Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

19*53. Január 8. 2 Vasárnap Az új típusú ember kialakítása A Vili. pártkongresszus hatá­rozatai világosan kifejezik mind­azokat a követelményeket, ame­lyeket a szocializmus teljes’felépí­tése támaszt velünk szemben. Meg kell teremteni a fejlett szocialista népgazdaságot, a munka maga­sabb termelékenységét, a dolgozó nép életszínvonaléinak hatékony növelését A szocialista társadalom az em­berekért van. Minden szép törek­vés, erőfeszítés, alkotás az embe­rekért történik. De erőnk, szoci­alista rendszerünk szilárdsága is rajtuk nyugszik, azokon a százez­reken, milliókon, akik már más­képp élnek, gondolkodnak, érez­nek és cselekednek, mint a régi társadalom embered. Termelési vi­szonyaink átalakítása elválasztha­tatlanul együttjár azzal, hogy lYöheret ver ez emberek eszmei világában t\ társadalmunk erkölcs«. Azok az emberek, akik a sági küzdelmeikben, a politikai harcokban, a termelőszövetkeze­tek szervezésében, megerősítésé­ben részt vettek, amikor népünk és hazánk történetének legna­gyobb átalakításán fáradoztak, egyben önmaguk is átalakultak. Ez a folyamat bonyolult, el­lentmondásos, éppen ezért nem megy gyorsan. Ki ne emlékezne azokra a Jós­latokra, amelyek azt állították, hogy a kommunista párt világné­zete és erkölcse idegen a magyar nép gondolkodásától, lelkivilágá­tól Az élet azonban alaposan megcáfolta ezeket a nézeteket A szocialista forradalom még azokat is átalakította és átalakítja, akik a forradalom kezdetén nem öntu­datosan és nem fejlett erkölcsi ér­zékkel indultak harcba. A tőkések és a földbirtokosok uralmának megdöntése, a fasizmus elleni küzdelem, a felszabadulás utáni években a földosztás, az újjáépítés és később a szocializmus építése volt ennek az új erkölcsnek a szülője. Mindé* elevenen bizonyítja, hogy a szocialista eszmék szerve­sen összekapcsolódnak a szocialis­ta, kommunista tettekkel. Iz új eszmék hatására formálódnak azok a tu­lajdonságok, amelyek megszab­ják az emberek magatartását, egy­máshoz és a társadalomihoz való viszonyát mindattól, ami a régi világ szülötte. Súlyos helyzetét teremtett az új erkölcs kialakítá­sa szempontjából is a hatalommal való visszaélés, a személyi kul­tusz időszaka. De éppen a kom­munista erkölcs magasabbrendű- ségét, életrevalóságát igazolja a mai valóság, az, hogy e hibák fel­számolása, a helyes marxista—le­ninista politika kialakítása, a marxizmus elméletének alkotó al­kalmazása nemcsak az elméletet, a politikát frissítette fel, hanem megújhódott, igazi tartalmat ka­pót a kommunistákat jellemző erkölcsi magatartás is. Akadnak még ugyan rendsze­rünkkel szembeállók, ellenséges elemek és nézetek, de nincsenek ellenséges osztályok és rétegek, s mint ahogy a kongresszus is meg­állapította: az egész társadalom közelebb került szocialista ala­pokon egymáshoz. Mind nagyobb az a terület, ahol rendszerünk befolyása növekszik és ennek nyomán az emberek új magatar­tása alakul kL A mi erkölcsünk magába fog­lalja a főbb általános emberi, er­kölcsi szabályokat, amelyeket a népek évezredek alatt, a társadal­mi elnyomással és az erkölcsi fo­gyatékosságokkal vívott harcban kialakítottak. A megváltozott va­lóság as alapja és legfőbb felté­tele az új embert jellemző voná­sok megszületésének, továbbfejlő­désének. A társadalom javára végzett lelkiismeretes munka milliók vé­révé és ügyévé válik. A közösen végzett tevékenység az emberek­nek saját egyéni érdekükön kívül, az összesség javát is szolgálja Amikor a szocialista brigádokban a jó tapasztalatokat átadják egy­másnak, amikor törődnek azzal, hogy a régebben féltett szakmai fo­gások, a technikai és a technoló­giai ismeretek ne maradjanak ti­tokban, ott már előtérbe lépett a közösség érdekének tudatta szol­gálata. Amikor a szocialista bri­gádokban az egymás iránti biza­lom, emberség, a tanulásra és a művelődésre való aktív tevékeny­ség lép az első helyre, ezek már az új erkölcsi arcú ember meg­nyilatkozásai. Sokan art mondják erre, hogy akadnak még életünkben vissza­taszító vonások, van még fúrás, karrierizmus, törtetés. Ez Igaz is. Valahogy ezzel Is úgy vagyunk, hogy a jó, a haladó mellett meg­fér, helyet talál még a régi, a rossz, a visszahúzó. A régi rend­szer már eltűnt De szokásaiban, felfogásaiban még sok Itt maradt és erek a szokások makacsok. Nem tevés még azoknak a száma, akik a társadalommal szemben antiszociális magatartást tanúsí­tanak: saját egyéni érdekeiket a társadalom rovására akarják kie­légíteni. E ,szélsőségek mellett azok között is, akiket már a mi eszméink, a társadalmi valóságunk alakított és neveit, akik magatar­tásukban sok tekintetben szocia­listák, még azok gondolkodásá­ban, cselekedeteiben is kísért a múlt Hiszen a szocialista erkölcsi vonások nem egyszerre, nem autó. mattkusan alakulnak ki, hanem mindenekelőtt a rossz tulajdonsá­gok elleni harcban. A pártszerve­zeteknek és a társadalmi szerveze­teknek ebben a küzdelemben el­sőrendű szerepük van. A kommu­nistákban kell elsősorban kifej­leszteni, érvényre juttatni azokat a jellembeli, magatartásbeli voná­sokat, amelyek kifejlesztésén az egén társadalomban fáradozunk. Az új erkölcs uralkodóvá tételé­ért folytatott harcban is a kom­munistáknak teli a legtöbbet ten­niük. A szocialista erkölcsi vonások egyik legfontosabbika a munkához vált ti viszony. Mind többen érzik magukat a gyárak, az anyagi javak, az or­szág gazdájának. A sok százmillió megtakarított forint a* újítók, az ésszerűsítek által megoldott sok ezer új műszaki feladat fon­tos mutatója ennek. Az embert sokszor eltakarják a számok, de mögöttük ott vannak azok, akik­nek munkája, eszmeisége, öntuda­ta hozza létre mindazt, ami a tár­sadalomban érték. És aki erre azt mondja: „igen, hát nekik is érdekük volt, mert így többet kerestek”, annak iga­za van. *Mi is azt akarjuk, hogy többet keressenek, éljenek jobban az emberek. De az Ilyen takaré­kosság, az ilyen munka nemcsak a kis, hanem'a nagy közösségnek Is hasznos. A munkához és a társadalmi tulajdonhoz való ilyen viszony el­képzelhetetlen a kollektív szel­lem és az elvtársi kölcsönös se­gítség nélkül. A pártkongresszu­son sokan adtak számot arról, hogy a termelésben, a mindennapi életben kialakult a közösségi ér­zés — az emberi szokások és ma­gatartás elválaszthatatlan részévé vált. Ennek gyökere a szocialista termelési viszonyokba« rejlik, s a tudatos nevelő munka ered­ménye. Minden munkásnak lát­nia kell, hogy eigyéni tevékenysé­ge része a közös munkának. A burzsoá politikusok és ide­ológusok nemegyszer rágalmaz­zák a szocialista rendszert, a kommunistákat, hogy elnyomják az egyéniséget, hogy nem engedik fejleszteni az egyént A szocialista társadalmunk eleven tagadása en­nek a felfogásnak. Milliók és mil­liók képességei bontakoznak ki mind erőteljesebben az emberi al­kotás nagy mezején. Pártunk Vili, kongresszusán elfogadott helyes politika, a szo­cializmus felépítésiének távlatai további nagy lehetőségeket te­remtett a* emberek közötti új szocialista viszony erősítéséhez, szélesítéséhez, hogy az egész nép javát szolgáló forradalmi munka emberformáló kohójából új típusú munkások, tsz-tagok, orvosok és tanítóik kerüljenek ki. Lajtai Vera Az idén tovább épül a megyei KISZ-tábor 1981 májusában kezdődött meg Békéscsabán a Lencsési-úti erdő­ben az orsfág legkorszerűbb KISZ- vezetőképző táborának építése. A fiatal tervezők, üzemi, középisko­lai, honvédségi, csabai, gyulai, orosházi fiatalok lelkes társadalmi munkája eredményeként már el­készültek, vagy félig készen van­nak a tábor jelentősebb épületei. Az egyemeletes főépületben ka­pott helyet a korszerű előadóte­rem, mély ebédlőnek is használha­tó, a jól felszerelt konyha, két ta­nulószoba és a két, összesen 80 személy befogadására alkalmas hálószoba, a táborparancsnoki szo­bával együtt. Tető alatt van a 26 méter hosszú, 10 méter széles rak­tár, a nyári ebédlő, ezenkívül el­készült a tábor vízellátását szolgá­ló artézi kút, 380 méter hosszú­ságú betonút, és a Körös partján 100 méter hosszú, terméskőből épített támfal. Az Idén fejezik be a kultúrkom- binát építését. Az emeletes épü­letben két betegszoba, hideg-me­legvizes fürdő, 16x6 méteres ánc- terem, büfé, két klubszoba, nyitott táncterasz és presszó lesz. Az épü­letek szomszédságában kapnak he­lyet a sportpályák: futball, kézi­labda, kosárlabda- és röplabda-pá­lya. A főépület előtt színes kivilá- gítású szökőkút és nyári táncpar­kett készül. Megkezdődik az utak, sétányok, virágágyak készítése és tovább folytatódik a tábor villa­mosítása. A fiatalok az Idén egymillió fo­rint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a tábor építéséhez. Egyesült az Orosházi és a Kardoskúti Földművesszövetkezet Az Orosháza és Környéke Föld­művesszövetkezet az elmúlt esz­tendő utolsó napjaiban tartotta küldött-közgyűlését, amelynek legfőbb napirendi pontja volt az Orosházi, valamint a Kardoskúti Az erdőgazdaságok az idén átadják a tízezredik szerfás épület anyagát a tsz-eknek termelőszövetkezeteik gazda­gyors építkezéseit - már az elmúlt évben Is nagymérték­ben segítették az erdőgazdaságok élőre szabott faanyagok szállítá­sával. Eddig mintegy hétezer ser- tésfiaztató, juHhodály, borjúne- Vélő, magtár és más épület készült el az erdészek ál­tal kitermelt szerfából. 1963-ban már a tízezredik szer­fás épület faanyagát adják át a termelőszövetkezeteknek. A ter­vek szerint ugyanis ax idén kö­rülbelül háromezer garnitúra ki­termelésére terül aor. Ebből két- ezemyodeszázra már beadták az igényüket a közös gazdaságok. A korábbi tapasztalatok alap­ján leginkább a sertést! aztatók faanyagát vásárolják, (MTI) Fmax, önkéntes alapon történő egyesülése. Az egyesülés főként azért vált szükségessé, mert a Kardoskúti Fmsz. a rendelkezésé­re álló feltételek között nem vett képes kellően szolgálni a község lakosságának érdekeit, kielégíte­ni agyra növekvő igényeit. Matt így a nagy földmüveeszövetias- zeti körzetbe történd beolvadás biztosítja majd aa anyagi erők gazdaságosabb és éssze­rűbb felhasználásét, a magasabb szintű irányítást és megoldja Kardoskúton az azelőtt mutatko­zó szakemberhiányt Lehetőség nyílik nem utolsósorban aram is» hogy az egyre fejlődő községben bővítésre, s korszerűsítésre te­rüljön mielőbb a kereskedettig hálózat Már a város központja fWé jártak, amikor Upitz kocsija fé­kezett és a járda mellé állt. Percev önkéntelenül levette a Pereev összeszedte az ételma­radékokat, s beült a kocsiba. Aszker hátul helyezkedett el. Jobbra-balra billegve az or­szágúira ért az Opel, s a legna­gyobb sebességre kapcsolva a város felé indult. Háromszáz méternyi lehetett a távolság a két kocsi között A Mercedes nagy sebességgel ha­ladt, s a kiöregedett Opel zö­rögve igyekezett a nyomába, hogy ne maradjon nagyon hát­ra. — Bizonyos benne, hogy a kocsiban ülő harmadik személy Thedder? — kérdezte Percev. — Más nem lehet Upitz ad­jutánsa elöl ült volna, a főnöke mellett. A két kocsi a városba ért A Mercedesnek csökkentenie kel­lett a sebességet, s most már nem volt nehéz a nyomában maradni. — Tovább, — mondta gyor- aan Aszker. — Tovább kell mennünk! A Opel elhaladt a fehér ko­csi mellett. Aszker hátrafor­dult s a hátsó ablakon át fi­gyelte Upitzékat Látta, amint kinyílt a Mercedes ajtaja, s egy férfi lépett ki belőle a járdára. — Menj Upitz után, — szólt halkan Percevnek Aszker. — Kövesd az úton, ameddig megy, aztán indulj haza. Ott találko­zunk. Az Opel megállt Egy perc múlva elhúzott mellette az egy­re gyorsuló Mercedes, amelyben ezúttal már csak ketten ültek. Aszker kiszállt a kocsiból, s odament az egyik kirakathoz. Az üvegen —- halványabban ugyan, mint egy tükörben, de jól látta az egész utcát. Alapo­san szemügyre tudta venni azt az embert is, aki Upitz-cal és Seifert-te! jött együtt a Merce- desen. Középkorú, testes férfi volt az illető bő aljú szürke esőkabátban. Öszesbarna hajá­nak több tincse kilátszott a ka­lapja alól. Kerekded arca Pi­rospozsgás volt, s messziről úgy látszott, hogy sötét színű, közönyös tekintetű a szeme. Ez tehát a nagy hatalmú Thedder! Thedder távolodni kezdett. Aszker átment az utca másik oldalára, s elindult ugyanabban *t irányban. Elhagytak néhány háztömböt és egy alacsony há­zakkal körülvett térre érteik. Thedder odament az egyik épü­lethez, — egészen a tető pere­méig borostyánnál körülfutta­tott kis villa volt az — felment a lépcsőn, a becsengetett Nyomban nyílt az ajtó, a Thedder belépett a házba. Aszker gyorsan a kerek, zo­máncozott házszámtáblára né­zett. Tizenötös szám volt rajta. A teret Berliner Platznak hív­ják. Vajon nem itt lakik az az ember, akinek Thedder át akarja adni a kettétört fésű da­rabját? Ezt ki kell deríteni. Aszker tehát elhatározta: szem­mel tartja a házat. Egy óra múlva jött ki a villá­ból Thedder. Útitáska volt a kezében. Aszker az állomásig követte. Látta, amint felszállt a vonatra. Megkönnyebbülten sóhajtott, amikor kigördült a szerelvény a pályaudvariéi. Most már nyugodtan vissza­mehetett. — Tehát Berliner Platz 15, — mondta maga elé félig sut­togva, miközben elindult Stire- va háza felé. A következő két nap azzal telt el, hogy minden apid rész­letében végiggondolták az egész akció tervét, hogyan tudnák legbiztosabban megszerezni a karlslustei rádiófigyelő-szolgálat anyagait Végül kidolgozták a tervet, amelyet azonnal továbbítani

Next

/
Oldalképek
Tartalom