Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

# $963. január 4. 4 Munkaügyi tanácsa dó B bíróság eljárása társadalmi bírósági ügyekben A társadalmi bíróságokról szóló 1962. évi 24. számú törvényerejű rendelet 1963. évi január 1-én ha­tályba lépett, és az újonnan szer­vezett társadalmi bíróságok meg­kezdik működésűiket A lap hasábjain e nagy fontos­ságú társadalmi szerv működésé­vel kapcsolatos problémákról több ízben írunk, ezúttal a felme­rült kérdésekre az alábbi tájé­koztatást adjuk: A társadalmi bíróság határoza­tának felülvizsgálatát kérheti a járásbíróságtól az, at akit a társadalmi bíróság bűntett miatt megrovásnál súlyosabb intézke­déssel sújtott; b) akivel szemben a társadalmi bí­róság elrendelte, bogy munkabérének (egyéb járandóságának) egy részét va­lamely családtagja vagy gyermekének gondozója kezéhez utalják ká; c) aki a társadalmi bíróságnak kár­térítés (elöl hozott vagy a vállalat dol­gozói között (elmerült anyagi termé­szetű vitás ügyet eldöntő határozatát magára sérelmesnek tartja; d) aki a becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértés miatt indult ügyben mint sértett vett részt. A kérelmet a határozat közlésé­tői számított nyolc napon belül a társadalmi bíróságnál kell szóban vagy írásban bejelenteni. A felül­vizsgálatra az a járásbíróság ille­tékes, amelynek területén a társa­dalmi bíróság működik. A járás- bíróság, a társadalmi bíróság ha­tározatának felülvizsgálatánál né­pi ülnökök közreműködésével jár ei. A felülvizsgálat tárgyaláson történik, amelynek időpontjáról értesíteni kell a felelősségre vont személyt és a sértettet (magán­vádlót), illetve a jogosultat és a kötelezettet, az 1962. évi 24. sz. tvr. 10. paragrafusa alapján a társadalmi bíróság által elbírált ügyben pedig az ügyészt is. A tár­gyaláson a tanács elnöke ismerte­ti a társadalmi bíróság eljárását és határozatát, valamint a felül­vizsgálati kérelmet. Ezután az ér­dekelték és a képviselőik felszó­lalhatnak. Ha a járásibíróság az ügyet az iratok és — a szükség­hez képest — a jelenlevő érdekel­tek meghallgatása alapján nem látja tisztázottnak, bizonyítást rendéi éL A járásbíróság a bdzö- nyítás felvételével a társadalmi bíróságot nem bízhatja meg. Az érdekeltek távolmaradása a tár­gyalás megtartásának nem akadá­lya. A felülvizsgált ügyben a járás- bíróság határozattal és véglegesen dönt. A társadalmi bíróságot új eljárásra nem utasíthatja. A já­rásbíróságnak az ügy érdemében hozott határozata az ítélettel azo­nos hatályú (14/1962. I. M. sz. ren­delet 3. §.). Ha a járásbíróság a felelősségre vont dolgozó terhére róható bűn­tett miatt javító-nevelőmunka vagy szabadságvesztés kiszabását látja indokoltnak, továbbá, ha a becsületsértés, rágalmazás vagy könnyű testi sértésként elbírált cselekmény más bűntettet való­sít meg a társadalmi bíróság ha­tározatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet büntető eljárásra utal­ja. műsora Január 4-én este fél 8 órakor Szeg- bülmon HA IHLETNEK NINCS IGAZA A felülvizsgálat során viszont­keresetnek, több ügy egyesítésé­nek, az igény felemelésének vagy új igény érvényesítésének helye nincs, beszámítási kifogást pedig csak a tárgyaláson elismert vagy jogerős határozatban megítélt kö­vetelés alapján lehet emelni. A járásbíróságnak eljárása társadal­mi bírósági ügyekben illetékmen­tes. A .társadalmi bíróság kártérí­tés felől hozott vagy a vállalat dolgozói között felmerült anyagi természetű vitás ügyet eldöntő ha­tározatának felülvizsgálata során a járásbíróság eljárása költség­mentes. Bűntett miatt indult ügyben a büntető eljárás szabályait, egyéb esetekben pedig a polgári eljárás szabályait kell — a társadalmi bírósági ügyek jellegéből folyó el­térésekkel — alkalmazni. Ha a járásbíróságtól a határozat felülvizsgálatát kérték vagy a szakszervezeti bizottság kezdemé­nyezésére a társadalmi bíróság az ügyben új tárgyalást tűzött ki, az ügy elintézéséig nincs helye vég­rehajtásnak. Azt az intézkedést azonban, amely szerint a munka­bér (egyéb járandóság) egy részét valamely családtag vagy a gyer­mek gondozója kezéhez kell ki­utalni, minden esetben haladék­talanul végre kell hajtani. Dr. Nyíri Béla Gyula Az Országos Néprajzi Múzeum gondozásában hamarosan megje­lenik Domokos Sámuel méhkeré­ki. román népmesegyűjtése. A ki­adványt eredetileg az Erkel Fe­renc Múzeum kiadványai között kívánták megjelentetni, de nyom­datechnikai okokból ettől el kel­lett tekintem. A kötet ugyanis fo­netikusan közli Vasile Garzon méhkeréki mesemondó legérdeke­sebb meséit. Ezzel az eljárással nemcsak a folklór számára, ha­nem a nyelvtudomány számára *s becses adatokat fog szolgáltatni. A munka iránt Romániában is nagy az érdeklődés. A Bukaresti Folklór Intézet előzetes vélemé­nye szerint a méhkeréki mesegyűj­temény Romániában is sok tekin­tetben mintául szolgálhat majd. A Gyulai Erkel Ferenc Múze­JANUÁR 4. Békési Bástya; A torpedo visszalő. Békéscsabai Brigád: Az aranyember. Békéscsabai Szabadság; Az aranyem- ber. Békéscsabai Terv: Lopott boldog­ság. Gyomai Szabadság: A (randa nő és a szerelem. Gyulai Petőd: Csuda­pest. Mezőkovácsházi Vörös Október: Bölcsődal. Orosházi Partizán: Münch­hausen bárő. Sarkad! Petőd. Candide, avagy a XX. század optimizmusa. Szarvasi Táncsics: Fagyosszentek. Szeghalmi Ady: Hátha mégis szerelem Gyulai Erkel: Senki nem tud semmit Orosházi Béke: Az őserdő urai. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének társadalmi bizottsága munkaértekezletet tartott Gyulán December végén a Magyaror­szági Románok Demokratikus Szö­vetsége a társadalmi bizottsági ta­gok és aktívák részére kibővített munkaértekezletet tartott Gyulán a Pálffy Albert Klubban. A tanácskozáson Szilágyi Pé­ter, a hazai Románok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára szá­molt be a társadalmi bizottság el­múlt évi munkájáról és a soron- következő feladatokról. A jelenlevők beszámoltak az el­múlt évi közös kulturális meg­mozdulásokról, rendezvényekről, s a volt nemzetiségi kultúregyüt­tesek fejlesztésének szükségessé­géről volt szó. Andó Mihály énekel ma este a Petőfi rádióban Andó Mihály, megyénk és Békéscsaba kiváló énekese szerepel ma, január 4-én, pén­teken este 18.10 órai kezdet­tel a Petőfi rádió adásában. A népszerű énekes csaknem har­mincperces műsorában ma­gyar nótákat dalol Medgyesi Nándor és népi zenekarának kíséretében. um, mely az egész kiadványt kez­deményezte. szívesen adta át az anyagot az Országos Néprajzi Múzeumnak. (Danko) 1851 Seifert: Ami igaz, az igaz... Nos, nincs más hátra, mint meg­békélni azzal a gondolattal, hogy én becsületesen játszom végig ezt a játszmát. Upitz: Őszintén megvallva, ez nem megy olyan könnyen. Seifert: Tudom, Upitz, tudom. Ami megtörtént, az megtörtént. Az már a múlté. Itt a kezem: nézzünk a jövőbe. Holnapután én visszamegyek Berlinbe. És maga? Upitz: Én is. Seifert: Akkor menjünk együtt... Igaz is, hány láda van összesen? Upitz: Majdnem háromszáz. Negyed tonnát nyom mindegyik vagy legalábbis ekörül vannak. Seifert: Igen... Ellenben azt A Gyulai Erkel Múzeum román népmese-gyűjteményt adott át az Országos Néprajzi Múzeumnak Péti tét APTÄR 1963. január 4., péntek. Burma. Buddhista templom Amarapurban (Épült a XVHl. és XIX. században) — Január 4-e BURMA nemzeti ünnepe. A II. világháború előtti volt angol gyarmat, majd japán megszállás alatt lévő területből IS évvel ezelőtt 1948-ban, ezen a napon lett a BURMÁI UNIÓ né­ven független állam. — 100 évvel ezelőtt, 1863. január 4-én született APÁTHY ISTVÁN biológus, az idegszövettan külföldön is elismert kiváló kutatója. Mikroszkópiái vizsgálatai során ő fedezte fel az ideg- rendszer vezető elemeit, az ún. neofibrillákat. Mintegy 100 szakdolgozata jelent meg német, angol és francia .nyelven. * . — 5 évvel ezelőtt, 1958-ban e napon halt meg KITTENBER- GER KÁLMÁN Afrika-kutató, kiváló vadász és lebilincselő el­beszélő. Kelet- és Közép-Afrika ban tett útjairól írt könyvei kö­zül a MEGVÁLTOZOTT AFRIKA, a VADÁSZ- ÉS GYÜJTÖ- ÜTON KELET-AFRIKÁBAN és A KILIMANDZSÁRÓTÓL NAGYMAROSIG címűt idézzük. Fekete István most írta meg róla KITTENBERGER KÁLMÁN ÉLETE című könyvét. * ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK — 185 évvel ezelőtt, 1778 január elején fedezte fel a poliné­ziai útja során JAMES COOK (ejtsd: Kuk) angol tengerész a HAWAI SZIGETEK központi csoportját és azokat az angol ad- miralitás akkori vezetőjéről SANDWICH-SZIGETEK-nek ne­vezte el. it — AZ ÉGETETT TÉGLÁT építőanyagul már 8000 évvel ez­előtt ie. 6. évezredben, az egyiptomiak használták. Nyersanyagul könnyen olvadó anyagot használtak fel hozzá. Újévi ajándék a mezőberényi kórusnak A mezőberényi Petőfi Sándor művelődési otthon 64 éves vegyes­kara újévi ajándékot kapott a községi tanácstól. A Szocialista kultúráért jelvénnyel kitüntetett énekkar 65 tagjának finom sötét­kék szövetből ünneplő ruhát var­ratnak az egyik fővára» divatsza­lonban. A sok sikert aratott együt­tes országjáró — közte balatoni — körútra készül az idén, s tagjai a csinos új ruhában szerepelnek majd a dalos napokon. hiszem, ideje, hogy megebédel­jünk, mi? Upitz: Nem vagyok ellene. Seifert: Itt kitűnő pince van, Upitz. Upitz: Akkor igyekezzünk. A hangfelvétel ezeknél a sza­vaknál befejeződött. • Csendes, langyos éjszaka eresz­kedett Karlslustera. A telihold magasan úszott a sötét égbolton, s lágy fényével valósággal be- ezüstözte a magányosan álló ódon kastély tornyait, csipkés fa­lait. Minden mozdulatlan 4>olt köröskörül: a kastély falát őrt ál­ló katonák módjára körülövező topolyafák, a bokrok, a domb lá­bánál meghúzódó kis tavacska, minden, minden nyugalmat le­helt. A fa körül húzódó árkot egy bogárhátú nehézkes híd szelte át a főbejárat előtt. A hidat és a kastély falát jókora vaslánc kö­tötte össze. Valamikor — még a lovagok, a minnesängerek és a heroldok világában — a sötétség beálltával mindennap megcsi- kordultak ezek a láncok, s fel­húzták a súlyos hidat. A híd emelőszerkezete ma már azon­ban csak agyonrozsdásodott do­bok és fogaskerekek halmaza, a két oldalán függő lánc megeresz­kedett, kusza borpstyánindák fonták keresztbe-kasul. Az ár­kot, amelyen az idő vasfogától végérvényesen mozdulatlanságra kárhoztatott híd ívelt át, csalán, fűzbokrok és mindenféle gaznö­vény nőtte be. Éjjel két óra körül járt az idői amikor három mozgó árny je­lent meg a bogárhátú hídnáL Áthaladtak az árkon, s a kastély falához közeledtek. Aztán hirte­len lebújtak a földre, s mozdu­latlanná meredtek. Nesz hallat­szott. Mintha ág pattant volna, majd — a farkát hegyesen felfe­lé tartva — egy kis állatka fu­tott el mellettük. — Vadnyúl! — suttogta Per- cev őrnagy. — Az anyádat!... Aszker leeresztette a kezében lövésre készen tartott, csőre töl­tött pisztolyát. A három felderí­tő önkéntelenül is elmosolyo­dott. amikor a holdfényben lát­ták, hogyan vágtat lefelé a domb­ról a megijedt tapsifüles. Aszker Ljulko századoshoz fordult. — Nézze meg a kaput. Ljulko bólintott, s eltűnt a fal sarka mögött. Néhány perc múl­va ismét megjelent. — Zárva van. Nincs más hát­ra, mint a falom át. Tudok egy helyet, ahol a legalkalmasabb. — Vezessen. Ljulko előrement. A többiek utána indultak. — Itt, — szólalt meg Ljulko, amikor a csoport egy öreg fe­nyőhöz ért. A fa magas volt, fel­ső ágai a csipkés fal tetejét sú­rolták, s behajoltak a kastély parkjába. Mind a hárman egy­más után felmásztak a fára, aa l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom