Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

1963. február 28. 2 Csütörtök Miért utasította vissza Joshua Nkomo, hogy új pártot alakítson? Accra A dél-rhodesiai igazságügymi­niszter közölte Joshua Nkomoval, hogy betiltott pártja, az afrikai népi unió (Zimbabwe) helyett új pártot alakíthat. A javaslatot Nkomo elutasította. A javaslat és a visszautasítás háttere a következő: Joshua Nkomo pártját, amely a dél-rho- desiai afrikaiak egyetlen nacio­nalista tömegpártja, már harmad­ízben tiltották be, s minden eset­ben újjáalakult. Legutoljára a Zimbabwe pártot, tavaly szep­temberben tiltották be, s ekkor olyan törvényt hoztak, amely megakadályozza, hogy a betiltott párt vezetősége új pártot alakít­son. Miért változtatott álláspontján a kormány mégis? Elsősorban azért, mert a tavalyi betiltás fo­lyományaként a párt föld alá kényszerült, s harcát még elkese­redettebben és még nagyobb for­radalmi lendülettel folytatta. A lakosság nagy többségének támo­gatását élvező párt be'.iltósa vilá­gossá tette az afrikaiak számára Dél-Rhodesiában, hogy tárgyalá­sok ú ján, törvényes, alkotmányos 2szközökkel aligha tudnak ered­ményt elérni. Az elkeseredés akikor hágott a tetőfokára, amikor Nkomot a kö­zelmúltban letartóztatták, s je­lenleg ő is csak óvadék ellenében van szabadlábon a bírósági tár­gyalásig. Az új párt alakítására vonatko­zó javaslat annak bizonyítéka, hogy a fehér kormány visszako­zott és úgy véli, jobb szembenéz­ni egy esetleg gyengébb legális mint egy erősebb illegális párttal. A pártalakítás feltételei egy se­reg csapdát tartalmaznak. Nkomo elég erősnek érezte magát ahhoz hogy felvegye a kesztyűt, s abból kiindulva, hogy a meglévő Zim­babwe párt betiltása törvény'eler és jogtalan, visszautasította az új párt alakítására kínált lehetősé get. (MTI) Hírek Kubáról Havanna (MTI) A két napja Havannában tar­tózkodó Prestes, a Brazil Kom­munista Párt főtitkára kedden el­ismeréssel nyilatkozott a kubai nép sikereiről, hangoztatta, hogy a „brazíliai népet lelkesíti a ku­bai forradalom”. Azért látogatott el Kubába — mondotta —, hogy megismerkedjék a kubai nép for­radalmi tapasztalataival és ered­ményeivel. Washington Miguel Ydigoras Fuentes gua­temalai elnök éleshangú felhívást intézett az Amerikai Államok Szervezetéhez. E felhívásában dü- hödten támadja Kubát és felszó­lítja az AÁSZ-t, „ha kell, feltű­zött szuronyokkal űzze ki” az eu­rópaiakat és ázsiaiakat Kubából. Szerinte a szocialista országok családjába tartozó Kuba „nagy /eszélyt” jelent a nyugati félteke valamennyi országára. Ezért az Amerikai Államok Szervezetének az 1948-ban aláírt riói szerződést tellene érvényesíteniük és, ha ■sásképp nem, fegyverrel kell ' i sszakén y szeri t e n i ük Kubát a lyugati akolba. — 430 évvel ezelőtt, 1533. feb­ruár 28-án született Michel Montaigne (ejtsd: Monteny) francia iró, filozófus és peda­gógus. Tanulmányok (1580— 1588) című műve a társadalom és az erkölcs problémáit vizs­gálja és a skolasztika ellen irá­nyul. A tudományok művelésé­ben a kísérletek és a tapaszta­latgyűjtés fontosságára hívja fel a figyelmet. Mint pedagógus, kora barbár fegyelmező mód­szerei ellen küzdött, s a gyakor­latias, világias szemléletű, ed­zett testű ifjú volt az eszmény­képe. Művei közül magyarul Montaigne legszebb lapjai és Pedagógiai tanulmányai jelen­tek meg. 1963. február 28., csütörtök. Michel Montaigne Irány a kommunista világgazdaság — A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY a tudományos szocializ­mus első dokumentuma, 115 évvel ezelőtt, 1848 február végén jelent meg. Megírására Marx és Engels a Kommunisták Szövet­sége 1847 novemberében Londonban megtartott konferenciáján kapott megbízást és e művükben a kommunizmus elveit és programját feitik ki. Lenin így irt e műről: „Szelleme él és ma is mozgatja a civilizált világ szervezett és harcoló proletariátusát.” A Kommunista Kiáltvány első magyar kiadása 1896-ban je­lent meg. #/ Villanykapcsoló" a szomszédban A mikor a szocialista országok ** enerigarendszerének egyesí­tése szóba került, többen is így ag­gályoskodtak: „Ez bizonytalansá­got teremt. Senki sem örül annak, ha villanykapcsolója a szomszéd- bar van.” Azóta már összekap­csolták Magyarország. Csehszlo­vákia, Lengyelország, NDK és a Szovjetunió nyugat-ukrajnai ré­szének villamosenergia rendsze­rét. Munkácson át hamarosan eh­hez csatlakoznak még Romáríia. tunk meg. (Ennyi a jelenlegi leg­működés keretében. Jövőre, ami­kor Románia és Bulgária is be­kapcsolódik a szocialista villa­mos energia kooperációba, a szo- rialis'a villamos energia rendszer összteljesítménye eléri a 20 ezer megawattot. Ha csupán — igen szerényen számolva — egy száza­lékkal csökken a hét ország együttes teljesítménytartaléka — ezzel összesen 200 megawatt tel­jesítményű erőművet takarítha­illetve Bulgária távvezetékei is. Prágában már működik a nem1 zetközi teherelosztó központ, e nemzetközi kooperáció üzemvite­lének központi irányító szerve, és az együttműködésből kölcsönösen minden tagországnak csak előnye származik. Ahogy a nagyüzem fö­lénye érvényesül a kicsivel szem­ben, például a mezőgazdaságban, ugyanígy a nagyobb együttműkö­dő rendszer gazdaságosabban és biztonságosabban üzemeltethető a nemzeti határok közé zárt ki­sebb rendszereknél. A különböző országokban a na­pi csúcsfogyasztás más-más idő­pontban jelentkezik. Más az üze­mek munkarendje, enerigaigé- nye, s az esti csúcsfogyasz'ás (a közvilágítás és a lakosság tv, rá­dió. világítási szükségletei) eltérő időben jelentkeznek. Az egyesí­tett energiarendszer keretében az időlegesen jelentkező teljesít­mény-feleslegeket át lehet irányí­tani oda, ahol éppen megnöveke­dett a fogyasztás. Így az erőmű­veket gazdaságosabban lehet ki­használni, s kevesebb tartaléktel­jesítményre (gépegységre) van szükség. Ugyanígy az energia- rendszer nagyságával arányosan növekszik az üzembiztonság is. Képzeljük el, hogy az egyik or­szágban váratlanul kiesik a ter­melésből egy áramfejlesztő gép­egység. Több ország tartalék gé­peivel biztonságosabban lehet ezt pótolni, mintha az adott állam csak magára lenne utalva. Ami­kor a nagy hidegek miatt a cseh­szlovák vízierőművek teljesítmé­nye csökkent, hazánk 50 mega­watt villamosteljesítményt adott — tartalék gépegységeinek segít­ségével — a szomszédos baráti országnak. Mi viszont cserébe kaptunk 75 ezer tonna jó minősé­gű darabos szenet, amiből nálunk mutatkozott hiány. A biztonságosabb áramszol- ” gáltatás ellenére jelenleg kevesebb tartalékteljesítményre korszerűbb tiszapalkonyai erömű- .iink összteljeSf menye.) Ezzé! az egy százalékkal tehát csak a be­ruházási költségeket számítva mintegy kétmilliárd forintot ta­karíthatnak meg a szocialista or­szágok. Az együttműködésből az elmon­dottakon kívül még más előnyök is származnak. Így például az egyes országok most már olyan nagy teljesítményű, korszerű gé­peket is üzembe helyezhetnek I most, amelyek révén jelentő én csökken az egy kilowattóra ön­költsége. Korábban nem volt erre lehetőség, hiszen egy kis ország szerény tartaléka nem képes egy ilyen nagy gépegység váratlan meghibásodása esetén k;esett ter­melés pótlására üzembiztonsági okokból, ezért nem is alkalmaz­nak ilyen nagy gépegységeket. A KGST viPamos energia állandó bizottsága keretében egyébként széles körű műszaki és tudomá­nyos együttműködés s az üzemi tapasztalatok kölcsönös kicserélé­se is folyik a tagállamok között. Ez biztosítja az új létesítmények korszerű színvonalú tervezését és kivitelezését, s az energetikai be­ruházások ésszerű területi elhe­lyezését. A szocialista országok 20 éves távlati energiaterve alapján már minden ország a legfejlet­tebb tapasztalatok szerint, a nem­zeti adottságok figyelembevételé­vel az energiatermelés számára leggazdaságosabb formáit fej­lesztheti. energiaszegény országnak pedig különösen kedvező az, hogy a kapcsoló a „szomszédban” van. Jelenleg is importálunk távveze- éken át villamos energiát a baráti országokból. A tervek szerint az import mennyisége 1980-ig a je­lenlegi érték 20-szorosára növek­szik. A közgazdasági módszerek ma még ugyan tisztázatlanok, de hazánk anyagilag is hozzá fog já­rulni, hogy a szomszédos orszá gok nagy beruházásokat igénylő, de a mienkénél gazdaságosabban hasznosítható energiaforrásait jól kihasználják. Az ilyen közös nem­zetközi beruházások hozzásegítik népgazdaságunkat ahhoz, hogy a modern ipar alapja, a villamos energia megfelelő mennyiségben rendelkezésünkre álljon, s a je­lenleginél kisebb költségekkel terhelje iparcikkeinket, termeivé- nyeinket. Kovács József Az afrikai diákok és az amerikai fajüldözés New York (TASZSZ) Az Egyesült Államokban jelen- eg körülbelül két és fél ezer af- ikai diák tanul. A programnak megfelelően a kormány az afrikai diákok csupán tíz százalékának ad ösztöndíjat. A többiek szüleik, tör­zsük vagy a jótékonysági szerve­zetek terhére tanulnak. Az afrikai diákok számára ki­dolgozott amerikai oktatási prog­ram messzemenő politikai célokat követ és kevéssé segíti elő a nem­zeti káderek kiképzését. Az Egye­sült Államoknak mindenekelőtt az a célja, hogy az amerikai élet- orma szellemében, az antikom- -nunizrmus szellemében nevelje ■zeket a diákokat. Az amerikai ideológiai straté- ‘áknak azonban nem sikerül az afrikai diákokat a dicsőített ame­rikai demokrácia bajnokaivá ne­velni. E diákok jelentős része már az első napokban saját tapaszta­lata alapján ismeri meg az úgyne­vezett amerikai életforma „gyö­nyöreit”, mindenekelőtt a faji el­különítés egész rendszerét. A nemzetközi oktatásügyi intézet közvéleménykutatást rendezett; 366 amerikai főiskola 1533 afrikai diákja között. Az intézet adatai szerint 77 szá­zalékuk faji megkülönböztetésben részesül, sőt a diákok 38 százaléka kijelentette, hogy akkora a meg­különböztetés, amilyet fel sem tételezett az Egyesült Államokba étkezése előtt. Sok afrikai diák nem bírja el­viselni a fajvédők provokációit és anélkül, hogy tanulmányait be­fejezné, hazautazik. IJem véletlen, hogy a szocia- lista országok közötti terv­szerű együttműködés éppen az energiaiparban a legelőrehaladot- tabb. Csakis az energiaforrások pontos ismeretében fejlesztheti minden tagállam iparát és egész népgazdaságát a legkorszerűbb színvonalon. Minden országnak igen előnyös a nemzetközi villamos ener­van szükség a nemzetközi együtt-1 gia kooperáció. Hazánknak, mint wmmpok y*m*m*K*! KlfREGEYY 22. Az öreg Kincses úgy tett, mintha rá nem is tartozna a ta­nakodás. Mindig türelmes sze­me egyforma jóindulattal hu­nyorgott rá az emberekre. — Rossz úton vagytok — mondta nyugodtan Kozma Al­bert felé. — Hát minek vélitek ti a pártot? Ha nem tudnátok, félmillió munkásból meg pa­rasztból állt össze. Olyan embe­rekből, amilyenek mi vagyunk. Meg olyanokból, akik nálunknál is többet érnek. Miféle hitvány gazemberekké változnánk, ha a testvéreink, rokonaink vérén akarnánk élősködni? Ebek har- mincadjára kerülne az ország, egymást mamánk, mint a ku­tyák, aztán egy szép napon me­gint méltóságé® úr lenne a fő­ispán, nekem meg kirúgnák a sámlit a sánta lábam alól. El tudjátok ezt képzelni? Attól félsz Kozma Albert, hogy egy­szer rád is sanda szemmel néz­nek. De akikor én sem lehetek kivétel meg egyetlen munkasze­rető ember se. Azt lássátok be végre-valahára, hogy egyetlen hataibm se zabálhatja föl a sa­ját kölykeit. Mert akkor maga­magát zabái ja föl. Harapj a hú­sodba: fájni fog. Harapj a test­véredbe. Az is fájni fog. Hidd, hogy a gyerekeid boldogtalanok lesznek. Nyomban haszontalan­ná válik az életed. Hát akkor a kommunistákról miért gondol­kodsz másképp? Most is az történt, mint már annyiszor: az öreg Kincses sza­vakká változott hite kiűzte a szobából az Imbolygó kételke­dést és a parasztok embersége­sebben érez'ék magukat, hűsí­tőn szállt rájuk a csillapultság, örültek, hogy ők is hihetnek. — Te vagy köztünk a leggazda­gabb, Kincses József — mondta békülékenyen a ráncos halánté- kú Tímár Szilveszter. Kozma Albert tűnődve bólo­gatott. — Dolgozni kell. Az a fontos. Ügy igaz, ahogy Kincses mond­ja. Ha rongyemberek vagyunk, akkor rongy lesz a csoport. Hol­nap inkább affelől tanakodjunk, amiből élünk. Itt a tavasz, ba­rázdának kell akasztani az ekét Pásztor Anti helyeslőén tol­dotta meg: — Bizony, az idő már engedi. Csakhogy előbb tervezni kell. A naevüzemmel nem lehet já’sza- ni. Szépen sorba vesszük, hogy melyik föld mit szeret a legjob­ban. Segítséget kérek a járás'ól, ott mégis jobban értenek hozzá. Szokatlanul könnyűnek érezte magát. Mellében megoldódtak a gúzsok, levedlett róla a szerve­zés gondja és szabadon tágul­hatott benne a bizakodás. De mint a vad, amelyik föld­rengést neszei, mes”orpant lel- kendezésében. Valahonnan fé­lelem rorttott rá. Pillanatok tel­tek, mfg fölismerte a veszedel­met. Belédöbbenh hoey a ta­vasszal egvütt Klár'ék is meg­érkeznek. Amíg odavottaik tü­relmes fá idolommá tompult a lázongása. Most naev robajjal ronrvmt össze a nyugalma arra gondolva, hogy visszajönnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom