Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-16 / 87. szám
1963. április 14. 3 Vasárnap Vetnek a fogatosok A kondoros! Lenin Tsz egyik táblájában négy, cukorrépamagot vető fogatos vetőgépet találtunk. Természetesen, mint sok más helyen, trak tor von tatású gépekkel is vetnek, de kihasználják a fogaterőket is a sok vetni való mielőbbi befejezésére. Fotó: Kocziszky László Tíz nap alatt 23 vagon traktor-pótalkatrész érkezett külföldről A Zetorok alkatrész-ellátása már kielégítő A mezőgazdasági gépek fo- I mennyisége egyébként március lyamatos üzemeltetése jórészt azon múlik, hogy rendelkezésre állnak-e a javításokhoz szükséges pótalkatrészek. A téli, kora tavaszi nagyarányú elmaradás után most jelentősen meggyorsult a külföldi alkatrészek szállításának üteme. Csehszlovákiából, az NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból április 1 óta 23 vagon traktoralkatrész érkezett, több mint március első három hetében összesen. A külföldről szállított alkatrészek eleje óta hétről hétre növekszik. A még útban lévő szállítmányokat is figyelembe véve, a Zetorok folyamatos javításának előreláthatóan nem lesz semmi akadálya. Hasonlóan kedvező a helyzet néhány más külföldi és hazai traktortípusnál is. A mintegy 15 000-féle traktoralkatrész közül néhány azonban még mindig nem áill elegendő mennyiségben rendelkezésre, bár a közeli napokra ezek egy részéből is nagyobb küldemény várható. (MTI) Tervezet 2.5 millió holdnyi gyepterület újratelepítésére Elkészült az első átfogó terv az ország több mint 2,5 millió holdnyi gyepes területének felújítására. A rétek, legelők, valamint parkok, sportpályák tervszerű felújításához elsősorban a meglehetősen elhanyagolt hazai fűmagtermesztést kell megoldani. Ebbe a munkába 11 kutatási intézmény kapcsolódott be: itt nemesítik ki az újabb gyepféléket és állítják elő a fűmagtermesztéshez szükséges elit vetőmagot. A terv szerint a felújítás üteme az eddiginél tíz-tizenötször gyorsabb lesz, s 1980-ig újratelepítik az ország teljes gyepes területét. A vízrendezéssel és korszerű agrotechnikai eljárásokkal összekapcsolt felújítás várható eredménye: mintegy 40 százalékos terméstöbblet a réteken és le gelőkön. (MTI) pártonkívüli szakemberek vezető funkcióba állítása nem csökkenti, hanem erősítheti a párt vezetőszerepét Szó sincs elvi engedményekről. A vezetés lényeges követelménye — az értelmiségi munka termesze, tétből is következik — az előrelátás, a tudatosság. Ez különösen fontos a mi rendszerünkben, amely a dolgozók széles tömegeinek támogatásával társadalmi méretekben is tudatosan fejlődik. Ez a tudatosság a vezetésből egyrészt konkrét szakismereteket, másrészt viszont a társadalmi törvények ismeretét igényli. Bármennyire is hangsúlyozzuk ma a szakértelem szerepét, mégsem ideálunk a „nem politizáló”, csak a szakterületének élő szakember. Mert jobb mérnök és jobb kutató az, akinek munkájára a magasfokú társadalmi tudatosság is jel. lemző. A vezető beosztások jó ellátása pedig elképzelhetetlen olyan eszmei, világnézeti kérdések tisztázása nélkül, mint, hogy milyen az egyén szerepe és kapcsolata a társadalommal, a szőkébb közösségekkel. Íme, csupán egyetlen példa. „Rossz a modora” — mondják gyakran arra a vezetőre, aki türelmetlen beosztottaival vagy féltékeny munkatársaira és nem segíti azokat Pedig többről van szó, helytelen szemléletről, idejét múlt gondolkozásról. S az illető mindA földvédelmi törvény nyomában Két évvel ezelőtt a termőtalaj védelméről nagy fontosságú törvény jelent meg, mely lényegében arról szól, hogy meg kell óvni a termőtalajt a romlástól, pusztulástól és mindazokat a területeket, amelyek szántóművelésre alkalmasak, be kell vonni a gazdálkodásba. Megyénk csaknem egymillió katasztrális holdjából 60 ezer katasztrális holdra becsülték azt a területet, amely 1948 óta nem áll mezőgazdasági művelés alatt. A parlagon lévő földekről van szó. A rendelet 1965. december 31-i határidőre írja elő megyénkben is a földvédelmi törvény végrehajtását. A múlt esztendőben a gyomai a szeghalmi járásban már befejezték ezt a munkát. (Jelenleg a sarkadi járásban vizsgálják a termőföld hasznosítását.) Az eddig felülvizsgált 244 ezer holdból a gyomai járásban 11 ezer, a szeghalmi járásban pedig 12 ezer hold olyan földet találtak, amely kiesett a mezőgazdasági hasznosításból: parlaggá vált. A parlagon lévő földek termőtalajjá alakítása azonban nem képzelhető el kisebb-na- gyobb beruházás nélkül. De, ha figyelembe vesszük, hogy a füzesgyarmati vagy a szeghalmi szik digózás után 10—12 mázsa búzát termett, ajckor feltétlen érdemes a 60 000 holdat művelés alá venni. Ha megyei átlagban kétezer forint holdankénti termelési értékkel számolunk az említett 60 000 holdból, úgy már egy esztendő alatt is 120 millió forinttal növelhetnék az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek bevételeiket. A 120 millió forint 10 ezer parasztcsalád évi jövedelmének felel meg, és egy esztendőn át csaknem teljes egészében fedezné megyénk 201 termelőszövetkezetében az építkezések költségeit. Ezért is nagy fontosságú a földvédelemről szóló törvény megvalósítása megyénkben is. Érdeme« lenne megvizsgálni, hogy 1965-nél hamarább meg tudnák-e művelni a 60 000 holdat? Lehetne-e ezen a terülehetne hajtani. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok már az idén tavaszon hozzáláthatnának a parlagon heverő földek feltöréséhez, a talajjavítás és egyéb intézkedések megtételéhez. Ebben a munkában az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőit anyagilag is érdekeltté kellene tenni. A kormány 5 évi adómentességet szavatol a művelés alá vont korábbi parlagterület után. Ez az adómentesség személy szerint nem érinti sem az igazgatót, sem a tsz-elnököt, sem a főagronómust. Éppen ezért valamilyen módon és formában lehetővé kellene tenni az anyagi ösztönzés különféle módszereinek összekapcsolását, hogy az eddig használaton kívüli területek minél hamarább hasznot hozzanak. A 120 millió forint évi bevétel megérné a fáradozást, az anyagi áldozatvállalást. A 60 ezer hold művelésen kívüli terület nagy része sajnos a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek szomszédságában húzódik. Államunk évről évre jelentős anyagi támogatással segíti ezeket a szövetkezeteket. Talán helyesebb lenne és ésszerűbb is, ha az állami segítséget elsősorban a termelési alapok kifejlesztésére fordítanák ezekben a tsz-ekben, közöttük a jelenlegi parlagföldek művelésére, mert az innen származó bevétel éveken át igen jól erősíthetné az említett szövetkezetek közös vagyonát. A földvédelmi törvény megvalósításában a Töviskesi Állami Gazdaságban a szeghalmi határrészen 836 holdat, a dévaványai határból 500 holdat már az idén művelésbe vonnak. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz szomszédságában 300 hold parlagföldet szántanak fel. A megye mezőgazdasági árualapjának további növelésére előnyös lenne, ha a megye járásaiban és városaiban a pártbizottságok és a tanácsok sokoldalúan foglalkoznának a mezőgazdaság művelés alatt jelenleg nem álló területek további sorsával, hogy 1965-re ne ten 1965-nél korábban is a gazdái- csak művelés alá kerüljön a addig aligha változtathat modorán, amíg életfelfogásán nem változtat. Egy vezető, aki nemcsak saját, hanem beosztottai fejlődéséért, kezdeményező készségéért, alkotó munkájáért és szocialista neveléséért is felelős, aligha birkózhat meg sokrétű feladataival anélkül, hogy ne törekedne a tudományos világnézet, a marxizmus—leninizmus elsajátítására. A vezetés színvonalának emelése távolról sem olyan egyszerű feladat, ahogy ez az első pillanatban tűnik. Egyeseknél a szakismeret gyarapítása, másoknál a kommunista világnézet elsajátítása a soronlévő feladat. S mindezen túl nélkülözhetetlen a gyakorlati tapasztalatok és módszerek megszerzése és fejlesztése. Aligha lehet jó vezető az, aki például mindamellett, hogy meggondolt, jyes kerékvágásba zökkentsék körültekintő és emberséges, nem nagyszámú ember, erős és baráti tud adott esetekben határozott együttes munkáját a szovjetszer- lenni, igent vagy nemet mondani, vezet keretein belül. Mennyivel s a népszerűtlen feladatokban is könnyebb a dolgunk nekünk ma. munkáját, hogy mindenki képességeinek legjavát adhassa — ez mondhatni a vezetés művészete. A munka és üzemszervezés szinte kimeríthetetlen tartalékokat kínál, rendszerint minden különösebb anyagi befektetés nélkül az iparban is, a mezőgazdaságban is. Csak ismerni kell a szervezés elméleti és gyakorlati kérdéseit és — kár volna tagadni — bizonyos adottságokra, szervezőkészségre is szükség van. Lenin még 1918-ban írta a szov. jet hatalom soronlévő feladatairól: A népben, azaz a munkások és az idegen munkaerőt ki nem zsákmányoló paraszttömegek között szervezőtehetség rengeteg akad: ...akikben a szocialimus iránti hűség egyesül azzal a képességgel, hogy lárma nélkül (és a zűrzavar és lárma ellenére) hekodás valamelyik ágát eredményesen folytatni? Hiszen ezt a rendeletet hamarább is végre le60 ezer hold, hanem rajta a termelés is jövedelmezővé váljon. Dupsi Károly bátran dönteni. Vagy a vezetésben nélkülözhetetlen a szervező- képesség A vezetőnek nemcsak saját munkáját kell tudni jól megszerveznie, bár ez sem lényegtelen feladat. (Hány vezető energiáját emésztik fel apró-cseprő 1963-ban. A gyakorlatban kipróbált és iskolázott munkás, és parasztvezetők tízezre^ a közép- és főiskolát végzettek százezrei szolgáltatják azt az aranylapot, amellyel — megint csak a vezetésnek különböző szinten — sáfárCsökkent a sertéshizlalás önköltsége A nagyszénási Vörös Hajnal Tér. melőszövetkezetben az idei esztendő eddig eltelt időszakában igen szépen alakult a sertéshizlalás önköltsége. Addig, amíg 1962 első három hónapjában 8,4 százalékos volt a daraértékesítés, az idén ez a szám 23,8 százalékra emelkedett. Tavaly egy mázsa sertéshús előállításához 8,4 mázsa, míg az idén 4,3 mázsa abraktakarmány volt szükséges az eddig eltelt hónapokban. A szép hizlalá- si sikerekben nagy része van a fokozottabb mennyiségű sertéstáp-etetésnek, hiszen tavaly csupán 12 százalékos, az idén viszont már 48 százalékos a sertéstáp aránya a megetetett össztakar- mány mennyiségben. Tbc-mentessé leszik törzsáUatáüományukat a “ .... ' ü gyek, a mindennapos diszpécser- kodnia lehet és kell jól sáfárkod- kedés!) De úgy szervezni tucatnyi, ni®száz vagy ennél is több ember Kovács József Az utóbbi hetekben egyre több termelőszövetkezet ad megbízást a Tenyészállatforgalmi Irodának tbc-mentes szarvasmarha-állomány vásárlására. A füzesgyarmati Vörös Csillag 90 gümőkór- fertőzéstől mentes szarvasmarhát vett át, a komdorosi Dolgozók Tsz pedig 30-at vásárolt a TEGI közvetítésével. A meghirdetett állatvásárokat külön felvásárló bizottságok látogatják, amelyek az eladásra kínált vemhes üszőket és növendékmarhákat megveszik. Egy-egy vásáron 4—500 orvosilag ellenőrzött, egészséges állatot vásárolnak fel a termelőszövetkezetek részére. Az idén a Tenyészállatforgalmi Iroda 600 tenyészüszőt, 20 kocát és 110 különböző fajtájú kant vett meg és adott át a termelőszövetkezeteknek. Eddigi tervek szerint az iroda ebben az évben kettőezer tenyészmarhát, ezer kocát és háromszáz törzskant vásárol. 0202280102020101
