Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-13 / 85. szám
1*63. április 12. 2 Péntek Április 12, az űrhajózás napja Gagarin nyilatkozata az űrhajózás napja alkalmából Szeretnék a Holdra lépS első ember lenni Moszkva A TASZSZ tudósítója április 12-e, az űrhajózás napja alkalmából felkereste Jurij Gagarin t, az első űrhajóst és kérdéseiket tett fel neki a szovjet űrkutatás további terveire vonatkozóan. Gagarin kijelentette, szeretne a Holdra lépő első ember lenni. Elmondotta, hogy a sugárzásve- szélynem megoldhatatlan akadálya az űrrepüléseknek. A sugárzásnak a szervezetre gyakorolt hatását csökkenteni lehet, s ezenkívül az űrhajó pályája is meghatározható oly módon, hogy az elkerülje a legveszélyesebb sugárzási övezeteket. Gagarin hangsúlyozta, hogy a világűr meghódítására vonatkozó tervek során a szovjet tudomány mindig újabb és újabb kísérleteket hajt végre. Ezek célja nem régi dolgok megismétlése, hanem a természeti törvények további tanulmányozása. Arra a kérdésre válaszolva, hogy előkészítenek-e nőket is űrrepülésre, Gagarin tréfásan azt válaszolta, a szovjet országban a nők és a férfiak teljesein egyenjogúak. Moszkvában szerdán ünnepelték az űrhajósok napját. A szovjet fővárosban tanuló külföldi diákok gyűlésen emlékeztek meg az április 12-én sorrakerülő űr- mpjárói. A gyűlésen fel- lagonravov szovjet tu- Tudományos Társaságok Nemzetközi Tanácsa mellett mű1961. április 12-én bocsátották földkörüH pályára a világ első, embert szállító űrhajóját a Szovjetunióban. Ettől a naptól számítjuk az ember űrutazásának korszakát. A szovjet kormány április 12-ét az űrhajózás napjává nyilvánította. Képünkön Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőmagy, a világ első űrhajósa látható a Földre való visszatérés után. «OOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOUOUÜUUUOUÜOOOOOUOOOOOOQOOO A Szovjetunióban pezsgő atomkutatási munka folyik Eklund nyilatkozata Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban tartózkodó Eklund professzor, a nemzetközi atomenergia-ügynökség vezérigaz. gatója nyilatkozatot adott a Pravdának. A vezérigazgató hangsúlyozta, mélységesen meglepte a Szovjetunióban folyó atomkutatási munkálatok lendülete. A Szovjetunióban — fűzte hozzá — gyorsan fejlődnek az alapkutatások és fellendülték az alkalmazott tudományok. Eklund közölte, hogy leningrádi, kievi, minszki, taskenti, tbiliszi intézetekbe szándékozik ellátogatni, és megismerkedik a dubnaj egyesített atomkutatási intézettel is. Ez az intézet — mondotta — a különböző országok tudósai szoros együttműködésének példája a nukleáris kutatás terén. (MTI) ködő űrkutatási bizottság elnök- helyettese. A tudós hangsúlyozta, hogy a buna—4 önműködő állomás sikeresen teljesítette feladatát, de a kapott adatok feldolgozása igen bonyolult munka. Kijelentette, hogy a szovjet űrhajózás eredményei csupán kezdetét jelentik a világmindenség ostromának (MTI) Virágok Madridnak Szemérmetesség Nem mese ez, amelyről itt röviden szó lészen. Az történt ugyanis, hogy Mr. Avery Gonzaga az Egyesült Államok állaterkölcsi köreinek elnöke rémülete« felfedezést tett. Rájött, hogy a csődörök és a hím kutyák mezítelenül sétálgatnak az utcákon, tereken és más nyilvános helyeken. Az iszonyatos látvány felháborította és riadókészültségbe helyezte az állati erkölcsvédelem híveit. Sietve egyesületet alakított a háziállatok helyes öltöztetése céljából. Az egyesület a maga ünnepi közgyűlésére meghívta az AP tudósítóját is. Mr. Avery Gonzaga közölte a tudósítóval, hogy: legkésőbb 1%9-ig az Egyesült Államokban minden csődör és hím kutya — shortot fog viselni. És Mr. Gonzaga hozzátette: „A nőnemű háziállatok öltöztetése későbbi feladat. Ez csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha már kialakult az erre vonatkozó — állati divat.” (-isi) „Fekete gomba-felleg takarja el az izzó napkorongot, az ég kékjét a Spanyol-Szahara felett...” Kezdő szavai ezek annak a megrázó riportnak, amelynek megírására sor kerülhet, Legalábbis erre utalnak a minap folytatott francia-spanyol tanácskozások katonai vonatkozású megállapításai. Mint a DP A nyugatnémet hír- ügynökség madridi tudósítója írta: „Algéria elvesztése arra késztette Párizst, hogy konkrét kétoldalú megállapodásokat kössön Pi- reneusökon túli szomszédjával, annál is inkább, mivel Spanyol- ország nem NATO-tag. A francia hajóhadnak és a légiflottának támaszpontok kellenek a Földközitenger nyugati részében és a Kanári-szigeteken. Ebben az évben nagyszabású spanyol—francia hadgyakorlatokat terveznek, s nincs kizárva, hogy egy napon Párizs korszerű fegyvereket is szállít majd Spanyolországnak.” A megállapodás a spanyol kikötők rendelkezésére bocsátásáról nem titok, de az atomfegyver-kísérletekről folytatott tárgyalások kiszivárgott híreket spanyol részről tagadni igyekeznek. Számos lap, köztük az olasz Paese Sera, hírül adta, hogy Franco hozzájárulásával francia atomfegy- verkilövő-pályát létesítenek, egyetlen feltétellel — ha spanyol szakértők is részt vehetnek a kísérleteknél. Franco, mint ismeretes, már 1961-ben kifejezte vágyát, hogy atomfegyverhez szeretne jutni. Most úgy érzi, legalább a közelébe kerülhet. Számos nyugati lap arra is rámutat, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szakemberei is sikeresen igényelnék a részvételt megfigyelőként. Kommentárok megjegyzik, a legvalószínűbb, hogy a Spanyol-Sza- harába tevődne át a francia atomkísérletek színhelye, ha a fiatal afrikai arab köztársaságoknak sikerülne revízió alá vétetni az eviani egyezmények vonatkozó szakaszait. A Spanyolországgal való kapcsolatok kiszélesítése a De Gaulle- kormányzat és a francia monopoltőke, a francia állammonopoliz- mus dédelgetett terve volt. Erre utal az amerikai Surzberger megállapítása a New York Timessben: NAPTAR 1963. április 12. A Vosztok—1 űrhajó. Fotó: Politechnikai Múzeum, Moszkva. — Április 12-e, az űrhajózás napja, arra emlékezünk, hogy 1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet repülőőrnagy, a világon először hajtott végre a Vosztok—1-es űrhajóval űrrepülést. Gagarin útja 108 percig tartott. — 170 évvel ezelőtt, 1793. április 12-én született Bugát Pál orvos, nyelvújító. Számos szakmunkája mellett jelentős érdeme a Természettudományi Társulat (1841), valamint az első orvosi szaklap megalapítása. 40 000 szót tartalmazó Természettudományi szóhalmaz című munkájával ő lett a természettudományos műnyelvünk kialakítója. Részt vett a szabadságharcban, ezért az egyetemi orvosi tanszéktől megfosztották. — 25 évvel ezelőtt, 1938-ban halt meg Fjodor Saljapin, a világhírű orosz operaénekes. Főleg Musszorgszkij műfemek művészi tolmácsolásával tűnt ki. A ké! szomszédvár és a többiek Avagy modern eszközökkel vívott harc angol várurak között London A pénzszűkében szenvedő angol főnemesek bőséges és könnyű keresetre tettek szert. Múzeumi értéjkű műkincsekkel teli kastélyaikat megnyitották elég jelentékeny belépti-díj ellenében a nagy- közönség előtt. A kastélyok hamarosan idegenforgalmi látványosságok lettek, külön autóbusz- és társasgépkocsi-járatok indultak a helyszínre, teázók, vendéglők, katalógus. és emléktárgyboltok létesültek körülöttük. A váruraknak szépen hozott a konyhára a rengeteg látogató, akiknek száma szép időben és különösen ünnepnapokon ezrekre, sőt tízezrekre rúgott. Most azonban váratlanul éles verseny fenyegeti az eddig zavartalan kastély-monoRóliumokat. Két vállalkozó szellemű arisztokrata, Bedford herceg és Lord Montagu kartellt alakított; leszállított áron kínálják a belépőjegyet a főúri kastélyaikba. A kar- tellen kívül maradt várurak ellentámadásra készülnek és eddig meg nem erősített hírek szerint arra gondolnak, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be a Lordok Házában a „kastélykarteli” megszüntetésére. (MTI) „De Gaulle már négy évvel ezelőtt úgy határozott, hogy mihelyt megérik rá az idő, dolgozni fog Spanyolország bevonásáért a NATO-szö vétségbe.” De Gaulle láthatóan most elérkezettnek, sőt sürgetőnek érezte az időt. Ennek tulajdonították a megfigyelők, hogy oly sűrűn közlekedtek az utóbbi napokban a Párizs—Madrid légijárat Caravelle-gépei, melyek a francia hadügyminisztert, a francia fegyveres erők vezérkari főnökét és más vezérkari tiszteket szállítottak Madridba, hogy ott sorozatos tanácskozásokat folytassanak magasrangú francpista tisztekkel. Katonai megállapodás együtt jár a gazdasági érdekek egyeztetésével. Párizsban jó szemmel nézik azt a spanyol törekvést, amelynek célja, hogy az ország csatlakozzék a Közös Piachoz. Pozitív fogadtatásra talált az a spanyol felhívás is, hogy a francia monopolisták helyezzék el tőkéjüket a spanyol iparban. És miközben Párizs Franco Spanyolországának kurizál, nem sajnál egy kacsintást Salazar NATO Portugáliájától sem. Franciaország gazdasági, politikai és katonai behatolása Spanyolországba utat nyit NyugatNémetország terjeszkedésének is. A madridi tárgyalásokra azután került sor, hogy De Gaulle Ade- nauerral katonai-politikai szerződést írt alá, megszilárdítva a Párizs—Bonn tengelyt, egyúttal megvétózta Anglia felvételét az EGK-ba, azután, hogy az integráció megerősítése helyett tovább mélyítették az imperialista ellentéteket. Ebben a helyzetben Franciaországnak és Nyugat-Németor- szágnak szüksége van az olyan nyersanyagbázisokra és piacokra, mint amilyen az Ibériai-félsziget és elsősorban Spanyolország. A nyugatnémet monopoltőke dörzsöli a tenyerét, miközben a francia állammonopolizmus Madridban alkudozik. „Bár még nem lehet politikai szerelmi tavaszról beszélni, de a francia—spanyol vi. szonyban új szakasz kezdődött” — állapítja meg a DPA már említett kommentárja. A viszony új szakasza úgy indul, hogy Párizs Madridnak olyan virágcsokrot nyújt át, amelynek jó néhány szála bonni kertekben termett. Az idillre felfigyelt az egész világsajtó. A Journal de Génévé például kommentárjának ezt a címet adta: „A körüludvarolt Spanyolország”. A Franco-kormány- zat pedig szívesen fogadja az udvarlást, hiszen ettől tekintélyének
