Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

1963. január 24. 4 Csütörtök Elek László tanárt országgyűlési képviselőnek, Rózsa Bélát járási tanácstagnak jelölték Szarvason A közelmúltban volt az a jelölő- gyúlés Szarvason a felsőfokú óvó­nőképző nagy előadótermében, melyen Elek László intézeti ta­nárt országgyűlési képviselőnek, és Rózsa Bélát, a járási tanács elnökhelyettesét járási tanácstag­nak jelölték. A jelölőgyűlésen, melyen 120-nál többen jelentek meg, főként szarvasi pedagógusok, az óvónőképző és a Felsőfokú Me. zőgazdasági Technikum hallgatói vettek részt. Hódsági Ernő, a Ha­zafias Népfront járási elnöke mondott megnyitó beszédet. Tar­talmas és mindvégig figyelmet keltő beszéde után javasolta or­szággyűlési képviselő-jelöltnek Elek Lászlót és járási tanácstag­jelöltnek Rózsa Bélát. A gyűlés Jó eredménnyel zárfa az elmúlt évet a Sütőipari Vállalat — Az idén korszerűsítik az orosházi 7-es számú üzemet — A Békés megyei Tanács 4-es számú Sütőipari Vállalata 1962. évi termelési tervét 108,9 száza­lékra teljesítette. Az egy főre ju­tó termelési érték több mint 30 ezer forinttal haladta meg a ter­vezettet, amit létszámemelés nél­kül, elsősorban a munka jobb szervezésével, a három műszak be­vezetésével, a termelés ütemeseb­bé tételével értek el. Az ered­mény országos viszonylatban is kiemelkedő. A kenyértermelés az előző év­hez képest 6 5 százalékkal volt ma­gasabb. Különösen a finom fehér kenyér fogyasztása növekedett. Péksüteményből egy százalékkal volt kisebb az igény. A gazdaságosabb termelés érde­kében az idén 150 ezer forintos költséggel felújítják az orosházi 7-es számú üzemet és olajfűtésű­vé alakítják át. Ezenkívül a vál­lalat garázst, színt és raktárt épít, amely alkalmas elhelyezést bizto­sít majd a gépkocsik és fogatos- kocsik, valamint a jelentős meny- nyiségű tüzelő tárolására. 0 elölőgy ülésen Orosházán, a 2-es kerületben Ad ász István, az Orosházi Vas. és Kályhaipari Vállalat dolgozója beszámolót tart. hallgatósága közül többen felszó­laltak. Dr. Vincze Ferenc, a Felső, fokú Mezőgazdasági Technikum igazgatóhelyettese meleg szavak- I ban támogatta Elek László jelö­lését, akiről elmondotta, hogy hosszú idő óta ismeri és tudja, hogy mint országgyűlési képviselő is kiérdemli majd választói bizal­mát Ugyanígy nyilatkozott Rózsa Béla jelöléséről is. A megjelent óvónőképző-intézett és felsőfokú mezőgazdasági technikumi hall­gatók közül is többen — Nagy Erzsébet Sasvári Etelka — el­mondották, hogy örülnek a javas­latoknak és szívesen adják majd szavazatukat jelöltjeikre. A jelölőgyűlés végén a jelöltek köszönték meg a bizalmat és ígéretet tettek arra, hogy válasz­tóik munkájukkal, tevékenysé­gükkel meg lesznek elégedve. Kubai élménybeszámoló üDezöberényben és Hunyán Az elmúlt hónapokban a nőta­nács már több alkalommal rende­zett megyénkben élménybeszámo­lókat és találkozókat Ezeken kül­földi útjukról számoltak be a Magyar Nők Országos Tanácsának képviselői. Január 23-áni délután a községi nőtanács és a Hazafias Népfront Mezőberényben rende­zett találkozót a termelőszövetke­zett nőbizottságok tagjai részére, melyen Erdei Lászlón®, a MNOT elnöke tájékoztatta a résztvevő­ket a nőmozgalmi feladatokról és a termelőszövetkezeti nőbizottsá­gok tennivalóiról. Este a helyi filmszínházban élménybeszámolót tartott kubai útjáról. Tájékoztató­jában részletesen beszélt a kubai nép életéről, a nők fejlődéséről és helyzetéről Igen színes és érde­kes előadását nagy figyelemmel hallgatták a résztvevők. Hasonlóan, január 23-án Hu­nyán is rendeztek élménybeszá­molót, melyen T urgonyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsa művelődési osztályának vezetője számolt be ugyancsak kubai út­járól. NAPTAR 1963. január 24., csütörtök. George Byron * — 175 évvel ezelőtt, 1788 ja­nuárjában született George Byron (ejtsd: Bájm) angol köl­tő. Mivel a forradalom híve volt, a reakciós körök üldözték és el kellett hagynia hazáját. Boron- gós> szentimentális hangulatú versein a világfájdalom uralko­dik. Hírnevét a Harold lovag (1813) című útinaplójával ala­pozta meg. Kiemelkedő műve a Mandfréd című dráma. Byron költészete a világirodalomban óriási visszhangra talált, nálunk a romantikus költőkre (Vörös­marty, Arany) és írókra (Jókai, Fáy, Kemény)> hatott. — 115 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én született Vaszilij Szu- rikov orosz festő, aki megrázó erejű történelmi kompozícióban realista színekkel ábrázolta az orosz nép jellegzetes alakjait A Sztxelecek kivégzésének hajnala, Menysikov száműzetésben cí­mű műveivel I. Péter korát, Jermák meghódítja Szibériát és Szuvorov átkelése az Alpokon az orosz történelem egy-egy dicső mozzanatát örökítette meg. Főművének a társadalmi osz­tályok éles ellentétét bemutató Morozova bojámő (1882) című kompozícióját tekintjük. — 30 évvel ezelőtt, 1883-ban e napon halt meg Friedrich Flo- tow német zeneszerző. Mintegy 40, a francia vígoperák köny- nyed stílusában írt művei közül a nálunk is bemutatott Márta című opera (1847) emelkedik ki. Az amerikai földművelésügyi miniszter támadja a Közös Piac mezőgazdasági politikáját Washington Orville Freeman, az Egyesült Államok földművelésügyi minisz­tere sajtókonferenciáján ismét támadta a Közös Piac mezőgazda, sági politikáját. Freeman kifej­tette: a kérdés nem az, vajon Nagy-Britannia csatlakozik-e a Közös Piachoz, hanem az, hogy mikor csatlakozik. De Gaulle el­lenállása miatt — mondotta a mi­niszter — Nagy-Britannia közeli belépése reménytelennek látszik. Ha Nagy-Britannia tagja lenne a Közös Piacnak, ez liberalizálná e gazdasági közösség mezőgazdasági politikáját, mert Anglia ko. moly fogyasztó mezőgazdasági termékekben és érdekelt abban, hogy az árak alacsonyak legye­nek. A Közös Piac azonban jelen­leg védelmi falat emel az ame­rikai mezőgazdasági export elé. Az Egyesült Államok azt várta, hogy a Közös Piac ebben az évben határozatot hoz a gabonaárakról. De Gaulle álláspontja miatt azon. ban ezt a határozatot valószínűleg a jövő évre halasztják. Ez annyit jelent — mondotta Freeman —, hogy a Közös Piac jelenlegi magas mezőgazdasági védővámjai lega­lább egy évig változatlanok ma­radnak, ez pedig Amerika export­jait kedvezőtlenül befolyásolja. (MTI) »OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC A mama és a kisfia jól érzik magukat Most már minden rendben van... Farkas Józsefné boldogan öleli magához a kis Józsikát. A szépen berendezett csorvási szülőotthon­ban a mama és a kisfia gondos ápolásban részesül. Barják Anna szülésznő éjjel-nappal ott van mellettük. Hát most már én is makk ásszá változtam délutánonként, ami­kor hazaérkezem, tü­zet rakok, befűtök. Az jár eszemben: így guggolt le az ősember is az első tűzhöz, — farakás, szikra, láng, lobogó hasábok, ejnye hát nem változik ez meg az atomkorszak­ban? A különbség csak annyi: az ősem­ber megvárta, míg a villám faLgyújt egy fát, a parazsat őrizte aztán időről időre vagy önmaga csiholt tüzet két száraz fa dörzsölgetésével; én pedig arra várok, hogy a nedves gyu­fám fellobbanjon, az. tán arra, hogy az ösz- szegyűrt papiros lán­goljon, aztán arra, hogy a nedves fába beleharapjon a láng, aztán arra... Uram­isten, hogyan gondol, ta ezt Prométheusz, amikor — állítólag — lelopta az Olimposz­ról nekünk a tüzet? Mert nálam például kokszról van szó. A koksz ugrál a fapairá. zson, roppan-robban, ólyán lármát csap a kályhában. mintha gépfegyver lenne és nem koksz, égni azon­ban magának az Is­tennek, illetve félis­ten Prométheusznak sem ég. Én magam, szakáü- talan makk ász, pedig pirosmániás leszek a tél végéig. Nézem a tüzet, közben fújom. Akácfa voltál úgy lát. szik, az is akarsz ma­radni, hideg hasáb az aprófa tetején, legfel­jebb elkomorulsz, megfeketedsz a füst­től, de égni nem égsz. Nyers vagy és rideg, a vizet könnyezed mely beléd szorult, s én leshetem, mikor lesz meleg a szobám. Már harmadszor nyalábotok fel papí­rosokat, lám, még egy kéziratot is fedáldo­.//lakk ász zok. A kéziratban ar­ról van szó, milyen szerelmes vágyóik, csupa tűz és láng. lo­bog a novellában a szerelem, ég a szí­vem, de az irodalom se segít, a novella el­hamvad, a fa nem gyullad meg, soha ilyen csődjét az iro­dalomnak! Az aprófa pedig kifogyott. Mi­lyen háztartási esz­közt kellene most lat­ba, illetve tűzbe vet­ni, esetleg a fakana­lakat vagy a fűsze­respolcot a konyhá­ból — kár, hogy a tégla nem ég, szét­szedném a házat. Molnár Ferenc ezt ír­ta: a has a tüdő kér­dése. Én meg azt nx>ndom: a tűz a tü­dő kérdése. Fújjad, ki tudja, meddig fújha­tod. Amíg halálosan bele nem vörösödsz, zihálsz, pulzusod megbolydul, verejté­kezel immár. No lám, nem is kell befűteni, csak fújni az átkozott tüzet, máris meleged lesz. A fcutyafáját en­nék a fának, azt hi­szi, az erdőben van és nem a kályhában. Aztán: végre! A láng megfogta a ha­sábokat, úgy látszik, nem ereszti. Nézni kell. Nézni a csodát, a piros színű csodát, ég és pirossá sorvad a fa. Ilyen a tobogás: izzó és sorvasztó, mi­lyen szép jelkép és jeladás. Lobogni, ég­ni — elsorvadni a szenvedélyes lángo­lásban és melegítem vele, mások életébe melegséget vinni. De szép, de szép. Nézem a tüzet, a pirosló szemeket az aikonyatban, nézem az ugráló lángot, mi­csoda kedves manó- tánc, őszi-téli kedves üdére a faropogás melódiájára. Már nem kell fújni, oltha- tatianul ég, mint a szerélem, fel lehetne gyújtani véle a vilá­got, hogy a csillagok melegedjenek füzé­nél, egyelőre azonban megelégszem, ha a fa­parázsnál meggyullad a koksz, ez a rideg matéria, ez a széna­sz ármazékú ármány — tessék, elfeketítet­te a parazsat. Hát ennyit érne a lángo­lás, a tobogás, hát ennyit a hű szere­lem? Gyerünk, tűz. Vár az íróasztalom, vár­nak könyveim, fogy az időm. Gyerünk, koksz, válj az izzás­tól lilává, tüzes fe­hérré, legyen tavasz a szobában, nyár. El kell olvasnom még ezt és ezt és ezt, olyan sok könyv van és olyan kevés nap. Gye. rítok meleg: áradj. Hideg szobában min­denki öregebb, mint ahogy a kora mond­ja, megtavaszodunk a langy melegben, csald meg koromat, koksz­tűz! Hadd higyjem a melegben, hogy barna még a hajam, hogy megfiatalodtam, hadd álmodozzam. Gye­rünk, tűz: úgyis az a sorsod, hogy égsz — milyen jó égni má­sért, másokért. En­gem pedig ments fel makk ász voltom alól, eleget guggoltam itt várakozva. Pattogj, hogy én beszüntet­hessem magánpatto­gásomat, lássam: mennyit ér ez a rábe­szélésem. Aztán: végre. Pat­tog. Ég a koksz. Elő­veszem a könyvemet Ez történik a könyv lapjain, az történik. A tűz — hiába — érdekesebb. Bedő Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom