Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

1963. április 28. 3 Vasárnap Állattenyésztési bemutató a dombegyházi Dózsa Tsz-ben A gazdasági eredmények megis­merésére tapasztalatcsere-értekez­letet tartottak április 26-án a dombegyházi Dózsa Tsz-ben. A résztvevők többsége állattenyész­tő volt. A dombegyháziak főként szorgalomból, lelkiismeretes kö­zösségi munkából vizsgáztak. Eredményeik: a pecsenyecsárke- nevelésben 1 kilogramm hús 18,66 forintba, a borjak mesterséges ne­velése pedig (16 hetes korig) 1 ki­ló élősúly 15,42 forintba kerül. A mai Dózsa Tsz három igen gyengén gazdálkodó szövetkezet­ből alakult. Még két esztendeje sincs hogy egyesültek. Akkoriban tartottak az egyesüléstől, mond­ván, három kis gondból gordiusi csomót csinálnak. Hogy mégsem az lett, mutatja a szépen bemun­kált határ a fejlett őszi vetés és a csaknem 20 centi magas lucer­na, a leföldelt trágyaszarvas, az is­tállók körüli rend, tisztaság. A Dózsa Tsz erejéből már annyira tellett, hogy a tehénállományból kiválogatták a tbc-vel fertőzötte­ket, s ezek tejét az egészségesek­től külön kezelik. A jószág kondícióján nem lát­szik a múlt évi aszály. Silókuko­ricából készült szilázst etetnek és tehenenként két kiló illatos, zöld­re szárított lucemaszénát is ad­nak. A hízóba állított növendék­bikák lusták a kövérségtől. Még két-három hónapig tartják ezeket. A főállattenyésztő véleménye sze­rint extrán és első osztályú minő­ségre számítanak. A résztvevők egy csoportja kö­rülfogta dr. Málik István állator­vost, aki kendőzetlen őszinteség­gel beszélt arról a jó munkakap­csolatról, amely a tsz igazgatósága és közötte kialakult. Ezt a kapcso­latot leginkább kifejezi az állat- egészségügy' helyzetének szilárd­sága. A borjúnevelőben egyáltalán nincs megbetegedés. A nyolc hét­tel ezelőtt kiszállított 9 ezer csibe is igen szépen fejlődik. Hetven— nyolcvan dekásak. Az elhullást két százalék alá szorították. A tisz­taság, a jó ivóvíz, a gondos takar­mányozás megtette a hatását. Öt­vennégyezer forint tiszta hasznot várnak. A tapasztalatcserén feltárt té­nyek fogvatartották az odasereg- lett állattenyésztőket. Az elisme­rés hangján szóltak a látottakról, s közben olyan dolgokat latolgat­tak, hogy a Dózsa Tsz példáján a korszerűtlenné vált és kihaszná­latlanul álló fiaztatókból néhány 100 forint beruházással, szabad ki­futóval ellátott, igen jó mestersé­ges borjúnevelő készíthető. A fel­szerelés sem kerül sokba. A két üst nem nagy érték, hozzá ha­sonlóan az itatóveder sem. A ha­szon viszont jelentős. A tizenhat hetes korban elválasztott borjak Tanulnak a gyomai keltetőállomáson Gyornán, a keltetőállomáson negyvenen dolgoznak. A múlt hé­ten fejeződött be a szakmunkás­tanfolyam, amin huszonketten tet­tek sikeres vizsgát. A szakmunkás­tanfolyamon részt vett a két fiók­állomás több dolgozója is, Szarvas- ról és Szeghalomról. De nemcsak a szakmát igyekeznek elsajátítani a gyomaiak, hanem többen közü­lük más iskolák tananyagát is el­végzik. így öten most vizsgáztak a VII., VIII. osztályból, öten pe­dig a mezőgazdasági technikum különböző osztályaiba járnak. Ta­nulás mellett természetesen dol­goznak is, hiszen ebben az évben már 460 ezer naposcsibét adtak át a termelőszövetkezeteknek és a háztáji gazdaságoknak. mindegyikén ezer forintot takarí­tanak meg. Az ilyen eredményt a gazdaságilag igen jól megerősö­dött tsz-ben is kiválónak tartják. A termelés gazdaságossága azonban ebben a tsz-ben még to­vább fokozható. Szalai József, a járási tanács főállattenyésztője, az állatok egyedi takarmányozásának fontosságát, a vemhes üszők és te­henek ellésre, továbbá tejterme­lésre előkészítését tette szóvá. (A tej önköltsége még nem kedvező.) A dombegyházi Dózsa Tsz-ben jól megoldották az állatok elhe­lyezését. Minden bizonnyal a bor­jak, és a pecsenyecsirkék gazdasá­gos nevelése mellett megoldják a tejtermelés gazdaságosságát is. Itt már ez a legfontosabb feladat. Dupsi Károly Vizsgáztak a füzesgyarmati Aranykalász Tsz tagjai Az ezüstkalászos gazdatanfolyam női résztvevői közül Ungi Ilonka vizsgázott legjobban és kitűnő bizonyítványt kapott. Növényvédelem a lucernaíermesztésben LEGÉRTÉKESEBB takarmány­növényünk a lucerna. Megyénk­ben száraz időjárás esetén is jó termést ad. A lucematermesztés jelentőségét talajerő-pótló szere­pe is növeli. A termelés bizton­ságát azonban évről-évre jelentő­sen veszélyeztetik a különböző kártevők. Ha a nagyüzemek nem fordítanak kellő gondot a véde­kezésre, akkor a széna- és a mag- termesztésben könnyen jelentős terméskiesés keletkezhet. 1963-ban a hosszú és viszonylag hideg télben nem pusztultak el a kártevők, így kisebb-nagyobb fer­tőzésre számíthatunk. Az új telepítésű lucemavetése- ket — az eddigi felmérések sze­rint a rajzó vincellérbogarak ve­szélyeztetik. A fertőzés mértéke Két műszakban dolgoznak A magyarbánhegyesi Béke Tsz- ben rövidesen befejezik a kuko­rica vetését. A fogatosok két mű­szakban dolgoznak, ötszáznegy- venkét hold őszi kalászost a té­len fejtrágyázták és a napokban kezdték meg a másodszori fej­trágyázást. Szép baromfitörzzsel is dicse­kedhet a szövetkezet tagsága. Hétszázharminc darabból álló törzsbaromfijuk van és 4500 csir­két kívánnak felnevelni az idén. Jelenleg már 60—70 dekásak. Az elhullás 6,3 százalék. u Tossy Lajos Magyarbánhegyes maga teszi lehetetlenné káros és idegen nézetek megkapaszkodá­sát és beszivárgását. Olyan köz­véleményt kell teremtenünk, amely megöli a polgári és kispol­gári ideológia bacilusait, nem ad talajt és levegőt ezek apostolai­nak. Hiszen, ha mi csak akkor fi­gyelünk fel ilyen nézetekre és ak­kor rántunk ellenük kardot, ami­kor már társadalmunk bizonyos rétegeiben rombolnak, voltakép­olyan eseteket kivéve, amikor nyílt ellenségeskedéssel találko­zunk. De szó sincs arról, hogy békésen, egy tető alatt megle­szünk az ideológiai konkoly mag­vetőivel. Hajlandók vagyunk vi­tatkozni, érvelni, de ennek a vitá­nak a menetét nekünk kell meg­határoznunk, s a kezdeményezést is nekünk kell kezünkbe venni. A szocializmus poggyászát nyomják pen defenzívába húzódunk. Pe- ezek a kövek, melyektől tervsze- dig igazságaink ereie éppen az el- rűen meg kell szabadulnunk. Nem lenkezőre szólít és kötelez ben- ellentámadásokra kell tehát szo- nünket. rítkoznunk, hanem meg kell Az eszmei offenzíva nemcsak szabnunk az eszmei harc menet­leleplezés, hanem építés is. Nem- rendjét. Volt idő, amikor a mun- csak ellenségeink ellen folyik, ha- kásmozgalom ellenségei és árulói gazdasa£i flaP> de ugyanakkor szocializmus eszmei égisze alatt tudunk elképzelni, a nyilvánvaló tisztességes szándék kölcsönös jelenlétével. Az ideológiában is megvert ellenséggel nem sok esz­mei vitánk lehet — de barátaink­kal alkalmas időpontban szívesen leülünk, hiszen van közös ala­punk a vitára: a szocializmus igenlése, az arra szolgáló közös szándék, hogy összeadjuk okos ér­veinket és ezek fényében dönt­sünk. \ rra tanítanak bennünket, a marxizmus—leninizmus klasszikusai, hogy a társadalmi tudat lassabban változik mint a nem önmagunkért is. Belefér eb­be a fogalomba a gondolat szün­telen munkálása is. Az, hogy ön­magunkból is, a szocializmus töb­bi híveiből és párfogóiból is ves­sük ki általa, ami visszahúz. A „kis” dolgok is megférnek ebben a tartalmas kifejezésben. Az olya­nok, mint a tudományos ismeret- terjesztés, az új erkölcs és etika céltudatos építése vagy a kispol­gári önzés, az individualizmus gyomlálása. T emondtunk az adminisztra- tív módszerekről, az azok­kal elérhető látszatsikerről, az vitákat akartak kényszeríteni a forradalmárokra, hogy késleltesse­nek ezzel bizonyos forradalmi ak­ciókat. Az eszmei offenzíva elve kizárja az ilyen kényszerítés lehe­tőségeit, mert annak körülményei között az ellenséges nézetek hívei és terjesztői kénytelenek vissza­húzódni s képtelenek a társada­lom erejét lefoglalni, alkotó mun­káját és gondolkodását megzavar­ni. Szó sincs az egészséges, alkotó vitaszellem visszaszorításáról! De ilyen vitákat természetesen csak a arra is felhívják a figyelmet, hogy az eszmei harc, az eszmei mun­kálkodás a társadalmi tudat fej­lődésének kovásza. Az időszerűvé vált frontális eszmei támadás jól szolgálja e kategóriák között az optimális összhang megteremté­sét. S ebben a folyamatban mér­hető az eszmei offenzíva igazi fon­tossága és jelentősége: amit elér­tünk a gazdaságban és a politiká­ban, azt minden eddiginél erőtel­jesebben és hatásosabban kon­szolidáljuk a fejekben is! Sz. Simon István helyenként eléri a négyzetméte­renkénti 40—50 darabot is. A fer­tőzés elsősorban az 1961 és 1962- ben feltört lucernásokról terjed. A fertőzés ott válik veszélyessé, ahol az új telepítést a régi vagy a feltört lucerna szomszédságában van. A védekezés alapját képezi; a feltört lucernatáblákat a Man- ninger-féle eljárással le kell zár­ni. Ez abból áll, hogy a feltört lu- cematábiákat körülárkolják vagy barázdával körülszántják és az árokba, illetve a barázdába HCH és Wofatox por 1:1 arányú keve­rékéből újjnyi széles 1—2 milli­méter vastag porcsíkot húznak. A rajzás megindulásától kezdve a porcsíkot 4 naponként meg kell újítani, amíg a bogarak vándorlá­sa tart. Ezzel a módszerrel véde­kezhetnek a tsz-ek és az állami gazdaságok. HA AZ ELŐBB említett eljárás mellett a lucerna kikelése után rágásnyomokat tapasztalnak a fia­tal vetésen, lehetőleg a délutáni órákban 6 kilogramm HCH és 6 kilogramm tízszázalékos DDT porozószert kell kiszórni. A későbbiek folyamán fokozott gondot igényel a lombkártevők (lueemabogár, lucemaböde, csip­kézőbogarak, lucemaormányos) elleni védekezés. Ezek a kártevők általában az első kaszálás után pusztítanak. Erős fertőzés esetén — ami már most is néhány helyen tapasztalható — a lucerna hetekig nem tud kisarjadni. A véde­kezés elmulasztása esetén egy ka­szálás kimaradhat. Ezért a véde­kezést az első kaszálás és betaka­rítás után haladéktalanul meg kell csinálni. A tarló esti porozására használható holdanként 7,5 kilo­gramm HCH és 7,5 kilogramm 10 százalékos DDT porozószer keve­réke. Ha a tarlóporozásra később kerül sor, célszerűbb a Hungária DL 5 porozószerből holdanként 20 kilogrammot kiszórni. A TAKARMÁNYTERMESZTÉS mellett megyénkben igen nagy je­lentősége van a magtermesztés­nek. Ennek kihasználásához jelen­tős népgazdasági érdekek is fű­ződnek, de a nagyüzemnek is fon­tos érdeke a lucernamag termesz­tése. Egy-kétéves, erősen sarjadó lu- cernamag-termesztésre nem igen alkalmas. Eredményes lucema- magfogást inkább ritkább állomá­nyú, de nem elgazosodott, idősebb lucernásokban lehet elérni. A kártevők elleni védekezést azonban ezen a területen sem le­het elmulasztani. A magkártevök elleni védekezés rendkívül nagy jelentőségű. Legveszedelmesebb és leggyakrabban előforduló kárte­vők a lucemapoloska, a bimbógu- bacslégy, a magormányos és a magdarázs. A kártevők elleni eredményes védekezés nehéz feladat, éppen ezért jó felkészültséget kíván. A TARLÖPOROZÁS után az első zöldbimbók megjelenése ide­jén az esti és hajnali órákban 10 százalékos HCH—DDT porozószer 1:1 arányú keverékével holdan­ként 20—25 kiló vagy Hungária DL 5 porozós zerr el 20 kiló holdan­ként! kiszórásával lehet a kárte­vőktől eredményesen védekezni. A virágzás elhúzódásakor az es­ti órákban ajánlatos a porozást holdanként 16 kiló Melipax po­rozószerrel megismételni. Az említett kártevőkön kívül igen fontos az aranka elleni véde­kezés végrehajtása. Az eredmé­nyes védekezésre a nagyüzemek­ben a kereső, figyelőszolgálat meg­szervezése ajánlatos. Fertőzés ész­lelése esetén a rendszeres és szakszerű védekezést már május végén, június elején el kell kez­deni. (Ekkor az első kaszálás tar­lóján az arankafoltok még kicsik.) Az idősebb és sűrű szövedékeit képező arankafoltokon már csak a felületi fertőzést tudjuk meg­semmisíteni. A gyökémyakba szö­vődött arankát igen nehezen lehet elpusztítani. Az ilyen területeken az arankafoltok rendszerint ki­újulnak. A helyi tanácsok az ed­digieknél sokkal hathatósabb in­tézkedést tegyenek a védekezés el­mulasztóival szemben, annál is inkább, mivel az aranka jelentő­sen veszélyezteti a magtermesztés sikerét, export lehetőségeinket. A GYAKORLATI védekezés ab­ból áll, hogy az arankafoltokat áztatásszerűen permetezzék le. A védekezés végrehajtható Krezonit E 0,75-1 százalékos oldatával plusz 0,25 százalék Nikepon, vagy San- dovit nedvesítőszer hozzáadásával, esetleg Aretit 2—3 százalékos ol­datával. (A Krezonit E használa­ta esetén a védekezést az első per­metezés felszikkadása után meg kell ismételni.) Nagy István, a Bm. Növényvédő Állomás főagronómusa Csomós István, a Bm. Növényvédő Állomás igazgatója Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat 1 fő kőművest, 1 fő vízvezetékszerelőt vesz fel. Jelentkezni: Békés­csaba, Sallai út 40, Knyihár személyzeti felelősnél. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom