Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

198$. február L J Péntek Jelentősen növeli az idén a hústermelést a szarvasi Táncsics Tsz 220 vagon hibridkukorica-vetőmagot kapnak a termelőszövetkezetek A Földművelésügyi Miniszté­rium intézkedései alapján a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz­tálya és a Békés megyei Termény- forgaiknd. és Malomipari Vállalat megszervezte a termelőszövetkeze­tek vetőmagellátását hibrid ku­koricáiból. Az idén kereken 220 vagon martonvásári hibdidkukori- ca-vetőmagot kapnak a szövetke­zetek cseretermény ellenében. A mezőhegy esi és a muronyi hibrid­üzemből eddig mintegy 30 vagon vetőmagot szállítottak a szövetke­zeti gazdaságokba. Mivel az idén többfajta hibrid-vetőmag áll a győsi Aranykalász Tsz határának egy részét. A kárbecslők nyolc­millió forintos terméskiesésről be­szélték. A szövetkezet vezetősége május 20-a után hozzálátott az üzemterv teljes átdolgozásához. A nagyarányú terméskiesés pótlásá­ra hozott intézkedéseket a szövet­kezet valamennyi gazdája magáé­vá tette, s ennek köszönhető, hogy a nyolcmillió forintos terméski­esést év végéig a kertészet növe­A hosszabb idő óta tartó hideg összefüggő jégpáncéllal vonta be a Körösöket. A vízben lévő élőlé­nyek elől több centiméter vastag­ságú hó takarja el a nappali fényt, veszélybe kerültek a halak. A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet vezetősége felmérte a helyzetet és intézke­dett a halállomány életfeltételei­Azóta egy esztendő telt él. S az eredmények? Fentebb már íze­lítőt kaphattunk belőlük. Hadd egészítsük ka az elmondottakat még néhány ténnyel. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Álla­mok nemzeti össztermékének ér­téke 1962 harmadik negyedében 20 milliárd dollárral kevesebb volt, mint amennyit az elnök ígért 1962 elején az Egyesült Ál­lamokban a munkaerő 7 százalé­kát nem tudták foglalkoztatni. Az elnök remélte, hogy ezt. az arányt 4 százalékra csökkenthe­ti. Most azonban a New Yo.k Herald Tribune kénytelen elis­merni, hogy szakértő körökben elterjedt a vélemény, nogy „a munkanélküliség akkor is meg fogja haladni a hat százalékot, ha az üzleti élet jelenleg tapasz­talható élénksége továbbtart”. És ha nem tart tovább? Ez a lehetőség különösen aggasztja az amerikai közgazdászokat és po­litikusokat. A kormány szakértői szinte kivétel nélkül azt jósol­ják, hogy 1963 elején az Egye­sült Államokban kisebbfajta, ha­nyatlásra lehet számítani. Nos, ha kisebbfajta lesz is ez a visszaesés, kétségtelen, hogy mindenképpen súlyos következ­ményekkel jár majd a dolgozók­ra, az amerikai gazdaságra, ál­talában az egész Egyesült Álla­mokra nézve. Ráadásul sokan attól tartanak, hogy az Egyesült Államok nem fogja olyan köny­szövetkezebefc rendelkezésére, a környező megyék hibridüzemeibői szintén tetemes mennyiségű vető­magkukorica kerül megyénkbe. Az eddigi adatok alapján 1963-ban 1.7 vagonnal több hibridkukorica­vetőmagot kapnak a szövetkeze­tek, mint 1962-ben. A Magtenmeltető és Vetőmag- ellátó Vállalat megyei kirendelt­sége készpénzfizetés ellenében lucerna, vöröshere, szója, szegle- teslednek, köles, mustár, édesci­rok, takarmányrépa és még sok­fajta növényi maggal látja el a közös gazdaságokat. lésével, az állatok gazdaságosabb hizlalásóval, értékesítésével meg­szüntették. A szövetkezet összes közös va­gyona meghaladja az 58 millió fo­rintot. Ebből az állóeszközök érté­ke 28 millió forint. A fel nem osztható vagyon 1962-ben négy­millió forinttal nőtt és a zárszám­adás alkalmával elérte a tizenöt- millió forintot. A tervezett 31,60 forint munkaegység-részesedést 31,70 forintra teljesítették. nek biztosítására. A folyót szaka­szonként meglékelik és eltávolít­ják a havat is a jégről — ugyan­csak szakaszonként. A Körösvidéki Horgászegyesü­letek Intéző Bizottsága is bekap­csolódik a mentőmunkába. A horgászok közül többen a folyó lékelésével és a hó eltakarításá­val töltik szabad idejüket. nyen megúszni a dolgot. A Wa­shington Post and Times Herald című lap ezzel kapcsolatban azt írja: „Pillanatnyilag teljes kép­telenségnek tűnik, hogy Kenne- dynek az 1962—63-as gazdasági évre szóló és nagy nehézségek árán kibalanszírozott költségve­tését sikerül majd deficit nél­kül végigvinni. A bevételi rész­szel kapcsolatos várakozások valószínűleg nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem így a kiadási rész, amely nyilván túlmegy majd az előre megszabott határokon. Abból az ígéretből pedig, hogy a bevételi rész félmilliárd dollárral mégha, ladja majd a kiadásokat, alig­hanem három-hatmilliárd dollá­ros deficit lesz.” Mindez pedig' azt jelenti, hogy továbbtart az arany kiáramlása az Egyesült Államokból, tovább csökken a dollár tekintélye a vi­lág valutapiacán. „Az aranytartalékokkal kap. csolatos história drámai tudósí­tás arról, hogyan változott meg az Egyesült Államok helyzete a világban” — írja a U. S. News and World Report. Van-e kiút ebből a helyzetből, mit írnak er. ről az amerikai szakértők? Elő­ször is szeretnék, ha a nyugat­európai országok növelnék ame­rikai hadianyag- és hadfelszere­lés-vásárlásaikat, hogy az Egye­sült Államok így kiegyensúlyoz­íróasztala mellett ült Farkas Ist­ván, a szarvasi Táncsics Tsz iro­dájában. Kimutatásokat böngé­szett, számolt és jegyzetelt. Ez is fontos teendője egy főállattenyész­tőnek. Kissé kelletlenül vette tudomá­sul azt, hogy zavarni akarom kér­dések özönével. Eleinte arról • be­szélgetünk, hogy 25 évvel ezelőtt végzett Brünnben mezőgazdasági akadémiát, de öntözési képzettsé­ge is van, a szarvasi ÖRKI-ben is dolgozott sokáig. Negyedik éve helyezték ki az Űj Élet Tsz-foe, amely azóta egyesült a Táncsics Tsz-szel. — Ritka szerencsés az olyan szövetkezet, amelynek öntözéshez is értő főállattenyésztője van — jegyeztem meg —, mert az nem­csak követelni tudja a takar­mányt, hanem segít megtermelni is. — A takarmány mennyiségével nemigen volt bajom eddig, hanem inkább a minőséggel, azzal, hogy készleteinkben nem volt elegen­dő fehérje-és keményítő-érték. A két egymást követő száraz eszten­dő után persze nem bővelkedünk takarmánnyal. A tehenek napi 30 kiló siló, 2 kiló lucernaszéna és egy kiló abrak adagjához 2 kiló tőreiket is adunk. Ez csak a napi 10 literes tejet termelő tehenek adagja, az ezen felül termelő min­den liter tej után további 4*0—40 deka vegyesabrakot kapnak. — Régen bevezették az egyedi takarmányozást? — Sajnos, csak most, január el­sején. Lassan válik szokássá az új itt is. Az itatásos borjúnevelést is csak második éve vezettük be. Érdemes volt, mert a megszületett borjak 98 százalékát tavaly is fel­neveltük, ráadásul igen olcsón és kifogástalanul, mert a növendék- szarvasmarháink 18 hónapos kor­ban már ivarérettek voltak. Ebben az évben 75 saját nevelésű, és 25 vásárolt üszővel növeljük a tehén- állományt. Szarvasmarha-hizlalási tervünk 220, a tavalyi 85-tel szem­ben. hassa a maga európai kiadásait. Mások azt tartják a legfonto­sabbnak, hogy azok az országok, amelyek amerikai katonai se­gélyben részesülnek, a kapott pénzt az Egyesült Államokban költsék el. De vajon nem az ilyen recep­tek szülik azt a bizonyos logikai bakugrást, amelynek elkövetése egyszerre érezteti káros hatását az amerikai gazdaságon és azo­kon, akik e gazdaság helyzetét elemezni próbálják? Hisz nem nehéz észrevenni, hogy az említett jó tanácsok ele­ve feltételezik, hogy tovább foly­tatódik a fegyverkezési hajsza és a hidegháború. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok anlú*gy is tizmilliárdot költ ka­tonai célokra. Így megy ez év­ről évre. S az eredmény csupán az, hogy az Egyesült Államok belső gazdasági ellentmondásai még jobban összekúszálódnak. S mindaddig, amíg az Egyesült Ál­lamok gazdaságáért felelős fér­fiak nem mondanak le a gazda­sági élet militarizálásónak politi­kájáról, az elnöknek és az ame­rikai sajtónak az lesz a sorsa, hogy logikai bakugrásokat kö­vessen el, maga az amerikai gaz­daság pedig nem szabadul meg azoktól az ellentmondásoktól, amelyeket a fegyverkezési hajsza szült. Grigorovics az APN szemleírója — Ilyen gyors ütemet diktál­nak az idén a többi álialiajok növelésénél is? — Általában igen. Sertésből az induló-állomány 1386, a záró-állo­mány pedig 1132 lesz, annak die­nere, hogy 1200 hízót akarunk ér­tékesíteni a tavalyi 850-nel szem­ben. — Jól jövedelmez a hizlalás a Táncsics Tsz-ben? — Lehetne jövedelmezőbb is, de már jövedelmezőbb, mint a koráb­bi éveikben volt. Tavaly május el­seje óta, mióta rátértünk a takar­mánytáp etetésére, az addigi 12 hónap helyett 9—10 hónapos kor­ban értünk el a hízó sertéseknél a 105—106 kilogrammos eladási súlyt, s lényegesen lecsökkent egy kiló hús önköltsége is: 13,50—14 forintra. Az önköltséget legalább egy forinttal növeli az, hogy Szarvason nincs takarmánykeve­rő-üzem, s ezért elég drágán, Kon­dorosról fuvarozzuk a rengeteg tá­pot De nemcsak mi, hanem a többi szarvasi szövetkezet, az ÖRKI és a Haltenyésztő Kísérleti Gazdaság is. — Nem érdeklődtek még’ a Bé. kés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalattól, hogy van-e lehetőség egy keve- rőüzem létesítésére itt, Szarva­son? — De igen. Azonban határozott intézkedésről még nincs tudomá­som. Arról viszont annál inkább, hogy a növekvő állatállománynak rengeteg takarmányról kell gon­A Béke Termelőszövetkezetről néhány éven keresztül csak úgy szólhattunk, mint a leggyengébb gyulai szövetkezetről. Csaknem hagyományossá vált rossz gazdál­kodása és nehezen gyarapodó va­gyona a legkevesebb volt a gyu­lai tsz-ek között. Évek óta egy­helyben topogott. A tavalyi évben végre magára talált. Már év közepén szóltunk róla, hogy másképp kezdték el a munkát. Terméseredménye kivá­lónak ígérkezett, sőt egy-két nö­vényféleségben a legjobbak Gyu­lán. Nehezen mertük elhinni, hogy a Béke Tsz földjén még- egyszer annyi kukorica termett tavaly, mint a megelőző évek fo­lyamán. Cukorrépából is hihetet­lennek tűnt a kétszáz-, sőt az ön­tözött területeken a háromszáz­mázsás holdankénti átlag Persze a kátyúból egy év alatt nem lehetett magasra emelkedni. De meg lehetett teremteni az ala­pot. Ezt tette a Béke Tsz is. Meet sem oszt sokat a zárszámadó köz­gyűlésen, de jóval magasabb az osztaléka, mint eddig bármikor. Munkaegységenként csaknem 22 forintot fizet, amelyből 17 forint­nál több a készpénz. Az egyéb juttatásokkal együtt, egy munka­egység értéke azonban meghalad­ja a 27 forintot. A szövetkezet fel nem osztható közös vagyona tavaly még nem érte el az egymillió-nyolcszázezer forintot, most pedig csaknem két és fél millióra emelkedett. Min­dig takarmányhiánnyal küzdött, most pedig a tavalyinak csaknem háromszorosa a szövetkezet ta­karmányalapja. A termelési alap 120 ezer forintról 700 ezer forint fölé emelkedett. A szövetkezet tulajdonában levő hízó és növen­doskodnunk az idén. A sok sertés és szarvasmarha mellett 880 anya- és növendék juhot is tartuúk. Le­gelőnk mindössze 70 hold van, de az is rossz, szikes. Az az elgondo­lásunk, hogy jövőre telepítünk egy 400 holdas öntözhető műlegelőt, s emellé folyamatosan 400 férőhe­lyes tehénistállókat és 3500 férőhe­lyes juhhodályokat építünk. Eny- nyire növeljük a tehén, és juh­állományt. feltétlenül szükség van erre egy 4025 holdas gazdaságban. Eddig ennek főleg férőhely- és takarmányhiány volt az akadálya. — A Táncsics Tsz-ben tavaly is éltek az öntözési lehetősé^ gekkel? — Igen, öntöztünk 300 valahány hold takarmány termő területet. Az idén, ha megkapjuk az igényelt esőztetőberendezést, akkor lega­lább 700 holdat öntözünk meg, fő­leg kukoricát és lucernát. Az idén a tavalyinál lényegesebben na­gyobb állatállománynak több ta­karmányra lesz szüksége. Ezért a vetéstervet is eszerint dolgoztuk ki. Szemes kukoricát 613, őszi és tavaszi árpát 423, fővetésű siló- és szójababbal vegyes kukoricát 180, másodvetést pedig 80 holdon ter­melünk. Ezenkívül a 319 hold régi vetésű lucerna mellé újabb 360 holdat telepítünk, ebből 60 hold kapás lesz magfogásra. Látszólag túl nagy területen ter­melnék takarmányt a szarvasi Táncsics Tsz-ben, azonban a je­lentős számú szarvasmarha-, ser­tés- és juhállomány mellett 1800 tenyészpulykát is tartanak, s az idén 30 ezer naposcsibét és 10 ezer napospulykát akarnak felne­velni. K. I. dékállatok értéke is meghaladja a félmillió forintot. Tavaly a Béke súlyos mérleg­hiánnyal zárt, ami visszapillant1 va, rossz álomnak tűnik csupán. Igaz, az elmaradt földjáradékot még tovább „viszi magával” és a 62-es évi földjáradéknak is csak a 60 százalékát fizetheti ki. De ez az év mégis a megerősödés éve volt. A szövetkezet felzárkózott a város legjobb szövetkezetei mögé. Eredményes gazdálkodását, meg­erősödését talán az érzékelteti a legvilágosabban, hogy tavalyelőtt, egy szántóegység még csak 650 forint jövedelmet hozott, 1962- ben ezt az eredményt 1400 forint fölé emelték. A zárszámadó közgyűlésre hol­nap jönnek össze a termelőszö­vetkezet tagjai. Több mint tízéves múltja után azonban csak most tekinthetnek bizakodással előre —K— Javítják a talajt a dévaványai tsz-ek A dévaványai termelőszövetke­zetek 1963-ban 1454 holdon javít­ják meg a talajt. Legnagyobb te­rületet az Aranykalász Tsz javít­tat, 404 holdat digózási módszer­rel, 400 holdat pedig kémiailag. A Lenin Tsz 300, a Gábor Áron Tsz pedig 350 holdat javíttat meg di~ gózással. A termelőszövetkezeteknek az 1454 hold talajjavítás 2 millió 268 ezer forintba kerül, amelyre ál- iamhitelt kapnak. Dévaványán. je­lenleg mintegy ötezer hold az olyan terület, amely az utóbbi tíz évben javítva lett. Kiheverték a viharkárt négymillióval növelték a fel nem osztható alapot A múlt év 'májusában orkánsze- rű vihar és jég verte ei az újkí­Lékeket vágnak a Körösök jegén A zárszámadás jegyzőkönyvéből... A Béke Tsz megalapozta jövőjét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom