Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-10 / 34. szám
1963. február 10. 4 Vasárnap Őszintén a nők eg>yenjog>űság,árol A felszabadulás utáni évek** -ben igen sóikat hangoztattuk a női egyenjogúságot. S az első időkben komoly ok is volt erre, hiszen sokszor kemény harcot kellett vívni az előítéletekkel, a nőket lebecsülő nézetek makacs hirdetőivel. A küzdelem győzelemmel járt, s ma már néha olyan megjegyzést is hallunk, hogy: Ideje lenne a férfiak jogait is kivívni. Ez, ha úgy tetszik, azt ..jelenti, hogy a mérleg a nők javára billent az egyenjogúságot illetően. Ám, ha egy kicsit jobban körülnézünk, azt tapasztaljuk, hogy bár a nők munkában való részvételével nincs különösebb baj, a megbecsülés sem marad el, azért koránt sincs minden rendben. Még, ha nem is hangoztatjuk útón-útfélen a női egyenjogúságért való küzdelmet, előítéletekkel, maradi- sággal ma is találkozunk. Éppen a választási jelölőgyűlé- eek alkalmával történt: Binarug- rán az egyik1 háznál tartották a jelölőgyűlést. A ház asszonyát, mint választópolgárt vagy talán csak egyszerűen mint embert, ér. dekelte a dolog. A férj azonban erőteljesen rászólt: Eredj el itthonról, téged ez úgy sem érdekel. Ez a kis epizód világosan megC mutatja a baj gyökerét. Vagyis, hogy elsősorban a családban kell félemelkedni, szakítani az előítéletekkel, s ahol ezen túljutottak, ott könnyebb továbblépni, előbbre jutni. Csakhogy itt a legnehezebb. S van olyan tapasztalat, hogy az ilyen ember a munkahelyén is hasonlóan cselekszik. Különösen megmutatkozik ez falun. Pedig ezek az emberek már tapasztalhatták munkájuk során, mit ér a nők segítsége, milyen nagyszerű eredményeket érnek él a termelésben, a különböző munkahelyeken, s hogyan fejlődnek, s tanulnak ma a lányok és asszonyok. Mégis számtalan példával találkozunk megyénk községeiben is a nők lebecsülésével. A kondoméi Lenin Termelőszövetkezetben nem is olyan régen, amikór arról volt szó, hogy nőket is be kellene választani a vezetőségbe, elhangzott olyan kijelentés, hogy a nők akkor töltik be hivatásukat, ha el. látják a családot és kényelmes otthont biztosítanak a férjnek, hogy az nyugodtan dolgozhasson — „Elég, ha a férjnek van funkciója a tsz-ben” — mondották. S bár ez a példa elég kirívó, hiszen a járás más termelőszövetkezeteiben koránt sincs ilyen vélemény, a statisztika azonban azt mutatja, hogy a szarvasi járásban sem megfelelő a nők aránya a vezetésben. Á szarvasi járás tsz-tagságá- nak 26,9 százaléka nő, a vezetésben azonban mindössze 8 százaléka van képviselve. A nők lebecsülése így és más formában is megnyilvánul. A békéscsabai Kulich Gyula Termelőszövetkezetben megalakult egy 18 tagú női szocialista brigád. Kiváló munkát végeztek, de a vezetőség egy alkalommal sem értékelte a versenyüket. A Kossuth Tsz vezetőségének egy tagja sem jelent meg azon a gyűlésen, ahol a munkában élen járó nők tanácskoztak. Pedig szép számmal ott voltak a Kossutfi-SSez asszonyai is. Máshol meg férfiakat alkalmaznak olyan munkakörben, amely úgynevezett „speciális női munka”. A mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet baromfitelepén kizárólag férfiak dolgoznak. Ehhez hasonló példákat — *■ bár ritkábban és főleg burkolt formában — találunk az iparban is. Előfordult már, hogy valaki áldozatot vállalva napi munkája és a család ellátása mellett tanult, s amikor iskoláit sikeresen befejezte, mégsem őt helyezték a képzettségének megfelelő munkahelyre, hanem a kisebb szakképzettségű, kevesebb tudású férfit. Az indokolás a legtöbbször csak mellébeszélés. Azután van más példa is. Előfordul, hogy elfogadják a javaslatot, meg is bízzák feladatokkal, de ellátják annyi funk, cióval, hogy aztán ember legyen a talpán, aki emellett becsülettel teljesíti feladatát. Ez az utóbbi az úgynevezett burkolt forma, mély ,,igen jó” módszer arra, hogy egye1700 mázsa alapanyagot takarítottak meg a Sarkadi Kendergyárban Tavaly, a Sarkadi Kendergyárban 1700 mázsa alapanyagot — kenderkárát — takarítottak meg. A gyár munkásad ezt a szép eredményt úgy tudták elérni, hogy növelték a kender szálhozamáit, a technológia minden követelményét kielégítően termeltek. A múlt évi eredményeiket az idén is meg akarják ismételni. Az első hónapban azonban romlott a kendenkóró szálhozama. A pártvezetőség, a szakszervezet és az üzem vezetésének bevonásával megtárgyalta az alapanyag-megtakarítás lehetőségeit. Megállapították, hogy a szárítóapparát nem dolgozik kielégítően, ezért javaslatokat tettek annak mielőbbi kijavítására. A kendergyárban egyébként az alapanyag-megtakarításon túl az energiamegtakarítást is célul tűzték. Ennek eredményeként máris csökkent az anyagköltség. Az üzem szocialista címért küzdő négy brigádja a feltételek első pontjaiban vállalta az anyagmegtakarítás növelését. A békéscsabai Szerdahelyi utcai KELTETŐ ÁLLOMÁS értesíti az egyéni tenyésztőket, nogy megkezdi február 15-től a libatojás, március 1-től a pulykatojás felvásárlását. Átvétel minden héten pénteken a délelőtti órákban. Bővebb felvilágosítást ad a keltető állomás. Telefon: 20—12. 08308 H sefc bebizonyítsák, nekik volt igazuk, amikor nem javasolták a női vezetőt. em lenne azonban teljes az őszinteség, ha a dolgoknak csak az egyik oldalát látnánk. Sokszor a nők maguk is okai annak, hogy egyes munkaterületeken háttérbe szorulnak vagy a vezetők nem javasolják őket magasabb beosztásba, nem bízzák meg feladatokkal, vagy éppen nem fogadják el a vezetőségbe való beválasztásukat. Bár megyénkben az elmúlt oktatási évben a középiskolák felnőtt tagozatain 1200, az általános iskolákban pedig 1080 nő tanult, s ez a szám jelentős emelkedést mutat az előző évekhez hasonlítva, a tapasztalat az, hogy sokan még ma is húzódoznak a tanulástól, különböző elfoglaltságra hivatkozva nem képezik magukat. A nők többsége — akik jelentkeztek a közép- és általános iskolákba — csak azért tanul, mert munkájához elengedhetetlenül szüksé. ges, s tudja, ha nem szerzi meg a kellő szakképzettséget, nem ma. radhat meg beosztásában. Igen kevés azoknak a száma, akiket az ösztönöz, hogy ne maradjanak le a férfiaktól, növeljék szaktudásukat és általános műveltségüket, hogy szélesebb legyen a látókörük, előbbre jussanak a fejlődésben. A másik hiba az, hogy sokan — ha valamilyen akadályba ütköznek —, könnyen lemondanak a további harcról, elmegy a kedvük, nincs meg a kellő kitartásuk ahhoz, hogy kivívják a megbecsülést, elismerést. A z egyenjogúság csak " akkor válhat, teljessé, ha a nők élnek is adott jogaikkal, és nem mondnak le ezekről, ugyanakkor arra törekszenek, hogy nagyobb tudással, a szakmai műveltség növelésével, önmaguk képzésével egy sorba kerülhessenek a férfiakkal. Ugyanakkor más részről — azok, akik még ma is lebecsülik a nők munkáját, szakítanak a régi előítéletekkel és megadnák minden segítséget fejlődésükhöz. Kasnyik Judit 1963. február 10., vasárnap. Wilhelm Röntgen 40 évvel ezelőtt, 1923. február 10-én halt meg Wilhelm Röntgen német fizikus, aki 1895-ben felfedezte az általa X-sugarak- nak elnevezett, a fény- és a gammasugárzás közé eső elektromágneses hullámokat. Felfedezéséért 1901-ben a legelőször kiadott Nobel-díjjal tüntették ki. Foglalkozott továbbá a kristályfizikával, tanulmányozta a gázok fajhőjét és a folyadékok fizikai tulajdonságait magasnyomáson. A Röntgen-sugarak a fizikában egész tudományágat teremtettek és azokat ma már a gyógyászatban és az ipari technológiában igen gyakran alkalmazzák. 15 évvel ezelőtt, 1948-ban halt meg Bíró Lajos író, Ady barátja, aki az I. Világháború előtt polgári radikális, szemléletű cikkeivel tűnt fel és a társadalmi igazságtalanságok ellen harcolt. Az 1918-i októberi forradalom idején külügyi államtitkár. 1919-ben emigrált és Londonban telepedett le. További műveiben hol az igazi író, hol az ügyes tollforgató jelentkezett. (A diadalmas asszony, Hotel imperiál, Sárga Liliom). A szolgák országa című válogatott novellád 1957-ben jelentek meg. * 110 évvel ezelőtt, 1853. február 10-én kezdték meg Novák Dániel és Clark Ádám terved szerint a budai alagút építéséit. Hová lettek a gyilkosok? Nehéz feladatra vállalkozott a kölni rádió. A kommentátor azt próbálta „megmagyarázni”, hogy Nyugat-Németországban miért folyik „vontatottan” a náci tömeggyilkosok felelősségrevonása. Szerinte az a probléma gyökere, hogy sokak emlékezőtehetsége meglehetősen gyenge. Azonkívül a háború vége óta eltelt 18 év alatt nemcsak az egykori bűnözők, de a tanúk is elkallódtak. Ügy véljük, felesleges ezzel az érveléssel érdemi vitába bocsátkozni. Legfeljebb egy-két ötlettel szolgálhatunk, a vélt nehézségek áthidalására. Nemrég kiderült, hogy Strauss volt hadügyminiszter, a vezetése alatt álló bajor CSU pártba képviselőnek jelölt egy dr. Max Frauendorfer nevű egyént, aki éveken át Himmler adjutánsaként működött. A kölni rádió úgy véli, hogy nem találják a bűnösöket és nem lelik a tanúkat sem. Íme a ragyogó lehetőség: a bonni vezető politikusok, a minisztériumok főtisztviselői, a tábornokok és maguk a bírák is szinte kimeríthetetlen tartalékot képeznek. Frauendorfer úrról például köztudomású, hogy több mint egymillió ember deportálását, meggyilkolását irányította személyesen. Ha a kölni rádiónak problémái vannak, forduljon a legteljesebb bizalommal Strauss szeretett képviselőjelöltjéhez, a tömeggyilkos Frauendorferhez. |WM'tBOk kltRIGIVY Dani úgy fordította a fejét, hogy Klári oldalról látta a tömör, csontos arcát. Észrevette, hogy remegnek az izmok a legény állkapcsán. — Arra biztatsz, hogy menjek és akasszam föl magam — mondta Dani vontatottan. Most gondolt ama először, hogy eszébe se jutott a vesztenivaló, amikor apja vagyon helyett a kevélységét ajánlotta fel örökségül. Jött, jönnie kellett, nem vitázhatott a döntéssel, amelyet nagyobb hatalom osztott rá, mint száz apa együttvéve. — Mit keresnék egyedül akárhol, amikor a bőrömben hordozlak?... Hiába küldessz el, akkor is magammal viszlek. De megyek. Elmegyek, ha küldessz... Klári kissé oldalra billentette- a fejét, szeme tágra nyílt, homloka körül mintha sűrűbb lett volna a homály. — Dáni, én félek... A legény soha nem látta ilyen riadtnak, szánandónak a lányt, akit pedig mindenki bátornak, rátermettnek ismert. Még az is boldogította, hogy Klári nem röstelli előtte a balsejtelmeit, a lélek óvatosságaiba is beavatja már, őszintén szól, ha érzi a félelem közeledtét. Megértette, hogy ettől a perctől igazi élettár, sak, se tűz, se víz nem állhat közéjük. Párafátylak emelkedtek a völgy fölé, bolyhos takarót vontak az aludni térő földekre. Ez volt az a végtelen nyugalmat árasztó óra, amikor az emberben bizseregve ritkul a fáradtság és a dombok hónaljából, a bokrok érintetlen rejtekéből megérkezik a vágyakozás. Dani a melléhez zárta asszonyát, s nem nézte, hol vannak, leboruit vele a kert vetette ágyra. Megcsókolta a nyakéit, szájára mohón visszacsókoit az ütőér parányi dobolása. A völgy felett időző párafátyol nőtt, nőtt, a kert fölé is kinyújtózott. Örökletes áhítattal, tömjén szagú babonáktól kábultan görnyedtek imára a parasztok. Istenre gondoltak, akit sehogy nem tudtak elképzelni. Félénk fogalmaikban fényes arcú szentek lépdeltek a mennyei dombokon, amelyek a falu környékéhez hasonlítottak leginkább, csak sokkal gyönyörűbbek voltak annál. Dani a pici templom hátuljában állt meg, a kóruserkély alatt, mindjárt az ón szenteli- víztartónál. Nem volt senki a közelében. Valami bűntudatféle érzés próbált rátelepedni erőszakosan, meglegyintette a kételkedés, hogy hátha mégis vétkezett, de föléledt benne az örökké résen lévő pogányság is. Önérzete dacosan védelmezte új hitét, amely szentségek nélkül tartja meg ezentúl embernek. Istennel nem mert vitába szállni, csak arra kérte, hogy értse meg, fogja pártját, hiszen éppen most lelte meg azt az utat, amelyiken bűntelenül haladhat. Ilyképpen imádkozott a befogadottak háta mögött. Ökleit összefogva lógatta ölén, kalapját
