Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

WtS. Mwuár TO. s Vasárnap Falu a sarkkörön túl... Lovozero, szovjet falu az Észa­ki-sarkkörön túl fekszik, a hoez­szú sarki éjszaka és a nagy hide­gek hazájában. Az elmúlt évek­ben Lovozero falu nagy fejlődés­nek Indult: sok emeletes lakóha­zak, két Iskola, néhány áruház, kórház, öt bölcsőde, könyvtárak, kultúrházak létesültek. A képen: megérkezett a napi posta szánon, autóin és repülőgépen... «MmaHMMMWHVHVMMt Cukornád betakarítás Kubában A kubai kormány ezer Önkén­test küldött a havannai tarto­mányból az ország különböző ré­szébe a cukornád sikeres betake ­»«♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦« vitása érdekében. A képen: útra- készen az ültetvényekre a pálya­udvaron. (MTI Külföldi Képszolgálat) 135 forinttal csekken! a kenyhagasnitűra önköltsége Orosházán Az Orosházi Faipari Vállalat asztalos és festő részlege tavaly 80 ezer forint értékű anyagmegtaka­rítást vállalt. Vállalásukat 5000 forinttal túlteljesítették. Elsősor­ban arra törekedtek, hogy csök­kentsék a gyár főprofiljához tarto­zó konyhagarnitúra önköltségét. A vállalás túlteljesítésével elérték, hogy azt 135 forinttal olcsóbban állítják elő, mint 1961-ben. A vállalat seprflgyártó részlege mintegy 100 ezer forintot takarí­tott meg az elmúlt évben. Az év első napjaiban a dolgozók vállal­ták, hogy az önköltségcsökkentési terveiket túlteljesítik. Pusztaföldvári Dózsa Tsz egy mérlegképes főkönyvelőt azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés 1963. február 11-, vagy 14-én. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 69839 Több segítséget a háztáji gazdaság árutermeléséhez I békési járás szövetkezeti gazdaságai az időjárás okozta ne­hézségek ellenére mind jobban betöltik feladataikat: évente egy­re több gabonát, húst, zsírt, tejet és baromfit adnak az ország el­látására. Három évvel ezelőtt, 1960-ban 480 vagon volt az össz- búzaértékesítés, az elmúlt évben 870 vagonra növekedett. Napra­forgóból 190 vagon, a három év előttinek több mint a kétszerese került értékesítésre, ipart feldol­gozásra a járásból. De évente nö­vekvő mennyiségű cukorrépa, zöldség és egyéb nővényféleség kerül felvásárlásra. Örvendetes, hogy az utóbbi időben növekedett a holdankénti termésátlag is. Járásunkban is el lehet monda­ni, hogy a növényi eredetű élel­mezési cikkeket, a feldolgozásra kerülő nyersanyagot teljes egé­szében a szövetkezetek adják, mind nagyobb mennyiségben, Erre a három év előtti egyéni gazdaságok nem lettek volna képesek. Más a helyzet azonban az élő állat és állati termék értéke­sítésénél. A múlt évben felvásá­rolt 24 531 darab sertésből 7741 darabot — több mint 30 százalé­kot — a háztáji gazdaságok ad­ták. A felvásárolt 7200 mázsa ba­romfiból több mint 50 százalék volt a háztáji részesedése. Az ér­tékesítésre került 31 000 hektoli­ter tejből közel 7000 hektolitert a háztáji gazdaságok adtak. Ezek az összehasonlítások is bi­zonyítják, hogy a háztáji gazda­ságok árutermelésének jelenleg is nagy a jelentősége, s még jó ideig így lesz. Ahol a tsz-ek ve­zetősége ezt megfelelően megérti, s a lehetőségen belül, — termé­szetesen a közös elsődlegessége mellett — irányítja, segíti a ház­táji állattenyésztést, az onnan ér­tékesítésre kerülő árumennyiség kiegészíti a közös értékesítést, közvetve növeli a tagok jövedel­mét. nyilvánvaló azonban, hogy a háztáji gazdaság fő feladata a ísz-tagok, a helyi lakosság ellátá­sa. Évente a járásban 17—18 ezer hízott sertés kerül levágásra a tsz- I tagok szükségletére, 4—5 ezerre tehető ezenkívül az, amit hízó vagy Süldőként szabadon értéke­sítenek. Ezen túlmenően évi 8000 süldő kerül felvásárlásra a já­rásból szerződésre — az Állatfor- falmi Vállalat részéről — s ez a mennyiség a hizlaldák alap anyagszükségletét fedezi. A háztáji gazdaságok fontossá­gát aláhúzza járásunkban az is, hogy a meglévő tehénállomány­nak 60 százaléka, a kocaállo­mánynak több mint 50 százaléka van birtokukban. Ennek az állo­mánynak a megtartása népgazda­sági érdek, de a szövetkezeti ve­zetők és a tsz-tagok érdeke is. Nem lehet azt mondani, hogy a szövetkezeti vezetők többsége nem értené ezt meg. 1961-ben a tsz-tagok munkaegységre és pré­miumra 754 vagon takarmányt kaptak, az elmúlt évben pedig 970 vagonnal, 160 vagon ebből a kukoricatermesztés utáni prémi­um volt. R premizáló*, a* anyagi ér­dekeltség ily módon történő nö­velése a közösnek is kifizetődőiig, hiszen nem kis részben segilali*. elő, hogy kukoricából a tervezett 16,6 mázsás májusi morzsolt át­lagterméssel szemben, 17,8 má­zsás átlagtermést értünk el. Több termelőszövetkezet, mint a muro- nyi Lenin, a kamuti Kossuth, a békési Egye{értés még a tervezet­ten felül is tudta segíteni a ház­táji állattenyésztést. Ez kifizető­dő volt részükre, hiszen az így el­adott sertést beszámították a kö­zös áruértékesítésbe, s több ezer forint hitelelengedést kaptak. Nem lehet azt mondani, hogy a háztáji állattenyésztésben min­den rendben van. A közös takar­mányozásban mutatkozó fogyaté­kosságok hatványozottabban hat­nak ki a háztáji gazdálkodásra. A járás szövetkezetei az abrakta- karmány-termelésben komoly eredményt értek el az elmúlt év­ben is. A tervezett 2487 vagonnal szemben 2582 vagon takarmány­gabona- és kukoricatermést ta­karítottak be. 95 vagonnal többet a tervezettnél. Nem ilyen a hely­zet azonban a szálas, siló és a lé­dús takarmánynál. A vetésterület is kevesebb ezekből a kívána­tosnál, a termésátlag pedig ala­csony és igen ingadozó. Eleve kö­vetkezménye már ennek, hogy a fenti takarmányféleségekből csak kis mennyiség jut a háztáji gaz­daságoknak. A fenti okok miatt nem fejlő­dik megfelelően a szövetkezetek­ben a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés. Még jobban vissza­esőben van ez a háztáji gazdasa­gokban. Lényegében ide vezethető vissza, hogy a járás az elmúlt évben csaknem 5000 hektoliter tej értékesítésével adós maradt, és igen alacsony a tejértékesítés­ben a háztáji gazdaságok rész­aránya is. Ugyanakkor a szövet­kezetekben és a háztáji gazdasá­gokban a kívánatosnál nagyobb a. marhahízlalás, úgyannyira, hogy egyes községekben ez már a szükséges tehénlétszám megtar­tását veszélyezteti. R zárszámadás befejezése után szövetkezeteinkben is meg­kezdődött az éves tervek felül­vizsgálata, megerősítése. Most rendezik a növényféleségek ve­tésterületét, az értékesítésre ke­rülő mennyiségeket, az üzemi arányokat A tsz-ek a háztáji ál­latállomány takarmányozását, az előállítható, értékesíthető áruféle­séget is megtervezik. Elsődleges feladat most a tsz-terve- ket úgy elkészíteni, hogy az a kö­zös állatállomány takarmányszük­séglete mellett a háztáji abrak-, szálas- és lédús takarmány szük­ségletét is biztosítsa. Több terme­lőszövetkezet tervezi, hogy az anyakocát tartó tsz-tagoknak da­rabonként 30—50 négyszögöl lu­cerna területet ad, ezenkívül a takarmánybetakarításban részt vevő tsz-tagok munkaegységét és prémiumát — az abban eltöltött munka arányában — természet­ben adja ki. Ezen túlmenőleg a lédús és a sílótakarmány ter­mesztésében részt vevő juttatást kapnak a közgyűlés által megha­tározott mennyiségben. A háztáji állattenyésztés fenn­tartásáért az irányító szervek­nek, szakminisztériumoknak is van tennivalójuk. Biztosítani kel­lene, hogy a háztáji süldők a szerződésben megállapított határ­időben felvásárlásra kerüljenek. Amennyiben azokat első félévi á' cdású. hízott sertésekre kötik át, pluszként kapják az 1,5 mázsa állami árú takarmányjárandósa- got. Meg kellene vizsgálni a lehető­ségét annak is, hogy a tejértéke­sítési szerződést a háztáji gazda­ságokra is terjesszék ki. Az érté­kesített mennyiség után egész év­ben adnának literenként annyi korpát, mint amennyit a szövet­kezetek kapnak. Rendedet írja elő, hogy a ház- tájiba újonnan állított tehén után 400 forint adókedvezményt kell adni. Ezt azonban csak egy évben lehet az esedékes adóból törölni. Ténylegesen azonban egy- agy h’áztáji gazdaság adója éven­ként 120—150 forint között válta­kozik. A jelenlegi körülmény kö­zött így 250 forint adókedvezmény nem adható ki, mivel azt a követ­kező évre nem lehet átvinni. Országosan vizsgálni kellene a marhahizlalás, a tenyésztés és a tejtermelés jelenlegi árrendszerét, é z utóbbiakat egyenlő szintre kel­lene tenni a hizlalással, mert a ,e- lenlegi rendszer fenntartása csök­kenti az érdekel'séget a tenyész­tésben és a tejtermelésben. Farkas Sándor békési járási tanács ELŐNYÖS FELTÉTELEKKEL köthet szerződést FÖLDMÖYESSZÖVETKEZETEKKft ...» cSlB]<£flE Tííiorii3ÁRA. HIM KACSÁRA, ^LYKÁRA KEDVEZMÉNYEK: TOJÁSRA ELSŐ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG. második félévben darabonként 15 dkg LIBA UTÁN DARABONKÉNT 10 KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNYJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON , A URA ÍS PULYKA ÁRA KO. KÉM 2.FHAL MßMm. MINT látf.trBH 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom