Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

IMS. jknuár 4. 6 PénteR A jobb- és baloldali nézetek elleni harccal a párt egységét erősítjük Erősíteni, szilárdítani kell pártunk egységét. Ennek egyik legfőbb módja: küzdeni a revizionizmus és a dogmatizmus ellen” — így kezdődik a megyei pártértekezlet határozatának a pártópítési feladatokkal foglalko­zó része. Köznapiasan szóivá a fenti meghatározásba minden „belefér”, ami párton belül és párton kívül szilárdíthatja az olyan pozitív erkölcsi cselekvést, ami közelebb viszi a megye egész népét a szocializmus teljes felépí­téséhez. A párt egységének erősítése ugyanis nem jelent mást, mint a kommunista erkölcs szerinti gon­dolkodást, cselekvést, s ha ez va­lamennyi párttag sajátjává vá­lik, annak termékenyítő hatása megérleli a pártonkívüli dolgo­zókban is a szocialista erkölcsi normákat. Ugyanakkor viszont, minden olyan gyakorlati, politikai lépés, amely ellentmond a párt által meghatározott elveknek, árt a szocialista erkölcs elterjedésé­nek és megszilárdulásának. Ezért szükséges leküzdeni a szektás vagy revizionista politika minden, még meglévő és ható módszerét, mert ezek szubjektív indítékokon alapulnak és aláássák mind a párt belső egységét, mind pedig a párt kapcsolatát a tömegekkel. Talán furcsa az első pillanat- ■ ra, hogy amikor a párt egy­ségének további szilárdításáról beszélünk, a szektás és revizio­nista nézetek elleni harc szüksé­gességét húzzuk alá. Hiszen a pártegységnék — mondhatná bár­ki — csak egyik oldala az ideoló­giai egység. Van szervezeti egy­ség is. amely a demokratikus centralizmuson alapszik, s amely alatt elsősorban szervezeti struk­túrát, s az ebből fakadó más or­ganizációs elveket értünk. Ez igaz. De a pártegység meghatározó, lényegi oldala mégis az ideológiai egység, amely nem fér össze sem­miféle, a marxizmustól—leniniz- mustól idegen nézetek létezésével a párton belül. Az ideológiai egy­ségen alapszik; a párt egész szer­rosan véve a szervezeti kérdések kategóriájába is tartozik —, sebet ejt a pápton. torzítja az ideológiai egységet. És megfordítva: ha a szubjektivitáson alapuló jobb­vagy baloldali nézet uralkodik egy pártszervezetfjen, az szükségsze­rűen kihat és eltorzítja a párt szervezeti életét is. ^ személyi kultuszhoz kapcso­lódó szektás politikai gya­korlat, amelynek következménye­ként bizonyítékok nélkül, szubjek­tív feltételezések alapján embere­ket hurcoltak meg, s ítéltek el, felmérhetetlen erkölcsi károkat okozott a pártnak. Az ilyenfajta eljárások szervezetileg is szétzilál! ták a pártot, mert a gyanakvás, a bizalmatlanság légkörét terem­tették meg a pártszervezetekben, s ahol az behatolt az emberek kö­zé. ott a szubjektív indítékok és szenvedélyek váltak mindennemű kapcsolat meghatározójává. A szubjektivitás feléleszti az önzést, a törtetést, a talpnyalást, a „könyöklő” hajlamokat és vá­gyakat, a kétszínűséget, az intri­kát. A szubjektivitás tehát merő­ben szektás módszer, mert a leg­tipikusabb kispolgári erkölcsöt és szokásokat táplálja, s nehezíti az emberek szocialista szellemű ne­velését. Nem mondhatjuk azonban el. hogy a szubjektivitás, a szek­tán a ni zm u snak ez a megjelenési formája már teljesen kiveszett pártszervezeteinkből. Ezért, ami­kor arról beszélünk, hogy küzdeni kell a jobb. és baloldali nézetek ellen, ne valami pártszervezetben megbújt titkos személyt, renegá- tot keresgéljünk, hanem a párt­erkölccsel össze nem egyeztethető káros szokásokat leljük fel, azok ellen harooljunk. I^em nehéz fellelni az itt-ott előbukkanó revizionista né­zeteket sem, hiszen a szektaria- nizmussal közös gyökérről szár­maznak. Jóllehet, nem tudatos formában képviselik ezt egyesek, mégis, ahol nem tud egyről a ket­tőre haladni a kislétszáimú tsz- pártszervezet, ahol lebecsülik a párt igen fontos nevelőszerepét a szocialista tudat kialakításában, az egységes paraszti osztály megte­remtéséért vívott ideológiai mun. kában, ahol csak fitymálva beszél­nek a pártszervezet jelentőségé­ről, ott, az egyéb körülmények mellett, így vagy úgy a revizio­nizmus szellemi maradványai jutnak kifejezésre. Ezért szüksé­ges leleplezni az ilyen nézeteket. Ügy is, hogy elvi vitákban száll­junk szembe velük, s úgy is, hogy a tömegek közötti politikai felvi­lágosító munkát céltudatosabbá, következetesebbé tegyük. U asznos jelenség, hogy ma ** már a pártonkívüliek is mind gyakrabban maguk lépnek fed a társadalomra káros tettek el­len. Felháborodva bírálják a mun­kakerülést, a társadalmi vagyon herdálását, a képmutatást, a talp- nyalást, stb. Fellépésükben benne van a párt következetes elvi poli­tikájának és nevelésének eredmé­nye. Ezek az emberek már meg­értik vagy megérzik, hogy a fel­sorolt káros dolgok ellentmonda­nak a szocialista társadalom ér­dekeinek, s amikor szót emelnek emiatt — ha nem tudatosan is —, egyben a szocialista erkölcs ki­bontakozásának útját egyengetik. S még inkább ezt fogják tenni, ha a pártszervezetek mindenütt a megyei pártértekezlet határozatá­nak megfelelően, a VIII. párt­kongresszus szellemében a kom­munista erkölcs tudatos terjeszté­sével segítik kibontakozni a tár­sadalmi kötelességtudat nagy ere­jét. Varga Dezső Megjelent a TIT januári klub-műsora vezeti felépítése; a felsőbb szer­vek határozatainak kötelező érvé­nyű végrehajtása; a párt állandó szervezeti erősítése; a pártfegye­lem betartása; a kommunista sej­tek, csoportok aktív tevékenysé­ge a tömegszervezetekben; a ká­derutánpótlás tervszerű biztosítá­sa; a kollektív vezetés elvének betartása; a bírálat-önbírálat al­kalmazása a párt cselekvőképessé­gének további fejlesztése érdeké­ben és így tovább, és így tovább. Ezek bármelyikének megsértése vagy be nem tartása — ha szo­ízűéses borítólapú füzetecskében jelent meg a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Békés megyei szervezetének januári klub-mű­sora. Meglepő, hogy egyetlen hó­napnyi időbe mennyi minden fér az ismeretterjesztés anyagából. A füzet szerkesztői felhívták a fi­gyelmet a nyelvtanfolyamok tar­tásának helyére és idejére. Előadásokat hallhatunk a mo­dern magyar zenéről, a barokk- építészetről éppen úgy, mint po­litikai témákról, így például a bé_ Kiadták Marx és Easels Müveinek 7. és I. kötetét Londoni emigrációjuk első két évében, közvetlenül az 1848—1849. es európai forradalmak veresége után írták a tudományos kommu­nizmus megalapítói a 7. kötetben foglalt műveket. Európa tavasza, az 1848-as for­radalmi hullám elfojtása után a reakció lett úrrá Európában. Marx és Engels Műveinek 8. kötete azo­kat az írásokat foglalja magában, amelyek ebben a sötét korszakban — 1851 augusztus és 1853 márciusa között — születtek meg. kés egymás mellett élés és az osz­tályharc kérdéseiről, továbbá az ipar, a mezőgazdaság, az irodalom, a kereskedelem, a technika tárgy, köréből, sőt jogi kérdésekről is. A TIT előadássorozatait nem­csak a csabai székházban, hanem a Balassi művelődési otthonban is tartja és filmvetítésekkel tarkítja. Mindezt szabad klubfoglalkozás egészíti ki: televízió nézés, sakko­zás és így tovább, valamint a Filmbarátok Körének előadásai. A JÓKAI SZÍNHÁZ értesíti kedves közönségét, hogy január 5-én és 6-án a SZILVESZTERI KABARÉ előadásaira szelvénybérlet is beváltható 81246 Egy népi ülnök tarsolyából Megyebíró István bácsit sokan ismerik Gyulán. Nyugdíjas létére részt vesz a város társadalmi éle. tében. Lakóterületi pártcsoport­vezető, lakóbizottsági elnök, a Hazafias Népfront aktívája s igen gyakran megfordul a bíró­ságon is. Az igazságszolgáltatás­sal nemcsak névrokon i kapcsola­ta van. A bíróság légkörét meg­szokta már. Nem csoda, hisz 30 évig dolgozott ott, előbb mint hi. vattálsegéd, majd pedig mint gondnok. Hat évvel ezelőtt nyug­díjazták s négy éve, hogy meg­választották népi ülnöknek. Ép­pen ülnöki tevékenységének di­csérő híre vezetett hozzá. Otthonában kerestem fél. A . meleg konyhában raktunk fész­ket a beszédnek. — Hazajárok én oda — így mondta — most is. A békítő tárgyalásokról be. szélt. Ezt szereti legjobban, ame­lyeken két társával együtt, mint gyakorlott és tanult népi ülnö­kök önállóan tevékenykednek. Ezek a megelőző beszélgetések igen hasznosak — mondotta. Az esetek többségében sikerül elér­ni, hogy a vitás ügyek béküléssel végződnek. Egy-egy szombaton 10—11 ilyen tárgyalás van. Van. nak parázs ügyek, de gyakran ezekben is sikerült eloltani az iz­zó indulatokat. Elmondta, hogy az emberségre, az egyik legmagasztosabb emberi jellemvonásra, a megbocsátásra hivatkoznak, sikerrel. Bosszan­kodva beszélt arról, hogy sűrű eset a rágalmazás, a becsületsér­tés. Gyakoriak a gazdák közötti birtokháborítási perek. Például egyik gazda disznója megdézs­málta a szomszéd veteményesét, ez már elegendőnek bizonyult ar­ra, hogy sértegessék egymást, összeverekedjenek és elindult az ügy a bíróságra. Vannak sajnos notórius pélie. kedők, akiknél nem használ a jó. zan szó és fél marék heréért ké­pesek pert indítani. — Jó érzés azonban látni, hogy azok, akik élőbb még egymást döngették, gyűlölettel éltek, a népi ülnökkel folytatott beszél­getések után azzal a fogadalom­mal távoznak, hogy nem kerül­nek többé hasonló helyzetbe. — A népi ülnöki munkának az a szépsége, — magyarázta nyu­godt hangján Megyebiró bácsi —, hogy hosszú élettapasztalattal, jó emberismerettel szólhat bele a nemegyszer igen kényes ügyek­be és segítséget tud nyújtani az igazságszolgáltatásnak. Boda Zoltán Aki Petőfi poharával koccinthatott szilveszterkor Dienes András munkájának folytatója Irányi István, a mezőberényi gimnázium tanára tíz éve kutatja Petőfi Sándor körösvidéki emlé­keit A mezőberényi irodalomtör­téneti kutató kiemelkedően érté­kes munkásságára Dienes András, a nemrégiben elhunyt Petőfi-ku­tató figyelt fél először, s további­akra ösztönözte. Irányi István, Pe­tőfi és családja életének rendkí­vül érdekes és még ismeretlen sok epizódját tárta fed Mezőberóny- ben. Lejegyezte a költő mezőberé­nyi rokonai, barátai leszármazot. tainak szájhagyományait, felku­tatta a szerte az országban lévő dokumentumokat — köztük tízpe. csétes korhű iratokat, fényképeket, festményeket, a szem- és fülta­núk naplóit és feljegyzéseit. Anya. gához mintegy 5000 fényképfelvé­telt, fotókópiát készített. A nagy áldozattal, sok fáradságos utazás­sal, utánjárással összegyűjtött, gazdag anyagból illusztrált 800 gépelt oldalas, ötkötetes tanul­mányt írt Petőfi Sándor mezőbe­rényi és Békés megyei emlékeiből. Ezenkívül kiadásra teljesen kész a Petőfi Zoltán című 110 oldalas és a Petőfi István című 60 oldalas illusztrált tanulmánya. Irányi István kezdeményezésére állították nemrégiben a Kettős- Körös melletti Petőfi meiékművet, s dédelgetett terve a mezőberényi Petőfi emlékmúzeum megalapítá­sa is. Ehhez a költő ottani emlé­keit szemléltető fényképes és raj­zos nagy tablókat készített diák­jainak segítségévéi, s több erék- lyetárgyat gyűjtött. Közöttük van a költő kedvenc mezőberényi bo­rospohara is, mely apáról fiúra szállt a vendéglátó családban. Így a költő születésének 140. évfor­dulójára, szilveszterkor a mezőbe­rényi kutató talán az egyetlen em­ber, aki Petőfi poharából koccint­hatott. Ballabás László,i Társadalmi munkásokat tüntettek ki Szeghalmon (Tudósítónktól) Szeghalmon a legutóbbi tanács­ülésen értékelték a községi tanács négyéves munkáját és ezen belül a községben végzett társadalmi munkát. Az elmúlt négy év alatt a lakos­ság igen sokat segítette a község fejlődését társadalmi munkával. Négy év alatt összesen 7271 négy­zetméter új járda épült, 500 ezer forintos költséggel. Ebben a lakos­ság segített, és a villanyhálózat bővítésébe is, összesen 15,5 kilomé­teres hosszúságú vezetéket szerel­tek fel négy év alatt, mélyre egy­millió 146 ezer forintot fordítottak. Ezzel minden utcába bevezették a villanyt. A tanácsülésen a kiváló társa­dalmi munkát végzett dolgozókat megjutalmazták. Hárman kapták meg a Társadalmi munkáért jel­vén arany fokozatát, négyen az ezüst és húszán a bronz fokozatot. Apróhirdetések Förster gyártmányú modem, világos Pianino eladó.' Békéscsaba, Tessedik utca 13. 81241 Belterületen 200 négyszögöl házhely el­adó. Szarvas, Kossuth u. 19 8453 JANUAR 1-ÉN esedékes a kötelező gépjárműszavatossági biztosítás 1963. évi díja és január 31-ig pótlékmentesen fizethető be. Állami Biztosító x

Next

/
Oldalképek
Tartalom