Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-04 / 2. szám
január 4. 3 Péntek A Gyulai Gépállomáson . Száz szereld javítja a gépeket A szokottnál később, csak az el. múlt héten fogott hozzá a Gyulai Gépállomás a téli gépjavításhoz. Efogy miért ilyen későn, arra a den talpalatnyi földeit — a gépállomás igyekezett a lehetőségek szerint valóra váltani. Éppen ezért a javítások zömét — a szerelők létZomborí László a pótkocsi fékdobját szabályozza. A nehezen művelhető földek megviselték, valósággal roncsolták a gépeiket. A javítással azonban nem, lesz baj, előreláthatóan alkatrészekben sem lesz hiány, mert az AGRO- KER Anyiagellátó Vállalat a rendelt alkatrészeknek több mint felét határidő előtt leszállította. A szerelőmunkálatok összehangolására megtették a kellő intézkedéseket .A központi és kihelyezett műhelyekben dolgozó mintegy 100 szerelő munkáját a javíBerényi Lajos szerelő és Gulyás bejére megbízott csoportveze- Antal ipari tanuló kombájnon dói. tők irányítják. gozik. Wegrossta gépjavítást vezető mérnöktől, Lu- dányi elvtárstól kaptunk választ. A jelszót, amely az elmúlt évben kelt szárnyra — felszántani minszámának megdu pl ázásával — nem a munkaigényes október, november hónapban, hanem januárban és a következő téli hónapokban végzik. Jelenleg 38 különböző gép vár javításra, amelyek nagy része a gyulai és Gyula-környéki tsz-eké. tő munkamódszer. Ehhez sem ideje, sem ereje nincs a tsz-ellenőrző bizottságának. Az ellenőrzőmunka fő iránya a megelőzés legyen. A közös vagyon védelme nem alakul ki csak úgy magától, azt szervezni kell. Olyan nyilvántartási rendszer szükséges minden közös gazdaságban, hogy lehetetlenné váljék a visszaélés, a közös vagyon herdálása, továbbá az egyéni felelősség bármikor megállapítható legyen, bármilyen vonatkozásban. Az ellenőrző bizottság tehát elsősorban azt vizsgálja, hogy a fent említett követelménynek megfe- lel-e a tsz nyilvántartási rendszere. De talán szemléltessük ezt egy gyakorlati példa tükrében. A tsz nevét, ahol ez megtörtént, nem említjük, hiszen nyilván azóta kijavították a hibát. Itt a tsz-ellenőrző bizottságának tagjai dicsekedtek, hogy a bizonylati fegyelem milyen jó náluk. És valóban minden gazdasági eseményről tudtak bizonylatot felmutatni a tsz vezetői, ám ezeknek a bizonylatoknak egyike-másika nem bizonyított semmit. A termésbemérésről szóló bizonylatok egyikén például fel volt tüntetve a keltezés, a raktáros neve és az, hogy a bemért tétel mennyisége 19 mázsa és néhány kiló. Ha a raktáros véletlenül ros-'-z szándékú ember, könnyen kisértésbe esik és visszaélést követhetett volna el, hiszen erre a tsz bizonylati rendszere kitűnő lehetőséget nyújtott, hiszen itt a raktáros saját maga ellenőrizte saját munkáját. Egészen más lett volna a helyzet, ha a rakodási munkát végző ísz-tagok közül is egy-kettő — aki látta a mérleget — szintén ráírta volna nevét a bizonylatra és ezzel tanúsította volna, hogy a bemért és a raktári könyvbe bejegyzett súly azonos. o Gyakran előfordul, hogy a nyilvántartások rendben vannak, lopások sem fordulnak elő, de rossz a gazdálkodás, gyengék a termés- eredmények, az állattenyésztési hozamok, baj van a munkafegyelemmel stb. A tsz-ellenőrző bizottságának kötelessége ilyen esetekben is vizsgálatot tartani, sőt sokkal inkább erre kell fordítani a nagyobb erőt, mert itt sokkal nagyobb veszteségek érhetik a közös vagyont, sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a tsz tagjai, mint esetleg egy néhány forintos kárt jelentő szabálytalanság esetén. Ha a tsz-ellenőrző bizottsága a rossz eredmények okait akarja kutatni, tudnia kell áttekinteni a közös gazdaságot. Hogyan teheti ezt, hiszen már fentebb említettük, hogy eléggé korlátozott az ideje és ereje? Itt szükséges egy kis üzemtani ismeret is. Ha az ellenőrző bizottság a gazdálkodásban nyolc-tíz főbb összefüggést megvizsgál, arról mérlegszerű kéA szorgalmasak szövetkezete zefést okolják a gyenge eredmények, az alacsony jövedelem miatt, pedig elsősorban önmagukban kellene keresni a hibát. 1 Petőfi Tsz-hez sem volt valami kegyes az időjárás, ott is pusztított az aszály. Ráadásul az 1961-es kegyetlen száraz esztendőnek úgy vágtak neki, hogy január elején egyesültek a Viharsarok Tsz-el, amely 800 ezer forint hitelt meg 186 ezer forint mérleghiányt vitt ,,hozományba”. Szóval meg kellett osztani a keresetet, ki kellett gazdálkodni a ,,házastárs’f mérleghiányát is, de ennek, s a’ szárazságnak ellenére is 25 forint munkaegység-értékkel zárták a tavalyi évet. Ennél most sem sokkal, csak 2 —3 forinttal lesz több a munkaegység-érték, mert a termést alaposan lecsökkentette a szárazság. Egyik-másik növény, többek között 20 hold mák, amelyből 90 ezer forint bevételt vártak — ki sem kelt. Búzából is kevesebbet tudtak eladni meg lu cemamagból és cukorrépából is. Ennek ellenére bármilyen furcsán hangzik is, 130 százalékra teljesítették az áruór- tékesítési tervet, s ezért 71 ezer forint kedvezményt kapott a szövetkezet Mit értékesítenek? Többek között 678 mázsa búzát, 14 maffia lucerna- és 59 mázsa vöröshereMegyénk minden szövetkezetében alkalmaztak anyagi ösztönzést magot, csaknem ezer hektoíiter tehéntejet, 2100 liter juhtejet, 440 hízott sertést, 22 hízott marháit, stb. Érdemes volt túlteljesíteni az áruértékesítésd tervet, mert a 71 ezer forint kedvezmény is sokat nyom a latban. A legtöbbet persze a tagok szorgalmával nyerte a Petőfi Tsz. Azok szorgalmával, akik családtagjaikkal együtt nagyon derekasan, idejében, ahogy mondani szokás: harangszó előtt végeztek minden munkával Voíit rendszeresen minden hónapban 10 forint munkaegység-előleg és prémium is elég rendesen, ösztönzőnek. Ez is számított, de főleg az öntudat tüzelte szorgalomra a szövetkezeti gazdákat. Az a tudat, hogy akármilyen gyenge is a 2100 hold földjük, meg lehet belőle élni. s nem is akárhogyan, mert amikor az időjárás is kedvez, mint példáid 1960-ban, akkor 36 forintra srófolták fea égy-egy munkaegység értékét. Ha nincs öntudat, akkor kevés minden lehetőség, minden tervezett jövedelem-előleg és prémium is. Vagy tíz beiratkozott: tagnak, köztük Tóth P. Károly- nak, Fehér Jánosnak és másoknak ígérhették volna talán Dárius ldncsét is, akkor sem dolgoztok volna a közösben. Bartyík József sem tett egy kapavágást sem a közösben, de bezzeg jószágait előszeretettel ráeresztette a közös vetésre, s ráadásul leszedte jogtalanul a közös tulajdonát képező három hold gyümölcsös terméséi is... Néni kutattam, hogy miért éppen Vésztő a szeghalmi járás legnépesebb községe (1869-ben már 6557 volt, most pedig 11 ezer körüli a lélekszáma). Találomra azt válaszolnám erre a kérdésre: azért, mert ott olcsóbban tudtak egy-egy darabot vásárolni az alacsony aranykorona értékű, jobbára szikes földből, mint másutt. Mindenesetre megéltek, úgy ahogy, ki gyengécskén, ki még gyengécskébben. Aszerint, hogy kinek milyen volt a hozzáértése a sovány föld műveléséhez és mennyire nem sajnálta a fáradtságot, hogy idejében, a nevenapján szántson, vessen, arasson. Most, miután itt is közös művelésbe kerültek a földek, jó lehetőség van arra, hogy azok is jómódban éljenék, akiknek valamikor kenyérrevaló sem jutott, nem hogy földvásárlásra. Persze csak a lehetőségek egyformák, a jó jövedelem, a jómód megteremtése, azonban a szövetkezetek vezetése is, a tagok szorgalma is eléggé váltakozó. — A leggyengébb földön gazdálkodó szövetkezetünk, a Petőfi zárja legjobban ezt az évet, s olyan 30 forint körüli munkaegység-értékkel. — mondja a tanácselnök, Szabó János eivtárs. — A többiek? Azok bizony lassan haladnak egyről a kettőre A szövetkezeti gazdák leginkább a veA megyei tanács mezőgazdasági osztályán az óóv utolsó napjaiban kimutatást készítettek a termelő- szövetkezetek termelésének anyagi ösztönzéséről. A feldolgozott adatok azt bizonyítják, hogy megyénk mind a 203 szövetkezetében 1962 első félévében megértették a párt és a kormány felhívását a termelés anyagi ösztönzésére. Száztizemnyolc szövetkezetben a hagyományos munkaegység-elszámolás mellett, a terven felüli termés bizonyos hányadából juttattak prémiumot. Tizennégy szövetkezetben a termelőmunka eredményességét díjazták, 49 tsz követte a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben jól bevált össztermésből való premizálást, 18 gyengén gazdálkodó szövetkezet egyes munkaigényes növényeket részes művelésben termeltette meg, négy közös gazdaság pedig a készpénz- elszámolást vezette be. Az, hogy 260 szövetkezett gazda közül vagy tízen nem jártak ki dolgozni, nem vevődött észre a szövetkezetben, mert a többiek szorgalma {»tolta a hiányokat. A nagy szorgalomnak köszönhető, hogy búzából a tervezett 8 mázsa helyett 8,54 mázsát, őszi árpából a tervezett 9 mázsa helyett 9,7 mázsát, tavasa árpából két és fél mázsával és kukoricából is jó néhány mázsával termeltek többet a tervezettnél. Amellett, hogy természetben mérték ki a prémiumpet kap. Például megvizsgálja a munkaerömérleget, a takarmány- mérleget stb., akkor rendszerint „kiugrik” a hiba és az ellenőrző bizottság jelentheti a közgyűlés, nek, hogy mit tapasztalt, mit javasol a hiba vagy hibák kijavítására. Az ilyen előterjesztés alapos megvitatása után a közgyűlés kötelezheti a vezetőket a gazdálkodás megjavítására úgy, hogy nemcsak általában beszélnek hibákról, hanem tárgyszerűen szab feladatokat a közgyűlés a vezetők számára, amelyeket azoknak kötelességük maradéktalanul teljesíA termelés anyagi ösztönzése révén a mezőgazdasági növények hozama — figyelembe véve az aszályos időjárást — egyes növényekből megközelítette, másokból viszont, mint például kukoricából, elhagyta a múlt évit. A termelőszövetkezetek nvind- egyitkében 1962 decemberében vezetőségi üléseken, küldött- és közgyűléseken beszélték meg az idei óv anyagi ösztönzésének módszerét, s hoztok határozatot ezek következetes érvényesítésére. kukoricái.', van elegendő takarmány az állatállomány áttelelteté. séhez. Az idei évre nagy bizakodással tekintenek. Építenék egy 100 férőhelyes tehénistállót, egy artézi kutat furatnak, növelik a tehenek és a sertések számát is. Jövőre már 614 hízott sertést és 67 hízott marhát értékesítenek. Ha az idő kedvez, akkor az 1963- as esztendőt is kimagasló eredménnyel zárja a szorgalmasak szövetkezete Kukk Imre — ■ A - 20—35 = kérdezi =.: Az árleszállítás után O Abban, hogy az ellenőrző bizottságok minél jobban működjenek, a tsz közgyűlésének, a tsz minden egyes tagjának nagy szerepe van, illetve kell, hogy legyen. Ne múljon el közgyűlés anélkül, hogy az ellenőrző bizottság elnöke be ne számolna az ellenőrző tevékenységről. Különösen most, a zárszámadási közgyűléseken fontos ez, amikor a tsz egész évi munkája kerül megvitatásra. Az idevonatkozó rendelet is nagy fontosságot tulajdonít ennek, amikor kimondja: Az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a mérleg megállapítása a tiszta jövedelem felhasználása, illetőleg a zárszámadás elfogadása felől a közgyűlés nem határozhat. teszkő Sándor Az új év első igazi meglepetése, ha szabad ezt a szót használni; az árleszállítás volt. Most jól jártak azok, akik a szilveszteri hangulatban „óvatosan” bántak a pénztárcával, mert így kevesebb pénzből is okoizhattak kellemes meglepetést a családnak. Az üzletek kirakatában „ismeretlen” kezek már az ünnepek alatt elhelyezték az új árcédulákat és így az év első munkanapján a vásárlók ismerős számokkal találkoztak. Telefonon érdeklődtünk az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, hogy üzleteikben milyen érdeklődés mutatkozott meg a leszállított cikkek iránt. Válaszul elmondták, hogy az első napokon a legnagyobb érdeklődés a centrifuga iránt volt, ebből Békéscsabán 25 darabot adtak el. Nagy az érdeklődés a leszállított nylonharisnya, s az. egyéb női fehérneműk iránt. Telefonon hívtuk fel a vas-műszaki boltot, ahol kérdésünkre a következőket mondták: — Sláger a centrifuga. Készlet is van és a Nagykereskedelmi Vállalat raktárában bőven található. — Milyen az érdeklődés a motorkerékpárok iránt? — Még nem mérhető fel, de az biztos, hogy a részletre vásárlók közül nagyon sokan elkérték a szükséges igénylőlapot. A varrógépek után is sokan érdeklődnek... A Körös Állami Áruházban most leltároznak. De a többi boltokban folyik a vásárlás, s a megtakarított pénzből, amit az árleszállítás jelent, újabb ruhával telik a szekrény vagy új géppel szaporodik otthon a ..géppark”.
