Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-04 / 2. szám
IMS. január 4. 5 Péntek JCMik MOZINHAT — Beszélgetés a gyulai Erkel mozi dolgozóival ...............................“".'»« w ww.wimnoBo ifi ■1,1»,l«JM> MOTU JOOI A külcsínt tekintve, bizony szerény kinézetű a gyulaiak Erkel mozija. Az ülőhelyek sem kényelmesek, a vetítő-berendezés pedig elavult. A helyiséget eredetileg nem mozinak szánták. Ma is, az épület másik felében hivatalos helyiségek, a KIOSZ irodái vannak. Mindez nem von- zóerő, és mégis az eredmé- 0 nyék azt mutatják, hogy lá© togatottság dolgában ez a kultúrintézmény nem mos- tohagyerek. Ott jártunkkor Temesvári György né üzemvezető hivatalos ügyben távol volt, azonban beszélgettünk a mozi néhány dolgozójával, így többek közt Kiss István gépésszel, Török Miklósné pénztárossal. Mindketten már hetedik éve vannak ott. Stír Mária fűtő, viszont csak két hónapja dolgozik a mozinál, így aztán a régi és friss benyomások alapján alakult ki a beszélgetésből a je- lenlegi összkép. A háromszáz ülőhely rendszerint mindenkor megtelik közönséggel. Ennek oka a moziba látogatók és az ott dolgozók közvetlen, szívélyes kapcsolatában rejlik. Ezt alátámasztja a pénztáros véleménye is. Jól tudja mindenki, hogy mennyire áldásos vagy káros az, hogy a pénztár mögött milyen természetű ember ül; olyan-e, aki kedves, készséges és türelmes, mert tudja, hogy ő van a mozilátogatókért és nem fordítva, vagy pedig türelmetlen, „ki, ha én nem” típus. Törökné azzal dicsekszik, hogy a közönség és ő nagyon jóban vannak. — Már kérés nélkül is tudom, hogy ki, melyik helyen szeret ülni és oda adok jegyet — mondja. Ez persze a mozin belüli része a dolognak. De mi van azon kívül? Az Erkel mozi hét dolgozója, az üzemvezetővel együtt, részt vesz a közönségszervező munkában. Persze nem mechanikusan, nem úgy, hogy „jónapot emberek, járjatok moziba”. Fontosnak tartják, hogy a műsor filmjeit elsősorban ők, a propagálók ismerjék. Emiatt elolvassák azok tartalmi sillabuszait, hogy mire vetítésre kerülnek, a közönség körében már tudjanak is róluk. A moziiroda falán ékeskedő két oklevél tanúsítja, hogy példamutató módon tevékenykednek. A szervezésnél nem felejtenek ki egyetlen területet sem. Ellátogatnak üzemekbe, iskolákba, termelőszövetkezetekbe, mindenhová. Sok helyen helybeli önkéntes szervező is van, mint például a Gyulai Harisnyagyárban Rácz G. József, aki nagy buzgalommal szervezi az üzemi dolgozókat mozilátogatásra, tisztában lévén a film nagy népművelő jelentőségével. Ugyancsak lelkesen mozgósítják mozilátogatásra népüket az MTH < • ipari tanuló-iskola - • tanárai. — Mikor ifjúsági előadásokat rendezünk, az iskolák közül ők jönnek legnagyobb létszámmal — mondják a mozi dolgozói. Akad azonban lehangoló eset is. Az egyik termelőszövetkezet elnöke kijelentette: inkább meccsre megy és italra' költ, semhogy mozira „pazarolná” a pénzét. Mikor a könyvelőjük a jutalom-bérletek számláját eléje tette, nem volt hajlandó aláírni. Pedig a tszkönyvelő szerint, kulturális célra van pénzük szépen. A többi gyulai szövetkezet viszont sorra vásárolt jutalom-bérletet a munkában példát mutató tagjai részére. Ezekből a szövetkezetekből a tagság egyébként is szeret moziba járni. Tagadhatatlan, hogy a televízió megjelenése óta sok készülék tulajdonosa otthon néz „mozit”. Ez azonban csak fél-, sőt negyed igazolása annak, hogy miért csökken a mozilátogatóik száma. Éppen a gyulai Erkel példája mutatja, hogy a filmkedvelők tábora nem csökken, sőt gyarapodik, ha szakadatlanul tájékoztatja, buzdítja közönségét a filmszínház, s ha ki tud alakítani vele egy bensőséges, közös légkört. A nézők egyik vastag ágba kapaszkodva a fal tetejéig kúsztak. Onnan már könnyűszerrel le tudtak ereszkedni a parkba: — Ljulkó- nál volt kötélhágcsó. A gazos, elhanyagolt, buján benőtt park belsejébe egy kis sétány vezetett Aszker és társai a fák sötét árnyékába rejtőzve, óvatos léptekkel indultak el ezen a sétányon. Időnkint megálltak és hallgatóztak. Valahol őrnek kellett lennie a parkban. Ljul’ko százados, amikor a kastélyban tett második látogatásáról jött visszafelé, egy kis személyszállító teherkocsival találkozott útközben. Az autó hat katonát vitt a kastély felé. Este történt a dölog, s ebből feltételezni lehetett, hogy az SS-tábornokok éjszakai őrzésére mentek a katonák. Az út felénél járhattak, amikor észrevették az őröket Aszkénék — a bokrok mögé rejtőzve — lélegzet-visszafolytva követték tekintetükkel a sétányon kimért léptekkel haladó két gép- pisztolyos katonát. Olyan közel haladtak él mellettük az őrök, hogy akár kézzel is megérinthették volna őket Aszker és két társa kivárta, amíg veszélytelen lesz a helyzet, aztán folytatta az utat. A sétány végére értek. Egy tisztást láttak maguk előtt. A tisztás közepén állt á kastély főépülete. Alacsony sövény övezte a kastélyt Az ódon épület egyetlen ablaka sem világított. Mozdulatlannak látszott minden. Csak a bejárat előtt fei-alé járó őr léptei alatt recsegő homok alig hallható zaja tönte meg,a csendet. Hamarosan megjelent még egy katona, amely az épület körül járt körbe-körbe. — A negyedük — szólalt meg Ljulko. — Azt hiszem, ennyi az egész őrség. — De hiszen hatan voltak — vetette közbe Percev. — Kettő minden valószínűség szerint pihenőben van. Majd váltják őket. — Ez csak feltételezés — kapcsolódott a beszélgetésbe As2fker is. — Hányadik ablak? — Hetedik a bejárattól, balra. Az épületet körbejáró katona ismét megjelent. — Egy perc — mondta Percev, aki azt figyelte, mennyi idő alatt járja körbe a kastélyt az őr. Vártak. A fegyveres katona még háromszor kerülte meg az épületet. A következő pillanatban kígyóit egy lámpa a főbejáratnál, világos lett az egyik ablak is, s még két őr jelent meg a ház előtt — Ne! — suttogta AszíkerPer- cevmek, miközben visszarántotta az őrnagyot árnyékosabb helyre. zöme ugyanis nem elégszik meg a tévében játszott néhány — régebbi — filmmel. Ennél már nagyobb az igénye, s ez az éhség nemcsak a szélesvásznú és a színes filmekre vonatkozik, hanem minden filmre, kivétel nélkül. A „nagyobb kép” lenne a vonzóerő? Kétségtelenül az is, a gazdagabb műsor is, de a tömegben való közös műélvezet lélektani hatása sem lekicsinylendő. Azonban mindamellett nélkülözhetetlen a mozilátogatók érdeklődésének szakadatlan ébren tartása, a mozi és a közönség közti állandó, jó kapcsolat. Ugyanakkor arról, a még „fel nem tárt” rétegről sem szabad a közönségszervezésnél' megfeledkezni, amelynek tagjai í idejüket és pénzüket nemegyszer j haszontalan időtöltésre pazarolják ! vagy munka után, otthoni terméketlen semmittevésben tespednek. Egy bizonyos: a mozik alkonyáról beszélni ostobaság, miként azt a gyulai Erkel mozi példája is bizonyítja. H. R. A nagyváros örömei Francia filmet játszik 1963. január 5-től 6-ig a gyulavári Nép mozi. A vidám film sok szórakozást, kacagást rejteget és ügyes, találó jelenetekben mutatja be a nagyvárosi francia kisember mindennapjait. *■ Ügyesek vagytok, kisdobosok! — Egy kis „Ki mit tud” játék tanulsága — Mondják, hogy Békéscsabán, az ötödik kerületben 1963-bam megkezdik egy nyolc* tantermes, teljesen modern általános iskola építését és 1964-ben be is fejezik, át is adják. Nagy szükség van rá, mivel az 5-ös meg a 6-os számú régi iskolaépületek mér képtelenek befogadni a mind több tanulót, s emiatt — szükségmegoldásként — szanaszét a kerületben ideiglenes tantermeket létesítettek lakóházakban. Ilyen okból született a 6-os számú iskola egyik kihelyezett osztálya a Bessenyei utca egyik házában, negyedikesek részére. A jelzése „IV/b”. Mindössze 7—8 hetes. — Nem lehet kodkáztatni. Elronthatjuk az egész dolgot. Alighogy elhangzottak Aszker szavai — szinte válaszként azokra — valahol a kastélypark mélyén ugatni kezdtek a kutyák, s az épület újabb ablaka lett nyomban világos. — Mitévők legyünk? — suttogta Percev. Aszker nem felelt. Meghiúsult az egész terv, amelyet a két SS- tábornok és Freed Thedder beszélgetésének lehallgatása után állított össze a csoport. A terv főcélkitűzése az volt, hogy megszerezzék annak a kémösszekötőnek a címét, aki Seiferték és Thedder között tartja majd a kapcsolatot. Aszker ebben a pillanatban elállt a tervtől, hogy behatolnak a kastély dolgozó- szobájába. A legkisebb pontatlanság, egy apró véletlen eset, s kárbaveszhet még az is, amit pedig olyan emberfeletti erőfeszítés árán sikerült eddig elérniük. — Mit csinálunk? — ismételte a kérdést Percev. — Visszamegyünk. Aztán majd meglátjuk ... A park sétányán, a csipkés fogazató, fal tövében s a bogárhátú hídon ismét végigsuhant három árny. Aszkerék távolabb mentek az úttól, a sűrűn benőtt mogyoróbokrok felé. Ott várják meg a reggelt, mert éjjel a városba menni nem volt tanácsos. (Folytatjuk) Hófehérre meszelt falú, higany, gőzvilágításu modern padokkal ellátott helyiség, de ez még nem minden. Ancsin Pálné, 42 leány és fiú anyai nevelője, sugárzó arccal meséli, hogy a szülők mennyi min. dent tettek azért, hogy gyerekeiknek ne csak tantermük, hanem ki. cslt otthonuk is legyen a IV/to. Mennyezetig érő fikuszt és sok más szobanövényt hoztak, az abla. kokra függönyöket aggattak, a falon képek, a földön a mamák ál. tál szőtt szőnyegek ... Látszik, érződik, hogy az osztály és a szülők közt bensőséges kapcsolat alakult ki. De kapcsolatot tartanak a négy-bések külfölddel is. Az egyik sarokban cserepes virágokkal keretezetten játékok, bélyegalbumok, fényképek, zászlók, könyvek, levelek — mind-mind a drezdai pajtások ajándékai, akikkel ők szoros levelezőviszonyban állnak. Az egyik falon Gagarin arcképe, nemcsak a világ első űrhajósa iránti tiszteletből, hanem mert a negyvenkét gyerek — mind kisdobos — Gagarin-raj néven tömörült kisdobos munkára. Ennek egyik ered. menye az a szép kötésű album, mely 1700-tól kezdődően foglalja magába Békéscsaba, azon bélül pedig Jamina, vagyis az ötödik kerület történetét. A gyűjtést, nevelőjükkel, maguk a négy-bések végezték. Máriával, a csabai úttö- rőház igazgatójával benyitunk hozzájuk; kék- nyakkendősen, kisdobos ában találjuk valameny- nyiüket. Jelentős napjuk van. A Kulich Gyula szemle keretében műsoros estet, amolyan „Ki mit tud”-ot tartanak. Pontokra megy a játék, nagy az izgalom, hogy közülük kik kerülnek a rajból a csapatversenybe és így tovább. Csizmadia Margit, ez a mindig mosolygó, ötödik éves sze. gedi tamárképzőfőiskolás, aki szak- gyakorlaton van itt Ancsinné elv. társnő oldalán, nagy ambícióval segít az „osztályfőnök néninek” a műsor elindításában. Hasonló módon járul ehhez Leier Katalin, Szabó Angéla és Tóth László. Ök mint felsőosztáJyosck és mint úttörők patronálják a IV/b-t; Tóth Lackó valóságos ezermester. Segít, Most, hogy Lakos egyenn rendez és tangóharmónikájával fáradhatatlanul kíséri az énekszámokkal előrukkolökat, sőt versenyen kívül maga is muzsikál. Jeles tanuló, amellett jó tornász és sokoldalúságával, példás magatartásával nagyszerű hatással van. az osztályra — súgja nekünk Ancsin elvtársnő. versengés. Először as egész osztály produkálja magát. Kisdobok, xilofonok ke- ő és az osztályfőnök néni karmesterkedésével egy_ u-ást követik a magyar és más népek dalai. Ezután „magánszámok” következnek: szavalatok klasszikus és mai költők verseiből, éhekés hegedűszólók, monológok, bűvészmutatványok. Édes dolog, mikor az egyik „bűvész”, a kis Szpis. ják János, mivel a mutatványhoz segéderőre van szüksége, nagy komolyan odaszól a padban ülő egyik osztálytársának: — Gyere ide kisfiú, segíteni... Ám nemcsak egyéni, hanem csoportos műsorszámok is vannak. Lányok, fiúk kórusban énekéinek magyar, szlovák népdalokat, indulókat, s jelenetet is mutatnak be a Pál utcai fiúkból. Ez a kis vetélkedő is bizonyította, hogy hányféle egészséges képesség, hajlam, ügyesség bukkanhat elő gyermekeinkből ilyen alkalmi bemutatkozáson; mind- mind olyan előnyös tulajdonság, ami jóleső ráadás az iskolában tanultakra. Ennek az iskolai „Ki mit tud”-nak az sem megvetendő erkölcsi bevétele, hogy nem egy — kezdetben bátortalan, lámpalázas kis szereplő — az előadás hevében és pajtásai lelkes tapsának a hatá- sára kap egyéni képességébe vetett hitet és még nagyobb kedvet a közösségben éléshez. Ancsán Pálné és a szakgyakorlatos Csizmadia Margit nem utolsósorban ezzel a pedagógiai szándékkal rendezte a Kulich Gyula szemlével kapcsolatos vetélkedőt. hallgatjuk a Gagarin, raj indulóját, arra gondolunk, hogy akár tovább jut a raj a szemlén, akár nem, az osztályon •belüli erkölcsi sikerrel máris elérte nevelő hatású célját. Huszár Rezső Miközben vigyázzállásban Kezdődik a nemes r ülnek
