Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

1963. Január SI. 2 Menetrend-módosítások a személyvonatok közlekedésében A MÁT Szegedi Igazgatóságának tájékoztatója A MÄV Szegedi Igazgatóságá­tól nyert értesülésünk szerint a tartósan zord időjárásra való te­kintettel a személyszállító vona­tok közlekedésében 1963. február 1-én pénteken 0.00 órától kezdődő­en az alábbi menetrend-módosítá­sokat vezeti be: Kétegyháza—Lőkősháza között megszűnik a Lőkösházáról Két- egyházáig 9.43-kor és Kétegyházá­ról Lőkösházára 12.10-kor induló személyvonat. Mezőtúr—Szarvas között nem közlekedik a Mezőtúrról 1.10­Megkezdödött a Duna-bizottság XXL ülésszaka Szerdán délután Budapesten megkezdődött a Duna-bizott- ság XXT. ülésszaka, amelyen egyebek között a bizottság múlt évi munka tervének teljesítésé­ről, az idei munkatervről, s a dunai hajózással kapcsolatos több fontos műszaki kérdésről tárgyalnak. (MTI) kor és 19.20-kor induló személyvo­nat. Ugyancsak nem közlekedik a Szarvasról Mezőtúrra 2.50-kor és 20.05-kor induló személyvonat. Mezőtúr—Túrkeve között nem közlekedik a Mezőtúrról 12.30-kor és Túrk evéről 14.33-kor induló személyvonat. Mezőhegyes—Battorya között nem közlekednek a Mezőhegyes­ről 8.55-kor induló és Battonyáról U.OO-kor induló személyvonatok. Egyben felkéri a MÁV Igazga­tóság az utazóközönséget, hogy csak a legszükségesebb esetben utazzon. A magyar—lengyel kulturális együttműködésről nyilatkozott Tadeusz Galinski lengyel művelődés: és művészetügyi miniszter Varsó Tizenöt évvel ezelőtt, 1948. ja­nuár 31-én kötötte meg a magyar és a lengyel kormány a két ország kulturális együttműködéséről szó­ló egyezményt. Az évforduló al­kalmából Tadeusz Galinski len­gyel művelődést és művészetügyi miniszter nyilatkozott. — A 15 esztendős lengyel—ma­gyar kulturális együttműködés vi­tathatatlan eredménye, hogy né­Kilencven helyen tartanak megyénkben Téli Falusi Politikai Könyvhetet A könyv az ember jó barátja. Belőle ismerjük meg a társadalom összegyűjtött tapasztalatait a me­zőgazdaságban, iparban, a tudo­mányok valamennyi ágában, s az emberek közti viszonyok, haló- és ellenható erők bonyolult sokasá­gában is. Különösen jó barát a könyv a téli hónapokban, amikor az embert négy fial közé kénysze­ríti a hideg. A téli esték egyre tö­megesebb szórakozása falun is az olvasás. Ezt már az általánosság­ban fejlődő élet hozta magával. Szövetkezeti községeinkben tuda­tosan törekednek a minél jobb gazdálkodásra, a kulturáltabb vi­szonyokra, s mindehhez nagy se­gítséget ad a könyv. A több tudásnak ezt a forrását igyekszik terjeszteni és egyben a növekvő igényeket kielégíteni megyénkben a Kossuth Könyvki­adó, amikor január 25 tői meg­szervezte a Téli Falusi Politikai Könyvheteket. Február végéig a megyében 90 helyen; termelőszc vetkezetekben, gépállomásokon és állami gazdaságokban kerül sor ezekre a könyvvásárokra, melye­ken a tudományos szakkönyvektől a politikai-szépirodalmi alkotáso­kig a pártkiadványok széles ská­lája megtalálható és megvásárol­ható. Falura jut sok olyan könyv, melyet eddig jobbára csak a vá­rosi boltokból lehetett beszerezni. Így például az öntözéses gazdálko­dás módszereiről, a gyümölcster­mesztésről, a kertészkedésről, az ösztönző jövedelemelosztás mód­szereiről, s más, a növénytermesz tés és állattenyésztés legújabb technikájáról szóló könyvek egész sora. E kincset érő tapasztalatok mellett a szocialista tudatformá­lás könnyebb műfajaiból, a szép irodalmi művekből is bőségesen válogathatnak majd a vásárlók. Közöttük elsőként kell megemlí­teni Dobi István: Vallomás és tör­ténelem című tanulságos könyvé', Nógrádi Sándor: Emlékeimből cí­mű művét, mely a magyar mun­kásmozgalom legemlékezetesebb mozzanatait dolgozza fel izgalmas módon, Földes Péter: Drámai kül­detés című regényét, mely Sa- muelly Tibor életéről szól, vala­mint Horváth—Nemes—Pintér— Ss»bó: Régi jó világ című köny­vét a Horthy-korszalknak nagy panamáiról. Valamennyi alkotás szórakoztatva ismerteti meg az ol­vasót az idősebb nemzedékek em­lékezetében még ólő hírhedt régi világról. A karácsony előtt tartott falusi könyvvásár megmutatta azt a nö­vekvő érdeklődést, mely a pártki­adványok irányában nyilvánul meg az utóbbi években. Gyulán például csak az állami gazdaság­ban több mint 3000 forint értékű könyvet adtak el a vásáron. Ennek azonban az is magyarázata, hogy az állami gazdaság párt-, szak-, KISZ-szervezate, nőtanácsa, vala­mint gazdasági vezetősége is megértette á könyveladás jelentő­ségét, és ennek megf elelően jó pro­pagandamunkával készítette azt elő. Ha példájukat követik a me­gyében mind a 90 helyen, ahol most kerül megrendezésre a falu- si könyvvásár, nem marad e ezúttal sem a siker. peink jól megismerték egymás művészetét és kultúráját — mon­dotta a miniszter. — Ez elsősorban sokoldalú kapcsolatainknak kö­szönhető, amelyek kiterjednek az alkotás, a művészi értékek bemu­tatása és a kultúra minden terüle­tére. Ezek a kapcsolatok évről év­re mélyültek és 1958—1959 óta igen gyors fejlődést mutatnak. A tények és a számok ezt vallják: /mindkét ország évente mintegy száz művészt, kul,túrmunkást és szakembert cserél. Lengyelország­ban 15 év alatt 77 magyar kiállí­tást rendeztünk. A magyar kö­zönség ugyanakkor 62 lengyel ki­állítást láthatott. Az egyezmény aláírása óta a lengyel mozikban 97 játék- és rövidfilmet mutattak be, míg a magyar mozik 89 lengyel filmet tűztek műsorukra. A ma­gyar irodalom 104 művét fordí­tották le lengyelre, Magyarorszá­gon pedig 107 lengyel mű fordítá­sa jelent meg. A lengyel színhá­zak mintegy 30 magyar színdara-, bot mutattak be és valamivel ke­vesebb lengyel színdarabot adtak elő Magyarországon. Említésre méltó a két ország művészeti szö­vetségei közötti szoros együttmű­ködés, amely a közvetlen kap­csolatok, tanulmányutak, tapasz­talat-, folyóirat-, kiadvány- és műsorcserák formájában nyilvá­nult meg. — A lengyel—magyar kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésére minden lehetőség megvan. Az egyezmény megvalósítását célzó ’.963/1964. éves munkaterv a cse­'k és az együttműködés előtt tág teret nyit. (MTI) Hruscsov részvéttávirata Robert Frost elhunyta alkalmából Moszkva (TASZSZ) Moszkvában közzétették Nyiki- ta Hruscsov távirátét, amelyet a szovjet kormányfő Robert Frost családjának küldött a neves költő halálával kapcsolatban. Hruscsov Frostot az Egyesült Államok kiemelkedő állampolgá­rának és költőjének nevezi, aki meggyőződéses híve volt a népek közötti barátságnak. Hruscsov rá­mutat arra, hogy Frost költemé­nyeit, amelyeket az egyszerű em­ber iránti szeretet hat át, minde­nütt a Szovjetunióban ismerik. (MTI) New Yorkban fo'ylatődlak a iiáromfia*a?mi tárgyalások az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről New York N. T. Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviseiője és G. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselő­je a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságban, kedden a Szovjetunió állandó ENSZ-képvisele'ének épü­letében találkozott W. Fosterral, az Egyesült Államok leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési hivatalának vezetőjével. A megbeszélésen részt vett D. Ormsby-Gore, Nagy-Bri- tannia Washington; nagykövete. A találkozón az atomfegyver-kí­sérletek megszüntetésének kérdé­sével foglalkoztak. A következő találkozóra január 31-én kerül sor. (MTI) A ceyloni kormány döntése az államosított amerikai olajtársaságok kártalanításáról Colombo (TASZSZ) A ceyloni minisztertanács ha­tározatot hozott, amely megálla­pítja: Ceylon minden lehetséges ésszerű lépést megtesz az államo­sított amerikai olajtársaságok kártalanítása érdekében, további engedményeket azonban nem te­het az amerikai követeléseknek. A kormány döntését kedden hoz­ták a colombói amerikai nagykö­vet tudomására. A ceyloni olajvállalat becslése szerint az olajtársaságok államosí­tott vagyonának értéke 12 millió rúpia, ezzel szemben az államosí­tott társaságok 35 millió rúpia kártérítést követelnek. (MTI) Ileo Csónakéval tárgyal Elisabethville. (Reuter, AP) Ileo, a kongói központi kor­mány megbízottja kedden foly­tatta tárgyalásait Csombéval. Ileo közölte, a Csombéval foly­atott tárgyalás során ismertette, milyen együttműködésnek kell kialakulnia a központi kormány és a katangai tartományi kor­mány, azaz Csőmbe között. Csőmbe ugyancsak nyilatko­zott. Kiemelte, hogy szerinte Ka­tanga „átmeneti időszakban él­és arra kérte Ileot, hogy „ne siet­tesse a dolgokat ebben az átme­neti időszakban”. A Csőmbe—Ileo megbeszélésen részt vettek a katangai tartomá­nyi kormány tagjai is. Ileo az el­következő napokban külön-külön tárgyal a katangai miniszterek­kel. (MTI) vtumim ■tItRIGIVY Sátáni varázslatba kezdett a föld méhe. Ügy tűnt, a foglyait is szénné akarja változtatni. A hat pen jó, akár szabaduláshoz segíti, akár halálba altatja őket. Daniban elfogyott a remény is, bányász már nem mozdult. Ebe- félelem is, napokig tajtékzó lelkét ren aludtak. Testük mérhetetlenül megsúlyosodott az erőtlenségtől. Hátukat a szénbairlang falának vetették, kezük-lábuk fittyedten hevert, mintha nem is lett volna gazdájuk. Egyetlen lámpa égett kiterítette a közöny bódító tenye­re. Fejét a barlang szilánkos falá­nak támasztotta, göndör haja tele volt szénmorzsával. Amíg újdon­ság volt a veszedelem, minda. hányán gőzgéppé erősödtek, szilaj az üreg közepén, embermagasság- élni akarással rohamozták az omla. ban, a tartódúcra akasztva. Láng- dákot, de oly hosszan roppantotta ia haldoklóit, olyan formán pislá- semmivé a vágatot a hegy, hogy költ, mint a nedves gyufaszál. A tanácsosabbnak tartották, ha ma­bányászok arcát, kezefejét zsíros- radék erejüket a várható hosszú fekete patina borította, szájuk Iá- böjtre kímélik. így is fölemészíet- zasan piroslott, félig lehunyt sze- te az idő. Dani agyában íölbom- mük homálylón nézett a semmibe, lőtt az a rend, amit megszokott Tekintetükben nem maradt más,- állapotában észre sem vesz az em- csak a türelem, amely mindenkép. bér. Pontosan tudta, hogy nem al­szik, érzékszervei messziről sóvá- ogtak friss levegő, hűvös víz 'tán. Gyomrában akkora üressé- et érzett, hogy az egész faluja bé­biért volna, de mindez a kívánság /alószinűtlenül ködös volt már, lem is ő, hanem egy másik ember ihitozott aléltan a testébe zárt tá­volságok legvégéről. Gondolkodott is, egészen mese­szerűen. Ahogy elalvás előtt szo­kott. Klári diót adott neki, hogy törje meg helyette, a dióról régi ősz jutott eszébe, amikor a nagy­apja lepottyant a diófáról, s nem kelt fel soha többé. Aztán meg az apja halálát látta úgy, mintha csakugyan látta volna, de az apja máris főzte a szüretben a birka­paprikást, vizslatta a puttonyos lányokat, aztán őt biztatta, hogy válasszon. így kószált élet és halál között. Nesztelenül, határtalanul úsztak az emlékek, aztán egy szer csak rés támadt a nagy-nagy csendes­ségen. Tompa remegés, távoli mor­gás hatolt a szénbarlangba. Fel­nyitotta a szemét, száját isi szét­nyitotta kissé, mintha ezzel is hal. lami alkart volna. A rémület és a boldogság hátborzongató rokon­ságra talált hangjában: — Hallja, Laci bácsi?!?! Megrezdültek a fejek. A tekin­tetek fátyolos közönye helyett pus­kaporként lobbant a szemekben a figyelem. A szénből faragott bányász, aki­re Dani rákiáltott, gyengén, nye- kergón válaszolt: — Hallom.., Valamennyien föltápászkodtak. Hajladozva léptek, mintha tagja­ikban feloldódott volna a csont. Alvajárón vánszorogtak a tágas üregben, erőlködve emelték te­kintetüket a barlang komor, bá­gyadtan csdllámló boltozatára. A remegő morgás erősödött. Év­századok teltek. A hegy egész sú­lya visszagyermekült, vállukra ne. hezedett. Szakasztó erő kényszerí­tette őket, hogy leroskadjanak. Mégis álltak, citerázó térdeken, lángoló torkokkal... Részletet közöltünk Gerencsér Miklós kisregényéből, melynek közlését vasárnapi számunkban kezdjük meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom