Békés Megyei Népújság, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

1963. január 3. t 3 Csütörtök Mi lesz B. Kovács Imrével? Pedig én az idén is öt hold ten­Van már munkakedv — Irixakodó a hangulat az orosházi Új Élet Tsz-ben Az elmúlt év februárjábam je- emberek tudatéiban. Orosházái A premizálással jól fSant a ter­U Miezen lehet elkeserítőbb sorsot elképzelni, mint az emberek, a közösség kitaszítottjá­nak lenni. Érezni azt, hogy min­denki hátat fordít, a kérő szó nem talál meghallgatásra, a közösség nagy kapuja nem nyílik meg a kopogtatásra. Számkivetettség ez, észtveszejtő gondolatokat szülő, önemésztést kiváltó sanyarú élet. Nem szabad hagyni, hogy egyetlen jó szándékú ember is ilyen életre kényszerüljön, hiszen ez idegen rendszerünktől, pártunk politiká­jától. Azt hinné a* ember, hogy ilyen esetek ma már nem fordulhatnak elő. Sajnos, azonban egy-két kirí­vó eset még mindig akad, ame­lyekre orvoslást kell találni. A napokban a hivatalos helyet nem szokott emberek félszegségé- vel B. Kovács Imre 62 éves pa­rasztember keresett fel panaszá­val. A zömök, deres hajú, magya­ros bajszú, idős ember először szégyenlős zavart?, ággal, aztán mindjobban nekibátorodva beszélt sérelmeiről: — Ötvenkettőben 15 holddal léptem be a bélmegyeri József At­tila Tsz-be. Ötvennégyben vala­hogy úgy alakult a politika, hogy kiléptem..: Nagy kár volt, most már tudom, mert megszakadt a nyugdíj időm, dehát az ember so­ha nem elég okos... furcsa érzés volt látni, hogy ' egy idős ember úgy nézett maga elé, mint a rosszat tett gye­rek. — Egy darabig egyénileg kín­lódtam, de ötvenkilenc óta mint tsz-tag dolgoztam ez év őszéig. Akkor... akkor meghalt a felesé­gem ... Egyedül nem maradhat­tam, így a lányomhoz költöztem Békésre. Ügy gondoltam, hogy be­lépek a legközelebbi tsz-be. Nem válogatok én, hogy a legjobb le­gyen, csak ne essen messze... — Igaz, hogy nem vagyok már fiatal, de a kezem után akarok megélni. Hat gyereket neveltem én fel, mindig dolgoztam... Tekintetét mereven a padlóra szegezi, hangja tele van fájdalom­mal: — Nagyon rosszul esett, hogy a Viharsarok már kétszer is kosarat adott (így mondja). Legutóbb is, amikor a felvételemet tárgyalták, senki se nyújtotta rám a kezét... A fiatalabbakra meg mindenki... gént kapáltam meg. Aztán elkül­dött a Szabadság Tsz is. Ott a szemembe is mondták, hogy öreg vagyok. Pedig még tudok dolgoz­ni, ha nem is fiatalosan, de becsü­letesen ... Ebben az évben is több mint 200 munkaegységet teljesí­tettem. Nagyot sóhajt, hangja tele van könyörgéssel: — Segítsenek rajtam, én is élni akarok. Még kiskorú gyermekem is van. Az idős emberen nagyon szeret­nék segíteni, mert szerintem igaz­ságtalanul jártak el Vele. Nem szólhatunk bele a tsz belső életé­be, a tsz-demokrácia megsértése volna arra kényszeríteni a tagsá­got, hogy akaratuk ellenére ve­gyenek maguk közé valakit. Na­gyon helyesen van ez így, a közös dolgai a közösségre tartoznak. Azt azonban soha nem szabad elfelej­teniük, hogy amikor emberek sor­sáról döntenek, a lelkiismeretet nem szabad kirekeszteni határoza­tukból. Gondolják csak el, hogyan érezték volna magukat B. Kovács Imre helyében, amikor egyetlen ember sem állt melléje. findig hittem az emberekben és most is meg vagyok győ­ződve róla, hogy a békési paraszt­emberek újból fontolóra veszik B. Kovács Imre ügyét és emberséges döntést hozva a nagy család visz- szaadja neki az emberekben el­vesztett hitét és befogadja őt. Ezt követeli meg korunk szelleme, a szocialista humanizmus és nem utolsósorban a parasztemberek becsülete is. megyénk 203 termelőszövetkezete, tíz szövetkezeti csoportja, egy szövetkezetközi vállalkozása és egy halászati termelőszövetkezete készít zárszámadást. A zárszám­adás egyik Legfontosabb alapja a minden tekintetben kifogástalan leltározás. A megyei és járási ta­nácsok enndt elérésére megtették a szükséges intézkedéseket. Me­gyei és járási értekezleteket tar­tottak a zárszámadás előkészüle­teiről. Ezekre meghívták a szö­lent meg egy cikk lapunk hasáb­jain az orosházi Üj Élet Termelő- szövetkezetről: Jó szövetkezet lesz-e továbbra is az orosházi Űj Élet? címmel. A cikk a szövet­kezet kátyúba jutásának okait elemzi, s azt, hogy vajon ki és mi okozta, hogy az lütíl-es gazdasági év rosszul sikerült a szövetkezeti gazdáknak. A sikertelenségért jó­részt a szövetkezet elnökét, Varga Mihályt tették felelőssé. Mint mondották: Varga Mihály nagyob. bat akart lépni, mint amekkorá­hoz ereje volt. Az volt a baj, hogy emiatt olyan törvényekét sértett meg, amelyek termelőszövetkeze­teink előrehaladásának sarokkö­vét alkotják. Ezek közül is a leg­fontosabbat hanyagolta el, a szö­vetkezet gazdádnak anyagi érde­keltségét, anyagi ösztönzését. Var. ga Mihálynak és a többi vezető­nek azonban időt adtak arra, hogy a munkában elkövetett hibákat jóvátegyék. Ma már egy gazdasági évet hagytak maguk után. Nem a legjobbat, s nem a legrosszabat. Most a szövetkezeti gazdák azt mondják: elégedettek vagyunk, fejlődött, gyarapodott szövetkeze­tünk és külön-külön valameny- nyiünk. Mi hozta meg a fordulatot? Nem keil sokáig keresni, kutat­ni az okot. Nem csoda történt, s nem állt be 360 fokos fordulat az vetkezeti elnökök, íőagronúmusok és főkönyvelők mellett az ellenőr­ző bizottságok elnökeit is. Ennek a sokoldalúan előkészí­tett és az eddigi tapasztalatok sze­rint igen színvonalasan lefolyta­tott leltározásnál: tudható be, hogy az év végi zárszámadás min­den tekintetben alaposan átgon­dolt lesz. Több szövetkezetben már befejezték a leltározást, s hozzáláttak az adatok feldolgozá­sához, az eredmények kimutatásá­hoz. évekig olyan nézet uralkodott a vezetők között: mindent a szövet­kezet gyarapodásáért. Ez nem is hiba. A hiba azonban az volt, hogy a szövetkezet gazdálkodása mellett az ember, a maga kétkezi munkájával kiesett a nézőpontból. Ez már a múlté. Az Űj Élet Tra­ben az elmúlt gazdasági évben a szövetkezet gazdagításával, az egyén gazdagodásét is előtérbe he­lyezték. 1861-ben jóformán könyö­rögni kellett az embereknek azért, hogy dolgozzanak, hogy időben el­vessenek, betakarítsanak. 1962- ben már ismeretlen volt a mun­kaerő-probléma, pedig 34 hold föld megmunkálása jutott egy-egy növénytermesztőre. Kimondaná is sok és mégis megbirkóztak vele. Az elmúlt év januárjában a vá­rosi párt vb foglalkozott az Űj Élet Tsz nagyon súlyosnak látszó problémájával. Azon a párt vb-n részt vettek a tsz vezetői is. Ott született olyan határozat, hogy meg kell keresni a lehetőségét an. nak, hogy az Űj Élet valóban új életet kezdjen. A tsz vezetősége kidolgozta az új prémiumrend­szert, amely abból állt, hogy a megtermelt mennyiségnek a 20 százaléka azé, aki a földet mun­kálta. (Kapásokra vonatkozik). f A tsz-tagok nagy örömmel fogadták V. a prémiumrendszert, A hátsó gondolat azonban ott buj­kált: vajon teljesíthetik-e a tsz- vezetők az adott szavukat. S aho­gyan telt az év a szavakat tettek váltották fel. Soha még ilyen mun. kaíkedv, ilyen bizakodás nem volt a termelőszövetkezetben. Megta­lálták az utat, amelyen haladniuk kell. A betervezett munkaegység- érteke nem olyan magas, hogy már teljes megelégedettséget kelt­sen. Jóllehet, a tavalyi 23,50-et 8— 9 forinttal javították. A beterve­zettet elérik. Az alapmunkaegy- ség értékén kívül 800 ezer forint­nál többet kapnak prémiumként a tsz-tagok. S ez az, amely bizako­dást kelt. melőszövetkezet és jél jártak a tsz-tegok is. Kukoricából hol­danként (májusi morzsoltban számolva) 18 mázsát terveztek. Ezzel szemben 23 mázsa holdan­ként! átlagot termelitek. Prémium­ként a megígért 20 százalékot ki­fizették annak, aki megmunkálta. Így is jól járt a tsz, mert a beter­vezett holdainkénti 18 mázsa ku­korica a szövetkezet góréjába ke­rült. így volt ez a cukorrépánál is. 160 mázsát vártak holdanként és 196 mázsát takarítottak be. De voltak olyanok is, mint Madarász István, afci 296 mázsa répát sze­dett fel egy holdról. Garkó Kata­lin 292, Tóth István 287 mázsát termelt holdanként. Az említettek csak prémiumként 3-—3000 forin­tot kaptak. Nem irigyelte senki sem tőlük, megdolgoztak érte és munkájuk után megkapták a megérdemelt jutalmat. A példák sokaságát lehetne em­líteni bizonyításként, hogy a pré­miumrendszer bevezetése milyen, változást hozott a közös gazdaság­nak és mit jelentett külöm-teü- lön családonként. Az orosházi Űj Élet Tsz-ben ma már híre sincs annak a hangulat­nak, amely most egy éve uralko­dott. Van munkakedv bi zakodó a 5 hangulat. A sok-sok kísérletezés után a be nem vált termelési ága­kat kikapcsolták. Most alakítja ki a tsz profilját. Ügy néz ki, hogy jó jövedelmet jelent a tsz-ben a sertéstenyésztés, hizlalás, ezért a kuikori cate rmesztés és sertéshizla. lásra térnek át. 1962-ben szerző­désbe vállalták, hogy 600 sertést adnak el a felvásárló vállalatnak. Ezzel szemben 1200 sertést értéke­sítettek. S az idei gazdasági évben is 1200-at szerződtek le. Az elmúlt gazdasági év bebizo­nyította az orosházi Űj Élet TSz- bem is, hogy a prémiumrendszer­rel csak nyerhet a szövetkezet és a tsz valamennyi tagja. Csepkó Etet Ö Kovács István Rövidesen befejezik a leltározást a tsz-ekben Az 1962-es év gazdálkodásáról 50 000 holdas gyümölcs- és szőlő- telepítés jóval nagyobb arányú, mint amennyit az ötéves terv 1963-na eredetileg előirányzott. Az előző évek elmaradásának pótlá­sára ugyanis most már megvan­nak a lehet őségek. A termelés belterjesedésénefc megfelelően növekszik azoknak az anyagi eszközöknek a mennyisége, amelyek -révén termelékenyebbé válik a mezőigazdasági munka, emelkedik az egy holdra jutó ter­melési érték. Az öntözött terület 40 százalékkal nő, s meghaladja majd a félmillió holdat. A gépesí­tés szakvonalának általános javu­lása mellett legnagyobb mérték­ben a mélyszántás, a gabona- és a takarmánybe takarítás — ezen bélül különösen á kukoricaszár- vágás — gépparkja bővül, mert ezeket a munkákat a gazdaságok csak magas fokú gépesítés mellett tudják időben és megfelelő minő­ségben elvégezni. A mezőgazdaság ennek megfelelően 4860 kerekes és 570 lánctalpas traktort, több mint 2000 gabona- és silókombájnt, va­lamint 1150 járvasilózót kap. A ta­laj termelékenységének fokozása érdekében a tavalyihoz képest 10 százalékkal növekszik mind a műtrágyaellátás, mind a javításra 112 millió forint építkezésre kerülő szák®, homokos és savanyú talajok terüete. Az állattenyésztés szamára a terv 6—7 százalékos növekedést ír elő. Az előirányzat megállapítá­sánál a tear számolt azzal, hogy a köze« álatállománynak és az abból származó termékek meny- nyiségénefc növekedése mellett a háztáji gazdaságok is fokozzák árutermeléüket, s hogy ebben a termelőszwetkezetek takarmány­nyal segítit őket. A termelés vi­szonylag ksébb mértékű emelése mellett az állattenyésztés fő fela­data: biztosítani a tehén- és a ko- caállomán,’ növekedését. Ez el- engedhetetem feltétele annak, hogy a meőgazdaság a következő években ii elegendő állati termé­ket állítson elő. Megvalósulása el. sősorban í tartási viszonyok javí­tásán, az okszerű takarmányozá­son, tehéíaz üzemek munkáján múlik, de az országos szerveik is dolgoznak néhány olyan intézke­désen, amwlyék fokozottabban se­gítik majd elő a tehén- és a koca- állomány mennyiségi és minőségi fejlesztésé. Az állattenyésztésen belül külmösen gyors ütemben fejlődik a nagyüzemi baromfite­nyésztés. A keitetóáUonKisokról az 1962. évinél csaknem 30 száza­lékkal több naposcsibe kerül majd ki: az egy tyúkra jutó tojáshozam országos átlagban 10 százalékkal növekszik; az állami gazdaságok 21, a termelőszövetkezeti közös gazdaságok 53 százalékkal több árut — baromfihúst és tojást — adnak, mint tavaly. A parasztság jövedelmének és az egész lakosság életszínvonalá­nak emelkedése szempontjából nagy jelentőségű növénytermelési és állattenyésztési előirányzatok megvalósításához, valamint a to­vábbi fejlődés megalapozásához a népgazdaság tekintélyes anyagi eszközöket bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. A mezőgazdaság 1963-ban kereken 8,5 milliárd forint értékű, a tavalyinál mint­egy 35 százalékkal több beruhá­zást kap. Az összegnek több mint a felét közvetlenül a termelőszö­vetkezeti közös gazdaságok álló- alapjainak fejlesztésére fordítják. Mivel a közös állatállomány elhe­lyezésének alapvető feltételei már biztosítottak a rendelkezésre álló > . anyagi eszközöket az eddiginél sokkal koncentráltabban, korsze­rű, nagyüzemi létesítmények épí­tésére és berendezésére használ­hatják M. (MTI* Az idei esztendő a termelőszö­vetkezetek nagy építkezésének esztendeje. A közös gazdaságok — az eddig beérkezett adatot: alapján — főként saját erőből — 112 millió forintot fordítanak gazdasági épületek készítésére és ezek berendezésének korszerűsí­tésére. Építenek többek között: 800 férőhelyre tehénistállót, 1600 férőhelyre növendékmarha-szál- lást, 9100 férőhelyre hizlaldát, 50 ezer baromfi elhelyezésére alkal­mas törzsólat és 60 ezer csibe ne­velésére telepet. Az új és a régi állatszállások, gazdasági épületek közművesítésére — villanyvilágí­tásra és vízvezeték-szerelésre — 16 millió forintot fordítanak. A Termelőszövetkezeti Beruhe, zási Iroda mérnökei, technikusai már javában készítik az idei építkezés terveit, a gyulai erdő- gazdaság pedig az építkezésekhez szükséges tetőszerkezetet szerfák­ból állíttatja össze. Az építkezések ilyen alapos előkészítése után — mihelyt az idő kitavaszodik —, a szövetkezetek építőbrigádjai, az építkezésre vállalkozó ktsz-ek és vállalatok hozzáláthatnak az igen jelentős munkákhoz. 1663. évi munkáinkhoz ácsokat alkalmazunk Téti időszakban iagyszabadságom lévő ácsokat is foglalkoz­tatunk. Bérezés: darabbér. Jelentkezni a békéscsabai vasúti felüljáró munkahelyen lehet. Hídépítő Vállalat 8123a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom