Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-29 / 23. szám
Kedd Javítják a tsz-ek erőgépeit A Gyomai Gépállomás körzetébe tartozó tizenegy termélőszö- 'S’etfceaetnek 60 erőgépe van. A tsz-ek ezen a télen 30 gép javíttatásén kötöttek szerződést a gépállomással. Eddig 14 erőgépet generál javítottak, a többi tizenhaton is elvégzi a főjavítást a gépállomás »ereiőbrigádja, a szerződésben vállalt határidőre. A zárszámadások hírei .segítenek a gyengébbnek A asadányi Dózsa Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén elégedetten hallgatta a tagság a beszámolót, melyből többek között kiderült, hogy a rendkívüli szárazság ellenére a tervezett 30 forint helyett 33,71 forintot ér egy munkaegység, összesen 77 tag kap ötezer forintnál magasabb összeget most s ebből 33-nak tízezer iorintnúl többet fizetnek. A közgyűlés résztvevői elégedettek voltak ugyan a saját keresete tel, de fájó szívvel beszéltek a mellettük lévő Szabadság Tsz-ről, ahol jóval gyengébbek az eredmények. Sok rokon, jó barát dolgozik a Szabadság Tsz-ben. Ezért elhatároztak, hogy segítenek ne- kik. Átadjáfe a jó tapasztalatokat munkaszervezésben, agrotechnikában egyaránt, mert úgy lesz igazi az örömük, ha egy év múlva mindkét szövetkezet jó eredmény, nyel zár. Érdemes voH tartalékolni A nagy bán hegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén, ahol prémiumon kívül 45,60 forintos munkaegység- értékról, 2 millió 900 ezer forintos közős vagyon gyarapodásról adtak számot. Elmondották, hogy érdemes volt tartalékolni, csak így érhettek él jó eredményeket. Az .állatállományukat nemcsak kiteleltették egy évvel ezelőtt a közösben, de megfelelően takar- imányozták is, mert bőven tároltak takarmányt részűikre. Ezért beszélhetnék háromezer 40 literes tehenenként! átlag tejhozamról, beleszámítva az első borjaeokat is. A családok évi átlagos jövedelme a közösből 19 ezer 352 forint. Holdanként 4900 forint termelési érték Az eléki Lenin Tsz zárszámadó közgyűlésén kiderült többek között, hogy a rendkívüli szorgjalmá. ról ismert tagság holdanként négy- ezer-kilencszáz forint termelési értéket ért el az aszályos 1962. évben. így gyarapíthatták a fél nem osztható közös vagyonukat 4 és fél millió forinttal s oszthatnák munkaegységenként — prémiumon kívül — 34 forintot. Prémiumra egyébként egymillió-kétszázezer forintot kapott a tagság s a rendszeres előlegfizetésen kívül hétfőn a szövetkezet megbízásából ötmillió 600 ezer forint kifizetését kezdte meg a helyi takarékszövetkezet. 123 millió 306 ezer forint értékű beruházással gazdagodnak ez évben az állami gazdaságok Takarmánykeverő épül Mezőhegyesen — Fejlődik a szabadkígyósi konzervüzem — 600 hold digózás a szikeseken A mind nagyoltó mérvű termelés mellett a beruházások jelentős összege is jellemzőjévé vált az elmúlt években az állami gazdaságoknak. Ez évben például az Állami Gazdaságok Békés és Csongrád megyei Igazgatósága felügyelete alá tartozó gazdaságokban 123 millió 306 ezer forint értékű beruházásra kerül sor, amiből 98 millió 295 ezret építkezésekre fordítanak. Az összeg többi része a gépi berendezések üzembe állítását és az egyéb beruházások — például szolgálati lakások — megvalósítását szolgálja. Bár nem Békés megyében, hanem a szomszédos Csongrád megyei Gorzsai Állami Gazdaságban készül el ez évben 7 millió 190 ezer forintos költséggel a meleglevegős lucemaszárftó üzem, azonban működése kihat a Békés megyei állami gazdaságokra is. Terv szerint a kaszálás kezdetéTizenháromezer csirkét, négyezer pulykát neveltek fel a mezőgyániak A inezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet baromfitenyésztői az elmúlt évben igen szép eredményeket értek el a baxomfinevelésben. A tervezett nyolcezer csirke helyett 13 ezret neveltek fel a szövetkezet baromfitenyésztő-telepén. Az első háromezer csirkéből öt százalék volit az elhullás, s az utolsó csoportban pedig már mindössze két csirke pusztult el. Az eredmények bizonyítják F. Szabó Imre, Boros Mihály és Szarka János baromfitenyésztő jó munkáját. De jól dolgozott a törzsbaromfi-telepen Forrás Károly is, aki a szakszerű gondozással elérte, hogy a 450 tyúk után 52 ezer tójáét adott át a felvásárló szerveknek. A termelőszövetkezet ezenkívül négyezer pulykát is átadott az elmúlt évben az államnak. A pulykákat ötkilós súlyban értékesítették. re átadják rendeltetésének az üze-! ság például a 700-as tehenészet kimet, amelynek teljesítménye egy idényben 2500 tonna lesz. Elsősor. ban a takarmánykeverő üzemeket látja majd el lucemaliszttel, de szerepe lesz az exportszállítmányok lebonyolításában is. Az építkezési célokat szolgáló összeg jelentős hányada — igazgatósági szinten 42 millió 644 ezer forint - az öntözéses gazdálkodás tavábbfcjlasztését szolgálja. Ebből az összegből ez évben a két megye területén újabb 7088 holdat kapcsolnak be öntözésbe az állami gazdaságok, ötmillió forintnál nagyobb összeget fordítanak erre a célra a Szarvasi ÖRKI mezőgazdasági üzemeiben, míg ötmillió forintnál kisebb értékben kerül sor erre a vizesíósi, a körösi és a Töviskesi Állami Gazdaság területén, hogy csak néhányat említsünk. Ezzel egyidőben történik gondoskodás az öntözőberendezések beszerzéséről is. A Halaspusztai Állami Gazdaságban például két vízágyús öntözőberendezést állítanak üzembe ez évben, míg a többi gazdaság hordozható, belföldi öntözőberendezést kap. Ebben az évben további igen jelentős összeget fordítanak az állami gazdaságok az állattenyésztés, ezen belül pedig elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés továbbfejlesztésére, korszerűsítésére. Ilyen célra igazgatósági szinten több mint 18 millió 800 ezer forint kerül felhasználásra ebben az évben. A Körösi Állami GazdaPozsonyon keresztül Brno érintésével Prága közelében ér véget. A magyar elágazás után a nyomvonal hossza 130 kilométer, ét „végállomása” az épülő szász- halombattai -finomító, a születés előtt álló Dunai Koala jfinomitó. Ez az üzem, amely 1965-ben kezdi meg a kőolaj feldolgozását, ötéves les számítások szerinti a csővezetékeken történő olajszállítás önköltsége három—négyszerié kisebb a vasúti szállítás költségeinél. így a csővezeték beruházása mintegy három év alatti megtérül. Vannak azonban ennél mélyebbre ható gazdasági előnyök is, amelyek már közvetlenül be% nx / *-A~ tervünk egyik legnagyobb alkotó- folyásoljék ötéves tervünk és tavat. Elkészülte után évi több millió tonnás 'kapacitásával hazánk világszínvonalon álló korszerű, nagy kőolajfinomítója lesz. A finomító mellett épül Magyarország legnagyobb erőműve. Ez a finomítás után visszamaradó fűtőolaj-bázisra épülve, villamosenergiát termel. A nagy százhalombattai finomító elkészüléséig a kőolajvezetékeket Kápoln ásnyékig meghosszabbították, s egy régi vezeték felhasználásával Szönyig továbbítják a kőolajat. Itt a régebbi üzemek mellé évi egymillió tonna kapacitású desztillációs üzem épül. Ennek a felhasználása és létrehozása azt jelentette, hogy még a nagyfinomító teljes elkészülte előtt „beléphetettt” Magyar- országra a csővezetéken szállított szovjet kőolaj. A múlt év őszén megtartott szőnyi avatóünnep így valóban „nagy napja” volt az ötéves terven dolgozó magyar népgazdaságnak és a KGST-nek egyaránt. Mint említettük, a Barátság olajvezeték és a Dunai Kőolajfinomító működésének teljes gazdasági jelentősége csak a jövőben — de már a legközelebbi jövőben — lati fejlesztési terveink sikeres teljesítését. A legjelentősebb talán az, hogy a világ legnagyobb kőolaj előfordulásaival állandó és zavarmentes kapcsolat létesül, s így a magyar kőolajellátás hosszé tervidőszakokra teljesen biztosítva van. Már pedig legfontosabb célkitűzéseink: a mezőgazdaság ■gépesítésétől a közúti szállítás fejlesztésén keresztül az ipar energiaellátásán át a vasút dieseiesítésé- ig — mind kőolajtermékeket igényelnek. Ugyancsak döntő a zavarmentes olajellátás leggyorsabban fejlődő és iparunk világszínvonalra emelése szempontjából talán legdöntőbb ágazata, a vegyipar szempontjából. Hiszen a kőolajtermékek biztosíthatják leggazdaságosabban a vegyipar alapanyag-igényét, a műszálak, műgyanták. műtrágyák gyártásának bázisát. Ha egyáltalán lehet ebben a kérdésben fokozatokról beszélni, azt kell mondanunk, hogy Magyarország számára még fontosabb, nagyobb jelentőségű a Barátság kőolajvezeték, mint a töbA Szőnyi Kőolajipari Vállalat fejlesztési tervének keretében ez évben állítják üzembe a most épülő nyersolaj lepárolói. Ez az atmoszférikus desztillációs berendezés az ország első ilyen típusú és a legnagyobb — évi 1 millió tonna — kapacitású egysége lesz. A fejlesztési tervben szereplő lliemi-ikus krakküzem egy részében már megkezdték a próbaüzemeltetést. A képen: Nagy ütemben halad a lepároló berendezés építése, amit a korszerű terveknek megfelelően szabadban helyeznek el. (MTI Fotó—Lajos Görgy felvétele.) hogy kedvezőtlen adottságaink miatt a giatermelés zömét kitevő gyenge sörtermelése sokkal dulatot jelent hazánk drágább, a termelékenység jóval bontakozik ki. Mindenekelőtt azt bi népi demokratikus ország sza- tLcái megállapítani, hogy az elóze- mára. Nem szabad elfelejtenünk, kisebb, mint Csehszlovákiában, az NDK-ban vagy Lengyelországban, s ezekben az országokban az egy lakosra jutó energiahordozó-készlet is sokszorosa a miénknek. így hát valóban nem túlzás azt moníesmésaetű deni: a Barátság olajvezeték behavaz oner- lépése, majd a Dunai Kőolajfinomító megindulása valóságos fór- gazdasági fejlődésében, döntő tényező lesz ötéves tervünk sikeres megvalósításában és új, merészségükben is reális tervek távlatait nyitja meg számunkra. S. E. egészítésére két istállót kap 1 millió 800 ezer forint értékben és 1964-ben sor kerül a gazdaságban a szarvasmarha-tenyésztés komp- tettírozására. A Szarvasi ÖRKI- ben viszont új szarvasmarha férőhely, egy 128 férőhelyes bor- júnevelő és egy 6000 liter tej feldolgozására alkalmas tejház épül ebben az évben. Ugyanilyen tej ház épül azonban Felsőnyomáson is, míg a Hidasháti Állami Gazdaságban elletőt, Mezőhegyesen pedig borjúnevelő istállót létesítenek. Jelentős, hogy igazgatósági szinten ez évben 3 takarmánykeverő üzemet létesítenek és ebből kettő Békés megyében épül meg. Ez évben befejeződik a Hidasháti Állami Gazdaság keverőüzemének építkezése és megkezdődik egy újabb Mezőhegyesen. Az egyenként 800 vagon teljesítményű három takarmánykeverő építkezésére összesen 8 és fél millió forintot fordítanak. Bár nem ilyen mértékben, de sor kerül ez évben a sertéstenyész. tésd lehetőségek további növelésére is, igazgatósági szinten összesen 7 millió 632 ezer forint fel- használásával. Ebből az összegből 7200 új hizlaldái férőhely épül, amelyből 1200-at az Orosházi Tangazdaság, -2400-at a Szarvasi ÖRKI. míg 600-at a Körösi Állami Gazdaság kap. Erre a célra a három gazdaságban több mint 4 millió 400 ezer forintot fordítanak. Itt kívánkozik megemlítésre az is, hogy a két megyeben összesen 8 milliós beruházással épülnék ez évben magtárak, de elkészül 16 kukoricaszárító is, amelyekre 6 millió 400 ezer forintot fordítanak. Gondolnak az ez évi beruházások során a Szabadkígyósi Tangazdaság országos hírű konzervüzemének továbbfejlesztésére is. j Ennek édekében közel kétmillió I 600 ezer forintos költséggel töb- i bek között tárolészín, víztároló j épül, de sor kerül a hollandi ágyai: bővítésére is. Az ez évi beruházásokból je- i lentős összeget fordítanak ez év- j ben a szikes talajok digózással ! történő javítására is. A két megye í állami gazdaságaiban összesen ezer holdon keni! sor szikjavításra, négy és fél millió forintos költséggel. Ebből az összegből Halaspusztán 260, Hidasháton 100 és Töviskesen 240 hold szikes megjavítására kerül sor. Bár nem tartozik szorosain a termelés fellendítését elősegítő beruházásokhoz, mégis örvendetes a megyében sorra kerülő négy szolgálati lakás megépítése. Erre az Orosházi Tangazdaságon kívül sor kerül a körösi, a vizesfási és a Halaspusztai Állami Gazdaságban. Az eddig elmondottak csupán. az ez évben építkezésre fordítandó összegre vonatkoztak, de ezen túl igen jelentős lesz a gépesítés mértékének növelését szolgáló összeg is. Ennek felosztására azon_ ban csak a későbbi időpontban kerül sor, elsősorban a gazdaságok igényei, valamint a rendelkezésre álló gépmennyiségek alapján. Moha Benedek