Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-28 / 98. szám
1963. április 28. 3 Vasárnap Állattenyésztési bemutató a dombegyházi Dózsa Tsz-ben A gazdasági eredmények megismerésére tapasztalatcsere-értekezletet tartottak április 26-án a dombegyházi Dózsa Tsz-ben. A résztvevők többsége állattenyésztő volt. A dombegyháziak főként szorgalomból, lelkiismeretes közösségi munkából vizsgáztak. Eredményeik: a pecsenyecsárke- nevelésben 1 kilogramm hús 18,66 forintba, a borjak mesterséges nevelése pedig (16 hetes korig) 1 kiló élősúly 15,42 forintba kerül. A mai Dózsa Tsz három igen gyengén gazdálkodó szövetkezetből alakult. Még két esztendeje sincs hogy egyesültek. Akkoriban tartottak az egyesüléstől, mondván, három kis gondból gordiusi csomót csinálnak. Hogy mégsem az lett, mutatja a szépen bemunkált határ a fejlett őszi vetés és a csaknem 20 centi magas lucerna, a leföldelt trágyaszarvas, az istállók körüli rend, tisztaság. A Dózsa Tsz erejéből már annyira tellett, hogy a tehénállományból kiválogatták a tbc-vel fertőzötteket, s ezek tejét az egészségesektől külön kezelik. A jószág kondícióján nem látszik a múlt évi aszály. Silókukoricából készült szilázst etetnek és tehenenként két kiló illatos, zöldre szárított lucemaszénát is adnak. A hízóba állított növendékbikák lusták a kövérségtől. Még két-három hónapig tartják ezeket. A főállattenyésztő véleménye szerint extrán és első osztályú minőségre számítanak. A résztvevők egy csoportja körülfogta dr. Málik István állatorvost, aki kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról a jó munkakapcsolatról, amely a tsz igazgatósága és közötte kialakult. Ezt a kapcsolatot leginkább kifejezi az állat- egészségügy' helyzetének szilárdsága. A borjúnevelőben egyáltalán nincs megbetegedés. A nyolc héttel ezelőtt kiszállított 9 ezer csibe is igen szépen fejlődik. Hetven— nyolcvan dekásak. Az elhullást két százalék alá szorították. A tisztaság, a jó ivóvíz, a gondos takarmányozás megtette a hatását. Ötvennégyezer forint tiszta hasznot várnak. A tapasztalatcserén feltárt tények fogvatartották az odasereg- lett állattenyésztőket. Az elismerés hangján szóltak a látottakról, s közben olyan dolgokat latolgattak, hogy a Dózsa Tsz példáján a korszerűtlenné vált és kihasználatlanul álló fiaztatókból néhány 100 forint beruházással, szabad kifutóval ellátott, igen jó mesterséges borjúnevelő készíthető. A felszerelés sem kerül sokba. A két üst nem nagy érték, hozzá hasonlóan az itatóveder sem. A haszon viszont jelentős. A tizenhat hetes korban elválasztott borjak Tanulnak a gyomai keltetőállomáson Gyornán, a keltetőállomáson negyvenen dolgoznak. A múlt héten fejeződött be a szakmunkástanfolyam, amin huszonketten tettek sikeres vizsgát. A szakmunkástanfolyamon részt vett a két fiókállomás több dolgozója is, Szarvas- ról és Szeghalomról. De nemcsak a szakmát igyekeznek elsajátítani a gyomaiak, hanem többen közülük más iskolák tananyagát is elvégzik. így öten most vizsgáztak a VII., VIII. osztályból, öten pedig a mezőgazdasági technikum különböző osztályaiba járnak. Tanulás mellett természetesen dolgoznak is, hiszen ebben az évben már 460 ezer naposcsibét adtak át a termelőszövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak. mindegyikén ezer forintot takarítanak meg. Az ilyen eredményt a gazdaságilag igen jól megerősödött tsz-ben is kiválónak tartják. A termelés gazdaságossága azonban ebben a tsz-ben még tovább fokozható. Szalai József, a járási tanács főállattenyésztője, az állatok egyedi takarmányozásának fontosságát, a vemhes üszők és tehenek ellésre, továbbá tejtermelésre előkészítését tette szóvá. (A tej önköltsége még nem kedvező.) A dombegyházi Dózsa Tsz-ben jól megoldották az állatok elhelyezését. Minden bizonnyal a borjak, és a pecsenyecsirkék gazdaságos nevelése mellett megoldják a tejtermelés gazdaságosságát is. Itt már ez a legfontosabb feladat. Dupsi Károly Vizsgáztak a füzesgyarmati Aranykalász Tsz tagjai Az ezüstkalászos gazdatanfolyam női résztvevői közül Ungi Ilonka vizsgázott legjobban és kitűnő bizonyítványt kapott. Növényvédelem a lucernaíermesztésben LEGÉRTÉKESEBB takarmánynövényünk a lucerna. Megyénkben száraz időjárás esetén is jó termést ad. A lucematermesztés jelentőségét talajerő-pótló szerepe is növeli. A termelés biztonságát azonban évről-évre jelentősen veszélyeztetik a különböző kártevők. Ha a nagyüzemek nem fordítanak kellő gondot a védekezésre, akkor a széna- és a mag- termesztésben könnyen jelentős terméskiesés keletkezhet. 1963-ban a hosszú és viszonylag hideg télben nem pusztultak el a kártevők, így kisebb-nagyobb fertőzésre számíthatunk. Az új telepítésű lucemavetése- ket — az eddigi felmérések szerint a rajzó vincellérbogarak veszélyeztetik. A fertőzés mértéke Két műszakban dolgoznak A magyarbánhegyesi Béke Tsz- ben rövidesen befejezik a kukorica vetését. A fogatosok két műszakban dolgoznak, ötszáznegy- venkét hold őszi kalászost a télen fejtrágyázták és a napokban kezdték meg a másodszori fejtrágyázást. Szép baromfitörzzsel is dicsekedhet a szövetkezet tagsága. Hétszázharminc darabból álló törzsbaromfijuk van és 4500 csirkét kívánnak felnevelni az idén. Jelenleg már 60—70 dekásak. Az elhullás 6,3 százalék. u Tossy Lajos Magyarbánhegyes maga teszi lehetetlenné káros és idegen nézetek megkapaszkodását és beszivárgását. Olyan közvéleményt kell teremtenünk, amely megöli a polgári és kispolgári ideológia bacilusait, nem ad talajt és levegőt ezek apostolainak. Hiszen, ha mi csak akkor figyelünk fel ilyen nézetekre és akkor rántunk ellenük kardot, amikor már társadalmunk bizonyos rétegeiben rombolnak, voltaképolyan eseteket kivéve, amikor nyílt ellenségeskedéssel találkozunk. De szó sincs arról, hogy békésen, egy tető alatt megleszünk az ideológiai konkoly magvetőivel. Hajlandók vagyunk vitatkozni, érvelni, de ennek a vitának a menetét nekünk kell meghatároznunk, s a kezdeményezést is nekünk kell kezünkbe venni. A szocializmus poggyászát nyomják pen defenzívába húzódunk. Pe- ezek a kövek, melyektől tervsze- dig igazságaink ereie éppen az el- rűen meg kell szabadulnunk. Nem lenkezőre szólít és kötelez ben- ellentámadásokra kell tehát szo- nünket. rítkoznunk, hanem meg kell Az eszmei offenzíva nemcsak szabnunk az eszmei harc menetleleplezés, hanem építés is. Nem- rendjét. Volt idő, amikor a mun- csak ellenségeink ellen folyik, ha- kásmozgalom ellenségei és árulói gazdasa£i flaP> de ugyanakkor szocializmus eszmei égisze alatt tudunk elképzelni, a nyilvánvaló tisztességes szándék kölcsönös jelenlétével. Az ideológiában is megvert ellenséggel nem sok eszmei vitánk lehet — de barátainkkal alkalmas időpontban szívesen leülünk, hiszen van közös alapunk a vitára: a szocializmus igenlése, az arra szolgáló közös szándék, hogy összeadjuk okos érveinket és ezek fényében döntsünk. \ rra tanítanak bennünket, a marxizmus—leninizmus klasszikusai, hogy a társadalmi tudat lassabban változik mint a nem önmagunkért is. Belefér ebbe a fogalomba a gondolat szüntelen munkálása is. Az, hogy önmagunkból is, a szocializmus többi híveiből és párfogóiból is vessük ki általa, ami visszahúz. A „kis” dolgok is megférnek ebben a tartalmas kifejezésben. Az olyanok, mint a tudományos ismeret- terjesztés, az új erkölcs és etika céltudatos építése vagy a kispolgári önzés, az individualizmus gyomlálása. T emondtunk az adminisztra- tív módszerekről, az azokkal elérhető látszatsikerről, az vitákat akartak kényszeríteni a forradalmárokra, hogy késleltessenek ezzel bizonyos forradalmi akciókat. Az eszmei offenzíva elve kizárja az ilyen kényszerítés lehetőségeit, mert annak körülményei között az ellenséges nézetek hívei és terjesztői kénytelenek visszahúzódni s képtelenek a társadalom erejét lefoglalni, alkotó munkáját és gondolkodását megzavarni. Szó sincs az egészséges, alkotó vitaszellem visszaszorításáról! De ilyen vitákat természetesen csak a arra is felhívják a figyelmet, hogy az eszmei harc, az eszmei munkálkodás a társadalmi tudat fejlődésének kovásza. Az időszerűvé vált frontális eszmei támadás jól szolgálja e kategóriák között az optimális összhang megteremtését. S ebben a folyamatban mérhető az eszmei offenzíva igazi fontossága és jelentősége: amit elértünk a gazdaságban és a politikában, azt minden eddiginél erőteljesebben és hatásosabban konszolidáljuk a fejekben is! Sz. Simon István helyenként eléri a négyzetméterenkénti 40—50 darabot is. A fertőzés elsősorban az 1961 és 1962- ben feltört lucernásokról terjed. A fertőzés ott válik veszélyessé, ahol az új telepítést a régi vagy a feltört lucerna szomszédságában van. A védekezés alapját képezi; a feltört lucernatáblákat a Man- ninger-féle eljárással le kell zárni. Ez abból áll, hogy a feltört lu- cematábiákat körülárkolják vagy barázdával körülszántják és az árokba, illetve a barázdába HCH és Wofatox por 1:1 arányú keverékéből újjnyi széles 1—2 milliméter vastag porcsíkot húznak. A rajzás megindulásától kezdve a porcsíkot 4 naponként meg kell újítani, amíg a bogarak vándorlása tart. Ezzel a módszerrel védekezhetnek a tsz-ek és az állami gazdaságok. HA AZ ELŐBB említett eljárás mellett a lucerna kikelése után rágásnyomokat tapasztalnak a fiatal vetésen, lehetőleg a délutáni órákban 6 kilogramm HCH és 6 kilogramm tízszázalékos DDT porozószert kell kiszórni. A későbbiek folyamán fokozott gondot igényel a lombkártevők (lueemabogár, lucemaböde, csipkézőbogarak, lucemaormányos) elleni védekezés. Ezek a kártevők általában az első kaszálás után pusztítanak. Erős fertőzés esetén — ami már most is néhány helyen tapasztalható — a lucerna hetekig nem tud kisarjadni. A védekezés elmulasztása esetén egy kaszálás kimaradhat. Ezért a védekezést az első kaszálás és betakarítás után haladéktalanul meg kell csinálni. A tarló esti porozására használható holdanként 7,5 kilogramm HCH és 7,5 kilogramm 10 százalékos DDT porozószer keveréke. Ha a tarlóporozásra később kerül sor, célszerűbb a Hungária DL 5 porozószerből holdanként 20 kilogrammot kiszórni. A TAKARMÁNYTERMESZTÉS mellett megyénkben igen nagy jelentősége van a magtermesztésnek. Ennek kihasználásához jelentős népgazdasági érdekek is fűződnek, de a nagyüzemnek is fontos érdeke a lucernamag termesztése. Egy-kétéves, erősen sarjadó lu- cernamag-termesztésre nem igen alkalmas. Eredményes lucema- magfogást inkább ritkább állományú, de nem elgazosodott, idősebb lucernásokban lehet elérni. A kártevők elleni védekezést azonban ezen a területen sem lehet elmulasztani. A magkártevök elleni védekezés rendkívül nagy jelentőségű. Legveszedelmesebb és leggyakrabban előforduló kártevők a lucemapoloska, a bimbógu- bacslégy, a magormányos és a magdarázs. A kártevők elleni eredményes védekezés nehéz feladat, éppen ezért jó felkészültséget kíván. A TARLÖPOROZÁS után az első zöldbimbók megjelenése idején az esti és hajnali órákban 10 százalékos HCH—DDT porozószer 1:1 arányú keverékével holdanként 20—25 kiló vagy Hungária DL 5 porozós zerr el 20 kiló holdanként! kiszórásával lehet a kártevőktől eredményesen védekezni. A virágzás elhúzódásakor az esti órákban ajánlatos a porozást holdanként 16 kiló Melipax porozószerrel megismételni. Az említett kártevőkön kívül igen fontos az aranka elleni védekezés végrehajtása. Az eredményes védekezésre a nagyüzemekben a kereső, figyelőszolgálat megszervezése ajánlatos. Fertőzés észlelése esetén a rendszeres és szakszerű védekezést már május végén, június elején el kell kezdeni. (Ekkor az első kaszálás tarlóján az arankafoltok még kicsik.) Az idősebb és sűrű szövedékeit képező arankafoltokon már csak a felületi fertőzést tudjuk megsemmisíteni. A gyökémyakba szövődött arankát igen nehezen lehet elpusztítani. Az ilyen területeken az arankafoltok rendszerint kiújulnak. A helyi tanácsok az eddigieknél sokkal hathatósabb intézkedést tegyenek a védekezés elmulasztóival szemben, annál is inkább, mivel az aranka jelentősen veszélyezteti a magtermesztés sikerét, export lehetőségeinket. A GYAKORLATI védekezés abból áll, hogy az arankafoltokat áztatásszerűen permetezzék le. A védekezés végrehajtható Krezonit E 0,75-1 százalékos oldatával plusz 0,25 százalék Nikepon, vagy San- dovit nedvesítőszer hozzáadásával, esetleg Aretit 2—3 százalékos oldatával. (A Krezonit E használata esetén a védekezést az első permetezés felszikkadása után meg kell ismételni.) Nagy István, a Bm. Növényvédő Állomás főagronómusa Csomós István, a Bm. Növényvédő Állomás igazgatója Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat 1 fő kőművest, 1 fő vízvezetékszerelőt vesz fel. Jelentkezni: Békéscsaba, Sallai út 40, Knyihár személyzeti felelősnél. x
