Békés Megyei Népújság, 1963. április (18. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-25 / 95. szám
1963. április 25. 4 Csütörtök 3Cönift)(\slaá/ó fiatalok nagy múltja ü gyomai nyomdának és nagy jövője van. Először valamit a múltról. Tizenkét fióknyi betűvel, egy kis amerikai sajtóval, s a szenvedélyes újat-akarás lánglobogásá- val indult el a világhírnév felé 80 évvel ezelőtt Kner Izidor. A szedést, nyomást egyedül végezve kellő szakmai képzettséget szerzett évek múltán. A századfordulón már 12-en dolgoztak körülötte, 1914-ben pedig 150-en. Özönlött a megrendelés a szép kiadványairól nevezetessé váló nyomdába. 1907-ben az apja mellé állt Lipcséből hazatért fia: Kner Imre és ketten, a környékbeli fafaragópásztorok fiaiból mesterszedővé nevelt nyomdászok segítségével művészi tökélyre emelték a könyvcsinálás tudományát. Remekbeszabott munkáikat nemcsak Magyarország csodálta. Eljutottak azok Párizsba, Bécsbe, Berlinbe, sőt még Kairóba is. Ilyen sikereket érlelt a művészi kivitel és a jó munkaszervezés. A felszabadulás után elég mostohán bántak ezzel a nyomdával, de amióta újra tiszta az égbolt, megindult a fejlődés, a világhírnév visszahódításáért vívott küzdelem. Az első eredmények nagyon biztatóak. „A szép könyvért” versenyben minden évben érnek el országos helyezést. A tavaly* * díjnyertesek kagta^'t forgatjuk Malatinszky Lajos bácsival, a nyomda galambősz vezetőjével, akinek 41 éve pergett-le e falak között. Jóleső érzés olvasni, hogy a szedési pályázaton a harmadik, magasnyomási pályázaton az első helyet szerezték meg és dicséretben részesültek a könyvkötési pályázatra beküldött munkáikért. Nevek sorakoznak egymás után sorban. E nevek tulajdonosai, viselői túlnyomó többségben fiatalok. Lányok és fiúk, akik egy életre eljegyezték magukat a könyvcsinálás páratlanul szép és érdekes művészetével... Vállaikon nyugszik a jövő. Nem titok, hogy az ő tudásuktól, felkészültségüktől és ügyességüktől függ az elkövetkező évtizedek sikersorozata. Ismerkedjünk meg közülük né- hánnyal a könyv születését követve. Az első fiatal, akivel találkozunk: Vincze Piroska gépi szedő. Egyedüli lány ebben a beosztásban, ebben a nyomdában. Kerek arcú, halk szavú teremtés. Különben ő a 32 tagú KlSZ-szerve- zet titkára. Az érettségi után a Testnevelési Főiskolára szeretett volna kerülni, de nem sikerült. A betűk világát választotta. Azt mondja, hogy nem bánta meg. Két évig a kézi szedéssel ismerkeKözületek munkaerőigénye Az ÉM 1. sz. Gépszerelő Vállalat vidéki munkahelyeire keres lakatos, villanyszerelő, kovács, fűtésszerelő szakmunkásokat. Munkásszállást biztosítunk. Külszolgálatot fizetünk. Jelentkezés: Budapest VI., Hippi Rónai utca 28. Munkaügyi osztály. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 38777 dett (itt a könyvek nagy része kézi szedéssel készül), sikeresen vizsgázott, majd egy év után kötött barátságot a géppel. Mert érdekelte. Az ő munkája nagy figyelmet igényel, hiszen lengyel, spanyol, francia és angol nyelvű szövegeket szed általában. Sosincs rá panasz. Egy óra alatt 4800 betűt, szóközt önt ólomba. Ez szép teljesítmény, de lehetne még növelni is. Piroska egy kicsit elpirulva vallja be, hogy — igazunk van ... csendet paranA kéziszedők termében csői a munka. Itt a betűszekrényekre és a szedendő szövegre irányul minden figyelem. A szedők fele fiatal. Közéjük tartozik a 23 éves Bolehovszky Jenő is. 1955 július elején kezdte a tanulást, s azóta itt dolgozik. Jól dolgozik. — Mit érez, ha könyvkirakatban megpillantja azokat a könyveket, amelyeknek a szedésében részt vett? — Nagyon jó érzés hullámzik át az emberen ... A közelmúltban Kazakevics: Kék füzet. Csokonai: Lilla, Montesquieu: Igaz történet című könyvének készítésén dolgozott. Az olvasók ezrei dicsérik munkáját, gondosságát. Az őszön nyomdaipari technikumba szeretne menni. A jövő még több képzettséget kíván. n i , állandóan za— gépterembenkatolnak a nyo_ mógépek. A kiszedett szöveg itt találkozik a papírral. Alig látni idősebb arcokat. A gépmesterek is, a berakok is fiatalok. Lakatos Gyula az egyik legfiatalabb gépmester. Az érettségi után került ide, tavaly végezte el a nyomdászipari tanuló iskolát. Egy önberakós magasnyomású Velox-gép és egy Viktória-gép zavarmentes üzemelését, biztosítja. Ügy ismeri ezeket a masinákat, mint a tenyerét. — Adódik olyan hiba, hogy tanácstalan? Mosolyogva felel. — Eddig még mindig hamar megtaláltam a hibát. Talán akad majd komplikáltabb, de nem félek. Minden részét ismerem a gépeknek. — Mi történik, ha új gépék érkeznek? — Addig tanulmányozom őket, míg tökéletesen meg nem ismerem. Izsó Rózsi már évek óta berakólány. Az ő munkájához nem szükséges az érettségi, ám mégis megszerzi rövidesen Zdusek Marikával, Pápai Erzsivel, Gál Lenkével, Király Erzsivel, Szabó Pistával együtt. A nyomdászfiatalok a legjobb tanulók a gimnázium esti tagozatán! A könyvkötők „A szép könyvért” versenyben dicséretben részesültek. Vezetőjük, a rövidesen nyugdíjba menő Báder bácsi szerint nagyon ügyesek, tehetségesek és szorgalmasak mindannyian. Sorolja a neveket: Tímár Ká- rolyné, Timár Imréné (aranyozok), Király Erzsébet... — aztán derűsen megáll: — mindenkit felsorolhatnék, mindenki megérdemelné. .. Itt van a könyv utolsó állomása. Ezután már a könyvesbolt kirakata, polca következik. A gyomai nyomda terméke ízléses köntösben hívogatja, csábítja a vásárlókat. Jó kezekben van “£ vője. Fiataljai — akik a tudás szolgálatába szegődtek — érzik a rájuk háruló felelősség súlyát. Nagyon sok szép könyvvel örvendeztetik még meg az embereket. Pallag Róbert Évtizedeken át egy munkahelyen ÚJ KÖNYVEK Andrie Ivó: A VEZIR ELEFÁNTJA A Nobel-díjas szerb író elbeszéléseiben a török elnyomás alatt szenvedő kelet-európai népek világát ábrázolja. Az elbeszélések lassan hömpölygő ritmusa, az elbeszélő személytelen és időtlen előadásmódja a régi keleti mesékre emlékeztet. Devecseriné Guthy Erzsébet: BÜVÖPATAK Az írás félig önéletrajz, félig emlékirat: a szerző életéről tesz vallomást, de úgy, hogy — bizonyos művészi szűréssel, áttételeken keresztül — a kor is megelevenedik előttünk. Az egykori polgári én vergődését mutatja be a Horthy-korszak viszonyai között. Művének nagy értéke kedves, friss humorú, iróniája. Lovászy Magda: KETTEN AZ ORSZAGÜTON A Híd című jugoszláv folyóirat mártírhalált halt szerkesztőjének özvegye írta ezt az érdekes memoár-regényt. Az írásból megelevenedik a jugoszláv munkásmozgalom sok harca, a harmincas évek második felétől. Pintér István—Szabó László: KÜLÖNÖS VADÁSZAT A két ismert riporter kalandregénye egy hazánkban működő veszélyes kémbanda leleplezéséről és felszámolásáról szól. A könyv több mint szokványos kémhistória, mert a szerzők a lehető legárnyaltabban igyekeznek a szereplőket ábrázolni. Somogyi Tóth Sándor: GYEREKTÜKÖR A kisregény cselekménye egy kamaszfiú pontos lélekrajza köré épül, s sokat segíthet abban, hogy a néha fölöttébb bonyolultnak és ellentmondásosnak tűnő helyzetekben is jobban megértsük, ismerjük a gyermekeket. A találkozás váratlan volt. A beszélgetés is így indult, s végül, dióhéjban, egy élettörténet kerekedett ki belőle. Annak, aki huszonkét éve dolgozik egy munkahelyen, van mondanivalója bőven. Az évek nem múlnak el nyomtalanul. Sok-sok szomorú és szép eseményből, személyes élmények hosszú sorából mozaikként alakul a múlt, s az emlékek tárházából van mit meríteni. Benczúr Emilia, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat utókalkulátora magáról szerényen csak annyit árul el, hogy huszonkét éve dolgozik itt. Ismerte a vállalatot még abból az időből, amikor részvénytársaság volt. Az első- időktől a könyvelésen dolgozott, de tanulni, szakmai ismereteket szerezni csak a felszabadulás után volt lehetősége. A képesített könyvelői vizsgát azóta végezte el, tegyük hozzá: kitűnő eredménnyel. „Igen szerény — így vélekednek róla a vállalatnál —, de annál inkább lehet rá számítani a munkában.” Amikor a szocialista brigádok szervezése megindult a DÁV Békéscsabai Üzletigazgatóságán, az elsők között vállalta a Május 1 brigád megalakítását, s azóta e díjasok napját — melyet a nőbizottság kezdeményezésére először rendeztek a DÁV-nál — még ma is emlegetik, s nagy sikere volt a kézimunka-kiállításnak is, amit a szakkör anyagaiból állítottak ösz- sze. A kiállítás legszebb darabjai ma külföldi asszonyok otthonait díszítik, ugyanis elajándékozták ezeket a nálunk járt külföldi nődelegáció tagjainak. Benczúr Emilia tagja a Vöröskereszt-szervezet vezetőségének is, kollektíva elnyerte ezt a megtisz- s a véradásban az elsők között telő címet. volt. 1960-ban megkapta a Kiváló Mindig van ideje arra, hogy a Véradó jelvényt. fiatalabbaknak átadja tudását, szakmai tapasztalatait. A jó példamutatás a fő erénye. A Kiváló Dolgozó oklevelet 1959-ben kapta meg. Az idén pedig a nemzetközi nőnapon a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, s az ezzel járó 1000 forint pénzjutalmat vehette át jó munkája elismeréséül. Az üzemi nőbizottság titkára már több éve. — Szeretem ezt a munkát — mondja oly természetes hangon, hogy eühez nem is fér kétség. S az eredmények is ezt bizonyítják. A DÁV rendezvényei mindig sikeresek, s ebben — a többiek mellett — nem kis része van a nőbizottság titkárának. A főzőtanfolyam — melyet tavaly rendeztek — oly sikeresen zárult, hogy a tervezett ünnepségen nyolcvanan vettek részt. A nyugimé egy élet dióhéjban. Nem magasan kiemelkedő, de elválaszthatatlan a közösségtől, s ez benne a felemelő. Kasnyik Judit ÁPRILIS 25. Békési Bástya: Meztelen diplomata: Békéscsabai Brigád: A három testőr és A Milady bosszúja. Békéscsabai Szabadság: Huszáirtcisasszony. Békéscsabai Terv: ördögcsapda. Gyomai Szabadság: Az állomáson. Gyulai Petőfi: Válás olasz módra. Mezökovácsházi Vörös Október: A második vágány: Orosházi Partizán: Meztelen diplomata. Sarkadi Petőfi: Az aranyember; Szarvasi Táncsics: Oldás és kötés. Szeghalmi Ady: Pinocchio. Felhívás! Felhívjuk azon dolgozók figyelmét, akik a Békéscsabai Konzervgyárnál akarnak elhelyezkedni. a felvételhez szükséges orvosi vizsgálatokat (mellkasátvilágítás, vérvétel és bacilusgazda) mielőbb végeztessék el, hogy a felvételek időszakában a rendelőintéze tekben a zsúfoltság elkerülhető legyen. BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR 2551 Sipos Gyula: A (17.) nagy éjszaka Köd van ugye? Jánosnak jó napja volt aznap. Óbort adott él, a föllélhető valamennyi kedvezménnyel, hiszen barátságban volt a telep vezetőjével. Benézett Annusékhoz is, Kati húgához, ez a szerelmes kis rnulya most is úgy várta haza jogász férjét, mint polgárista lány korában az első csokrot, az első tánc-fölkérést. Valami hanyag bűbájosság uralkodott náluk, mintha egy kicsit mindig részegek lennének, és nem volt fontos az, hogy a törlőruha mellett ott van a kisgyerek mosat- lan inge, bugyogója, és az ágy vetetten és a macska fölmegy az asztalra, alig tudták elzavarni a reggeli maradékától. Csak egy volt a fontos: hogy ők szeretik egymást, valami gyermeki, el nem fogyó szerelem volt minden szavukban, mozdulatukban. Kati mennyire más. Különösen az utóbbi időben. Jaj, az Anna-napi búcsú! Nem ivott pedig sokat, csak hajnal felé belemelegedtek a táncba, olyan könnyű volt minden a világon, röppenték az asszonyok, a lányok, megszorongatta egyiket- másikat és engedték: vigyék, örüljön más is. Volt ott egy nagyligeti lány, az egyik szerelő menyasszonya, igaz, azzal többször is táncolt. Sudár, szép termetű lány volt, leomló fekete hajjal, ami keringő közben szétterült, és sátorosán úszott körülötte, és ő, akit évekig nem lehetett táncba csábítani, érezte ezt a könnyedséget, ezt a lebegő ringást, ami különös adománya az életnek, az ital önmagában sose adhatja meg, a tánc se, a muzsika se, csak mindez együtt, és még emlékekkel, mosolyokkal, visszazengő dalokkal, és ifjú testekkel való találkozásában. Kati már éjfél után jött józan szigorúsággal: menjünk haza. És aztán is ötpercenként. És másnap, mintha fél Szodomával csalta volna meg, úgy zsörtölődött. Napokig nem volt egy jó szava és akkor kezdett külön ágyazni magának, a kényelmetlen kis díványra. Így élnek azóta, hideg lakótársi viszonyban, és talán jó is ez így, múlik az idő, vége van valaminek, ez a valóság és ez az élet, a kétszerkettő-négy, föl kell nevelni a gyerekeket és van a föld, a ház, a jószágok: a mindennapos kötelesség, mint a vasútnál a menetrend, férfi rend van, meg női rend, nem kell ehhez érzelegni, szépen él, aki teszi a kötelességét. Próbának szánta ezt a hallgatag keménységet, hogy ő nem szól, nem enged, míg Kati meg nem gondolja magát. Aztán hetek múltával szokás lett ebből is, mintha mindig így lett volna: rövid szavak, hivatalos értesítés, munkabeosztás. * Fátyolos felhők mögül süt a Hold. nem udvara van, hanem nagy fénypászták ragyognak körülötte és fönt a magasban mintha még meleg volna, vöröses a fény, aranyosak a felhők, csak lent sápadt meg minden. Borongó, s komor, színtelen a fa, a mező, az egész vidék. Bandi egyenletesen kocogott Olyan ez a nagy darab heréit ló, mint az öregek óriási hagyma-órái, nem siet és nem késik,
