Békés Megyei Népújság, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

IMS. március 21. 5 Csütörtök Ügye fogy ott Rómeó Színes, szovjet filmvígjátékot tűzött műsorára 1963. március 23-tól 24-ig a csanádapácai Április 4 mozi. A film fiatalokról szól és kitűnő szereplőgárdát vonultat felé 72 résztvevője van a csabai moziüzemi szaktanfolyamnak A budapesti Kandó Kálmán Hír­adói pari Technikum mellet* mű­ködő moziüzemvezetői és gépkeze­lői szaktanfolyam szervezésében március 25-én, hétfőn a Magyar Sport Szövetség békéscsabai szék­hazában hasonló jellegű és célú 12 hónapig tartó alapfokú tanfolyam kezdődik. Ezzel kapcsolatban telefonon beszéltünk a Megyei Moziüzemi Vállalat propagandaosztályának továbbképzési felelősével, Bana. nyai Kálmán elvtárssal és a rész­letek iránt érdeklődtünk. Megtud­tuk, hogy a megye majd minden mozijából akadt jelentkező. A tanfolyamnak összesen 72 hallga­tója lesz. A tanulás levelező for­mában történik, s a részvevők négyhetesként egész napos kon­ferenciára jönnek be Békéscsa­bára. A moziüzemeltetés körébe tar­tozó feladatoknak megfelelően a tantárgyak az üzemszervezés, a gép. és elektrotechnika, a tűz­rendészet s a filmpropaganda elvi és gyakorlati tudnivalóit ölelik fél. Előadók az egyes tárgykörnek megfelelően a közgazdasági tech­nikum tanárai, a DÁV egyik mér. nőké, a tűzoltóparancsaokság egyik tisztje, valamint a Mozdüze- mi Vállalat 'legjobb szakembered, a szakma érdemes dolgozói. A 12 hónapos moziüzemvezetői és gépkezelői tanfolyam sikeres elvégzése esetén a hallgatók olyan szakmai képesítést kapnak a ke­zükbe, mély a moziüzemeknél tör­ténő szakmai elhelyezkedésüket lehetővé teszi. Á vésztői példa Saját kezdeményezésként gimnáziumot építenek a községben „Középiskolásodik megyénk". „Maholnap a gimnázium, meg a pülések felől is könnyen megkö­A családotok már tudja, hogy éltek. Megyünk értetek! Ne igya­tok sok vizet, apránként egye­tek. Még világosban kijöhettek.” Arccal a porba borultak, s annyi erejük még mindig volt, hogy vergődni tudjanak... Az öreg, érdes arcú vájár ma­radt a legszívósabb. Egyik em­bertől a másikhoz csúszott, meg­itatta társait. Daninak is átnyúj­totta a csatosüveget. — Igyál — biztatta tikkadtan. Neked a legjobb. Semmiről se tud a család. Dani mohón ivott. Kiszikkadt testében ezer gyöngyöző forrás fakadt. Sírt örömében. Amikor visszaadta az üveget, remegő uj­jaival megsimogatta az öreg bá­nyász kezefejét. Csak most hitte el, hogy &. Súlytalanul, engedelmesen meg­nyílt fölötte a hegy. A friss sza­kadékot pillanatok alatt erdők lombosították be és ő megin­dult a völgyben hazafelé. Valahányszor napsütésre jött az alkony ezeken a nyári napo­kon, az ünnepi délutánok han­gulata patinázta be az új bá­nyász várost. Tiszta volt min­den. Visszfényszerű ragyogás vi- láglott az élénk falakon, s olajo­sán aöldelUek a piros tetők mö­gött a környező domíbok erdő­koszorúi. A levegő soha nem állt meg, bolyhos szelek fürdették a tájat, a pihenő emberek szíve­sen tódultak ki az utcára, hogy belemárthassák arcukat a szel- lőhullámokba. Dani a munkásszálló ablaká­ból tekintett le a népes utcára. Egyedül volt a négyágyas szobá­ban. Cimborái csalták ugyan egy kis tekergésre, de inkább a pi­hentető magányhoz volt kedve. A szerencsétlenség óta még szót- lamabb, még óvatosabb lett. Nem a lélek félénksége miatt, rég otthon érezte már magát az em­berek között. Inkább a testi megpróbáltatás halkította el lé­nyét. Annyira legyengült, hogy napokig járni sem tudott. De sze­rencsére gyorsan gyarapodott az ereje. Az ablakba könyökölt, mélyeket lélegzett az erdő felől áradó, gyantaillatú levegőből. Nézte a sétáló embereket. A lus­ta léptek csoszogó zaja álmosí- tón zsongott az utcában. Legin­kább ünneplőruhát viseltek a járókelők: az volt itt a szokás, hogy a délelőtti műszak munká­sai aludtak egy, sort ebéd után, majd ünneplőbe öltözötten leve- gőztek, söröztek, beszélgettek késő estig. (Folytatjuk) technikum olyan általános lesz, akár az általános iskola...” Ilyen és ehhez hasonló ki jelentésekkel mind gyakrabban találkozik az ember, bármerre jár is. Az igény valóban egyre nő, szinte árrá dar gad; egyre több azoknak a szülők­nek a száma, akik gyermekeikkel el akarják végeztetni a középisko­lát. Nagyobb műveltség, tudás, könnyebb boldogulás, jobb, gyor­sabb előmenetel? ... Kinek ez, ki­nek amaz, kinek pedig mind együttesen. Az olyan felhánytor- gatás, ami évekkel ezelőtt min­dennapos volt sok szülő részéről, hogy „mire jó az az érettségi?” ma már nem fehér holló. Másfe­lől mutatkozik nehézség; még nincs elég középiskolai pedagógus, sem pedig megfelelő számú iskola- épület. MegtorpanájSről azonban szó sincs. Megyénknek olyan helysé­geiben is, ahol eddig álmodni sem mertek, hogy középiskola is le­gyen a községben, már erőtelje­sen foglalkoznak a létesítés gon­dolatával. Sőt, Medgyesegyházán, Mezőberényben az ottani általá­nos iskola úgy tette lehetővé az indulást, hogy fedelet adott a fel­építendő gimnázium első osztá­lyainak. A törekvés földrajzilag is érdekes és nyilvánvaló; nem a megyeszékhelyre és a többi vá­rosba tömöríteni a vidék, a köz­ségek tanulóifjúságát, hanem mo6t már lehetőleg egy-egy nagyobb községben létesíteni középiskolát, olyanban, mely vasúttal, busszal a környező kisebb községek, tele­A gyomai járás Kűlíoh Gyula kulturális szendéjét március 16- án tartották Gyomán, a Katona József Művelődési Ház és a já­rási KISZ-bizottság közös rende­zésében. Első műsorszámként a gyomai gimnázium leánykara lépett fel, Hunya Alajosné vezényletével. Változatos kórusszámokkal nagy sikert arattak. Őket dévaványai fiatalok követték. A ványai terü­leti KlSZ-szervezet tagja, Kónya Etelka mély átéléssel tolmácsolta Petőfi: A szerelmes tenger cí­mű költeményét, majd a művelő­dési otthon tánccsoportja, citera- zenekara és Szentirmai József dalénekes helyi gyűjtésű népdalai következtek. Az endrődi művelő­dési otthon fúvószenekara Lehár- és Losonczi-műveket adott elő Hirt Lajos vezényletével. K. Imre MÁRCIUS ZU Békési Bástya: Cadide, avagy a XX. század optimizmusa. Békéscsabai Bri­gád: Mid néni két élete. Békéscsabai Szabadság; Mid néni két élete. Békés, csabai Terv: A megfelelő ember. Gyo­mai Szabadság: visszavárlak. Gyulai Petőfi: Ne fogadj el édességét Idegen­től. Mezókovácsházi Vörös Október, kertes házak utcája. Orosházi Parti­zán: A bérgyilkos. Sarkadi Petőfi: Egy házasság története. Szarvasi Tán­csics: A szórakozott professzor. Szeg halmi Ady: Egyiptomi történet. zelíthető. \ Ennek egyik eleven példája Vésztő. Ottjártunkkor Szabó Já­nos elnökhelyettes és Sárkány Pál vb-éitkár szinte úgy ömlesztettek az asztalra azt a sok levelet, amit ebben az ügyben helyeslés és bíz­tatásként a helybeliektől és a környező községek; Bélmegy er, Körösújfalu, Körösszakáll, Komó­di, Tarhos, Mezőgyán lakosságá­tól és hivatalos szerveitől kaptak. Álljon itt bizonyságul • bél megy eriek üzenete: „A községi tanács vb örömmel fogadta Vésztő község végrehajtó bizottságának a kezdeményezését és azt mindenben támogatja. Köz­ségünk mindössze 10—12 kilomé­terre esik Vésztőtől és a közelség­ből adódó előnyöket, úgy gondol­juk, hogy mezőgazdasággal foglal­kozó lakosságunk, termelőszövet­kezeti tagjaink gyermekei minden bizonnyal ki fogják használni. Kérjük, szíveskedjenek mindent megtenni annak érdekében, hogy a megalakítani kívánt gimnázium már az 1963/64-es tanévben kitár­hassa kapuit. Elvtársi üdvözlettel: Kucsera János vb-elnök.” És Vésztő tanácsa valóban min­dent elkövet. Megható és lelkesí­tő az a roppant igyekezet, mellyel a gimnázium létrehozásán fára­doznak. Hozzá efféle érveik van­nak: „Még soha ennyi paraszt szü­lő nem faggatott bennünket az­iránt, hogy miként tanulhatnának gyermekeik tovább, mint most. Mária Mozart-művet zongorázott, majd Hirt Lajos klarinétszólója következett A gyomai művelődési ház né- pitánc-csoportja bravúros tánc­számaival tűnt ki, megérdemelte a vastapsot. Szurovec Ilona és Var­jú Blanka Vörösmaty- és Lődi- versek hatásos előadásával reme­keltek. A hunyai művelődési ház a szemlén Soczó Eleket „indítot­ta”, aki dalaival hamar a közönség szívébe férkőzött, egymaga azon­ban képtelen volt megmutatni mindazt, amiben a hunyai műve­lődési ház kultúrcsoportjai ösz- szességükben jeleskednek. Jövő­re bizonyára így mutatkoznak be. A zsűri a szemle résztvevőit egyéni és csoportos jutalmazás­ban részesítette. A gyomai járási kulturális szem­le legfőbb eredménye a műfaji és tartalmi gazdagodás, vagyis a színvonalemelkedés és az, hogy mind többen kapcsolódnak a maguk és mások gyönyörűségét szolgáló kulturális tevékenység­be. Három cigánytanuló is jelentke­zett gimnáziumba. Ha nem léte­sítenénk itt, máshová sem járná­nak, a .távolság miatt. A környe­ző helységek továbbtanulni-vá- gyóival együtt a jelentkezők szá­ma már meghaladta a százhúszat. Vésztő a középiskolára tervezett községek közt hivatalosan nem is szerepelt, de ilyen erős kívánalom, nak lehetetlen ellenállni.. Hol, hogyan, miből lesz? — tóiul szánkra a .kérdés. A sokféle rész­lete és oldalú felelet tömören ez: Míg a pénz egybegyűl és a gim­názium felépül, eltelik néhány év. Addig a KISZ jelenlegi székháza adna az induló osztályoknak szál­lást. Átiratban kérte ehhez a köz­ségi tanács a KISZ megyebizott­ságának jóváhagyását, ami bizo­nyára meglesz, hiszen az ifjúság továbbtanulása közős ügy. Másik székházat létesítenének az igen jól működő és a KISZ-szel szoros kapcsolat­ban lévő művelődési otthon szom­szédságában. A majdani gimnázium nyolc- tantermes lesz, a hozzávaló kor­szerű tornateremmel, amire a köz­ségben egyébként is égető szükség van, hiszen a két — nagylétszámú — általános iskolának nincs tor­naterme. Stabil tantestület biztosí­tása megköveteli, hogy tanári la­kásokat vásároljanak, illetve épít­senek. Három lakóhely ezt a kér­dést megoldaná. A megyei műve­lődési osztály már eddig is minden segítséget megadott részükre. Ké­rik, hogy a megyei művelődésügyi osztály a lakásvásárlási keret le­bontásakor gondoljon rájuk is­mét. Több mint félmillió forint­nyi összegben folyik a főútvonal szélesítése, pormentes! tése, ami egészségügyi szempontból is fon­tos. Emiatt nem tudnak áldozni lakásvásárlásra. Egyébként a gim­názium hét és fél millió forintba kerül, amiből hétmilliót a község vállalt magára. Bíznak abban, hogy az érdekelt szom­széd községek is támogatják őket. A vésztői gimnázium nemcsak a fiatalokat szolgálja majd. Máris igen nagy az érdeklődés helyben és a környéken a termelőszövetke. zetek, a ktsz-ek, a földművesszö­vetkezetek és más munkaterületek felnőtt dolgozói részéről az esti ta­gozat iránt. Ennek bizonyítására, kifundálni sem lehetne jobbat, mint mikor beszélgetésünk közben ránknyit Fekete Sándor, a vésztői Magvető Tsz fiatal elnöke, aki sürgetően kérdi, hogy mi lesz már azzal a gimnáziummal, mert a tagság igen érdeklődik iránta. A kulturális alapból szívesen járul­nának az építéséhez. Maga Fekete Sándor is szeretne estitagozatos lenni. — Elvégeztem az eJnökképzo is­kolát — mondja —, de az nem elég. Meg aztán, evés közben jön meg az étvágy... —dobi— Igaza van, de nagyon is! Huszár Rezső Az E. M. 44. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal felvesz ács, állványozó, kőműves szakmunkásokat, valamint KUBIKOSOKAT és SEGÉDMUN­KÁSOKAT. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk Szerszám szükséges. Ta­nácsigazolást kérünk. Munkahelyek csak Budapesten. 74 Műfaji és tartalmi gazdagodás, színvonal emelkedés Egy járási kulturális szemle tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom