Békés Megyei Népújság, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

IMS. február 15. 5 \ Péntek HUlKilUpé Feltámadás (I—II rész) Gyulán, az Erkel mozi mutatja be február IS SOlg a Lev Tolsz­toj regényéből készült, Feltámadás című, nagyszabású szovjet film mindkét részét. A film szinkronizált, a főszereplők magyar hang- * jai: Kállai Ferenc, Szemes Mari és Bitskei Tibor. Vigyázó tenyerével asszonyát simogatta. Az asszony hálásan fogadta a becézést, hajlatai ma­rasztalták a férfi kezét, a csípő szemérmesen mozdult, s a léleg­zés lassú hullámaiban egyre érett a vágy. Langyos zápor für­dette őket könnyűvé, érett gyü­mölcsbe haraptak, illatos széná­ba hemperegtek, aztán derűs felleggé váltak, aztán elsuhantak a névtelen távolságok fölött, anyatejet ízleltek, boldog kábu­latba zuhantak tőle villámok fényére ocsúdtak, kiscsibék pi­lléje melegítette az arcukat, bú­zaérlelő napfény küldött rájuk gyönyörű gyengeséget. S a gondolat is úgy tért visz- sza, mintha most született volna meg. Dani ezen az estén érezte meg teljes bizonyossággal, hogy éle­tének nem szabhatott más sorsot a rend. Éveken át készült a be­teljesülésre, vágyaiban egy foga­lommá ölelkezett Klári és a sze­relem. A képzelet ugyanolyan szilárd formákhoz kötődött, mint a tekintet a látható világ­ban. Mint ahogy életet azonosult a szülőföld, az otthon jól ismert arculatával, úgy a megálmodott jövő sem létezhetett Klári nél­kül, aki mellé az elhivatottság konokságával készülődött. Véle volt már, mielőtt egyszer is meg­fogta a kezét, most, amikor a vágyak világa helyett a váló lét­ben vallhatta magáénak, még a végzetet is gyengének látta ah­hoz, hogy döntésén változtasson. A természet megújulása volt már ez, minden hatalom közt a legelső. Ha Dani tölgyfa volt, akkor hiába kívánták tőle, hogy vadkörtét teremjen, ha fecske volt, nem szabhatták meg neki, hogy melyik eresz alá rakjon fészket — s mivél férfi volt, nem dönthette él az apja, hogy me­lyik lány szíve alá álmodja gyermekeit. Boldogságát az tet­te teljessé, hogy nem bukott be­le a választásba, elébe jötték, nem alázta meg a keserűség, amelyre egy másik asszony, egy idegen társ kárhoztatta volna, aki mellől reményveszetten só­várog vissza az első szerelem csodája, oka volt rá, hogy őriz­ze mindhalálig, felélősséggel, ahogy az életét védi az ember. Akár lehunyta a szemét, akár nyitva tartotta, egyformán sö­tétet látott. De a tekintetnek nem is volt szüksége semmi lát­ványra. A jövőbe próbált nézni és erről aligha tudtak volna a falak beszélni. — Elmegyünk innen — mond­ta halkan, nyugodtan, mintha kevés jelentősége lenne a sza­vának. Klári ijedt rezzenéshez ha­sonló mozdulattal moccant a dunna alatt — Azt nem lehet. Apámat nem hagyhatom... A férfi sokáig hallgatott. Ke­mény karját asszonya feje alá nyújtotta. Arcuk egymáshoz bújt Mit ad a lakáskultúra színvonalának emeléséhez a békéscsabai Képcsarnok-bolt? Városban és felun lassan eltü­nedeznek a lakásokból a komor színű, sok helyet foglaló, kényel­metlen bútorok és helyükre ké­nyelmesék, célszerűek kerülnék. Hasonlóképpen eltűnnék az idejét múlt, porfogó szobordíszek is. Újak, frissek váltják fed. A füg­gönyök, térítők, szőnyegek is ki­cserélődnek. A vendéget belépés­kor a régi, nyomasztó kép helyett életteli, üde látvány fogadja. A rádió és televízió korában »tűsze­rűmen már a nagyanyónk kora­beli lakáskultúra. Aki nem mű­gyűjtő ebben, hanem otthonát va­lóban a fészkének, munka utáni pihenőhelyének, mindennapi éle­te természetes kiegészítőjének te­kinti, éppen úgy a mához formálja lakását, ahogyan öltözködését is, a mai és nem a múlt századd di­vathoz. A szobákat korszerűen bebútorozni persze nem olcsó mulatság. Na­gyon sokan örömmel adnának túl régi berendezésükön, ha újabbra volna pénz. Ugyanakkor még többen vannak olyanok, akik már gyűjtenek rá vagy apránként szerzik be a rekamiét, a fotelt, szekrényt, mindent. Fiatal háza­sak pedig legtöbb esetben eleve úgy szervezik a dolgot, hogy ne „örökölt” haknikkal, hanem újakkal rendezzék be lakásukat. Végeredményben egy erősödő la- káskulturálódásd folyamatnak vagyunk a tanúi. Itt az idő, hogy mindazokat, akik hosszabb vagy rövidebb idő alatt, de mindenkép­pen tetemes összegeket fordítanak otthonuk lakályossá tételére, tá­jékoztassuk azokról a lehetősé­gekről, amelyek megyénk lakos­sága részére is rendelkezésre áll­nak. Mert senkinek sem közöm­bös, hogy színvonalas, ízléses hol­mikra vagy drágán kínált lim­lomra köiti-e pénzét. Ez ma már kulturális kérdés is. Ilyen gondolatokkal látogattunk el a békéscsabai Képcs>amoik- boltba, ahol dr. Árus Tibomé, a bolt vezetője és Fábián Valéria, a bolrt kedves alkalmazottja kala­uzolt végig bennünket. — A mai lakáskultúrához ezek a művészi alkotások — mutatott a festményekre, szobrokra — ép­pen olyan nélkülözhetetlenek, mint más itt látható lakásdíszítő tárgyak serege. Körültekintve csupa olyan hol­mit láttunk, mely valóban a modern lakás diszitője, csinositója. Például nagyon szép Gorka vázá­kat, Barabástól kovácsoltvas dísztárgyakat, Kuzman-áilólám- pát, újságtartót, üveglapú fali könyvespolcot, televízióasztalt, Tarr, Kerényi, Osváth, Lesenyei és Deák miniatűr ember- és állat­figuráit, Berkovits „Fésülködö”- jét, Az esemyős nő című érdekes alkotását, aztán a már jól ismert Kovács Margit figurális kerámi­áit, köztük az „Eső lesőket”, a „Korsós lányt”. Hogy miként alkalmazhatók e műtárgyak? A vázák, művészi cserepek szinte még szebbé teszik virágainkat, szobanövényeinket. A Hangverseny Füzesgyarmaton A füzesgyarmati termelőszövet­kezetek községi művelődési ottho. nában múlt év őszén harmincöt­tagú vegyeskar alakult. Az otthon igazgatójának, Csongor Józsefnek az irányításával egész télen szor­galmasan tanultak, gyakoroltak. — Nem örökre. Tavasszal visszajövünk. Télen jobban tö­rődnek a pletykával az emberek. Velünk ne törődjenek. Tavasszal meg szalad mindenki a munka után. Olyankor van úgy, hogy naplókig se kínálkozik alkalom a köszönésre. Menjünk... Most sokfelé építkeznek. Fehruár 10-én, vasárnap este a művelődési otthonban megtörtént a közönség előtti első bemutatko­zásuk. A Békéscsabai MÁV Szim­fonikus Zenekar kíséretében a füzesgyarmati dalosok, akik több­ségükben mezőgazdasági dolgo­zók, Erkel és Verdi operákból ad­tak elő részleteket, azonkívül nép­dalokat és munkásmozgalmi da­lokat is énekeltek. A járás or­szággyűlési és tanácstag-j elölt jel­nek tiszteletére ajánlott és nagy tetszéssel fogadott műsorukat a közeljövőben járásuk más közsé­geiben is megismétlik. szobrok és kovácsoltvas díszek; polcok, asztalok, egy-egy intim szobasarok értékes díszei lehet­nek. A rekamié mögötti falat méltón fedheti faliszőnyeg, mely­ből a Képcsarnokban a jerseytől a racka-anyagból készültig válo­gathat a látogató. Megkapó szín­hatású térítőkét, függönyöket, szobarész-elválasztó drapériákat láttunk. Berendezést kiegészítő, változatos alakú kávézó és kár- tyaaszitalkák, kanapiék, fotelek, kárpitozott ülőalkalmatosságok, nyers színű meg színes, sima fa­székek kínálgatták magukat. Ter­mészetesen a mai lakás nem nél­külözheti a művészi festményeket, rézkarcokat, egyéb grafikai alko­tásokat és az ugyancsak művészi reprodukciókat sem. Ezekben is kedvére válogathat, aki szereti az igazán szépet, gyönyörködtetőt. — Mindenki számára elérhető dolgok ezek — világosít fel tájé­koztatónk — hiszen ha valaki kívánja, OTP-hitellevél nélkül, 200 forinton felüld vásárlás ese­tén részletre is fizethet. Bizony, sokan élnek a lehetőség­gel. Nem csupán Csabáról, de a megye minden részéből betérnek hozzánk, sőt szegedi és budapiesti vevőink is voltak már. Csak be­kukkantottak és ennyi elég is volt, hogy jobban körülnézzenek. A kísértés nagy lévén, vásároltak is. Egy vidéki nénike a múltkori­ban szentképet keresett — mesé­li —, amit szép keretben nászaján­dékul adott volna a lányának. Ha már a néni ilyen képhez ra­gaszkodott, mutattunk neki mű­vészi reprodukciókat, Brodzky: Anya gyermekévéi címűt és El Greco: Bűnbánó Magdolnáját. Űjabban sokat adnak a szobák ízléses, hangulatos festésére, kár­pitozására. Divatosak a pasztell­színű falak. Mindez azonban csak háttér. A lakás egyéni arculatát a jó ízléssel kiválogatott berende­zési és dísztárgyak alakítják ki. Ehhez, tehát a lakáskultúra szín­vonalának az emeléséhez járul megyénkben a csabai Képcsarnok- bolt is, ahol bárki, bármikor szí­ves tájékoztatásban részesül és ha kedve és ideje van, nyomban vá­logathat is az ízléses, művészi tárgyak közt. II. R. — Üdülőt létesít az újliígyósi Aranykalász és a mező kovácsházi Új Alkotmány Tsz Klári belekapaszkodott embe­re nyakába, a melléhez bújt, akarta, hogy ne legyenek kétsé­gei. Másképpen álmodta meg a boldogságot. Egyetlen napra sem szándékozott megválni ott­honától. Minél hamarabb szeret, te volna berendezni sorsuk fész­két. azzal a féltéssel és gondos­sággal, amelytől nem lehet el­tántorítani az asszonyi ösztönt. De igazat adott férjének. belát­ta, jobb lesz, ha egy időre elhú­zódnak felejteni a sunyi áská- lódás közeléből — Menjünk — egyezett bele, s aggodalmasan sóhajtott. — De csak tavaszig... A jó gazdálkodási eredménye­ket elért és jó jövedelmet osztani tudó mezőkovácsházi Űj Alkot­mány és az újkígyósi Aranyka­lász Tsz vezetői még a múlt év­ben elhatározták, hogy Balatonal­mádiban közös üdülőt létesítenek, ahol ebben az évben már mind­két termelőszövetkezet több száz tagja tölthet el pihenéssel két- három hetet. Mindkét szövetkezetben egyre nagyobb anyagi lehetőség adódik a szövetkezeti gazdák kulturális és. szociális juttatására. Az újkí­gyósi Aranykalász Termelőszö­vetkezet tavaly csupán az idős ta­gok háztáji födjenek megművelé­sére 172 000 forintot fordított. Eb­ben a szövetkezetben az idős em­berek nem fél, hanem egy teljes katasztrális hold háztáji földet kapnak. Beáztak a telefonkábelek Mint árnyékban a moha, úgy termett meg a félelem a sötét­ben. Ez a félelem nem volt még nehéz, csak éppen megsejdült, ahogy a betegség szokta jelezni jöttét. Összeölelkeztek szorosan, hogy védekezzenek. Várták az álmot, de a szemük nem kívánt lecsukódni. A tavaszra gondol­tak, látták virágzani a cseresz­nyefákat, az emberekre nevettek és örültek, hogy szívesen fogad­ják vissza őket. (Folytatjuk) A gyors olvadás következtében Békéscsabán több telefonkábel beázott. A beázást a hírtovábbftó felszerelések és berendezések korszerűtlensége is elősegítette. A mezőkovácsházi és a sarkadi áramkörök — amelyek Békéscsa­bával kötötték össze a járási székhelyeket —, csaknem teljesen felmondták a szolgálatot. így Sarkadkeresztúrral, Méhkerék­kel csütörtökön csak nagy kerülő- útón — Szeghalom, Vésztő irá­nyából — lehetett beszélgetéseket folytatni. A posta műszaki gárdája kedd óta szinte éjjel-nappal dolgozik az áramkörök helyreállításán, hogy Békéscsaba és az említett járási székhelyek között a tele­fonösszeköttetést továbbra is za­vartalanná tegyék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom