Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-09 / 288. szám

Nemzetközi szemle | Kongresszusi útmutatást a mezőgazdaságnak | Család-otthon | Vasárnaptól vasárnapig Őszinte részletességgel Csaknem mindennapi eset, hogy a kirakat előtt álló gyermekek cipő-, ruha-, kabát- és még sok minden más vásárlására kérlelik az édesanyjukat. Az anyák válasza ,különböző: vagy kurta elutasító, ami duzzogást vált ki vagy pedig őszinte magyarázó, mint amilyet a napokban hallottam. Körülbelül így hangzott: s,Kisfiam igaz, hogy megígértünk neked egy új bun­dát, de lásd be: apukád két hétig táppénzes volt, nekem is ki kel­lett maradnom a munkából kishú­­god betegsége miatt. Ráadásul amellett, hogy kevesebb pénzt ke­restünk, sokba került az új kony­habútor is.” Néhány hét múlva megyénk 203 termelőszövetkezetének elnöke áll a közgyűlés elé, s 82 664 család előtt ad számot az ez évi gazdál­kodásról, a tervezett és az elért jövedelemről. Közülük jó néhány azt mondhatja él: amit betervez­tünk, azt ki is osztjuk a munka­egységekre. Jó néhány elnök vi­szont jövedelemesökkenésről lesz kénytelen számot adni. Ha őszin­tén és részletesen magyarázza meg a beszámoló a jövedelemkiesés okait, akkor — ha nem is öröm­mel — megnyugodva veszik tu­domásul a szövetkezeti gazdák. Megnyugvással, de nem belenyug. vassal. Mert igaz, hogy már má­sodik évben vámolta meg a ter­mést a szárazság. Igaz az is, hogy megyénk jó néhány termelőszö­vetkezetében az adottságok sem a legjobbak még a gazdálkodás­hoz: sok még a javításra váró szikes, a csatornázásra váró víz­állásos és gyenge táperőben lévő föld*, kevés az állatférőhély és a gépi felszerelés. S ezeken kívül is sok minden hiányzik még néhány termelőszövetkezetben a jövedel­mező gazdálkodáshoz, különösen azokban, amelyek alig két évvél ezelőtt alakultak. A zárszámadó közgyűlésig van még idő mindezt pontosan szám­ba venni, felsorakoztatni. De a jövedelemkiesést csupán a száraz­sággal és a tárgyi okoklcal ma­gyarázni helytelen, a szövetkezeti gazdák félrevezetése volna. A zár­­számadó közgyűlésnek ugyanis nemcsak az a feladata, hogy tu­dassa a tagsággal: ennyi volt a termés, ennyi a bevétel és a ki­adás, ennyi maradt, s ebből ennyit meg ennyit tudunk osztani mun­kaegységenként, hanem az is, hogy a gazdálkodás minden mozzana­táról: a munkaszervezésből, a munkához való hozzáállásból, a vezetésből és irányításból is le­vonja a tanulságokat a jövő évre vonatkozóan. Csakis az őszinte, minden okot feltáró beszámoló oszlatja él azt az eléggé elterjedt szokást, hogy a tagság a Vezetőséget, a vezetőség pedig a tagságot okolja a jövede­lemkiesés jó részéért. Egyes kivé­teles esetektől eltérően a vezető­ség és a tagság együttesen oka an­nak, ha nem aknázták ki a lehető legjobban a lehetőségeket. A tava­szi jégkár és a nyári szárazság alaposan csökkentette jó néhány növény termésátlagát, mégis csak abban a szövetkezetben mutatko­zik jövedelemcsökkenés, ahol nem gondoskodtak a kiesett jövedelem pótlásáról. Erre ugyanis volt le­hetőség csaknem minden szövet­kezetben. Sok helyen éltek is a lehetőséggel, s a kedvezőtlen idő­járás ellenére most 20, tavaly még gyengén működő szövetkezet zár­kózott fel a közepesen gazdálko­dók közé. Az eredményes gazdálkodás­nak sok összetevője van. Fontos kellék a gazdasági épület, az erő­gép is. Megyénk szövetkezetei az idén 222 millió forintot fordítot­tak erre a célra. A több tízezer férőhelyes állatszállás mellett 208- al növelték az erőgépeik számát. Mint az eddigi zárszámadó közgyűléseken, az idén is bizonyá­ra kiderül néhány szövetkezetben, hogy új elnököt kell választani, mert a mostani nem tudott fel­adatának magaslatára kerülni, hozzáértés hiányában. Senki sem ellenzi, hogy az arra nem alkalmas vezetők helyébe újat válasszanak, sőt segítik is ebben a gazdákat a szövetkezete­ket irányító szervek. Azonban nem szabad megfeledkezni az eredményes gazdálkodásnak leg­főbb sarkalatos pontjáról; a tag­ság együttes szorgalmáról sem. Az idén elterjedt premizálási rend­szer hű tükörképül szolgál errol. Száz és 6záz példa bizonyítja, hogy az azonos minőségű földeken milyen váltakozó terméseredmé­nyeket értek el a növénytermesz­tők, s milyen váltakozó súlygyara­podást az állatgondozók. Nem rit­ka eset, a holdankénti 20 mázsás kukorica, az 50 mázsás cukorrépa és a 8—10 kilós súlygyarapodási különbség sem. A jó vezetés két­ségkívül kedvezően hat a munka­kedvre, a munka intenzitására, de állhat egy szövetkezet élén akár egy professzor-tudású elnök is, ha a tagokban nincs szorgalom, ha nem igyekeznek együttes erővel imndent a maga idejében, ahogy mondani szokás: a neve napján el­végezni. Az anyagi érdekeltség rend­kívül nagy hatással van a szö­vetkezeti gazdák szorgalmára. Ez tapasztalható volt az idén ott, ahol megfelelő premizálási rendszert dolgoztak ki. Az ilyen szövetkeze­tekben minden nógatás nélkül, a hajnali és a késő esti órákban is dolgoztak az emberek, ha arra szükség volt. Ennek köszönhető jó részben, hogy a nagy szárazság ellenére a tervezettnél alig vala­mivel kevesebb lesz az egy tagra jutó jövedelem a szövetkezetek zömében. ^ A zárszámadás előkészítése nagy feladatot ró a termelőszövetkeze­tek könyvelőire, leltározó bizott­ságaira. Az ó lelkiismeretes mun­kájuktól is függ, hogy a zárszám­adó közgyűlésen milyen pontosan és őszintén tárhatja a tagság elé a vezetőség az eZ évi gazdálkodást, hogy milyen tanulságokkal láthat­nak hozzá a jövő évi gazdálkodás­hoz. Kukk Imre Ünnepség a Vörös Újság megjelenésének 44. évfordulója alkalmából Klaukó Mátyási Felelősségteljes munka a párt propaganda első vonalában har­colni azért a célért, melyért a migyar munkásmozgalom számta­lan katonája az életét áldozta.-Sajtónapi ünnepség Békéscsabán — Szombaton este mintegy nyolc­van vendég részvételével tartot­ták meg a Magyar Sajtó Napja ünnepségét a Békés megyei Nép­újság, s a megyei pártlap előállí­tásában, valamint a tömegekhez való juttatásban résztvevő dolgo­zók. A megyei tanács kultúrter­mében rendezett ünnepséget Cse­rei Pál, a Népújság főszerkesztő­je nyitotta meg, majd Klaukó Má­tyás elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára mondott ünnepi beszédet. Klaukó elvtárs a Magyar Sajtó Napja alkalmából a megyei párt­­bizottság nevében köszöntötte a megyei pártlap munkatársait, a kiadóhivatal, a nyomda, á posta dolgozóit, mindazokat, akik részt­­vesznek a sajtó előállításában és a tömegekhez való eljuttatásá­ban. Méltatta a 44 esztendővel ezelőtt megjelent első pártlapot a Vörös Üjságot, annak jelentőségét. A Vörös Üjság első megjelenése évfordulójának emlékére tartjuk minden évben a Magyar Sajtó Napját. A Vörös Űjság a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának programját tűzte zászlajára * igazolta, hogy milyen erős fegy­vere a munkásosztálynak, a dol­gozó népnek a sajtó. A Vörös Űj­ság szerkesztésének olyan eszmei irányítói voltak, mint Kun Béla, Szamuelly Tibor. A Vörös Űjság nyomdokain haladt az 1912-ben megjelenő Szabad Nép, a Kom­munisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának lapja, mely a fasizmus időszakában a szó és a tett egységével buzdítot­ta, szervezte a magyar nép harcát a fasizmus ellen. Jogce büszkeség tölt el bennünket és a sajtónál dolgozó munkatársakat, hogy a Szabad Nép olyan kiváló harcoso­kat adott az országnak, a mun­kásmozgalomnak, mint Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc, akik életü­ket áldozták népünk függetlensé­géért. Nekünk jutott az a feladat, melyet annak idején a Vörös Űj­ság tűzött ki a párt programjának közlésével: teljesen felépíteni a szocializmust. nap, mint nap 10 és 100 ezrekhez, milliókhoz jut el a párt politiká­ja, s amely újabb és újabb ered­mények elérésére szervezi dolgozó népünket. Milyen eredményekről van szó? Leraktuk a szocializmus alapjait, befejeztük a mezőgazda­ság szocialista átszervezését, nö­veltük a munka termelékenysé­gét, mind az ipar, mind a mező­­gazdaság területén, javítottuk a dolgozó nép életkörülményeit. Megyénk eredményeit hasonló­képp lehetne elemezni, melyet november 2-án a megyei pártérte­kezlet megtett, s amelynek eléré­sében szintén nagy szerepe van a megyei pártlap munkájának. Ezután Klaukó elvtárs VIII. pártkongresszus jelentőségéről be­szélt. Majd így folytatta: — Nagyszerű hivatás ma a sajtó munkatársainak lenni. Mindig nagy jelentőségű dolog volt ez, mégis nem túlzás, ha azt mond­juk, ma különös jelentőségű ez a hivatás. Mi adja ezt? Az, hogy a párt politikai vonalvezetése hat esztendeje töretlen. Ilyen politikai vonalvezetés mellett az emberek tíz és tízezreivel napról napra be­szélgetni megtisztelő feladat. De nagyszerű azért is az újságírói hi_ vatás, mert olyan történelmi kor­szak befejezésén dolgozunk, mint a szocialista társadalom teljes fel­építése. Felelősségteljes munka a pártpropaganda első vonalában harcolni azért a célért, melyért pártunk, a magyar munkásmozga­lom nem egy, hanem számtalan katonája az életét áldozta. A me­gyei pártbizottság nevében azt ki. vánjuk a sajtó valamennyi dolgo­zójának, hogy váltsák- valóra a kongresszus nagyszerű idézetét: aegítsék megyénk dolgozó népét szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Az ünnepi beszéd után a lap munkatársai s a Jókai Színház művészei rövid műsort adtak. i Ahonnan a foglyokat és a fácánokat Franciaországba indítják A mi pártlapunknál dolgozó munkatársak becsülettel teljesítik ezt a feladatot. Bizonyítják ezt az országos és a megyei eredmények. Az országos eredményektől, me­lyeket a VIII. pártkongresszus összegezett, nem választható el a sajtó munkája, amelynek révén (KÉPES RIPORT A 3. OLDAION) Fotó: Kocziszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom