ennél modernebbet is, ott a központba kellett volna Csekőt férehívni egy percre, csak egy percre, hiszen nincs mit sokat magyarázni, ismerik egymást, így a helyzetet is.

De most a szellőzőberendezést vizsgálják. Mert a kiscsibének egyik legnagyobb ellensége a rossz levegő, ha sok a széndioxid, az ammónia, a páratartalom, rögtön beüt a veszedelem.

— És hogyan állapítják meg, mikor kell szellőztetni — kérdezi a francia.

— Érzi azt az ember gyereke — mondja a fiatalabbik gondozónő.

Csekő meg az orrát mutatja és szippant nagyokat.

— Bon, bon — mondja újra a |rancia.

És akkor Csekő mond egy szót, valami idegen szót, amit

János meg se ért hirtelenében, mire a francia elkezd nevetni és átöleli, veregeti Csekő vállát. És már az automatáról vitatkoznak, mely páratartalomra és széndioxidra érzékeny és mindig kellő időben megindítja a szellőztetést. Mert az ember tökéletlen. Ha bent van a jószágok között, hozzászokik a szagukhoz, néhány óra múlva nem is érez semmit. A gép tökéletes. Nincsenek elfogultságai, szokásai, addig szellőztet, míg újra tiszta nem lesz a levegő.

Közben telik az idő és János már szabadulni szeretne. Mért kellett ennek a franciának is éppen most idejönni?

Miért is nem egyezett meg már előbb Csekővel!

Ez nem bújdosás, nem menekülés, itt lehet alkotni. Aki ért valamihez, itt megmutathatja, mit tud. Százezer kacsa! És ahogy gépekről, teljes gépesítésről beszélnek! S mi gond van itt már az emberekkel is? Megveszik az abesszin-telep fényképét és tudják, hogy jövőre meglesz az új ház, a klub, a járda, most szabadulnak ki a sárból, kivirág- zanak a lányok, levetik az örökös gumicsizmát, a vastag nadrágot. Itt lehet dolgozni. De mi várna őrá amott, abban a fölbolygatott faluban?

Otthagyta a vitatkozókat, kijött az épület végéhez és rágyújtott. Egy pillanatra fölmerült benne, mi lenne, ha itthagyna mindent, elmenne úgy, ahogy van, akárhová, a világ végére, egyedül. Játszott a gondolattal, mint a csdllagszóró csillagjaival a gyerek, meg nem égetheti, megfogni sem lehet, fölvillanó és eltűnő semmi az egész. Mi lenne akkor?

Heves mozdulattal lecsapta a cigarettát a földre, pedig még félig se szívta el. Mintha a gondolatot akarná elhessegetni, a hiábavaló gondolatot.

Eljön ide és beleveti magát a munkába. Kati meg bent él Nagyligeten a gyerekekkel, kertes házat vesznek valahol a város szélén, Szőllősön pedig felszámol mindent, még az emléke, két is.

Végre kifelé tódul a társaság az épületből, indulnak a tehén-