Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
1963. február 1. 4 Péntek Hírünk a nagyvilágban NAPTAR 1963. február 1., péntek. Adriaen Brouwer 325 évvel ezelőtt, 1638. február 1-én halt meg Adriaen Brouwer (ejtsd: Brauer) holland festő. Müvei közül kitűnnek a holland tájakat parasztjeleneteket ábrázoló, kisméretű, világosbarna uralkodó színű képei. Jellemzőjük, hogy az alakok világos térbe való helyezésével művészi hatást keltenek. A dohányzók című képét a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik. 70 évvel ezelőtt, 1893-ban e napon született Arkadij Plasz- tov szovjet-orosz festő. Kitűnnek a realista vonásokkal ábrázolt leningrádi háborús képed. Hogyan fejlődik a kereskedelmi és a vendéglátóipar! hálózat 1963-ban? — Áruház létesül Békéscsabán — Hallottam egy történetet: „Ma-1 riska,néni már régóta beteg volt, amikor a szomszédja rokonjától | egy nálunk állítólag nem gyártott gyógyszert kapott, eredeti svájcit. A* orvosság hatására néhány hét alatt olyan egészséges lett. mint a makk. Boldogan mutogatta az idegen nyelvű orvosságos dobozt mindenkinek, végül egy békéscsabai nyomdásznak is. Amikor az meglátta, jó kedvre derült Mariska néni szemüveget tett és ő is elolvasta a doboz készítőjének impressziumát: Békési Nyomda. A gyártó cég pedig: Gedeon Richter, azaz Kőbányai Gyógy- szerárugyár, a vásárló kérésére régi nevét viselve.” Minden történet — ez is —, ha céllal mondják, annyit ér, ameny- nyit tanulunk belőle. S ha ez így van, akkor feltétlenül ez a tanulság; nincs okunk kisebbíteni értékeinket, amikor azt határainkon túl is tisztelik. Az ország híre Békés megyéé is. Hazánk exportjához a mi vállaltaink is hozzájárulnak, 3 okunk van büszkélkedni ezzel. Hogy miért, azt először bizonyítsák a számok. 1961-ben mintegy félmilliárd forint értékű terméket küldtek megyénk üzemei a külkereskedelmi vállalatokon keresztül az országhatárokon túli piacokra. Nem is akármilyen eredménnyel. Ezt bizonyítja néhány áruféleség 1962. évi exportnövekedése» Kötöttáruból 95 százalékkal, a Békési Nyomda termékeiből 5 százalékkal, a gyulai kolbászból 40,3 százalékkal, ládázott zsírból 249 százalékkal, vágott baromfiból 30 százalékkal többet szállítottunk külföldre, mint két évvel ezelőtt. Ez azt is jelenti, hogy hírünk a nagyvilágban évről évre jobb lesz, áruféleségeink keresettebbek most, mint tegnap voltak. A konzervgyár Békéscsabán még csak néhány hónapja termel, s mégis az elmúlt évben 5500 tonna tartósított élelmiszert szállított külföldre. Felépült a Békéscsabai Hűtőház, s megkezdte a termelését is. A rakodó előtt álló vagonokra nemegyszer ragasztják rá a rendeltetési hely címét: Moszkva, Bern, London... ki tudná felsorolni valamennyit. A Békés megyei Kosáripari Vállalat termékeinek 99,7 százalékát exportra küldi. Főleg nyugatra. Ott hallottam, hogy a békési kosár világhírnevét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy külföldi cégek csak olyan árukat fogadnak el, amelyeket a békési állomáson vagoníroznak. A Békési Nyomdába levél érkezett néhány héttel ezelőtt. Egy svéd magánember televízió prospektusokat kért a nyomdából. Még az nap teljesítették kérését Alig telt el egy hét, levél jött a messzi északról: „ahol ilyen ügyintézés van ott nagyszerű emberek lehetnek. Köszönöm gyönyörű nyomtatványaikat, alkalomadtán még igénybe veszem segítőkészségüket’’ Lehetne a példákat sorolni. A Viharsarok tenmelvényei a világot is meglátják. Az Északi-tengertől a Csendes-óceán partjáig, a nyugati-félteke sok-sok városá- ! ban öregbítik hírnevünket. Csak i jó példákról tudok. Valószínű, hogy a megkérdezett vállalatok nem dicsekedtek azzal, ami rossz. A községi tanács és a szakmaközi bizottság a múlt év második felében munkavédelmi őrjáratot rendezett Újkígyóson. Többek között megvizsgálták, hogy a község egyetlen termelő- szövetkezetében, az Aranykalászban mi okozta a baleseteket. A bizottság megállapította, hogy a munkavédelemmel a termelőszövetkezet vezetősége nem foglalkozott megfelelően. Ezért a községi tanács végrehajtó biapttsága határozatot hozott a murffravédelem javítására. Ennek nyomán a szövetkezet vezetősége 50 függetlenített vezetőt osztott be hallgatónak a hatNe találgassunk. Nem is célunk az exporttermelés apróbb, csep- rőbb bajait boncolgatni. Egy biztos, az utóbbi években és különösen tavaly, a kongreszusi verseny időszakában az exportra termelő üzemek dolgozói égjük legfontosabb feladatuknak tekintették a tervek túlteljesítését. Hazánk gazdasági viszonyai a külkereskedelemtől is függenek. És, hogy a külkereskedelem hogyan teljesíti terveit, az többek j között attól is függ, hogy a gyárak milyen termékeket küldenek országhatárokon túlra. Nem lényegtelen az írás elején bizonyításnak használt számhalmaz alakulása sem. Azt jelenti, hogy a gyárak munkásai és a vezetők tudták; megkönnjrítik külkereskedelmünk helyzetét, ha nem feledkeznek meg az elküldött áruk minőségéről. Gazdag vidék ez a miénk. Éléskamrája az országnak. A jó termést adó földek alatt is kincsek rejtőznek. És e kincsek közé számítjuk most már rohamosan fejlődő iparunkat is. Néhány év múlva nemcsak éléskamrája, egyik kincsestára is lehetünk az országnak. Ami pedig az export- termelést illeti, hát ez is kincseink közé tartozik. Kiss Máté j napos munkavédelmi tanfolyamra. Szerdán, január 30-án megtartották a munkavédelmi tanfolyam utolsó előadását. Ezután kéthetes egyéni tanulás következik, majd a tanfolyam hallgatói munkavédelmi szakemberek előtt vizsgát tesznek. ■ Sáfrány kartárs felemelte kezét, intett — és a próba elkezdődött. Igaz, másfél órás késéssel... De hát hiába, ma megint annyi a dolga: teljesen megfeledkezett róla, hogy ez a húsz ember itt várja a kultúrteremben. És ez még mind nem volt élég — akkor előállt az egyik asszony, hogy nagyon sajnálja, de mennie kell, mert a gyereke várja a vacsorát, s még be is kell vásárolnia. No, de szerencsére nyomban feltalálta magát, s úgy vágta oda a választ, mintha csak előre gondosan átpolitizálta volna: — Hagyjuk a szatyorpolitikát, Homyákné! Kitűnő, egyre fejődé Közértjeink késő estig nyitva tartanak. Tessék próba után vásárolni! No, erre aztán csend lett! Hiába: tekintély, az tekintély! Azt ugyan lesheti a kultúrcsoport, hogy ő a tömegek uszályába kerül! — Kezdünk — szólalt meg végre emelt hangon. — Figyelem! Beintek! Már éppen felcsendültek volna az első hangok, amikor nagy robajjal benyitott a terembe Herpai, a kovácsműhelyből. — Hát, nem, egyszerűen nem hagyják az embert dolgozni! — Sáfrány szaktárs! — kiáltotta már az ajtóból, azzal a kovácsüllőn edzett hangjával —, A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idén 822 egységgel, mintegy 110 000 négyzetméterrel bővül az ország kiskereskedelmi hálózata. Többek között 300 élelmiszer-, 52 ruházati-, 126 vegyes iparcikűíboltot és 200 kereskedelmi vendéglátóhelyet létesítenek. Ezeken kívül 453 boltot és vendéglátóhelyet bővítenék. A már folyamatban lévő beruházások közül az idén többek között megnyílik a megnagyobbított szigetszentmiklósi áruház, Baján pedig üzlethelyiségek összevonásával iparcikk áruház létesül. Üj szállodák is épülnek és megnyílik több, most átalakítás alatt álló szálloda. Megnyitják a helyreállított szegedi Tisza Szállót, az újan- nam épülő Tihanyi Szállót, az egri Turistaszállót és a salgótarjáni szállodát. Befejezik a győri Vörös Csillag, az egri Park, a miskolci Sáfrány szaktárs, a könyvtárban várják! — Jó reggelt! Most nincs könyvtár-óra! — mondta maró gúnnyal, hogy vegye csak észre ez a Herpai, milyen bárdolatlan volt az ordítozásával — ám Her. painafc fogalma sem lehet az önkritikáról, mert azt mondta: — Szerda van! Négytől-hatig könyvtár! — Akkor várjanak! — intett dühösen. — Mindjárt végzek az énekkarral! Ezek is vártak itten! Herpai méltatlankodva távozott. „Különös — gondolta Sáfrány. — Az embert nem hagyják dolgozni, és még nekik áll feljebb!” No, és most már végre csakugyan elkezdődhetett a próba. Az első két dal élég jól ment. Igaz, Radnai Öcsi, aki zongorázni is tanul, mondta, hogy kicsit hamis; de — őszintén szólva — ezt nem tudja ellenőrimi. Bármilyen sokoldalú is az ember, mindenhez azért nem érthet! — Üj rigmus-szöveget tanulunk, kérem, írják le — szólt az énekpróba végén. — Holnapra már tanulják is meg kívülről. Kultúrest szombaton! — Ki írta? — kérdezte a kis Csicseri Márta. Hogy annak is mindig olyankor jár a pötyögője, amikor nem kell! Avas korszerűsítését, illetve bővítését. Az új lakótelepeken 1963-ban 185 új bolt és vendéglátóhely épül. Szombathelyen csaknem ezer négyzetméter alaptérületű áruház nyílik. Ezenkívül Dunaújvárosban, Üj-Szegeden, Tiszaszeder. kényben, Békéscsabán, Kecskeméten, Tatabányán is létesül áruház, illetve kisáruház. A kereskedelmileg ellátatlan területek üzlethálózatának fejlesztésére a tervek szerint a tanácsa kiskereskedelmi vállalatok vidéken 75. a földművesszövetkezetek pedig húsz peremboltot építenek olyan helyeken, ahol ezer méter körzetben nincs élelmiszerüzlet Megkezdődik néhány nagyobb beruházás kivitelezése. Elkezdik a balatonfüredi Vörös Csillag korszerűsítését. Tatabányán pedig egy 3200 négyzetméteres alapterületű áruház építését (MTI) — Titok — mondta kis tűnődés után, finom mosollyal, hogy esi gázzá a kedélyeket. — Meglepetés... — Kopogott — Diktálhatom? Csend lett. — Tehát kezdem! Tessék írni! A „Megismerni a kanászt” dallamára. Kezdhetem? „Megismer- sziik az üzem igazgatójáról — Megismerszik a kult. élt irányítójáról...” — Mi az a kültélt? — kérdezte az a fantázia nélküli Borsos, az öntődéből. — így ennek semmi értelme... Ránézett — Kulturális élet — felelte megrovó hangon. — Ennyit a közönség is hozzáképzelhet... Ne zavarjuk a próbát! Folytatom. Harmadik sor: Sej! Termelés és kultélet — Ez aztán az élet! Nem cserélek senkivel, amíg én így élek! Ügy tett, mintha a papírlapot olvasná, de az arcokat figyelte. Homoródinak, úgy látta, határozottan tetszett a szöveg, mert mosolygott. Helyes gyerek ez a Homoródi! — Folytatom! — szólt aztán. — Második strófa: „Köszönjük e szép műsort az igazgatónak, Aki mindig jó hozzánk, ma, tegnap és holnap! Sej! Nem kérünk mást, csak azt, hogy Míg áll ez a gyár itt, Drága apai szívét Tartsa meg sokáig!” — Körülnézett; az énekkar tagjai lassan készültek el az írással. —Ügyes, nem? — kérdezte aztán elégedetten. — Azt hiszem, az utolsó Új módszerek, új technika A hajszál harmadrésze Moszkva; Vlagyimir Budakov kom szomoiista ■ gravitációs mérő kvarc-rendszerét szereli. Nagy pr ecizitást követel ez a munka, mert a műszer egyes alkatrészei az emb éri hajszálnál 2-szer, 3-szor vékonyabbak. A Moszkvai Kőolajipari Ellenőrző és Mérőműszergyár 30 különféle műszert gyárt, ásványolajte rmékek minőségi ellenőrzésére, a gázok elemzésére és ■ geológiai kutatóexpedíciók számára. Munkavédelmi oktatás Újkígyóson Bárány Tamás: Kultúrest szombaton
