Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 85. szám

J953. április 12. 3 Péntek Szakmunkásokat avattak A hét első két napján negy­venegyen tettek sikeres vizsgát a füaesgyarmati Aranykalász Tsz- ben a három hónapig tartó előké­szítő tanfolyam anyagából. Dr. Gáspár Jenő, a Földművelésügyi Minisztérium előadója, a vizsgáz­tató bizottság elnöke és Hajnóczi Vilmos, a Békési Mezőgazdasági Szakiskola igazgatója, a vizsgáz­tató bizottság tagja, nagy elisme­réssel beszélt a hallgatók felké- ! szültsógéről. A 4L főleg idősebb korosztályú hallgató a szakmun­kásképző tanfolyamra való jelent­kezés előtt két évig ezüstkalászos tanfolyamon képezte magát. Jó eredménnyel vizsgázott az 1899- ben született Nagy Imre, és az 1908-ban született idős Szabó Im­re is. A 43 éves Hegedűs Sándor és a 30 éves Kiss Gyula, de még többen mások is kitűnőre vizsgáz- ! tak. Jól halad a munka az okányi Alkotmány Tsz-ben Űj vezetők kerültek az okányi Alkotmány Tsz élére ez év ele­jén, akik elhatározták, hogy bebi­zonyítják a gazdálkodáshoz való hozzáértésüket. A főagronómus: Gyenge elvtárs agráregyetemet végzett, az elnök: Kiss elvtárs pe­dig felsőfokú mezőgazdasági tech­nikumot, de emellett sok tapasz­talattal rendelkezik, hiszen több mint tíz évig egy gépállomást irá­nyított Kezdetben úgy látszott nehéz lesz bebizonyítaniuk hozzáértésü­ket, mert az elmúlt évi nagy szá­razság következtében csak 17,62 forintot ért egy munkaegység, rá­adásul késett, egyre késett a ta­vasz. Amikor hozzá lehetett látni a munkához, mégis úgy indult be minden, mint egy jól olajozott gé­pezet. Március 25-én láttunk hoz­zá a vetésre váró talajok simító­zásához, boronálásához, s a vetés­hez. Április 6-ig elvetettünk 225 hold cukorrépát, 70 hold lent, 150 hold lucernái, 175 hold vörösherét és 110 hold borsót. Még ezt meg­előzően megfeitrágyáztnk és meg- hengereztük az 1700 hold őszi ka­lászost is. Mindez azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdákat nem kese­rítette el a tavalyi kevésbé jól si­került esztendő. Megértették pár­tunk VIII. kongresszusának hatá­rozatát, azt, hogy mindenből mi­nél többet termelni, hogy még több jusson mindenből dolgozó népünk asztalára. A tagok mun­kához való jó hozzáállását bizo­nyítja, hogy még tavaly átlag 3 hold föld boronálása, vetése ju­tott, ebben az évben már 5 jut naponta. Az emberek reggel ko­rán kezdenek, s este későig dol­goznak. Különösen kiemelkedik a fogatosok közül Budai László, Kincses Imre, Kerekes László, Kónya Sándor, 'Czeglédi Imre, Szalazsán Ferenc, Kovács Imre, Sinka Sándor, Balogh Sándor, Pesti József, Csűri János, Egri Gergely, de felsorolhatnám mind a 42 fogatost, hiszen vasárnap is szívesen dolgoznak. A zetorosok munkája is sokat javult. Az idén kevesebb a mű­szaki hiba, az álldogálás, mint a múlt évben volt, s jobban taka­rékoskodnak az üzemanyaggal és az alkatrésszel. Jó munkát végez közülük Bodó Károly, Kiss Elek, Kincses Ferenc, Hajdú István, Kassai Sándor, Erős Károly és Farkas Károly, akik háromszor annyi normálhold munkát teljesí­tenek, mint tavaly. A múlt évben ugyanis csak 4,5 normálhold mun­ka jutott egy műszakra, ebben az évben kapcsolt gépekkel 16— 18 normálhold a teljesítmény. Például Bodó Károly 32—35 nor­málhold munkát teljesített nagy teljesítményű műtrágyaszóróval és kapcsolt nehézhengerrél. Mindezek azt mutatják, hogy az okányi Alkotmány Tsz-ben jól halad a munka. Deli István párttitkár növekedését várja, remélve alku­dozási helyzetének javulását a támaszpontokat illetően az Egye­sült Államokkal. A francia—nyugatnémet mexno- poltöke egymásra borulása egyál­talában nem valami ,,egészen új”, ilyesmire már volt példa és tanul­ságait is látta a világ. Számos ta­nulmány mutat rá, hogy Madrid bekapcsolása a nyugati tőke ha­talma szférájába, szintén nem új jelenség, különösen, ha a múltba visszatekintve a Bonn—Párizs- Madrid-tengelyben szereplő Pá­rizs nevét Rómával helyettesít­jük. A második világháborút meg­előző időkben a német és az olasz fasizmus érdekei követelték meg a fasiszta Spanyolország gazdasági „támogatását”, ma a nyugatnémet és a francia monopoltőke fog ösz- sze ugyanannak a Spanyolország­nak a becsempészésére Európába. Akkor is és most is Spanyolország körüludvarlása az angol tőke el­lenében történt. Akkor is csak nö­velte az imperializmus ellentmon­dásait, mint ahogy ma sem oldja meg azokat. Marion Einhorn köz. gazdász például Berlinben megje­lent művében, amely ezt a címet viseli: „A fasiszta német inter­venció Spanyolországban, 1936— 39-ben és ennek gazdasági hátte­re”, alapos tudományossággal fej­tegeti a hasonlatot. A fasiszta in­tervenciónak Spanyolországban, az olaszok segítségével, az volt an. nak idején a fő célja, hogy bizto­sítsa a nyersanyagot és a fegyver­kezést szolgáló érceket, amelyeket többek között Anglia, valamint az Egyesült Államok ellen használ­tak fel. Egy német monopolista Spanyolországból hazatérve, an­nak idején fel is hívta a kormány­zatát, figyelmeztesse Spanyolor­szágot, Németország „önzetlen se­gítségére” nem számíthat, a né­metek nem játsszák a Mikulás szerepét. Közöljék Francával, mi­lyen nyersanyagokat köteles szál­lítani Németországnak & milyen készárut, milyen mennyiségben kell átvennie. Göring egyik beszé­dében megígérte, hogy erre sor kerül: „Franco mellének szorítjuk a pisztolyt”. A német külügymi­niszter, Von Neurath, utasította a madridi nagykövetet, Von Stoh- rert, közölje Francoval: „Életbe­vágó gazdasági érdekeinket nem áldozhatjuk fel egy harmadik ér­dekéért, ragaszkodunk hozzá, hogy Bilbao és Asturia bányászai­nak ércei olyan mennyiségben ke­rüljenek hozzánk, amennyire ne­künk szükségünk van. Ameny- nyiben Franco az angliai szállítá­sokat illetően nem volna hajlandó kellő magyarázatokra, kényszerül­nénk rá, hogy viszonyunkat a Az Öregekről és csökkentett munkaképességűekröl való gondoskodásról tanácskoztak a kondorosi Dolgozók Tsz-ben jut egy tagra, a tagság rendkívül szorgalmas, szívesen tevékenyked­nek a családtagok is, tehát a fia­talok és középkorúak rendszeres foglalkoztatása sem könnyű. Az öregekről mégsem feledkezhetnek meg. Ezért rendezték be a virágroag- termelő telepet, a faiskolát, a ró­zsatelepet. A gyógynövényter­mesztésben is olyan fajtát válasz­tottak — madárcsucsort —, ami könnyen művelhető és magas jö­vedelmet ad. Az értékes gyógy­szeranyag magasra nő, így a bu­gáját betakarítani nem ne­héz. Rájuk bízták az aranka­irtást, s ezzel 35-en jutnak köny- nyű keresethez. A tanyavilágban orvosi rendelőt, betegszobát ren­deztek be, a brigádszállásokon asztal mellett étkezhetnek, mosa­kodása lehetőséget találnak a ta­gok. Brigádonként jó ruganyos, kényelmes kocsikat rendszeresí­tettek külön betegszállításra. A kondorosi Dolgozók Tsz ter­vezi egy kényelmes öregek klub­jának a berendezését, ezenkívül szeretnének állandó jellegű üzemi- konyhát nyitni, ahol az idős tagok, özvegyek, egyedülálló nők igen csekély összegért kapnának na­ponta egyszer meleg ételt. A felszólalók: dr. Farkas Ernő megyei főorvos, Cserei Pálné, a Vöröskereszt megyei titkára, dr. Gyarmati István gyulai főorvos, dr. Kertész Márton megyei vb elnökhelyettes, Timikó Zoltánná, a megyei tanács dolgozója elmon­dották, hogy segíteni kell a kon- dorosi módszerek elterjesztésében megyeszerte. Fel kell mérni, hol mennyi az idős, csökkent munkaképességű tag, milyen könnyű munkalehetőségei lehet számukra biztosítani, a szociális alapból milyen mérték­ben lehet segítségükre sietni? De szinte egyöntetű volt a vélemény abban is, hogy társadalmi üggyé kell ugyan tenni az öregek hely­zetét, megsegítésükkel törődni kell, de a gyerekek is gondoskod­janak az értük olyan sóikat fára­dozó szülőkről. Olyan légkört kell teremteni, hogy szégyen legyen a szülök elhanyagolása. Erejükhöz mérten segítsenek ők is abban, hogy a becsületes munkában meg­öregedett parasztok a termelőszö­vetkezetekben gondtalanul tölt­sék öreg napjaikat. Mindent nem várhatnak az államtól és a ter­melőszövetkezettől. Ary Róza ÜNNE­PEKRE a/ áüfeb-faxéb ,99,r gotufyátf ÍZLETES ÉTELEK A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI VENDÉGLŐBEN Az újjáválasztott megyei tanács egészségügyi állandó bizottsága első hivatalos ülését Kondoroson tartotta a Dolgozók Tsz székha­zában. Láda András, az áldandó­bizottság elnöke elmondotta, hogy fő napirendi pontként az öregek, csökkentett munkaképességű ter­melőszövetkezeti tagok megsegíté­sét vitatják meg. Hangsúlyozta többek között, hogy a termelőszö­vetkezeti agitáció idején fő kér­désként szerepelt az egyem pa­rasztság körében: mi lesz velünk, ha megöregszünk? Annak idején igyekeztünk meg­nyugtatni a gazdákat, hogy a kö­zösben jobb soruk lesz s öreg napjaikban nem maradnak egye­dül. Most itt az ideje, hogy ap­rópénzre váltsuk adott szavunkat. Elmondotta Láda elvtárs azt is, hogy a megyében legtöbbet a kondorosi Dolgozók Tsz-ben tö­rődnek az öregekkel, ezért ült itt össze a bizottság, s a jó tapaszta­latokat igyekszenek megyeszerte elterjeszteni. Ladnyik Mihály, a Dolgozók Tsz elnöke arról beszélt, hogy náluk az 1232 szövetkezeti tagból 377 az öreg, fáradt ember. Ezeknek csak egy része kap termelőszövetkezeti nyugdíjat, illetve öregségi járadé­kot, mert a többiek korban még nem érték el az előírt határt. A termelőszövetkezet a szociális alapból 12 idős tagnak havonta 20.0 forintot ad, időközönként más­nak is juttatnak segélyt, de ezzel nincs megoldva a gond. Könnyű munkalehetőséget kell biztosítani a nem százszázalékos munkaké­pességű tagoknak. Elmondotta Ladnyik élvtárs, hogy náluk milyen nagy körülte­kintéssel gondoskodnak az idős tagokról. Egyébként a Dolgozók Tsz-ben mindössze 4,6 hold föld Űj módszer, új technika Palack, mint szigetelőanyag Newehurch. Aívglia: Régen kí­sérleteznek már világszerte, hogy az idei télhez hasonló hidegben sem szenvedjenek a háziállatok. spanyol kormánnyal, felülvizsgál­juk.” Mint ismeretes, az álláspont felülvizsgálására nem került sor, tehát Franco megadta a felvilágo- áftást és Anglia érdekeinek rová­sára kiszolgálta a tengelyt. Az említett közgazdaságtudományi mű a német—spanyol tőkeösszefo- nódás méreteire és eszközeire vo­natkozóan olyan forrásokra tá­maszkodik, mint az olyan mono­póliumok, mint a jelenlegi Nyu- gat-Németörszágban ma is műkö­dő Deutsche Bank, Dresdner Bank, Reichskreditgesellschaft, Vereinigte Stahlwerke, Lufthanse, KJ^UPP, Ig-Farben, Siemens, AEG, Klöckner es Mannesmann mono­póliumok eddigélé ismeretlen ak­tái. „Ugyanazok a német monopó­liumok állanak a madridi tárgya-, lápok mögött ma, mint amelyek a második világháború előtt” — foglalja össze a tanulságokat a könyv. A világpolitikai helyzet azonban ma teljességgel más, mint volt a második világháború előtt. A mo­nopóliumok elleni világméretű harc megakadályozza a háborús célok zavartalan érvényesülését. Ennék a harcnak része az atom­fegyverek csöndjének megterem­téséért, az eget szennyező gomba­felhők elűzéséért vívott küzdelem. Gombos László Az itteni helyi gazdaságiban a ser­tésólak alapzatába egy sor üveg­palackot építettek be. A sűrűn egymás mellé helyezett beduga­szolt palackok fölé 3 centiméter­nyi cementréteget vontak. A kü­lönleges talpazatra egyébként ha­gyományos módon húzták fel a sertésólat. A kora ősszel készült fényképet most tették közzé, mi­után a kísérlet igen eredményes­nek bizonyult a téli hónapokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom