Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

1963. január 2t 3 Csütörtök Több száz gazdasági épület készült a tsz-ekben 1962-ben Tanulságok a körösladányi Dózsa Tsz-ben A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya összegyűjtötte azo­kat az adatokat, amelyeket a ter­melőszövetkezetek 1962. évi épít­kezéseiről statisztikai feldolgo­zásra kértek. Ezekből megállapít­ható, hogy a szövetkezetek 1962-ben a tervezettnél jóval több gazdasági épületet készítettek. Az építkezési tervben szerepelt többek között 4900 növendék, szarvasmarha, 33 310 sertés, 176 ezer baromfi és 2700 juh elhelye­zésére alkalmas épület. Ezenkívül 1331 vagon termény befogadásá­ra magtár építését és 270 vagon kukoricagóré készítését is előirá­nyozták. Mindezeken túl 30 fúrott kutat, 21 hold dohány termésének szárítására új pajta építését és a tótkomlósa Viharsarok Tsz üveg­házának építését tervezték. Ez­zel szemben a termelőszövetkeze­tek az állami beruházást saját erőforrásaikból jelentősen meg­toldottak és 530 tehén, 5012 nö- vendékmarha, 37 700 sertés, Kétmillió forint értékű építkezés az endrődi Béke Tsz-ben Tavaly .egy 22 tagú építőbrigá­dot szervezett az endrődi Béke Tsz, amely összesen csaknem Két­millió forint értékű épületet épí­tett fel. Többek között egy 50 férőhelyes növendékszarvasmar- ha-istállót és egy 300 férőhelyes hizlaldát, s ezenkívül még 21 kü­lönböző létesítményt készített el a brigád Balogh Elek képesített kő­műves vezetésével. A szövetkezeti gazdasági épületek mellett tíz családi házat is építettek a Béke Tsz tagjainak munkaegység elle­nében. Dávid Imre, Knap Vendel- né és Dávid István 80—80 ezer, j Sipos Dezső pedig 65 ezer forint í értékű lakóházat építtetett. A bri- gád tagjai ezenkívül a szomszé­dos Kossuth Tsz-nek is felépítek-' tek egy juhhodályt és segítettek a községi tanács építkezési prog­ramjának a megvalósításában is. 1959 nyarán nagy fába vágta a fejszét. Elutazott a kanadai Delhi­be, a magyar származású farme­rek „fellegvárába”, a dohányszü­retre, mert hallotta, hogy hat hét alatt 600 dollárt lehet keresni. Nem is sejtette, hogy mire vállal­kozott. A pokoli hőségben napi tíz órát kellett dolgoznia. Keser­ves hat hetet v töltött Delhiben, aztán újra Torontóba tért vissza — munkanélkülinek. Beteg lett, nem dolgozott Amikor felépült, tisztviselői állást sikerült szerez­nie a Kossuth Betegsegélyező Egylet torontói fiókjánál. Tisza­virágéletű tisztviselőségét, s az íróasztalt 1961 végén a vasúti szál­lítómunkás nem éppen irigylésre méltó helyzetével cserélte fel. Ez volt utolsó munkahelye Kanadá­ban. o E hat év legfigyelemreméltóbb ténye az, hogy Gál István kapcso­latba került Torontóban a mun­kásmozgalommal és tagja lett a Kanadai Kommunista Pártnak! Első olvasásra hihetetlenül hang­zik ez, de így igaz. Az első lépéseket akkor tette meg a munkásszövetség (IMBF) felé, amikor még a Canada Dry- nél dolgozott. Olvasgatni kezdte a magyar tagozat lapját, a Kanadai Magyar Munkást, bejárt a szer­kesztőségbe és megismerkedett a 243 340 baromfi és 6970 juh elhe­lyezésére építettek istállókat. A magtár építésével a tervtől elma­radtak. December 31-ig 1181 va­gon befogadóképességű magtárt készítettek, ugyanakkor 795 vagon kukorica tárolására alkalmas új górót találtak a leltározó bizottsá. gok. Ásott kutat ötvenhármat, fúrott kutat pedig negyvenkettőt készítettek. A tótkomlósa primőr­telepre terven felül 1,6 millió fo­rintot fordítottak. A dohánypaj­tát 94 és fél hold termés befoga­dására készítettek. A szövetkezetek a terven felüld építkezésekkel csaknem minden, hol elkészültek. A tervezett épít­kezéseket azonban a korai tél be­állta miatt nem fejezték be. szövetség székhazának életével. Még a Canadai Dry-nél határozta el, hogy hazatér Magyarországra. Ettől fogva szenvedélyesen olvas­ta esténként az óhazából érkezett lapokat: a Népszabadságot, Nép­szavát, Magyar Ifjúságot, Ország Világot. A szövetségbe járó fiata­lokból tánccsoportot szervezett és előadásokat tartottak. Amikor be­teg lett, könyveket kapott a szer­kesztőség vezetőitől (Szőke István nemrégen tért haza közülük), éj­szakánként ismerkedett meg a Kommunista Kiáltvánnyal, az Anti-Dühringgel, a Marxizmus— Leninizmus alapjai című könyv­vel. Húgát arra kérte, hogy ren­delje meg számára Magyarország­ról a Népszabadságot. Minden ha­zai hírre szomjas volt. 1961. má­jus 5-én vették fel a kommunista pártba. Azt a feladatot kapta, hogy segítse a Kommunista Ifjú­sági Szövetség munkáját. Szívvel- lélekkel dolgozott, röpiratokat szerkesztett, filmvetítéseket, gyű­léseket szervezett. Körültekintően, vigyázva kellett dolgozni, mert az RCMP (a politikai rendőrség) túl­zott érdeklődést tanúsított a kom­munisták munkája iránt. A múlt év áprilisában Lenin születésnap­jának évfordulóján nagy sikerű ünnepséget rendeztek a kanadai kommunisták a Balthurst stree- ten, az ukrán tagozat halijában. Előkészítéséből és a műsorából Gál István és táncrsoportja aktí­van kivette a részét. A ladányi sziken any­nyi takarmány sem termett, hogy egy birka ki teleljen rajta. Tavasz- szal itt sík tenger van, nyáron pe­dig a nap agyonra égeti a növé­nyeket. Az emberek azonban min. dig reménykedtek, bíztak abban, hogy kicsinyke földjük egyszer majd csak terem annyit, hogy. ha nem is kényelmesen, de megélnek belőle. S mert a szik kemény, ne­kik még erősebbnek kell lenni! Tizenkét éve azért is léptek ter­melőszövetkezetbe, hogy megszelí­dítsék a sziket, hogy ne csak titok, ban reménykedhessenek a holnap­ban. Azután elhatározták, hogy ta­lajjavítást csinálnak. A négyezer holdas határból eddig 1800 holdat Mielőtt december 6-án Quebec- ben, a Szent Lőrinc csatorna part­ján hajóra szállt volna, elbúcsú­zott Leslie Morris elvtárstól, a Kanadai Kommunista Párt első titkárától, aki a következőket mondotta neki: .Tudom, hogy nagyon nehéz magának kapitalista környezetben élni. Kívánom, hogy otthon jól érezze magát. Adja át üdvözletemet a magyar kommu­nistáknak. Gál István ezúton adja át Mor­ris elvtárs üzenetét. © Hosszú volt az út Gyulától Gyu­láig. Egy egész életre szóló tanul­sággal tért haza december végén Gál István. — Alig ismertem rá a városra... — mondja. — Nagyon szép lett, tovább Kulturálódott. Már vol­tam a KISZ-ben, találkoztam régi barátokkal, táncos-társakkal. Na­gyon jó érzés itthon lenni, — Hogyan kezded újra az éle­tet? — kérdem tőle búcsúzóul. Tűnődve válaszol. — Szeretnék leérettségizni, köz­ben dolgozni, s tevékeny tagja lenni a KISZ-nek. És szeretném sok fiatalnak elmondani — akik még hisznek a nyugat varázsában —, hogy ne tévessze meg őket a talmi csillogás. Jogom van ezt mondani, hiszen megjártam ezt az utat digóztattak, meszeztettek. Ezeken a részeken már embermagasság- nyira nő a kukorica, 7—8 mázsa terméssel is fizet a búza, a lucerna pedik két mázsa körüli magot hoz. A tavalyi kánikula, árpából mégis keréken 26 vagonnal vitt él. Jelen, leg ennyi abrak hiányzik a takar­mánymérlegből. A búza is keve­sebbet adott a tervnél. A kukorica termésével sem dicsekedhetnék, így aztán nem csoda, hogy a mun­kaegység értéke a 20 forintot is alig haladja meg. A* emberek mégis bíznak. Mintha valami titkos biztató táp­lálná reménységük vénáját. S e bizakodást, a gazdálkodás ered­ményei tovább táplálják. Az éle­tet adó búza tavaly a javított föl­dön 18 mázsát adott. Sanpastore fajtájú volt. Ez, Sánta Imre bá­csi szavaival élve, egyenesen re­kord. A ladányi dózsások ennyi búzát talán még soha sem arattak egy-egy holdról. Igaz, 100 holdas volt ez a tábla és, mert a búza jól fizetett, ősszel 200 holdat vetetet­tek belőle. De sok még a meg nem értés. A tagság jó része vonakodott a lu­cerna termesztésétől. Sokba kerül a telepítés. Ezért nagy szó volt, az 500 hold lucernás telepítése. Most ennyi a pillangóstaikarmány-termő 1 területük. Lényegében ez húzta ki őket a sárból. 170 mázsa lucerna- magot csépeltek, s ezért 600 ezer forintnál is többet kaptak. Ha a magfogás nem sikerül, akkor bi­zony a munkaegység értéke a tíz 1 forintot is alig haladta volna meg. A ladányi dózsásókat áthatja a ! felelősség saját sorsukért. Ez tű­nik ki abból a sokféle intézkedés­ből, amelyet gazdasági támogatás híján magukra hagyatva kénytele- | nék a szikkel szemben megtenni. ! Kaptak ugyan talajjavításra hosz- I szú lejáratú hitelt, de ez csak pil- lana/tnyi megoldás! Arról van szó, | hogy ezer holdat öntözhetnének, ha lenne technikai berendezésük. Vizük még csak lenne a Sebes- Körösből. Tavaly 100 hold cukor­répájuk ott volt a víz partján. Nem öntözhették meg! Holdanként száz mázsán aluli termést adtak át a gyárnak. Érdemes lenne a fel­sőbb szerveknek ezen kicsit edgon­merném azt állítani, s ennek megerősítéseként tűzbe tenni a kezem, hogy az idén nem lesz olyan zárszám­adó közgyűlés, mint tavaly volt jó né­hány, ahol a vita nagy része nem az addigi gazdálkodás tanulságaival, s a következő feladatokkal foglalkozott, hanem azzal: ki a felelős azért, hogy a közösből szanaszéjjel került több ezer gabonás-zsák. Nem voltam ott, ezért nem tudom, hogy az endrődi Bé­ke Tsz zárszámadási közgyűlésén mennyi időt fordítottak erre, azonban hallottam, hogy a szövetkezetnek 3500 zsákja hiányzik. Nem veszett el. Az anyag megmara­dásának törvénye a zsákokra is vo­natkozik. Gazdát sem cserélt, mert hi­szen a szövetkezetnek azok a gazdái, akik ötösével, tizesével kamrájukban tartják a zsákokat, azóta, amióta a terményjárandóságot hazaszállították benne nekik a fogatosok. S ha még csak ott tartanák, de használják is, s ezért aztán a zsák kopik, rongyolódik. Majd amikor elérkezik a tavaszi ve­tés, aztán a cséplés ideje vagy új zsá­dolkozni és azt az óriási lehető­séget, amelyet a ladányi szik még magában tartogat, a talajjavítá­son kivül öntözéssel felszínre ho­zatni. A máról holnapra élés csak­is így szűnne meg ebben a szövet­kezetben. De nemcsak a2 öntözőviz hiány­zik innen. Kevés az állat, kevés a trágya. A műtrágyafelhasználás­sal is ott tartanak még, ahol a jó hírben álló szövetkezetek négy-öt évvel ezelőtt voltak. Tavaly pél­dául a 2900 hold szántóra átlago­san 45 kiló műtrágya jutott. (Az ezer hold legelőt csak a rajta kó­borló jószág trágyázza.) Ezek el­lenére tavaly egy kiáltozó lehető­séget szalasztottak el: 300 hold rizstermesztésire berendezett te­rületükön öntözhették volna a má­sod-1> vényt. Pedig az itt élért ter­méstöbblet, ha nem is oldotta vol­na meg a takarmánygondot, sokat könnyíthetett volna az állatállo­mány kiteleltetésén. A talajjavítást kapott táblák ma még jó termést adnak. De vajon meddig futja az őserő­ből? Ebben a tsz-ben keréken tíz esztendőre van szükség ahhoz, hogy a 2900 hold szántót 150 má­zsás hoJdankénti addaggal beszór­ják. (Tavaly a szövetkezet 120 hol­dat istállótrágyázott) Ezen a gon­don is minél hamarább kellene könnyíteni, mert az állami hitéiből gondosan javított termőtalaj kü­lönben leromlik, újra a régivé vá­lik! A szövetkezet vezetősége és tagsága évek óta nagyon sokat tett saját sorsának jobbátételére. ösz- szeségében azonban a 930 család holnapi léte a gazdálkodás jelen­legi felfogásával nincs megoldva. Ezen is változtatni kellerte oly mó­don, hogy a gépek mellett, ame­lyeket tavaly közös erőből vásá­roltak, egyre több tenyészállat is kerüljön a közös vagyonba. Főként olyanok amelyek nem abrakigé­nyesek! A szik kemény föld, de« ladányi emberek jövőbe vetett hi­te keményebb nála. A szövetke­zet erejével tovább tudják szelí­díteni, de vállalkozásuk csak ak­kor járhat jó eredménnyel, ha szű­kös anyagi forrásaik jobb kihasz­nálására a félsőbb szervek ide is juttatnak állami segítséget. Dupsi Károly kokat vesz a szövetkezet, vagy pedig jelentős összegű térítés ellenében köl­csönöz pár ezer darabot. Akárhogy nézzük, a zsákszerzésnek mindkét módja csökkenti a munkaegység-érté­ket. Miért nem viszik inkább vissza a gazdák a kamrájukban jogtalanul tar­tott, közös tulajdont képező zsákokat" Ezt csak ők tudnák megmondani. A vezetőség embereket bízott meg, hogy házról házra járva vegyék számba, kS hány zsákot tart otthon. Számba vet­ték és felhívták mindenki figyelmén hogy vigyék be, ennek ellenére sokan még mindig a kamrában tartják a zsá­kokat és használják. Mit lehetne tenni? A költségek növekedését figyelmen kí­vül hagyva küldjön a szövetkezet ve­zetősége szekeret házról házra? JoMb volna ehelyett a munkaegység-járan­dóság kiosztását csak akkor megkez deni, amikor már mindenki bevitte s jogtalanul otthon tartott zsákokat, Ugyanis ilyen anyagi ösztönzést is le­het alkalmazni. — ki — Traktor — a meredek hegyoldalra *Kirgiziában a hegyoldalakon lévő ültetvények megmunkálásá­ra eredeti traktort szerkesztettek. A traktor két hátsó kerekének fesiztávolsága 2,5 méter, s ezáltal biztonságossá válik a traktor köz­lekedése egyenetlen talajon. A DT—20 típusú traktor 20 fokos lej­tőn is biztonságosan halad. Kipróbálják a traktort egy domboldalon. (MTI Külföldi Képszolgálat) Pallag Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom