Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-02 / 282. szám
E>62. december 8. 2 Vasárnap TŰMUK L alalk& cseréptetős épület nem messze a dobozi kövesúttóL Címe: Tanya 2345/5. Míg a fekete lösz fölé emelkedett előbb kisebbik része, majd néhány évvel később hozzátoldották az istállót és még néhány évre rá a konyhát is — egy emberélet szorgalma, soksok verejtéke és nélkülözése került tető alá. Uhrin Györgyök vág. tak neki a húszas évek elején építésének. Nyolc gyermekük volt már akkor, s az asszony 37 éves korára úgy nézett ki a sok szülés, s a tengernyi munka miatt, mintha legalább 50 éves lenne. Nehezítette még az életét, hogy esztendő, ről esztedőre hol itt, hol ott lakott a család valami árendás tanyán... ... .Az öreg Uhrin néni könynyezve emlékszik vissza azokra az évekre. — Bizony a baj segített a mi bajunkon ... Az, hogy meghalt az édesapám és jussoltunk 18 okta földet Ezen már el lehet kezdeni az építkezést... Adóssággal kezdtük, s ha mindegyikünk dolgozott is a családban, alig akart fogyni az adósság. Nyúzták a szegényt akkor a bank urai, meg az uzsorások. Volt olyan év, amikor 20 százalékos kamatot kellett fizetni... Megszenvedtünk kérem ezért a kis tanyáért, amíg 1925-től teljesen felépült. S mégis csak 1935-ben 'mondhattuk azt, hogy a miénk. Addigra telt le a tömérdek adósság. USirln néni ma 74 éves. Régi betegsége, reumája, amelyet fiatal korában a téli, fűtetlen szobákban szerzett, mert a tüzelőt is pénzesítemi kellett, hogy legyen miből törleszteni az adósságot — manapság sűrűn köti az ágyhoz. Talán ez az oka, hogy élemedett kora ellenére nem él olyan mélyen benne a tanyavilág, ahol egész életét töltötte, sem a saját tanyájának szeretete, amelynek felépítésére pazarolta fiatal erejét. Jobb’ szeretne városban élni, mert ahogy mondja: — Én már öreg vagyok, jobb lenne a városban, ahol közel az orvos ... Oltások kellenének nékem, amiktől jobban szoktam lenni ... — De mama, ne mondjon ilyeneket az újságírónak! Mit tudja maga, hogy miért kérdezget!? Hátha le akarják bontani a tanyát ... A jussát féltő ember aggódó és figyelmeztető hangja csendül k^ a meny: Uhrin Györgyné szavaiból. Szinte ugrásra készen áll és kész késhegyre menő vitát folytatni azzal, aki bántani merészeli a tanyát, aki arról az elmaradottságról merészel beszélni, amely még ma is jellemzi a tanyavilágot a községekkel, városokkal szemben. Csak akkor nyugszik meg kissé, mikor megmondjuk: szó sincs a tanya bontásáról, csak érdeklődünk, hogyan látja saját helyzetét a tanyán a három nemzedék. Mi a A KPM Közúti HídosztáEya értesíti a Csehszlovákia felé közúton utazókat, hogy a komáromi közúti Duna-hidat 1962. december 1-én ismét megnyitották a forgalom számára. A magyar oldalon levő komáromi vasúti felüljáró elkészültéig a határhíd, a forgalom irányító táblák figyelembevételével az állomáshoz vezető bekö. tőútoh közelíthető meg. Ezzel egyidőben a 15-ös számú főközlekedési úton lévő medvei Duna-hídat lezárják. (MTI) A KÜLÖNBSÉG panasz, miben segíthetne jobban az az akcióbizottság, mélyet a Hazafias Népfront szervezett és amelyben a tanács szakemberei, orvosok, mérnökök, agronómusok vesznek részt, hogy közelebb hozzák a tanyavilágot a városi életnívóhoz. — Jó itt nekünk — mondja a 44 éves Uhrinné —, mert mindenkinek van helye. A négy fiamnak is. Egész életünkben ajrra vágytunk, hogy helyünk legyen, ahol egy kis jószágot is lehet tartani. Anyósomtól s a többi fiától, sőgoraiméktól megvettük a tanyát., A mama haszonélvezetben élhet itt, ameddig akar, gondoskodunk róla, s jól meg is vagyunk egymással. Itt a közelben a szövetkezet is, ahol uram, meg két fiam dolgozik. Jól élünk, semmiben sincs hiányunk. — Nem is azért mondom lányom, de énnekem már mindegy, nekem jobb lenne... — A városban nem lehet jószágot tartani, ha van is orvos... Az orvos meg ide is kijár. Sőt még előadásokat is tart errefelé az az akcióbizottság. Nincs már olyan nagy különbség a város s a tanyaközpont között, mint régen... — Hogy messze van a város? Ez igaz, de amikor beadtuk a lovakat, mindegyikünknek vásároltunk biciklit. Bizony az én időmben nem volt ennyi bicikli tanyán. A tejjel, gyümölccsel úgy kellett begyalogolni a piacra. Most még a tsz-központba is biciklin mennek a gyermekeim, meg az apjuk. Pali fiam bognártanuló, uram pedig gatteres. A Laci is ott dolgozik, traktoros. János már elment hazulról, ő Pesten van, kőműves, Gyuri fiam pedig a katonaidejét tölti. — Nem mondom, panaszkodnak ők, hogy nincs villany, meg nagy itt ősszel a sár. De hát a mi időnkben még bicikli sem volt. És senki sem törődött azzal, hogy s mint él a tanyasi nép. Ma busz-megállónk is van. S egy héten egyszer mozit látogathatnak azok, akik akarnak. Ki törődött régen az ilyesmivel?! Senfif. ez igaz. A megye lakosságának 21 százaléka, több, mint 80 ezer ember él ma is tanyákon, s régen a tanya a sötétség, az elmaradottság világát jelentette. Nemes célt tűzött maga elé a népfront-mozgalom, amikor megalakította a tanyai akcióbizottságekat és feladatukul adta, hogy mérjék fel, milyen vonatkozásban szükséges nagyobb társadalmi segítséget nyújtani a tanyák lakóinak egészségügyi, kulturális és társadalmi életük felemelésében. Szakémbörek csoportjai végzik ezt a munkát jelenleg megyénkben, akiknek tevékenységére tanyanapokat, egészségügyi, természettudományi, agronómi ái előad ássorozatokat, hasznos, ismeretterjesztő filmvetítéseket rendeznek a tanyaközpontokban. De ezenközben mint az új és a régi szüntelen, az élet minden területén megnyilvánuló harca, dúl a vita a tanyavilágoh bélül is a nemzedékek között az előrehaladásért. A legifjabb Uhrin-gyerek csak 19 éves. Pálnak hívják és mint említettük, tanuló a termelőszövetkezet bognárműhelyében. Csendes, szolid fiatalember, de iskoláit már az új hazában járta ki, s a többi fiatallal együtt — noha ő is tanyán nevelkedett —, mégis a kulturáltabb élet után áhítozik. — Hogjy miért szeretnénk városban lakni? Csak közelebb van ott minden. A tanulás is könnyebben menne, hiszen hetenként kétszer kell bemennem nekem is az iparitanuló-iskolába. S a szórakozási lehetőségek is nagyobbak ott. Nálunk csak elvétve van bál. Pedig táncolni a tanyai fiatalok is szeretnek. Tudom, rajtunk múlik, hogy mit, hogyan és mikor csinálunk. De ebben is több segítség kellene a várostól, talán attól a tanyai akcióbizottságtól is, hogy törődnének többet a fiatalok. Jcal. Igazából nem annyira a város hináyzik nekünk, hanem inkább, ami a városban van: a zajlóbb élet, a több formájú szórakozási, művelődési lehetőség. Kimondatlanul a KISZ felsőbb szervei elé feladatokat is tűznek Uhrin György, s vele együtt ezer és ezer tanyasi fiatal szavai... Varga Dezső Szakszervezeti MOZAIK — Te, János, add csak ide... Az meg az én kapám — bökött Nagy Jánosra Keceli Balázs é% már nyújtotta is, amelyik a kezében volt, miután nyilvánvaló, hogy akkor ez meg csak Nagyé lehet. A szövetkezet udvarán, a szerszámos előtt álldogált a két ember, indultak volna ki a szövetkezeti tanyára, a porzó szekéren, merthogy már porzott a föld, sürgetett az idő is, meg a munka is. — Ez-é? — forgatta meg kezében a kapát Nagy, aztán biztonság kedvéért megnézte még egyszer a nyelét, de magát a kapát is, amely mit sem sejtve, engedelmesen forgolódott a kezében. — Az hát... Megismerem... Szerdán tartotta meg küldöttválasztó gyűlését az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Az ülésen Gulyás Sándomé, a bizottság titkára számolt be a szakszervezet egészségügyi, kulturális, politikai, érdekvédelmi munkájáról, etikai 'kérdésekről. A résztvevők elhatározták, hogy a jövőben szélesebb alapokra helyezik az etikai munkát, bevonják a kórházak, egészségügyi intézmények osztályvezetőit is tevékenységükbe. Szó volt arról is, hogy a jövő év tavaszán nagyszabású találkozót rendeznek megyénkben az orvosok, gyógyszerészek, SZTK-dolgozók és gyári, üzemi munkások részvételével. Az ülésen hét küldöttet választottak a februárban sorra kerülő központi vezetőségi újraválasztásra, az SZMT küldöttértekezletére pedig nyolc küldöttet delegáltak. • A szakszervezet segítségével és támogatásával mintegy 900 békési pedagógus üdült a nyáron az ország legszebb tájain és külföldön: az NDK-ban, Szovjetunióban, Csehszlovákiában. Jövőre még többen köthetik össze a kellemest a hasznossal, ugyanis a pedagógusok szakszervezete — az IBUSZ közreműködésével —, különvonat indítását tervezi a Szovjetunióba és harminc képzőművész, pedagógus Lengyelországba, Wroclawba látogathat. Ugyanakkor Gyulán turistaállomást létesítenek az idegen nyelvszakos tanárok, tanítók részére, ahová meghívnak hazánkban tanuló külföldi diákokat is. • Az egészségügyi dolgozók akadémiája sikeresen működik Békéscsabán és Orosházán. Orosházán már harmadik éve folyik az ápolónők, asszisztensek, gyógyszeíésztechnikusok és más egészségügyi dolgozók szakmai és politika\ képzése. Az idén a szarvasi járásban is elkezdődtek az akadémia előadásai. A résztvevők irodalmi, zenei, etikai, szakmai és politikai előadásokon gyarapítják tudásukat. Az előadásokat a járás orvosai, gyógyszerészei tartják. • Régi kívánságunk teljesült a szarvasi pedagógusoknak december elsején, akkor nyílt meg ugyanis a pedagógus-klub. A megnyitóünnepségen a Pedagógusok Szakszervezetének titkára mondott beszédet. • Véget ért az a vitasorozat megyénkben, amelynek keretében a gimnáziumi és általános iskolai tantestületek kifejtették véleményüket és elmondották javaslataikat az új középiskolai tantervtervezetről. A vitákra meghívták az iskolákat patronáló üzemek képviselőit. A vitákon elhangzott észrevételeket, javaslatokat összesítik és elküldik a Művelődésügyi Minisztériumnak. Figyelembe veszik az iskolák KISZ-szervezeteinek véleményét is. Ülést tartott a KISZ megyei vb Szombaton délelőtt ülést tartott a KISZ megyei vérgrehajtó bizottsága. A megyei úttörő-titkár jelentése nyomán megvitatta az úttörőmozgalom helyzetét és határozatokat hozott az úttörőcsapa-A KAPA tok munkájának javítására. Az ülésen napirendi pontként szerepelt középiskolás KlSZ-szervezeteink élete, és a fiatal értelmiségiek helyzete is. Az enyém, ősz óta keresem és nem találom... — lépett most már közelebb Keceli Balázs és támasztotta is a falnak a kapát, hogy elvegye azt, amelyiket a magáénak tart. — Nohát, pedig komám, ez nem a te kapád... Ez az enyém... Itt van ni, ez a görcs... Én far ragtam bele a nyelet, hát csak ismerem — rázta a fejét Nagy János mély meggyőződéssel... — Hó te az anyád, hova rohannál! — rikkantott a lovakra, amelyek nagyon indultak volna már bele a szép tavaszi világba. — Ugyan már, ne mondjad, komám... Az ember megismeri talán csak a saját szerszámát... Tíz éve is megvan, hogy a hevesi vásárban vettem, így, nyelestől ... Hát add csak ide szépen — bizonygatta Keceli... • Nagy újból megnézte a kapát, elölről, oldalról, alulról, ahonnan csak szemre lehet venni egy kapát, amelynek feje úgy hajlik vissza a nyélhez, mintha hozzá akarna simulni, akárcsak valami szerelmes lány. Nincs igaza ennek a Balázsnak. Ez pedig az ő kapája, megismerné száz közül is. Nem azért, mert jobb, vagy rosszabb, mint a másik, amit Keceli tart a kezében, olyan ez is éppen, mint az ... Kapa... kapa... mondhatná bárki, és mondhatná ő is, ha Keceli nem bizonygatná, hogy éppen az lenne az övé, amit a kezében tart. Amikor hogy nagyon is tudja, saját tulajdona, saját maga faragta nyéllel, s itt vette, ő is tán, tíz éve, még Miskánál, a szövetkezeti boltosnál... — Tévedsz, te Bálázs ... Mondom, hogy az én kapám ez... Aki sokat dolgozott egy szerszámmal, megismeri tán ... Nem? — fogta most már akaratlanul is keményebben a kapa nyelét Nagy János és rettenetes határozottan nézett Kecelire. — Nem tévedek, ha mondom... Megismerném én a magam szerszámát ezer... de még tízezer közül is... Ez az én kapám, ha mondom, add hát ide, kár is sokat beszélni róla ... Ha most Nagy Jánosban felötlött volna a józanabbik ész, az öregebbik szövetkezeti paraszt esze, azt mondta volna: — Itt van komám, vidd a fenébe a kapádat... Ha a tiéd, ha nem ... Pont egy kapa hiányzik a boldogságodhoz, akkor, amikor ötezer holdért, meg ötszáz hízóért beszélhetnél, akkor vigyed.. Ügy sem sokat forgatjuk mi ezt a kapát, az már csak jobbára az asszonyok dolga... Ha ezt mondta volna most, akkor Keceli vagy elveszi a kapát, vagy szégyenkezve elneveti magát, megrántja a vállát, ahogy szokta, kicsit hányaveti módon és biztosan így felelt volna: — Igazad van, komám, fenébe azzal a kapával, “akárkié, enyém-e vagy a tiéd ... De Nagy János megmérgesedett, nem is a kapa végett, inkább csak azért, hogy bejött ide a szövetkezetbe ez az ember, megtették csapatvezetőnek, rögtön, mert tíz holdja volt... S most el akarja venni még az ő kapáját is, aki pedig tizedik éve gürcöl itt, hogy jobban menjen a szövetkezet dolga, akinek ezen az egy kapán kívül jóformán semmije sem volt. Hát lehet ezt? Hát szabad ezt? Semmiképpen sem. Márcsak az igazság miatt sem. — Márpediglen ez a kapa nem a tied... Nem adom — szűkült össze Nagy János szeme, s mikor kimondta, már meg is bánta, mert minek kellett még ezt is mondani, hogy: — Te frissenjött! Keceli egy pillanatig szinte értetlenül nézte Nagyot Első hallásra nem tudta, hogy miért háborodjon fel jobban, s hogy egyáltalán felháborodjon-e: a kapáért, vagy a „frissen jöi tért”. Aztán, hogy rendberakódtak a
