Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

1963. JANUÁR 31. Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Menetrend-módosítások a személyvonatok közlekedésében | vadgalambok | Üzenek neked kicsi Lívia | Több helyen havazás Kovács Pál elvtáife, a békéscsabai városi tanács elnöke, Mint ácssegéd 1920-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A fel- szabadulás után üzemi párttitkár, majd a Békéscsabai Kötött­árugyár igazgatója lett. Az 1953-as választáskor került a városi tanács élére. Az új választásokra a Kötöttárugyár dolgozói je­lölték országgyűlési képviselőnek. Hasznos lenne, ha állandó jellegű világgazdasági szervezet alakulna A párizsi kerekasztal-konferenda magyar részvevőinek nyilatkozata Január 18 és 21 között Párizs­ban rendezték meg az immár ha­gyományosnak számító Kelet— Nyugat kerékasztal-konfer enc iát. Az eszmecsere magyar résztvevői: Bóka László és dr. Vajda Imre tanszékvezető egyetemi tanárok hazatértük után nyilatkoztak a Magyar Távirati Iroda munkatár­sának. Bóka László: — Az idén hetedszer ültek ösz- sze ennek a nem hivatalos és még­is rangos eseménynek a résztve­vői. Brüsszel, London, Stockholm, Genf, Varsó, Róma után most Párizs adott otthont néhány napra • világ minden tájáról összegyűlt politikusoknak, közéleti személyi­ségeknek. Hadd tegyem hozzá, eléggé rideg otthont. De Gaulle Franciaországa nem szívesen lá­tott vendégként fogadott bennün­ket, s barátságtalan magatartásá­nak azzal is tanúj elét adta, hogy nem járult hozzá az NDK képvise­lőinek látogatásához. A „kerék­asztal” egy külső városrész isko­lájának tanári szobájában állt, de a meglehetősen mostoha környe­zetért kárpótolt bennünket az ele­ven vita és a felszólalásokból ki­csendülő felelősség a világ sorsá­ért, a béke megőrzéséért — Először a leszerelés kérdésé­ről folytattunk véleménycserét, s mindannyian egyetértettünk ab­ban, hogy mielőbb véget kell vet­ni a fegyverkezési versenynek, s ideje lenne megsemmisíteni a fel­halmozódott hadianyag-készlete­ket. A konzervatívok, a szocialisták velünk együtt ítélték él a hideg­háború politikáját, s az atomhá­ború megszállottjainak őrültsé­gét. A határozatban csakúgy, mint a vitában hangsúlyoztuk: a meg­egyezéshez kölcsönös bizalomra van szükség. — Éles, szenvedélyes vita bon­takozott ki a német kérdésről, s mivél ebben sikerült a legkevésbé közel hozni egymáshoz az állás­pontokat, nagyon szűk szavú az el­fogadott határozat is. A konferen­cia résztvevői csupán arra szorít­koztak, hogy hangsúlyozzák: a megoldatlan helyzet Európa szívé­Négymillió forint az asztalon (Képes tudósítás a 3. oldalon.) Kocziszky László felvételei ben fokozódó veszélyt rejt magá­ban, s felhívással fordultak a nagyhatalmakhoz, hogy keressék a mielőbbi megegyezés módjait. Jól­lehet nem sikerült konstruktív javaslatokat kidolgoznunk, még­sem volt hiábavaló a vélemény- csere. Bebizonyította, hogy ma már Nyugaton is egyre többen történelmi ténynek tekintik a két német állam létezését, s az Odera —Neisse határt. Dr. Vajda Imre: — Az összejövetelen gazdasági kérdésekkel is foglalkoztunk. A vita középpontjában az állt, hogy a zárt gazdasági blokkok előrelát­hatólag milyen hatást gyakorol­nak majd a világ gazdasági életé- • re és békéjére. A résztvevők ugyanis attól tar- £ tottak, hogy olyan egyesülések, £ mint például a Közös Piac akadá- £ lyozhatják, hátráltathatják a ke- : reskedelmi kapcsolatok fejlődését. S Szóba került a gyengén fejlett or- | szágokkal folytatott kereskedelem £ és a Kelet—Nyugat közötti ke- j reskedelem témaköre. Ügy láttuk, gondoskodni kell arról, hogy a gyengén fejlett országoknak nyúj­tott segítség többségében az ENSZ-szervein keresztül történ­jék. Így nem köthetik a támoga­tást politikai feltételekhez. — A Kelet—Nyugat közötti gazdasági kapcsolatokról az a vélemény alakult ki, hogy a hideg­háború korlátainak eltávolításá­val és a közös érdekek kibonta­koztatásával nagyon jelentős fej­lődést lehetne elérni. A konferen­cia erről szóló határozata hang­súlyozta, hogy a gazdasági kap­csolatok területén is a nemzetkö­zi együttműködés szellemének kell érvényesülnie. Nagy nyomatékkai foglaltunk állást a Szovjetunió ja­vaslatára és az ENSZ-közgyűlés határozata alapján megrendezésre kerülő világgazdasági kongresz- szus mellett. Az iskolai idegen nyelvi oktatás továbbfejlesztésének tervei Az iskolai idegen nyelvi oktatás továbbfejlesztésének tervéről tájé­koztatták az MTI munkatársát a Művelődésügyi Minisztérium köz­oktatási főosztályán. Elmondották, hogy a tervekben előtérbe került a 12 évfolyamos idegen nyelvi iskolák fokozatos kiépítése. Ezekben az első nyelv tanítása — egész könnyed formá­ban — már az általános iskolai alsó tagozaton, a harmadik osztályban kezdődik. Erre a célra a Tankönyvkiadó Vállalat hat-tíz­Barátsági estek Magyarországról külföldön A városokban és falvakban a’ magyar békemozgalom legnépsze­rűbb eseményei közé tartozik a barátsági estek, találkozók soroza* ta. Tízezrek ismerkednek a szom­szédos és távolabbi népek életé­vel, művészetével. Az összejövete­leken sokszor részt vesznek az il­lető ország hazánkban tartózkodó fiai, köztük jónóhányszor Buda­pestre akkreditált diplomaták is. A szocialista országok békemoz­galmai hazánkról is rendeznek szép számmal hasonló jellegű ösz- szejöveteleket. Az Országos Béke­tanács kezdeményezésére pedig a következő hónapokban tovább bő­vül a Magyarországgal foglalkozó barátsági esteknek és találkozók­nak a köre. Békemozgalmunk ve­zetőinek javaslatára a szomszédos országokban az eddiginél lénye­gesen több olyan rendezvényt tar­tanak, amelyek hazánk életét, tör­ténetét, társadalmi és művészeti hagyományaimként ismertetik. Az előadásokhoz és egyéb összejöve­telek lebonyolításához az Orszá­gos Béketanács azzal járul hozzá, hogy összeállításokat, dokumentu­mokat és egyéb segédanyagokat küld a rendezőknek. (MTI) éves gyerekek részére már meg­jelentetett német nyelvkönyvet, s készül az orosz, valamint a fran­cia is. A második idegen nyelvet az ötödikben kezdik tanulni a gye. rekek. Így módjuk nyílik, hogy — a gimnázium évfolyamait is hoz­zászámítva — tíz éven át foglal­kozzanak az első, illetve nyolc évig a második idegen nyelvvel. Ennek eredményeként az eddigi­ekhez képest lényegesen nagyobb nyelvismeretre, gyakorlatra te­hetnek szert. A tervek között szerepel, hogy az ilyen új típusú iskolákban né­hány tárgyat is, pl. történelmet, földraj zt idegen nyelven A nemrég lezajlott tantervi viták birtokában a nyelvoktatás tovább­fejlesztésénél a műszaki terüle­ten jelentkező igények kielégítésé­re is lehetőséget kíván adni á mi­nisztérium. Szó van ugyanis arról, hogy egyes természettudományos tárgyakból bizonyos anyagrésze­ket, szakkifejezéseket a magyar meghatározáson kívül az első ide­gen nyelven is oktatnak a gimná­ziumokban. Amíg az új típusú nyelviskola az igényeknek megfe­lelően kialakul, fenntartják, sőt nö­velik a már több gimnáziumban megindított nyelvi tagozatú osz­tályokat (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom