Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

tSKS. március IZ. 3 Kedd A VÁR» CSALÁD TERVEI ám Istvánról és fiá­ról, a dombegyházi Petőfi Tsz irodá­ján csak annyit mondtak:: a legszorgalmasabbak nálunk. Becsülettel dolgoznak mind a ketten. Az elmúlt évben 1600-nál több munkaegységet szereztek, s a zárszámadáskor 38 ezer forintnál több készpénzt számoltak a családfő kezébe. A központi irodától mintegy 600 méterre van a sertéstelep. Az esti. etetéshez készülődnek a gondozók. Idősebb Vári István tüzet rak a hatalmas üst alá, amelyben a vizet melegítik a darára. Az ifjú, az alig 20 éves Vári István, a keveréket hordja a tartályokba. Ilyenkor nem szí. vesen fogadják a látogatókat. De azért egy Ids időre betérünk a pihenésre kijelölt helyiségbe. Rövid, pár perces beszélgetés­ből kiderül: az 53 éves, nyílt te­kintetű Vári Istvánnak sok gonddal, bajjal telitűzdelt volt az élete. Fiatal évelt jóformán a katonaságnál, a háborúban, s a fogságban töltötte. Amikor ha­zajött 1947-ben, a félesége öt hold földdel várta. Ló és gép nél­kül a viszonylag kevés földön ötödmagával megélni nehéz volt. Pesten keresett munkát, s fele­sége pedig belépett a tsz-be. 1959 őszén ő is otthagyta pesti munkahelyét, s az akkor 16 éves fiával, a Petőfi Tsz-ben elvállal­ták az anyakocák gondozását. Azóta eltelt négy év, amely ölömet, boldogulást hozott a csa­ládnak. Nem titkolja idősebb Vári István azt sem, hogy az elmúlt óv sikerült a legjobban. Ketten esaknem 73 ezer forint értéket vittek haza. A zárszámadáskor 38 ezer forintnál több pénzt kap­tak kézhez. Ezenkívül a kocák fialása után természetbeni jutta­tásként nyolc süldőt is maguké­nak mondhattak. A háztáji föld is hozott 6—8 ezer forintot a konyhára. Nincs panasz a meg­élhetésre. No, persze, becsülettel meg is dolgoznak érte. Reggel öt órakor kezdik a munkát, s es­te 6 óra felé végeznek. Minden nyolcadik napjuk szabad. Itt nincs vasárnap, ünnepnap. Na­ponta 12—13 órát is dolgoznak. Különösen fialások idején torló­dik össze a munka, olyankor fel­váltva még éjjel is a sertéstele­pen tartózkodnak. A régi kanászéletne terelődik a szó. — Összehasanüthatatla- mrl más a mostani élet —, nyug­tázza \ mosollyal idősebb Vári István. Valamikor nem irigyel­ték azokat, akik ostorcsattogta- tásra, tülökszára a házaktól haj­tották a legelőkre a kocákat, süldőket. Nyomorúságos volt a kanász élete. Most más a helyzet. A legjobban keresők kö­zött vannak a sertésgondozók. A pénznek mindig van he­lye. Az igények nőnek. Ruhán, cipőn kívül televízióra is futotta az elmúlt évi keresetből Várták­nak. Az idősebb és a fiatal Vári István is 4—4 ünneplő ruhát mondhat magáénak. De nem is akármilyet. A zárszámadás után Budapestre utazott a család és ott vásároltak be. Nem azért, mintha Dombegyházán nem vol­na megfelelő, de most már uta­zásra, fővárosnézésre is tellett, meg aztán, a nagy pesti áruhá­zakban mégiscsak nagyobb a választék. A ruha-, cipő-, televí­zió-gondon kívül már az autó- vásárlás gondolata is megfordult a családfő fejében. Ez még csak olyan féltve őrzött gondolat, megvalósulása csak akkor lesz, ha a fiatal Vári István leszerel a katonaságtól. Az idei év sem ígér keveseb­bet, mint a tavalyi. A szorgalom­ból most sincs hiány, garantál­ják, hogy 1600 munkaegység az idén is lesz. Csepkő Eta Felemellek a szalma felvásárlási árát Hftetéífces irányító szervek a sziallimat- érfcéfoesítés, IMetve felvásárlás előse­gítése érdekében számottevően fel­emelték az ipari célra alkalmas szal­ma felvásárlási árát. A felemelt, minő­ségileg differenciált áraik, átmenetileg érvényesek. Az időjárás változása, a kitavaszo­dás most már lehetővé teszi, hogy a termelő gazdaságok a továbbiakban még fokozottabban takarékoskodjanak szalmakößzäetnkJkeä. Célszerű továbbá, ha szalma helyett más anyagokat hasz­nálnak almozásra. Az egyébként már értékesíthetetlen kukoiricaszár például kitűnően helyettesítheti a jó áron el­adható szalmát. (MTI) megvalósított ák volna gyakorlat­ban a német nép haladó erődnek összefogását. E történelmi lehető­ségek elmulasztásáért mérhetet­len áldozatokkal fizetett nemcsak a német nép, hanem az egész em­beriség. öt évvel a rémuralom harminc - hármas nyitánya után a hitleri rendszer, a nyugati imperialista hatalmak jóindulatú támogatásá­val, már elég erősnek érezte ma­gát, hogy hozzáfog jon régi tervei­nek keresztülviteléhez. A hódító rablópolitika első célpontja Auszt­ria lett. Hitler 1938. február 12- én Berchtesgadenbe rendelte Schussnigg osztrák kancellárt, hogy ismertesse vele követeléseit. Schussnigg Hitler fényűzően be­rendezet üdülőjében, érkezésekor ott találta Von Papént, a nácik ausztriai követét és saját kormá­nyának külügyminiszterét, Guidú Schmidtet, aki a Führer régi tit­kos bizalmasa volt. Hitler ulti­mátuma így hangzott: Amnesztiát, legalitást és sza­bad szervezkedési jogot az oszt­rák nemzeti szocialistáknak: ne­vezzék ki, a „társadalmi rend és biztonság” miniszterévé Seyss In- quart-ot, az ausztriai náci vezért. Követelése nyomatékéül az osztrák kancellár jelenlétében ki­hallgatásra rendelte Keltél tá­bornagyot és felszólította: Adjon jelentést az osztrák határon álló gépesített alakulatok helyzetéről. Készek-e első jelre átlépni az osztrák határt? C chussnigg hazatérve három náci minisztert vont be kor­mányába. De Hitlernek Ausztria kellett. Sem London, sem Párizs nem ajánlott fel segítséget, noha a versaillesi és saintegermaini bé­keszerződés erre kötelezte volna őket. Róma, amely előzőleg ro- kcnszenvéről biztosította az oszt­rák kormányt, most, hátat fordí­tott neki. Mussolini már a nácik partnere volt. Csak a munkásók és haladó erők mutattak Ausztriá­ban elszántságot. Schussnigg tő­lük is félt, megtagadta fegyverzé- Süket. Az osztrák reakció négy év­vel korábban leszámolt azokkal a szervezetekkel, amelyek Ausztria függetlenségének védelmére kel­hettek volna. Az osztrák kancellár utolsó kétségbeesett helyzetében március 13-án népszavazást akart tartaná: meg akarta-e őrizni a nép az ország függetlenségét? Hitler megelőzte az osztrákok döntését. Kierőszakolta Schussnigg lemon­dását: Seyss Inquart lett a kancel­lár, aki az első órákban szélesre tárta Ausztria kapuit a negyed­Kilencvenet! vizsgáztak eredményesen a háromhetes öntözőszakmunkás-képző tanfolyamon Egy-egy vizsgának szemta­núja lenni, amelyen jól i'elkészült- ségűek adnak számot tanáraik­nak, — nagyon jó érzés. Jó érzés tanfolyamokra. A háromhetes szakmunkásképző egyik főszerve­zője és az előadások felének meg­tartója. Sebestyén Antal megyei volt részt venni Békéscsabán, az | öntözési felügyelő ehhez az elis­meréshez hozzátette: a sarkadi, a ifjúsági táborban rendezett há­romhetes, bentlakásos öntöző­szakmunkás-képző 90 hallgatójá­nak március 9-i vizsgáján is. Először is azért, mert köztudott, hogy megyénkben az elmúlt év­ben gomba módra szaporodtak az öntözőtelepek és berendezések. Az idén már 196 esőztető beren­dezésről — s különböző módsze­rekkel— 50 000 hold öntözéséről beszélhetünk. A berendezéseket és a telepeket eddig jórészt kevésbé hozzáértő emberek kezelték. A vizsga alkalmával megtud­tuk, hogy ez a második tanfolyam az idén (az elsőnek 58 résztvevője volt), s május végéig még két tanfolyamon 180-an kapnak elég alapos ismeretet ahhoz, hogy szakszerűbb, eredményesebb le­gyen megyénkben az öntözéses gazdálkodás. Természetesen ez csak akkor következik be, ha a következő tanfolyamokra is leg­alább úgy válogatják össze a hall­gatókat, mint a mostanira, ame­lyen 25-en kitűnően, s csaknem 60-an jórendűen vizsgáztak. — Elismerés illeti a hallgatókat a szorgalmas tanulásért, de a Bé­kés megyei termelőszövetkezete­ket is a tanfolyamhoz való jó hozzáállásáért — mondotta a vizsgáztató bizottság elnöke, Já- rányi György, az FM öntözési osztályának vezetője, mert más megyékben bizony nagyon nehéz hallgatókat beszervezni az ilyen Ojabb exportlehetőségek nyíltak seprőcirok-értékesítésre. Ausztria, Franciaország, Nyugat-Németor- szág és Irán mellett ebben az esz­tendőben Izraelbe, Szíriába és Kanadába is szállíthatunk cirok­máMiús náci sereg előtt. Szigorú parancsot adott: minden ellenál­lás tilos. Március 12-én Hitler bejelen­tette: Ausztria a Reich része. Egyedül a szovjet kormány kísé­gyulai, a békési és a gyomai járás szövetkezeteitől 4—4 hallgatót kértünk erre a tanfolyamra, de többek között a mezőgyáni Ma­gyar—Bolgár Barátság Tsz 12-őt, a dobozi Petőfi Tsz pedig nytrfc hallgatót küldött. — Mi most tízen voltunk a kö- röstarcsai tsz-ekből ezen a tanfo­lyamon — mondotta Bartalus Fe­renc, aki kitűnően vizsgázott. — de a következő, a március 18-án kezdődő tanfolyamra is tizen je­lentkeztek már eddig. Pedig nem ingyenes a tanfo­lyam: pénzükbe került a tsz-ek- nek és a hallgatóknak is. Bőven megéri a költséget, mert bizton­ságosabb, jobb lesz az öntözés, a szakmunkásbizonyítvánnyal ren­delkezők tíz százalékkal több jö­vedelemben részesülnek. — Miért volt szüksége erre a tanfolyamra, hiszen már régóta foglalkozik öntözéssel? — kérdez­tük Bartalus Ferenctől, akiről | tudjuk, hogy tavaly ezer hold víz- í ellátásáért volt felelős a köröstar- csai Petőfi Tsz-ben. — Húsz év óta csak rizster­mesztéssel foglalkoztam, a szántó­földi öntözést tavaly kezdtük, s bizony nem sokat értettem hozzá. Most már nagyobb biztonsággal irányítom majd az 500 hold rizs, a 250 hold kukorica, a 70 hold lu­cerna, a 70 hold cukorrépa, az 50 szakállt. Megyénk termelőszövet­kezetei eddig 8161 holdra kötöttek seprőcirok-termelési szerződést. A kunágotai Bercsényi Tsz és a mezőkovácsházi Oj Alkotmány 500, illetve 400 hold«« szerződött ciroktermesztésre. Azonkívül, hogy 300 vagonnyi cirokszakállt kül­földre szállítanak az illetékes szervek, megyénkből kettőszáz vagonnál nagyobb mennyiséget biztosítanak hazai feldolgozásra s ezzel megszűnik az évek óta tartó cirofaseprő-hiány. Ívold burgonya és a 60 hold ker­tészet öntözését. Szövetkezetünk­ből újra jönnek tanfolyamra, mert az idei több mint 1200 hold öntözését jövőre 1700 körülire nö­veljük. Dávid László is kitűnő szak­munkásbizonyítvánnyal ment vissza az endrődi Oj Barázda Tsz- be. Már három éve dolgozik esőz­tető berendezéssel, mégis örül, hegy részt vett a tanfolyamon, mert ezután jobban tudja taníta­ni az embereket, mind többel, mert náluk is szélesedik az öntö­zéses gazdálkodás. — Nálunk sok probléma volt eddig az öntözéssel a békési Ok­tóber 6 Tsz-ben — magyarázták egymást kisegítve Megyeri Sán­dor és Kiss Lajos. — A gépkeze­lők még csak állandóak voltak, de a segítség szinte naponként változott, egyrészt a rossz munka­szervezés, másrészt amiatt, hogy a sok csőcipelésért, sártaposásért mindössze 0,15 munkaegységet ír­tak jóvá óránként, ezért nem ma­radtak ott az emberek. El lehet képzelni, mennyit kellett magya­rázni az újabbnál újabb emberek­nek, hogyan kell összeszerelni a csöveket... Ebből is látható, hogy mi­lyen nagy szükség van az öntöző- szakmunkásdíépzőre. Kurucz Jó­zsef példája is igazolja ezt — aki az idén végez a hároméves öntö­ző gépész-képzi) szakiskolán — azt mondta, hogy neki is sok újat adott ez a tanfolyam, pedig gya­korlatot is szerzett a szakisko­lán és a dévaványai Aranykalász Tsz-ben. Sok újat adott mindnyá­juknak a Kovács Gergely FM öntözést szervező agronómus és Sebestyén Antal megyei öntözési felügyelő által tartott 140 órás előadás, a csaknem 70 órai gya­korlati foglalkozás, a 30 hangos szakfilm levetítése és néhány szakkönyv tanulmányozása. Eze­ket a könyveket, azért említettük utoljára, mert nem sok minden vonatkozik belőlük a Békés me­gyei talajviszonyokra. Ezért csak sürgetni tudjuk Járányi György FM-osztályvezető javaslatának megvalósítását: egy olyan szak­könyv mielőbbi megjelentetését, amely csokorba szedné megyénk­ből a jó és a rossz öntözési ta­pasztalatokat. Kukk Imre Újabb országokba exportálunk seprőcirkot reite meg, hogy felrázza Európa kormányait, figyelmeztette őket a veszélyre. A Szovjetunió jegyzé­ket küldött egy sereg nyugati kor­mányhoz: léptessenek életbe gya­korlati rendszabályokat az agresz- szió ellen, állják útját a világmé- száriás veszélyéinek, tárgyalják meg a német lépés körülményeit és következményeit a Népszövet­ségben. A nyugati kormányok „békéltető” állásponton voltak, el­utasították a szovjet javaslatot? Két tragikus és nem kevésbé tanulságos esemény emlékét idézzük. A népek szabadsága élle­ni merényleteket milliók elszánt összefogásával meg lehetett volna akadályozni, útját lehetett volna állni annak a folyamatnak, amely végül a második világháborúhoz és következményeihez vezetett. S minthogy ma is élnek, terve­ket szőnék háborús kalandorok, e régi márciusok tanulságainak fel­elevenítése, úgy véljük, nem feles­leges. Vadász Ferenc ALKALMI SZŐNYEGBESZERZÉSI LEHETŐSÉG! A Békéscsabai Szőnyegszövő HTSZ-nél néhány napon át alkalmi szőnyegvásárt rendezünk. Torontáli és perzsa szőnyegek különféle méretekben, gyapjú minőségben jutányos árban kaphatók. Csak néhány napig! Míg a készlet tart! Megtekinthető naponta 14 órától 16 óráig.' Tanácsköztársaság út 41—43. sz. alatt. Telefon 13-92 és 22-64. m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom