Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
IMS. márcjus ZZ. 3 Péntek •• Összeült az országfg:|uIés (Fotytatás a 2. Mailről.) együtt kell járnia a dolgozóik életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. Az 1963-as tervünk már eleve jelentős feladatokat határozott meg és erőfeszítést kívánt. Az előírt termelékenység és költségszimt Á rendkívüli időjárási viszonyokból adódó nehézségek leküzdése^ a termelés Mesés pótlás képezik legközvetlenebb feladatainkat mind az ipar, mind a mező- gazdaság, mind a közlekedés, a kereskedelem terén és más téren. Megfelelő intézkedésekre és intézkedési tervre van szükség az iparban, azon belül külön az olajtermelés, az építőányagtermelés, a l üzelőanyagtermelés területén, továbbá a szállítás területén. A kormányvonalon szükséges rendelkezések jórészt elkészültek és kiadásra kerültek. Pelhívjuk a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek ezek mielőbbi végrehajtásában. Ugyancsak felhívjuk ez alkalommal is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetőit, a magyar mezőgazdaság minden dolgozóját, hogy a késői kitavaszodás és az őszről elmaradt szántás miatt összetorlódott mezőgazdaság munkákat a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználásával mielőbb és jő minőségben végezzék el. A termelésben bekövetkezett kiesést csaknem teljes egészében pótolni tudjuk és pótolnunk is kell mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egész népgazdaságunkban ez év folyamán. A gazdasági élet területén mutatkozó nehézségekről szólva azt is meg kell mondanom, hogy ezek a nehézségek átmenetiek, de állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátámasztására néhány példát szeretnék felhozni: A szokatlanul zord időjárás, a fűtőanyaghiány, komoly nehézségeket okozott az iparban is, a közlekedésben is, a fűtés területén és másutt is- Azonban ennek a télnek a megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a különleges időjárási néhézségék ellenére a közellátás és az életviszonyok haelérése már önmagában, az eddiginél jobb, összehangoltabb munkát feltételezett. Igen sok a tennivaló a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása területein. Mindezekhez ráadásként jöttek azok a nehézségek, amelyeket az időjárás okozott. 4,2 százalékkal haladta meg 1962- ben az 1961. évit. Ez év január—februárjában, bár az építőmunkásoknál fagyszünet miatt jelentős keresetkiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett öszes bér 7 százalékkal haladta meg az előző évi január—februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági, zárszámadásokon a múlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeti tagságnak kifizetett részesedés összege is. Februárban a takarék- betétek összege túlhaladta a 10 milliárd forintot. Dolgozó népünk munkáját, helytállását, népgazdaságunk erejét és szilárdságát bizonyítja, hogy 1958-tól kezdve, a nagy gazdasági feladatok megoldása, s a dolgozók életkörülményeinek további javítása időszakában a baráti országokba irányuló szállítási kötelezettségeinknek, tőkés viszonylatban fizetési kötelezettségeinknek eleget tettünk. A balt üff>ofififc«<nfc Népünk további alkotó munkájában nagy erőt jelent annak tudata, hogy fejlődésünk ' nemzetközi feltételei is biztosítva vannak, hangsúlyozta a kormány elnöke. Kormányunk külpolitikája ismert és az nem változik. Ee a külpolitika népünk érdekeinek, vívmányainak, nemzeti függetlenségünk, szocialista rendszerünk védelmezéséből indul ki, azt követi, s ugyanakkor méltóak akarunk lenni a népünkre, szocialista országunkra háruló internacionalista kötelezettségeinkhez is. Ennek megfelelően külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista orráti országoktól felvett hosszú lejáratú hitelek jelentős részét, mintegy 40 százalékát, másfél milliárd forint értékben már visszafizettük. Közben Jugoszláviával szemben a békeszerződésben vállalat jóvátételi kötelezettségeinknek eleget tettünk, azt is kifizettük. Ilymódon a Magyar Népköz- társaságnak, mint szolid, megbízható partnernek, növekedett a tekintélye ezekben az években mind. a baráti országok, mind a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló tókés érdekeltségek előtt. Kádár János ezután rámutatott, hogy a gyakorlatban bevált gazdaságpolitikai elveink vannak, s reális, jó tervünk van. Az 1963-as terv jól szolgálja 5 éves tervünk célkitűzéseit. A beterjesztett költségvetés egyensúlyban van, sőt valamelyest bevételi többlettel is számol. Közel 90 milliárd Ft-os végösszege összhangban az 1963. évi tervben biztosított mintegy 58 és fél rmlM- árdos beruházásra és felújításra szánt összeggel, fedezetet nyújt az éves terv jó megvalósításához, népünk életkörülményeinek, kulturális, egészségügyi színvonalának további javulásához, honvédségünk erősítéséhez. Kérjük, hogy az országgyűlés majd tárgyalja meg és támogassa ezt a költség- vetési javaslatot a jelen ülésszakon. nem változik szaggal együtt valljuk és követjük a békés egymás mellett élés elvét. Ez a politika legjobban megfelel saját népünk és egyben megfelel az emberiség érdekeinek, legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Ebben a szellemben támogatjuk a Szovjetunió javaslatait, amelyek a népek biztonságát, békéjét szolgálják: az atomfegyverkísérletek megszüntetésére, a nyugatberlini kérdés és a német béke- szerződés megoldására, az északatlanti szövetség és a varsói szerződés szervezetének országai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, az általános- és teljes leszerelés kiharcolására irányulnak. Győzött hazánkban a szocialista társadalmi rend Ám 1963-as terv jól szolgálja S érés tervünk eélkitűzéseit zásokban ezen a télen is kielégítő- ek voltaik. Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy bár ezen a télen, a múlt télhez viszonyítva, a lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal több zart, 200 vágómnál több húst, 470 vagonnal több cukiról fogyasztott, népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tudtunk biztosítani ezen a télen. Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesítése is. 1962-ben az ipari termelés, mint ez ismeretes, 9 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évi szintet érte el, a felvásárlás 6,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13,5 százalékkal fordítottunk többet 1962-ben, mint az előző évben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszály sújtotta mezőgazdaságot — megfelelt, illetve meghaladta az 5 éves tervnek erre az időszakra szóló előirányzatait. A lakosság összes pénzbevétele Kárád elvtárs ezután így folytatta: A Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk eszméi és politikai vezető ereje, nyolcadik kongresszusán elemezte társadalmunk helyzetét és- kimondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését véghezvíve, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását és népünk a szocialista társadalom felépítésének időszakába lépett. Történelmi mérföldkő ez népünk, nemzetünk fejlődésének útján. Ez a történelmi mérföldkő az elmúlt 6 és fél év, s tovább tekintve a múltba, a felszabadulás óta eltelt 18 küzdelmes, ugyanakkor nagyszerű eredményekben gazdag esztendő harcának győzelmét jelzi. Tizennyolc évvel ezelőtt még a Hitlercsatlós horthysta Magyarország létezett, a nemzeti megsemmisülés veszélye fenyegetett. Hat és fél évvel ezelőtt a nemzetközi rekació újjongott, a népi haza ezer sebből vérzett. De népünk minden vihart kiállott, s a szocializmus zászlaja alatt minden nehézséget leküzdött. Ma él, erős és fejlődik a független, szabad, demokratikus és szocialista Magyar Népköztársaság. (Taps.) Elmondhatjuk, hogy se idebent, se odakint a nagyvilágban nincs olyan erő. amely visszafordíthatná a történelem kerekét: visszavonhatatlanul győzött hazánkban a szocialista társadalmi rend. Népünk harcában megkapta és mindvégig élvezte a Szovjetunió, a többi szocialista ország és a nemzetközi munkásosztály támogatását. Belső fejlődésünkben a munkásosztályé és a munkásosztály forradalmi pártjáé a történelmi érdem, hogy a második világháború poklából és a rabságból Mvezette népünket a szabad és szocialista fejlődés széles és biztos útjára. Népünk a munkásosztály, a munkásosztály forradalmi pártjának vezetésével legyőzte valamennyi ellenségét, a tőkés-földesúri múlt, a reakció erőit a hatalomért folytatott harcban, legyőzte a személyi kultusz torzításait, a párttól, a néptől elidegenedett, elszakadt dogmatikus megszállottakat, legyőzte a revizionista árulóikat és az osztályellenséget, az ellenforradalmi felkelést. Nem utolsó vívmány az sem, hogy nálunk új, mindjobban erősödő közösségi szellem alakult ki, és a régi, születési, vagyoni és más örökölt előjogok helyett új értékrend alakult ki az emberek megítélésében. Az embereiket ma már nem a számlázásuk vagy valamikori pártállásuk, régi nézeteik, vagy egykori előítéleteik alapján kell megítélni, hiszen megváltozott, fejlődött az egész nép, fejlődött gondolkodása és az egyes emberek gondolkodása is. Ma az emberek megítélésében a népi demokratikus rendszerünkhöz való viszonyt, a munkában való helytállást vesszük alapul, hogy valaki akar-e, képes-e, résztvesz-e a szocialista építés nagy munkájában, — ez a döntő, ez mindennél fontosabb. A szocialista társadalom alapjait lerakva, a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lépve, áttekintve a küzdelmes éveket és azok tapasztalatait, figyelembe véve, hogy rendszerünk szilárd, népünk politikai egysége erős, úgy véljük, elrendezhetünk és el is kell rendeznünk néhány múltbeli kérdést. Hazánkban a szocialista törvé- 'nyességet minden tekintetben és teljesen helyreállítottuk, ma rendszerünk ellen büntetlenül senki sem léphet fél, szocialista törvényeinket senki sem sértheti meg büntetlenül, a hatalom oldaláról sem. Javaslat közkegyelmi rendelet kibocsátására A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista vívmányok felforgatására törő, a közrendet fenyegető bűnösökkel szemben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanakkor, emberiességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget Mván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beilleszkedjenek. A kormány ezekből a meggondolásokból kiindulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széleskörű, közkegyelmi rendelet Mbo- csóltására. A kegyelem Mterjed a közelmúlt esztendők különböző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása esetén a háborús bűnösök, a személyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvénysértők, az ellen- forradalmi cselekményekben bűnösök és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el állameHe- nes bűncselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül Mterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. Amnesztiát javasoltunk továbbá a javító-nevelő munkára ítéltek és szabálysértéseket elkövetőkkel szemben is. Javasoltuk, hogy a régen, illetve kisebb cselekményekért büntetett emberek jelentős részénél töröljék el a büntetett előéletet és az azzal járó jogszabályok alól mentesüljenek. A kegyelem viszont nem terjed M az államellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi eseteik közül a gyilkosságot és gyújtogatást elkövetőkre. Nem terjed ki végül az általános közkegyelem a visszaeső bűnösökre. Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből Mzártak is kérhessenek és nyerhessenek kegyelmet egyéni elbírálás alapján. A szigor és a megbocsájtás helyén való alkalmazása, állami, társadalmi rendünk feletti köteles őrködés készítetett bennünket arra, óvjunk mindenkit a közkegyelmi rendedet félreértésétől, s gondoljunk azokra is, aMk esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően azok, akik most kegyelmet kapnak, de három éven belül új bűntettet követnek él, azonkívül, hogy új bűntettükért is felelősségre vonják őket, a kegyelmi rendelkezés is hatályát veszti és újból érvénybe lép velük szemben a korábbi cselekményükért kiszabott régebbi büntetés is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletet kihirdetik és április 4-ig, hazánk felszabadulásának napjáig végrehajtják. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Az elmondottakban kívántam kormányunk álláspontját kifejteni néhány kérdésben. Tettem ezt abban a meggyőződésben, hogy az országgyűlés, népünk helyesli, támogatja azt a politikát, amelyet a kormány maga is szolgál. A kormány munkájában eddig is élvezte az országgyűlés, a tanácsok, a néptömegek támogatását. Kérjük a további munkájához is ezt a nélkülözhetetlen segítséget. Ma egységes és összeforrott pártunk, kormányunk, népünk. Meggyőződésünk, hogy elveinkhez, politikánkhoz szilárdan ragaszkodva, egységünkéi még szorosabbra fűzve, keményen dolgozva biztosan haladunk előre. Meggyőződésünk, hogy ezen az úton járva újabb és újabb sikereket érünk el, új győzelmeket aratunk a béke, a szocializmus, a dolgozó magyar nép, a haza javára. Ha a népi haza minden hű fia, leánya szilárd marad, ha M-ki a maga hivatásában és helyén állhatatosan, képessége legjavát adva küzd, alkot, dolgozik, akkor milliók akaratából — és nem sokára — teljessé válik a nagy mű: felépül a szocialista Magyarország. A magyar nép egyazon úton, egybeforrva halad a nagy szovjet néppel. így, s ezért visszavonhatatlanok vívmányaink, megdönthetetlenül szilárd, erős a Magyar Népköztársaság. így, s ezért tud maga a magyar nép is hozzájárulni ahhoz a legyőzhetetlen erőhöz, ami ma az egész világ békéjét őrzi, így tud a magyar nép maga is hozzájárulni ^ ahhoz, hogy a béke és a szocializ-' mus ügye győzedelmeskedjék az egésiz emberiség javára, az egésiz világon — mondotta befejezésül. Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde ufón Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a kormány beszámolóját. * Az országgyűlés elnök© ezután bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsához az 1963. évi költség- vetésre vonatkozó törvényjavaslatot. Javasolta: napolják el az ülést március 25-én délelőtt 10 óráig, hogy az országgyűlés ' bizottságai a törvényjavaslatot megtárgyalhassák. A képviselők a javaslatot elfogadták. Az országgyűlés március 25-én az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. (MTI)
