Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-16 / 12. szám
1963. január 16. s Széria ötvenhárom szocialista brigád a földművesszövetkezetekben A* elmúlt évben jelentősen nőtt a szocialista brigádok száma megyénk földművesszövetkezeteiben. A Szocialista brigád címet 1B01- ben 28 földművesszövetkezeti brigád nyerte el, 1962-ben pedig 53, csaknem a kétszerese. Különösen szép eredményeket érték el a csa- nádapácai, kardoskúti és az Orosházi Földművesszövetkezet dolgozói. A megyében összesen 294-en kapták meg a Kiváló dolgozó címet az elmúlt években. A szocialista munkaverseny népszerűsítésében példát mutatott a sarkad!, endrődi, dévaványai, valamint a Gyomai Földművesszövetkezet is, ahol rendszeresen értékelték az eredményeket, ezzel ösztönözve őket a további versenyt«. A «social ista brigádok közül különösen kiemelkedő eredményeket ért el a vésztői tüzelő- és építőanyag-telep brigádja. Két ízben nyerték el tagjai a Szocialista brigád oklevelet és további jó munkájuk alapot ad arra, hogy harmadszor is megkapják ezt a megtisztelő elmet. Ugyancsak jó eredményeket értek el a körösla- dányi önkiszolgáló csemegebolt és a battonyai kötött-rövidáru bolt dolgozói. B. Gy. Munkaügyi tanácsadó A munkaközi szünet szabályairól Több olvasónk kérte, hogy Ismertessük az ebédidővel kapcsolatos szabályokat. Kérésükre most ismertetjük az ebédidő, hivatalos nevén a munkaközi szünet kiadására vonatkozó szabályokat. A dolgozó — 8 órás munkanap figyelembevételével — azokon a napokon, amelyeken a munkaidejének megfelelő időt munkában töltötte, munkaközi szünet illeti meg. Ez általában fél óra. A munkaközi szünet elsősorban étkezésre és tisztálkodásra szolgál, s néhány kivételtől eltekintve csak annak a dolgozónak lehet kiadni, aki napi munkaidejének már legalább a felét munkában töltötte. Az említett kivételeket a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelet 72. paragrafusa sorolja fél. Teljes, tehát • órás munkanapot véve alapul, a dol gozónak a munkaközi szüneten kívül 8 órát kell ténylegesen munkában töltenie. Nem jár munkaközi szünet annak a dolgozónak, akinek munkaideje 4 óra vagy ennél kevesebb. A munkaközi szünetet a dolgozó munkahelyén, illetve a vállalat telephelyén köteles eltölteni. Az igazgató fél óránál hosszabb időtartamban is megállapíthatja — a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — a munkaközi szünetet, de az 1 óránál hosszabb nem lehet. Akkor is fél órára jár díjazás a munkaközi szünetért, ha az fél óránál hosszabb. A vállalat igazgatója engedélyezheti, hogy a munkaközi szünetet a telephelyen kívül töltsék el a dolgozók. Azoknak a dolgozóknak, akik- I nek a munkakörében az étkezés és a tisztálkodás lehetősége egyébként is biztosítva van, munkaköri szünet nem jár, mert az a rendes munkaidejükben bent van. E dolgozókat a munkaközi szünetért külön díjazás sem illeti meg — ez például a havidíjas dolgozóknak sem jár —, mert munkabérüket magában foglalja. Többek között nem fizethető a munkaköri szünetre díjazás azoknak, akik túlmunka díjazásban sem részesülhetnek. A munkaközi szünetet a munkaidő végén kell kiadni és az a vállalat telephelyén kívül is eltölthető szombaton, ha a munkaidő rendszeresen kevesebb, mint más munkanapokon. E szabály vonatkozik a háromműszakos üzemekre is, ha a tényleges munkában töltött idő műszakonként nyolc óra és végül túlmunka esetére, amikor az utolsó három és fél óra után a dolgozónak jár fél óra, amelyre a túlmunka végén jogosult. Dr. K. J. Adottságainkat jobban kell kihassnálnunk Beszélgetés Lesfyán Istvánnal, a sarkad; járási pártbizottság titkárával — Két hónapja irányítja Lestyán Ifctvám elvtárs, a sarkadi járási pártbizottságot. Azelőtt a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője volt. Gond, baj van bőven a járásban, különösen a mezőgazdaságban. Két hónap nem hosszú idő ahhoz, hogy alaposan megismerked- ! jen a járás minden gondjával, ba- l jával, de ahhoz elég, hogy hű ké- r pet alkothasson magának a legfontosabb teendőkről, a megoldásra váró feladatokról. Ezekről beszélgettünk Lestyán elvtárssad a napokban, keresetlen őszinteséggel. Mi az oka annak, hogy a saikadi járást „nehéz” járásként tartják számon . a megyében? — Ennek két oka van. Először is azzal magyarázható, hogy a járás talajadottságai rosszabbak, mint mondjuk az orosházi vagy a mezőkovácsházi járásé. Ezen a kötött, szikes talajon a talajelőkészítés és a termelés sokkal költségesebb mint máshol. A drága termelés rányomja bélyegét az élet- színvonal alakulására, hatással van az itt élő emberekre. Szorgalmas nép lakja a járást, de nehezen boldogul a mostoha földeken. Az arány úgy alakul, hogy a mezőkovácsházi járásban az 1962-es esztendőben egy szövetkezeti gazdának a háztáji nélkül átlag 12—13 ezer forint jövedelem jut, nálunk pedig csak 7000 forintot kap átlagosan egy szövetkezeti gazda. Több műtráevára. gépre, öntözésre van itt szükség és körültekintőbben keil megszervezni a termelést. Bizonyos szemlélet kérdése az, hogy nehéznek tartják ezt a járást Beidegződött egy helytelen szemlélet és gyakorlat a járás iránt: ha rossz példa kellett, mindjárt a sarkadi járást említették. Én hat évig dolgoztam a megyénél, s bátran kijelenthetem: máshol is vannak hasonló gondok. Nem szabad csak a hibáikat lát1 ni. El kell ismerni az eredményeket is, az itteni embereknek ez jólesik, lelkesedést ad a további munkához. Igaz, hogy tavaly adós maradt a járás a kenyérgabona-tervének teljesítésével, de | az is igaz, hogy nálunk nem maradt december közepére töretlen kukorica, szegetlen cukorrépa, s ez figyelemre méltó eredmény az előző évekhez képest! Milyen gondok akadályozzákajárásmezögazdas ágának gyorsabb ütemű haladását? — Egyik legégetőbb gondunk a szakemberhiány. Huszonegy szövetkezetünk van, hatvanezer ka- tasztrális hold szántónk, s mindössze hat egyetemet, főiskolát végzett mezőgazdásági szakén!bérünk. Véleményem szerint azért húzódoznak idejönni a szakemberek, mert itt nehezebben lehet jó eredményeket produkálni, itt szívósab- ban kell dolgozni. Lőrincz Ferenc, a sarkadi Lenin Tsz főagronómu- sa a megmondhatója annak, hogy eredményeket csak úgy lehet elérni, ha okosan, körültekintően gazdálkodnak. Az itt dolgozó szak. embereik nem vágynak máshová, jól érzik itt magukat és részt vállalnak a nehéz munkából. — Erősítésre vár nálunk a szövetkezeti vezetés, vissza kell adnunk a munkaegység becsületét, erőfeszítéseket kell tenni, hogy a részes művelés minél szűkebb területre szoruljon, mert nem igazságos az elosztási elv. Sok gondot okoz nekünk a nyári szárazság. Éppen ezért fontos feladatnak tartom a belvíz-védelmet, az öntözést szolgáló csatornarendszer kiépítését. Ennek a megoldása még hátra van. De már tárgyaltunk a Gyulai' Vízügyi Igazgatósággal a járás vízszükségletének, öntözési lehetőségeinek felmérésére. A gyulai elvtársaktól segítséget kapunk. Véleményünk szerint a járásban túl sok munkaigédolok? A kenyérgabona, kukorica, cukorrépa, napraforgó, kender, lucerna, vöröshere és a rizs termesz, tésére. Ellenállás van a silókukorica termesztésével szemben. Ennek az oka, hogy még nem ismerték fel kellően a jelentőségét a takarmányozás szempontjából. Voltak olyan hangok is, hogy visz- sza kell fejleszteni itt az állattenyésztést. Ez helytelen nézet. Nincs szükség visszalépésre, ellenben meg kell találnunk a módját annak, hogy a meglévő állatállomány takarmányszükségletét minél jobban ki tudjuk elégíteni. Nagy legelőterületeink vannak a járásban, jó a fűhozamuk, annak ellenére, hogy még a minimális legelőápolási munkákat is elhanyagolják. Arra törekszünk ezután, hogy ezen az áldatlan helyzeten változtassunk — műtrágyázással, öntözéssel. Még valamit: úgy vettem észre, hogy idegenkednek a Járásban a gyomirtó vegyszerek alkalmazásától. A járási tanács mezőgazdasági osztálya jobb propagandát fejthetne ki, főleg azokban a tsz-ekben, ahol munkaerőhiány van. Hogyan vélekedik Lestyán elvtárs a járás pártszervezeteinek munkájáról? — Tapasztalatom szerint a mi pártszervezeteink rendszeresen megtartják a taggyűléseket, vezetőségi üléseket, igyekeznek tervszerűen dolgozni. Nagy probléma viszont, hogy a termelés pártellenőrzése csak döcög, egy sor helyen leszűkítik a vezetők beszámoltatására. Van aztán olyan jelenség is, hogy a párttagok megtűrik maguk körül a lazaságot, a nemtörődömséget, a fegyelmezetlenséget. Lassan halad a pártépítés, a fiatalítás alapszervezeteinkben. A kollektív vezetést szeretnénk erősíteni azzal, hogy rendszeresen, negyedévenként eligazítást tartunk az alapszervezetek reszortfelelősed részére is. így ők tisztábban látják feladataikat, többet tudnak segíteni a titkároknak a gond- csomók bogozgatásában. keltett kicserélnie. Amikor végre elkészült a váratlan hibák kijavításával, maximális sebességgel rohant a motorkerékpárral, hogy valamit behozzon az elvesztett időből. Teljes sebességgel száguldott az országút lakott helyeken át vezető szakaszain is. így történt, hogy a város szélén majdnem összeütközött egy szembe jövő kerékpárossal. Az illető, aki éppen az egyik keresztutcából fordult ki, csak nagy lélekjelenlétével tudta elkerülni a balesetet. ■ ■— iso^K Percev őrnagy ment a kerékpáron, amikor Torp az Abwehr épülete előtt fékezett, s a járda- szegélyhez támasztotta motorkerékpárját, Pável Percev már ’elhagyta az Elbán át ívelő híd melletti, az útelágazásnál levő erdőt, s a Hamburg felé vezető országúton kerekezett. Torp nem vesztegette az időt. Azonnal a városba indult. Egész nap, késő estig rótta az utcákat. Benézett az áruházakba, az éttermekbe és a kiskocsmákba, sétált a parkokban, játszótereken. A ráérő ember benyomását kel- * tette. Az látszott róla, mintha az égi világon semmi sem érdekelné. A valóságban azonban Torp mindenkit vizslaszemekkel fürkészett, aki valamelyest is hasonlított Aszkerre. Torp nem valami rózsás hangulatban volt. Nagyon jól tudta, micsoda munkát jelent csak így találomra, mindenféle terv és pontos adatok nélkül dolgozni. Ha csak valami nagy szerencséje nem lesz, nem számíthat sikerre, ö pedig nincs hozzászokva, hogy ilyen körülmények között dolgozzék. Ez az egész helyzet, amelybe most belekényszerült, nyugtalanná, idegessé tette. Ennek ellenére igyekezett lelkiismeretesen végrehajtani Upitz parancsát. Amikor besötétedett, megkönnyebbülten sóhajtott fel és indult az Abwehr felé. Upitz Gruppenführer már ott volt. Jelentették neki, hogy megérkezett Torp. A tábornok fogadta a Sturmführert, meghallgatta, aztán elengedte, hogy vacsorázzon meg. — Tíz órakor legyen itt nálam, — mondta neki Upitz. — Egy különleges megbízatás vár magára. Nem sóikkal azután, hogy Torp elment, a légvédelmi helyőrségről jelentették, hogy szovjet repülőgépek jelentek meg a környék légiterében. Légiriadót. azonban még nem rendeltek el, mert a repülőgépek az utolsó pillanatban elkerülték a várost. Lehetséges, hogy nem is Karls- luáte a célpontjuk. A feltételezés helyesnek bizonyult. A bombázók kikerülték a várost, s északnyugat fölé. tartottak. Néhány perc múlva megszó lalt a telefon Upitz ideiglenes szobájának asztalán. — Upitz úr? — hallatszott a kagylóban. — Igen, én vagyok. — Itt Kari Aupel beszél. Ké rém, hogy azonnal fogadjon en gém. Thedder megbízottjával azon ban valahol máshol kellett beszélnie, nem hívhatta az Abwehr épületébe. A körülmények viszont úgy alakultak, hogy az Abwehr épületét sem hagyhatta el. Aupel azonban kitartó volt. Upitz arra gondolt, hogy most már úgyis este van az Abwehr munkatársainak többsége hazament, s elhatározta: megkockáztatja, hogy fogadja Aupelt».— Rendben van. — mondta — jöjjön egyenesen ide. Majd szólok az ügyeletesnek, hogy engedjék fel. Aszker nemsokára már a Gruppenführer szobájában volt. Izgatottnak látszik — szólt Upitz, miután végigmérte látogatóját. — Mi történt? — Már megint itt vannak a bombázók. Azt mondják, orosz gépek. — Igen. (Folytatjuk) nyes növényt termelnek. — Ez igaz. És ezen változtatni kell, mert nyaranta munkaerőhiány van a szövetkezetekben. A jövőben okosabban kell megválasztanunk a növénykultúrákat, s azokat a növényeket kell termelnünk, melyek a ml talajviszonyaink mellett jól fizetnek. Mire gongt Van tehát bőven munka. Ahogy mondotta Lestyán elvtárs: épít, számít minden jószándékra, alkotó együttműködésre, őszinte véleményre. Szeretettel fogadták a járásban, s ő jó munkával akar válaszolni. Ballag Róbert leriTielssziivelííezelelí, termelőszövetkezeti tagok, egyéni termelők, állattartók! Az 1963. évi sertéshizlalási akcióban már július, augusztus havi leadásra is kötünk Siizlalási szerződést A nevelésre leszerződött süldőket át lehet szerződni a hizlalási akcióba. Az átszerződött sertések után is jár darabonkénti 150 kg abraktakarmány. Bővebb felvilágosítást a járási kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 15 I
