Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-03 / 1. szám
HW7S. január 3. 2 Csflt5rt#k Amikor a munkás „gondolkodni” késé... KOMMENTÁR Kard és bomba Megható jeleneik zajlottak le a napokban Bonnban. A nyugatnémet politika; és katonai „elit” jelenlétében elbúesúztat- ták a lelépő Straus hagyügyminisztert. A fanfárok, a trombiták harsogtak, dübörgtt a hagyományos díszlópós, végül pedig Jaeger, a parlamnt alelnöke szónokolt. Kifejtette: Az ő szellemében fogunk tvább dolgozni : Majd az ünnepély fénypontjaiként egy ősi bapr kardot nyújtottak át Straussnak. Az ex- hadűgyminiszter eikor magasra emelte a szabdyát, s így kiáltott fel: Ezt a kardot s politikai ellenfeleim ellen fogom használni. De azért most hngsúlyozom, nem vagyok híve a régi, elavult fegyvereknek . Lám, a legjobb zándék is visszaüt néha. Strausst még a kebelbarát jai is akartlanul megbántották. Ha a díszünnepséget igazán szívvel, hozáértéssel szervezik meg, Strausst legalábbis egy miniatűr atomombával kellett volna megajándékozni. Azt bizonyára nagy obi lelkesedéssel lóbálná, mint a régi kardot, s közben az igazságiak megfelelően állapítaná meg: úgy megyek el, ahogy jottan. S. E. Csőmbe visszatér El ösabethvi ISebe A Békéscsabai Ruhagyár blokkoló-óráján alig múlt háromnegyed kettő. Még jó 10 perc van hátra a délelőtti parti végéig, de egyre nagyobb a forgalom a bejáratnál. Nemcsak a délutánosok okozzák ezt, jócskán vannak olyanok is, főleg a fiatal lányok közül, akik már menni szeretnének, s itt várják be a műszak végét. A lelkiismeretesebbek azonban még csak most kezdenek felállni a gépük mellől. Rendbe hozzák munkahelyüket, letisztítják a gépeket, hogy az utánuk jövők ne bosszúsan, .10—15 perc kieséssel, hanem tiszta, előkészített helyen kezdhessék a műszakot. Most állt le a 7-es szalag is. Itt dolgozik a kongresszusi verseny legeredményesebben működő brigádja, a Béke-brigád. Téved, aki azt hiszi, hölgy ezek az asszonyok, lányok valami különös dolgot vittek végbe, ezért lettek elsők a nagy versenyben. Egyáltalán nem. Sikereik titka nagyon egyszerű: rájöttek arra, hogy munkájuknak nemcsak személyi hasznosságot (magasabb keresetet, prémiumot stb.) szolgáló értéke, hanem egyben társadalmi értéke is van. Lehet, hogy paradoxnak hangzik ez, hiszen annyit beszélnek az üzemekben is arról, hogy „munkánkkal a szocializmust építjük”, de amíg ez a mély értelmű tény nem tudatosodik kellően mindenkiben, addig sokak számára könnyűnek, szokványosnak, frázisnak tűnnek a szavak. S nem egyszerre tudatosodik. Azok például, akik ma délben negyedórával hamarabb kezdtek készülődni, s a műszak végét a blokkoló-óránál várták meg, ha teljesítették is a napi normát még mesz- sze vannak attól, hogy megértsék munkájuk társadalmi jelentőségét. Csakúgy mint azok, akik ahelyett, hogy felvennék, s félretennék a hulladékot, olajba tapossák. Nem értik munkájuk társadalmi jellegét azok sem, akik nem törődnek gépük rendben tartásával, akiket nem érdekel (mert úgy vélik nem az ő ügyük), ha társuk nem képes elérni a 100 százalékot, és így tovább. Kovács Mihályné szocialista brigádja mindezeken az apróknak tűnő „hanyagságokon” már túl van, s messzebb lát az egyéni érdekeknél. — Hadd javítsam ezt ki — mondja a brigádvezető, a fenti megjegyzésünkre. — Ügy látjuk mi, hogy az egyéni érdek a társadalmival egybeesik, vagyis egyik sincs messzebb a másiknál. Mondok egy példát. Én 1962-ben, egyszer sem késtem el. Azelőtt bizony gyakran előfordult a késés. S mi történt ilyenkor? Az, hogy a megszokott helyemről — mert nem voltam ott a kezdésnél, s miattam nem állhatott meg a folyamatos termelés — aznap áttettek máshová. Magam is kárát láttam ennek, hiszen egy szokatlan munkakörben nem megy úgy a termelés, mint a gyakorlottban. Ilyenkor 10—15 forinttal kevesebb lett a napa keresetem. De ugyanez volt a helyzet a szalagomnál is, mert aki az én helyembe állt, annak se ment úgy a munka, mintha mindig azt csinálta volna. Következésképp a szalag is megérezte a késést, sőt az egész üzem. Ha ezt megfordítjuk, kitűnik, hogy saját hasznom az üzem, a népgazdaság haszna is, mint ahogyan saját károm az üzem kára. Erre rájön minden munkás, ha gondolkodni kezd ... Ez nagyon igaz. Hányán, de hányán vannak a ruhagyárban is, akik oda sem figyelnek, ha földre esik egy gomb. Mi az egy inggomb? — alig venni észre. Ha elgurul, veszek helyette másikat és felvarrom. A Béke brigád férfipizsamákat varr össze. Egy alsó- felső darabra 11 gombot kell ráerősíteni. Naponta 260—280 pizsamát adnak át a meósoknák, vagyis több mint háromezer gomb fordul meg a kezükben. Ebből ha csak 15—20 darab gurulel — kis meny- nyiség. Egy héten azonban már hatszor ennyi lenne a veszteség, egy hónapban, negyedévben pedig ennél is jóval több. A Kovácsbrigád ezért vigyáz minden gombra, hiszen ha ritkán, de előfordult már, hogy ennek pillanatnyi hiánya miatt akadozott a termelés, S ha már gombokról van szó, beszéljünk felvarrásuk minőségéről is, ami bizony sokszor okoz bosszúságot a vásárlóknak. Ennek óka is abban van, hogy nem mindenki érti az üzemben munkája társadalmi hatását. Mert vajon milyen szavakkal illeti az az ember az ingkészítő gyárat, aki felveszi az új inget, s amikor be akarja gombolni a nyakrészt, lepattan, s messze gurul a gomb. Aki felvarrta, annak csak az járt az eszében: fő hogy valahogy rajta maradjon a csomagolásig. Igaz, ilyen módon többet lehet kiadni, de rosszabb minőségűt. Van úgy, hogy ront a Béke brigád is. A kongresszusi versenyben, amikor vállalták, hogy minden egyes tag naponta tizenhattal több pizsamát termel, előfordult, hogy egyiküknek húszat adtak vissza a gallér hibás összevarrása miatt. Mégsem lett aznap hiány. Összefogott a brigád Bagyinka Andrásné, Hrabovszki Mátyásné, Sipos Istvánná és a kis Anna segített kijavítani a hibát, egy percre sem állt le a szalag. A Béke brigád tagjai segítenek egymáson. Ha valaki beteg, helyette is dolgoznak, felváltva ülnek a helyére, hogy hiánya ne okozzon zavart összetartásuk eredménye: nem 16, hanem 40—50 darabbal termeltek naponta többet. Oroszlánrészt vállaltak abban, hogy az üzem pótolja az első féléves elmaradását, sőt túlteljesítse éves tervét. Méltán mondják a gyár vezetői: a Kovács-brigádnak nagy része van abban, hogy néhány nappal ezelőtt első oldalon közölhette a Népújság: „A Békéscsabai Ruhagyár nyerte el a megyei pártbizottság kongresszusi zászlaját”. Berlin. (TASZSZ) Az új év kezdetét a nyugat-berlini rendőrség újabb provokációja tette „nevezetessé” Berlinben. Mint az NDK nemzetvédelmi minisztériumának sajtóosztálya közölte, 1963. január elsején, kora reggel a nyugatnémet rendőrség gyorstüzelő fegyverekkel rálőtt az NDK határőreire, akik a Német Demokratikus Köztársaságot Nyu- gat-Berlintől elválasztó államhatáron teljesítettek szolgálatot. Joachim Maschel, az NDK határőr altisztje megsebesült a fején és kórházba szállították. ElisabethuUe (MTI) Csőmbe, a katangai szakadárok vezetője, kedden déluán Kolwezá bányavárosból, a katangai székhelytől 136 kölométene levő Ja- dotvillebe utazott, ahol a tartományi kormány tagjaival és az Union Miniere belga vállalat képviselőjével megbeszélést tartott Home angol külügyminiszter javaslatairól. Ezeket a javallatokat Csőmbe magáévá tette. Csőmbe kijelentette, hogy akkor hajlandó ELisabethvillebe E provokáció súlyos következményeket vonhatott volna maga után, ha az NDK határőrei józan és helyes magatartásukkal meg nem akadályozzák. A sajtóközlemény rámutat, hogy a béke ellenségei Nyugat-Berlin- ben állandóan a nemzetközi légkör megrontására törekednek. Az NDK nemzetvédelmi minisztériuma hangsúlyozza, hogy a hasonló provokációs tevékenységért a nyugat-berlini hatóságokat és szenátust terheli a teljes felelősség. (MTI) ja személyi biztonságát és moE- gási szabadságát, az ENSZ-csapa- tok beszüntetik a tüzelést a Ja- dotvdlletől EBsabethvällebe vezető út mentén, amely körzetet ellenőrzésük alatt tartanak, továbbá ha a Lufira-folyó pontján várja őt az angol, a francia és az amerikai konzul, akiknek díszkíséretével vonulna be Eäisabethvüiebe. Csőmbe követelte még, fogadják el a katangai helyzet rendezésére azt a változatot, hogy az úgynevezett katangai nemzeti bank elnöke tárgyaljon Léopoldvüleben Katanga pénzügyeiről. A Katangában tevékenykedő ENSZ-csapatok egyébként a keddi nap folyamán 150 páncélkocsival és gépkocsival megindultak Jadotville felé. Délután az ENSZ- erők elérték a Lufira-folyót, de nem tudtak átkelni, mert a kaum gai csendőrök felrobbantották a másik partra vezető hidakat Kedden délelőtt lejárt az ultimátum, amelyet az ENSZ adott a katangai légierőknek. A világszervezet tudvalevőleg közölte, hogy amennyiben a harcok után megmaradt katangai gépeket nem adják át határidőre az ENSZ-csapa- töknak, az ENSZ elpusztítja az egész katangai légierőt. További eseményeikről még nem érkezett hír. A mezőgazdaság 1963. évi tervéből v »»gw vioivíawaittii, A nyugat-berlini rendőrség újabb prorokáeiója Miről olvashatunk a „Béke és szocializmus' decemberi számában? A békés egymás mellett élés politikája kiállja a próbát című vezércikkben néhány érdekes következtetést olvashatunk a Karib-teaiger térségében előállott háborús válságról, mélynek megoldása a békés egymás mellett élés politikájának a diadalát bizonyltja. B. N. Ponamarjov A forradalmi mozgalom néhány kérdése című cikkében feltárja korunk három nagyszabású progresszív mozgalma — a szocializmusért folyó harc, a nemzeti felszabadító mozgalom és a békeharc — közötti belső összefüggést, egymás- bafonódásiukat és küzdelmüket a háború, a reakció és az imperializmus erőivel. Hangsúlyozza többek között, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a kommunista világmozgalom elválaszthatatlan része. Luis Corbalan: Harc a chilei népi kormány megalakításáért című csikkében a chilei kommunisták politikájával és taktikájával foglalkozik, amelyet a Népi Akciófrontban folytatnak a népi kormány megalakításáért, V. Codovilia, as Argentin Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Titkárságának tagja azt vizsgálja cikkében, hogy hazájában miként alakul a demokratikus nemzeti frontért folyó harc új szakasza. A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, E. Tuominen cikkében számos olyan elméleti és gyakorlati problémát érint, amelyek a parlamentnek a béke és szocializmus érdekeiben való felhasználásával foglalkozik. Palme Dutt, Nagy-Britantnda Kommunista Pártja alelnöke cikkében feltárja a fasizmus megélénkülésének okait Angliában, jeülemzi a jelenlegi angol fasiszta szervezeteket. A folyóiratnak ebben a számában fejezik be A modem kapitalizmus problémáiról szóló vitát (az Eszmecsere rovatban). Továbbá érdekes írásokat tartalmaz még a folyóirat L. Infeld, a híres lengyel tudós tollából, a Montegu angol írótól és másoktól. R mezőgazdasági termelés 1963. évi feladatait elsősorban az élelmiszerfogyasztásnak és a mezőgazdasági termékék exportjának tervezett növekedése határozza meg. E feladatok teljesítése és a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének emelkedése érdekében tovább folytatódik a mező- gazdasági termelés szerkezetének átalakulása a belterjesség irányába. A termelés szintjét a terv az 1962. évinél 12—14 százalékkal, a felvásárlásét pedig 12 százalékkal magasabban határozza meg. A jelentős növekedés egyik fontos feltétele, hogy az állami gazdaságok az eddiginél is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a központi árualaphoz. Ennek megfelelően — a terv szerint — az állami gazdaságokban búzából 37, kukoricából 47, burgonyából 21, tejből 46, tojásból 66 százalékkal lesznek magasabbak a holdankén- ti, illetve állaton kénti hozamok, mint az egész mezőgazdaságban. A termelési és felvásárlási előirányzatoknál a népgazdasági terv számolt azzal is, hogy a hatékony állami támogatás segítségévéi a jelenleg még gyenge termelőszövetkezetek is jelentősen növelik árutermelésüket. Ezt szükségessé teszi az is, hogy az 1963-ra tervezett állami felvásárlásnak már mintegy 60 százaléka a termelőszövetkezeti közös gazdaságokból származik. A mezőgazdaság ágazatai közül továbbra is a növénytermelés növekszik gyorsabb ütemben, körülbelül 21 százalékkal. Mivél az utóbbi években az ország szántóterülete csökkent, a terv teljesítésének egyik fontos feltétele, hogy talpalatnyi mezőgazdasági hasznosításra alkalmas föld se maradjon megműveletlenül. A kenyérgabona-termelés fejlesztése mellett a növénytermelés legfontosabb feladata: megteremteni az állatállomány takarmánybázisát. Ennek biztosításához ugyan még 1963-ban is szükség lesz ta- k ármány importra, de ennek csökkentése révén is nagy mennyiségű deviza szabadul fel többek között a mezőgazdaság fejlődését hatékonyabban segítő cikkek behozatalára. A takarmánytermelés fejlesztését szolgálja például, hogy az 1962. évi 63 százalék helyett 1963-ban a kukorica vetés- területének több mint 70 százalékára kerül hibrid vetőmag, hogy csaknem negyedmillió holdnyi takarmánynövény és 78 000 hold rét és legelő kap mesterséges csapadékot, s hogy több ezer új gép segíti a takarmánytermés gyorsabb, kevesebb veszteséggel járó betakarítását. R növénytermelés belterjes irányú fejlesztésének eredményeként a kertészeti termelés a terv szerint az 1962. évinél nagyobb arányban járul majd hozzá a mezőgazdasági össztermelés értékéhez. A zöldségtermő terület 5 és az öntözött zöldségtermelés 30 százalékos növelése mellett jelentős anyagi eszközök segítik a korai zöldségfélék nagyobb mennyiségű előállitását: ehhez a mező- gazdaság a tavalyinál csaknem ötször több melegágyi ablakot és legalább 50 százalékkal több műanyagfóliát kap. Az új esztendőre tervezett, összesen csaknem
