Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
»63. április 28. 2 Vasárnap Ta^nlés Tövi§ke§en R televízió és rádió korában 1 nincsenek a világtól elzárt települések — így mondjuk manapság. S ez igaz. Egy olyan, már csaknem községgé nőtt helyen, mint Töviskes- puszta (ahová pedig esős időben eljutni a majd 15 kilométeres földút miatt lehetetlen), ott is van már televízió. Esténként a kultúrteremben gyülekeznek a gazdaság dolgozó^ s a tarka műsorok mellett megnézik a tv híradóját is. Élő képek elevenednek meg a hajdani bíbic-legelő régen csak délibábot látó lakói előtt a világ minden tájáról. A jordániai tüntetésekről, az amerikai összeroppant atamtengeralattjáró roncsairól, az iraki, latin-amerikai helyzetről és mindenről, amire számot tarthat a közérdeklődés. Mégis csütörtökön este, amikor 60, munkából jött ember gyűlt ösz. sze a 30 kilométernyi körzet négy üzemegységéből, hogy meghallgassa a taggyűlés előadóját, kitágul- tabb lett a látóhatár a tv-hír- adó lokális jellegű képednél. Nagy János elvtárstól, a szeghalmi járási pártbizottság titkárától kaptak összefüggő tájékoztatót a párt. tagok a nemzetközi helyzet eseményeiről és benne hazánk szerepéről. Ne soroljuk fel mindazt, ami szerepelt a taggyűlésen, hiszen a napirendi pont május hónapban nemcsak a párttagok, haNem minden termelőszövetkezet dicsekedhet annyi fiatallal, mint a kunágotai Petőfi Tsz. Het- ven-hetvenöt azoknak a száma, akik rendszeresen kiveszik részüket a munkából. Negyven-negy- venöten vannak olyanok, akik té- len-nyáron dolgoznak, harmincán pedig csak a növényápolás megkezdésétől a betakarításig. A termelőszövetkezet vezetősége számol a fiatalok segítségére, és munkájukat elismeri. Nem fukarkodnak a dicsérettel sem, s amit csak tehetnek, hogy munkakedvüket növeljék mindent megadnak nekik. nem a pártankívüliek előtt is megvitatásra kerül. Tényként kell azonban megállapítani, hogy a Központi Bizottság határozata a kül_ és belpolitikái tájékoztatóról felettébb szükségszerű és hasznos dolog volt Töviskesen is, bár élég hosszúra nyúlt Nagy elvtárs előadása, mindvégig feszült figyelem, mél kísérték azt, mert segített az események helyes értelmezésében. A tudott dolgok is mélyebb és szélesebb megvilágításba kerültek. Érdekfeszítően világította meg az élőadó, hogy bebizonyosodott: az imperialistáiknak végül is számolniuk kell a tömegek akaratával, ahogyan az az öthetes francia bányászsztrájk esetében történt, amikor is a tömegék nyomására a De Gaulle-kormány kénytelen volt teljesíteni a bányászok követeléseit. flz állami gazdaság kommunistái sok kérdésre kaptak választ ezen a taggyűlésen, s mélyebben megértették, milyen tényezők növelték meg az utóbbi évek során a Magyar Népköztársaság nemzet, közi tekintélyét. Ez szoros összefüggésben van belső gazdasági helyzetünk erősödésével. A szocia. lizmus alapjainak lerakása után a párt politikáját végrehajtva szélesítjük a nemzeti egységet. Eljutottunk odáig, hogy ma már valóban minden ember — aki nem amennyiben társadalmi munkával is hozzájárulnak a tsz központjába, az eddigi elgondolások szerint 50xl0-es fürdőmedencét létesítenek számukra. Nagy lelkesedéssel fogadták és felajánlottak több száz óra társadalmi munkát. S amióta látják, hogy a vezetőség törődik velük megkétszereződött munkakedvük. Már szervezik az ifjú munkacsapatokat, s arról beszélnek, hogy a Szocialista brigád megtisztelő cím elnyerését tűzik maguk elé. Cs. E. ellenség — kifejthesse képességeit. Sőt, ha régebben ellenségesen viselkedett, s emiatt börtönbe került, annak is megbocsájt a népköztársaság. Ezért következett be az amnesztia, amely népünk erejét, hazánk társadalmi és politikai fejlettségét bizonyítja. A fejlődés tette lehetővé, hogy a kémeken, gyilkosokon, visszaeső bűnösökön és gyújtogatókon kívül mindenki részt vehessen az ország építésében és jóvá tegye korábbi botla- dozásait. Ez a lényege az amnesztia-rendeletnek, amelynek végrehajtása tovább erősíti kül- és belpolitikai helyzetünket. Dióhéjban foglaltuk csak ösz- sze azokat a kérdéseket, amelyekben Nagy elvtárs részletes tájékoztatót adott a taggyűlésen. Szervesen kapcsolódott ezekhez hazánk jelenlegi gazdasági helyzetének ismertetése, a felszólalásokból pedig a csaknem 20 ezer holdas állami gazdaság kommunistáinak, s dolgozóinak feladatai. Az, hogy a kemény tél 600 millió forintnyi kárt okozott, s több mint 200 ezer hold gabona vetése és még több szántatlan föld maradt vissza őszről országosan. Ám a nehézségek ellenére sem módosítja kormányunk az idei tervet, mert e hiányok dacára egészségesen fejlődik a népgazdaság. Januárban és februárban 9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az ipar 7 százalékkal termelt többet, mint az előző évek hasonló időszakában, és tízmilliárd forintra emelkedett a lakosok takarék- betétje. Feladat, hogy pótoljuk a kieséseket, fokozzuk a termelés növekedésének megalapozottságát fl felszólalók elmondották, hogy a gazdaságban is háromezer holdnyi vetés fagyott ki a télen. Ám az elmúlt néhány hét alatt a munka jobb megszervezésének eredményeképpen elértek, hogy ma már csak a kukoricavetés van hátra. Ebben a munkatempóban dolgozik ezután is a gazdaság, hogy a maga 20 ezer holdjának jobb megművelésével segítse tovább erősíteni hazánk gazdasági helyzetét és növelni nemzetközi súlyát a két világrendszer versenyében. Varga Dezső A kunágotai Petőfi Tsz fiataljai jobb munkával viszonozzák a velük való törődést Nemrégiben a tsz elnöke összehivatta őket és kérte segítségüket. A fiatalok ígéretet tettek hogy számíthatnak rájuk. A lányok vállalták, hogy átlagban 120, a fiúk pedig 210 munkaegységet gyűjtenek a gazdasági év végéig A termelőszövetkezet vezetősége pedig arra tett ígéretet, hogy ha a vállalt munkaegységet teljesítik, akkor a közgyűlés által megszavazott 34 ezer forintot olyan arányban osztják ki, amilyen arányban túlteljesítik a vállalt munkaegység mennyiséget. Ezen felül egy nagy ígéretet is kaptak, Jég között utaznak az üvegházi rózsák Gyuláról a fővárosba A Gyulai Kertészeti Vállalat üvegházában szemet gyönyörködtető rózsaerdő fogadja az érkezőt. Huszonöt- ezer feslő rózsabimbó bontogatja fehér, rózsaszínű, tűzpiros és halvány- sárga szirmait. A gyönyörű üvegházi rózsákat jég közé csomagolják s úgy szállítják Budapestre, hogy a meleg idő ellenére megmaradjon üdeségük, frisseségük. A gyulai üvegházi rózsák május elsejére kerülnek a virágboltokÁ gondolat szüntelen munkálása Magyar Szocalista Munkáspárt VIII. kongresszusa meghirdette a marxizmus—lenin- izmus eszmei offfenzívájának jelszavát, s azóta sokan és sok helyen kóstolgatják ezt a fogalmat: vajon mit jelent, milyen kötelességeket ró ránk, hogyan érvényesítsük a mindennapi munkában? Többen hajlamosak arra, hogy úgy fogják fel, mint a párt központi szerveinek feladatát, hiszen elsősorban eszmei, ideológiai tevékenységről van szó. Mások a szocializmustól idegen nézetek elleni éber figyelemre és harcra korlátozzák a fogalmat, de akadnak olyanok is, akik egyszerűen valami divatos jelszónak tekintik, amit bele lehet szőni a felszólalásba, mert jól hangzik, mert hatásos. Természetes dolog ez — vélekednek ismét mások —, része egy nagy történelmi folyamatnak, hiszen a marxizmus eszmei offen- zívája immár több mint százesztendős, ez az ideológia azóta él, hat, terjed, s szüntelen támadásban van a burzsoá és kispolgári nézetekkel szemben. Bizonyára arról van tehát szó, hogy továbbra is folytatni kell az ideológiai harcot, s ezt tudjuk valamennyien akik a marxizmus—leninizmus igazságainak szószólóivá váltunk. ^holtaképpen ebben is, abban is van igazság, de mindez csak része a nagy eszmei célkitűzésnek. Hiszen sokkal többről van szó, mint ellenséges nézetek leleplezéséről, eszmei legyőzéséről, s még inkább többről, mint az eddigi ideológiai harc folytatásáról. Észre kell vennünk, hogy a párt ezzel a jelszóval valami minőségi újnak a szükségszerűségét fejezte ki, s az sem véletlen, hogy erre éppen napjainkban hívta fel a párttagok, a közvélemény figyelmét. J^ddigi harcunkban is óriási szerepe volt az eszmei tevékenységnek, a marxizmus—leninizmus igazságai terjesztésének, a káros és idegen nézetek leküzdésének, de körülményeink miatt mégis kisebb figyelem juthatott Még a hidegyérűek is... Franco és fasiszta vérbírái meggyilkolták Julian Grimaut. Azt hitiek, elmúlik az a bizonyos három nap, amely eltemet minden szenzációt, s napirendire tér a világ gaztettük felett. Nem ez történt. Nem szűnik a felháborodás ereje, sőt erősödik. „Franco erkölcsi hulla!” — kiáltják mindenütt. „Ennék a fenevadnak nincs helye a nap alatt!” Franco a maga „pestises” hajójával szeretett voljellegű antifasiszta tüntetések. Plakátokat égetnek el a spanyol követség előtt. Hitler, Mussolini és Franco neve szerepel e plakátokon. Mások a kegyelet virágait helyezitek el ugyancsak a spanyol követség falainál. Grimau mártírhalála újabb jeladás volt korunk valamennyi humanistája számára: „Emberiség vigyázz! Nem nyughatsz addig, amíg fasiszták, imperialista méregkena beevezni a nyugati „demokráciák” szél védet több kikötőinek valamelyikébe. Ezt azonban a népek felháborodása nem tűri. Még a hidegvérű északi országok fiai sem nyugszanak. Koppenhágában, például, amint képeink mutatják, napirenden vannak a különböző verők, nukleáris háborúra készülő politikai banditák léteznek a Földön! És mert az emberiség nem lesz soha kollektív öngyilkos, egészen bizonyos, hogy elkövetkezik a politikai és erkölcsi hullák temetésének napja...” A. A. erre, mint mostanság, amikor már az egész népgazdaság egységes szerkezetű, amikor teljessé váltak a szocializmus építésének gazdasági alapjai. Az eredmények, a változások természetes logikájából következik, hogy miután egy hatalmas gazdasági és politikai csatát megnyertünk, s eközben ideológiai győzelmeket is arattunk, e változásokhoz kell igazítani az emberi tudatot is. Fokozatosan, de teljes céltudatossággal kell kigyomlálnunk a fejekből mindazt, ami a gazdasági szerkezettel, a további anyagi előrehaladással összeférhetetlen vagy azt akár időlegesen is gátolja. Az eszmei, ideológiai harc teljességét, sokoldalúságát jelenti tehát ez a jelszó, azt, hogy gazdasági és politikai sikereinket, s a további társadalmi munkálkodást eszmeileg is gondosan és teljesen megalapozzuk. Nemcsak a párt ügye tehát az eszmei offen- zíva, s egyáltalán nemcsak olyan kötelesség, amelynek csupán intézményes szorgalmazói és formái lennének. Az osztályharc olyan területe ez, amelyen személy szerint is tennivalói vannak minden kommunistának, minden haladó embernek. Nemcsak úgy, hogy fellépünk a társadalmunktól idegen, régről öröklött vagy most beszivárgott antikommunis- ta, antiszocialista nézetek ellen, hanem úgy is, hogy szüntelenül munkáljuk a gondolatot, tudatosítjuk a politikai és gazdasági sikerek eszmei tartalmát, a fejekben egyöntetűen uralkodóvá tesz- szük a marxizmus—leninizmus tudományos világnézetét. Szüntelen eszmei munkálkodásról van tehát szó, olyanról, amelyben nincsen megállás, megpihenés. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert a mi ideológiai, eszmei harcunk a régi pártvezetés idején, majd az ellenforradalom eszmei leküzdése miatt, sok tekintetben alkalom- szerű volt, gyakran csak a mindennapi szükséglethez igazodott. A nacionalizmussal akkor verekedtünk, amikor valahol, valamilyen alkalomból felütötte fejét. \ revizionizmus és a dogmatizmus elleni harc is sokszor öltött úgynevezett kampány-jelleget. Sokszor hagytuk, hogy ideológiai tevékenységünket mások irányítsák, hogy praktikus mindennapi célokat szolgáljon csupán. gokkal több az eszmei offen- zíva a napi ideológiai csaták megvívásánál, terjedelmében is, minőségében is. Az a célja, hogy olyan társadalmi közeget teremtsünk, amely végső soron
