Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-31 / 305. szám
8 Hétfő Petőfi Sándor születésnapjára Dermesztő, hideg téli éjszaka volt 140 évvel ezelőtt, de mégis virágfakadát a nemzet és a világ szabadság szénéin. Megszületett a nagy költő, a világirodalom üstököse, akinek hire nemzőkén bejárta a lázban égő világot. A szülők, akik gyermekük világra hozáséval naggyá tették önmagukat Is, súlyos nélkülözésben éltek, nem álmodtak _ talán reményekről sem~. Az int—a. iskolaI évben, karácsony slőtt egy tfjú sietett haza Mező Serényből kisköröst otthonába: Martinyi Károly, a mezőberényi híres gimnázium a éves tanulója, az Alumneum Collegium lakója, akis az a megtisztelőt ért, hogy Petőfi Sándor keresztapja lett. A gimnázium régi inttáráből — melyet 1834-ben az intézettel együtt Szarvasra helyeztek — a syntaxisták névsorában 14. sorszám alatt, 1*21 jár ttu* 16-én keltezve található meg e Martinyira vonatkozó hltelet adok a i,Catalogus Juventutls”-ban; íM. Martinyi Carolus Kis Körös, Pesttea A. c. VT, Mi, Kőrös-menti emberek büszkék lehetünk arra, hogy Petőfi oly sokszor itt járt közöttünk, akinek életét úgyszólván bölcsőjétől csaknem sírjáig tudjuk végigkísérni Békés megyei vonatkozásban. Éppen szert most csak kegyeletként ragadjunk ki néhány olyan mozzanatot életéből, atnelyek tömören is újdonságként hathatnak. fi Békés megyei vonatkozások tsősorban Mezőberény, Szarvas, Gyula, Körösladdny, Gyoma nevéhez kapcsolódnak közvetlenül; Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, István, Petőfi Istvánná élete pedig Csákópuszta vidékére is kiterjed. Nem hagyható el az sem — sőt időben az elsők között kell smlUsfáxnk hogy a költő hitvesének már fiatal lány korában la mezőberény! összeköttetései voltak, huzamos ideig a község lakója U volt. Szendrey Júlia, a mezőberényi gimnázium mel- Ivtt fenntartott Leánynevelő Intézetben tanult gyermekkorában, 183«—» között, amikor Petőfi még hírét sem hallotta jövendőbeli hitvesének a soproni nyomorúságot Halász-kaszárnya ma már lebontott falai között. Az alig 16 évet leánykát apja révén a keszthelyi Pestetlchok Békés megyei kapcsolatai hozták err* a vidékre. Festettek Vincén* Wenckhelm Franciska —> a Georgikon megalapítójának közeli rokona - akkor Mezőberényben lakott, én Károlyi György főispánnal együtt Csorváson örökölt jelentős földbirtokot. Szendrey Kondoros környéki Károlyi birtokokon való kasznársága pedig jó összekötő kapcsot jelentett a Mezőberényben tartózkodó Festetichné és Szendrey Ignác között. Szendrey Júlia mező herényi szállása Benka Adám gimnáziumi igazgató második feleségénél *Thomdzy Erzsébetnél is annak lányánál: Kutzyán Györgyné, született Major Zsófiánál volt. A családok közön barátságát 10 pecsétes végrendelet igazolja. Festetichné fonókája, ahol Júlia nevelkedett, már haladó Jellegű intézmény volt a maga kordban, amely átmenetet képezett nevelési ét világnézeti szempontból az ortodox vallásos világnézet is a gyakorlati ismeretek szükségességét meglátó felfogás között. Petőfi Sándort, *rr* ° vidékre Orlai Petries Soma mezőberényi rokona és barátja hozta, aki a legújabb hitele» adatok alapján Petőfinek nem másodunokatestvére, hanem a költővel csaknem teljesen egyidős nagy bácsiké ja volt. Ostffyasszanyfán találkoztak először SalkoviU Péter nagybátjuk házában. A herényi kapcsolat akkor válik világossá, ha azt is tudjuk, hogy Salkovits Péter összes testvérével (Mihállyal, Karolinnal, Zsuzsannával, Johannával, Dániellel, Erzsébettel, Károllyal) együtt mezőberényi születésű volt. Kevés kivétellel döntő szerepük volt Petőfi életének sorsdöntő alakulásában, ezért szerepük országos jelentőségű. Péter és Mihály — akik a mezőberényi gimnázium tanulói is voltak Martinyi Károllyal együtt, szomorú, de való: Petőfi szüleinek elnyomoritói lettek. Mindezt nem lehet csodálni, ha fontolóra vesézük, hogy Salkovits Pál húsvágó mostahaatyjával folytatott peréről is csak azért mondott le 1842 június 28-án az Űri Törvényszék előtt, mert „úgy sem tudván azon mit keresnir Egyedül Salkovits Karolina == Orlai édesany ja — volt, aki szeretettel fogadta tnindig fia barátját Mezőberényben. Jó és rossz rokoni kapcsolatok szeretete és gyűlölete révén, hosszú és tartós pápai diákbarátság után került és sodródott Petőfi Mezőberénybe három alkalommal is, mely kapcsolatokat a régi aszódi és pozsonyi diáktársak barátsága tovább élesqfett. Az 1842-ben a mai tanácsháza helyén lévő csizmadiaműhelyről megszületett a nóta 2 változata, melyek közül az egyik Arany János 1850-ben megírt Írószobám című költeményének dal lama. E csizmadiaműhely melletti szobácskábán talált jó otthonra a költő, akinek ekkor itteni másik legne vezetesebb emléke a Polgári kör.beni többszöri fellépése volt. Petőfi fellépése pénzt is hozott a város kasszájába: „A szinelőadás jövedelméből a német végen elsőül lerakták a városi kultúra hírnökét: a pallót... A pallószerzés feje pedig Petőfi Sándor volt, barátjával, Orlai Petries Somával Eléggé közismert látogatása volt Petőfinek az ókerti szőlőskert nevezetes borospincéjében. A „palló-szerzés" érdemes szereplője bemutatta a borkóstolásban kifejtett jeles cselekedetét is. A színhely maradványa mindössze egy rendkívül érdekes pincerészlet, egykori diófával. A présház, ahol a bor hangulatának hatását kipihenték, sík terület már, s az ősi nádfedeles épület romjai felett évek óta az egyik termelőszövetkezet dolgozói szántanak, vetnek, aratnak. A joviális Pintérnek is csak a híre maradt meg, aki az orosházi Kiskéri Mihály mérnök-hallgató társával együtt vidám szüreti hangulatra készítette elő az érkező vendégeket, a csodálatos gyümölcsös ritka bőségtí birodalmában. — Hasonló kedves reminiscenciát sugároznak m Petrics-kerti látogatások is. A kunyhónak — amelyben a költő sokszor megfordult — csak a képe maradt meg néhány berendezési tárgygyal az utókor szemléletére. Már a költő első mezőberényi tartózkodása idején megkezdődtek a kirándulások a távolabbi helyekre. Ezek között jól ismeretesek a gyulai utak, melyek először csak Gyula nevezetességeinek megtekintésére korlátozódtak, később, 49 júliusában, baráti látogatások, tisztelgések voltak Szakáll Lajos és Sárossy Gyula költők otthonában, s akkor már a szájhagyomány szerint Petőfi beleszólt a súlyos veszélyben lévő haza sorsának intézésébe is. Bonyhay kék brokát béléses, bőrös, féder es, fekete kocsijával utazott ide a költő — nem ekhós parasztszekérrel —, azzal a kocsival, amelylyel 1849. július 18-án utolsó útjára indult. Közben 1847-ben *« átutazott ezen a vidéken fakó szekerén: Okány— Vésztő—Körösladdny—Mezőtúron át vezetett az útja, zuhogó esőben, érintve a fáspusztai tölgyrengeteget, a Sándor-hidat, Rózsa Sándor 500 éves fáját, Petőfi kedvelt Büngösdi Bandijának hazáját. Átutazott az egykori lápvilágon, ahol a szájhagyomány szerint 1843-ban már találkozott Rózsa Sándorék társaságával. A betyárvilág Körösön túli erdős, lápos környezete Petőfi képzeletében erős nyomot hagyott. Nem bujdosó Petőfiről beszél itt a nép, hanem arról a maradhatatlan természetű költőről, akinek számára az ilyen élmények életelemmé váltak. A Mezőberény—V észtő*-Körösladány háromszögében szereplő betyártevékenységek Petőfi költészetében (1844) még megvitatásra várnak éppen úgy, mint a 49 július 17-i mezőberényi kocsirúd-törés, melyet Pekárék erősen felülről szemlélve, a „fátum” jegyében írtak meg, de későbbi adatai is annyira ellentmondóak, hogy megoldását egyáltalában nem lehet szerencsésnek mondani. Mindezek mellett rengeteg új adat, esemény szerepel még Petőfi petének színes és gazdag alátámasztására, a békési valótlan mellkép krónikájától Mezőberényben való képviselői fellépéséig, igen kiterjedt a szarvasi anyag is, mely elsősorban Petőfi Zoltán, István és nejének életére dérit fényt. Az utóbbi időben sok ú) okmány, relikvia került felszínre e vidékről. Ezeknek feldolgozása jelentősen gazdagítja majd és új színnel fogja gyarapítani a költő a magyarság és az egész emoenség sorsára is példamutatóan gazdag életét. Petőfi, akinek kiterjedt rokonsága élt ezen a vidéken, néhány kellemetlen eseményektől eltekintve sok jó és szép emlékkel gyarapodott környezetünkben, hiszen tartósabb utolsó otthonát is körünkben választotta meg. Helytelen az a szemlélet, hogy a nagy költő meghalni távozott 1849. július- 18-án, Petricséktől a csatatérre. Az egyetlen járható utat választotta: szembeszállni minden veszéllyel, harcolni és küzdeni szívmegszakadásig a népek akaratát, nemzetek szabadságát eltipró, betolakodó cári erőkkel szemben... Petőfi nemes életének példáját állította magának eszményképül az ifjúság, amikor a Kettős-Körös partjára rr* a régi’ rév helyére — építette fel emlékművét, ahol a költő örökre elhagyta „ábrándjainak hazáját, a forrón szeretett Alföldet". Ennek az átkelésnek a szimbóluma ezért országos jelentőségű. Az Ifjúság nemcsak születésének, életművének akart tisztelegni, hanem dicsőséges halálának is. Reméljük, hogy néhány év múlva több kötetes munkával is áldozhatunk a Kettős-Körös mentén élő Petőfi emlékezetének, s majd születésének 150. évfordulójára egy Körös-menti Petőfi emlékmúzeum is hirdetheti — esetleg éppen Festetichné fonókájának helyén — hazánk és a nemzetközi szabadságmozgalom nagy fiának dicsőségét. ■ IRÁNYI ISTVÁN TIT Irodalmi Szakosztály tagja 49 nap A film annak a négy szovjet fiatalembernek a történetét meséli el, akik 49 napon át sodródtak a» óceánon élelem és víz nélkül. Ex a tragikus, de ugyanakkor hősié* történet megrázó dokumentum is egyben: dokumentálja a film, a történet hőseinek nagyszerű vizsgáját emberségből, összefogásból. A fűm alkotói bátran hasxnálták fel az anyagot, mely a film alapjául szolgál, de éltek a művészi képzelőerővel, és túlnő a valóságon. A film bővelkedik szebbnél-szebb jelenetekben. Tombolnak az elemek, már-már úgy tűnik, hogy a kis hajó nem állhat ellen a hullámok vad ostromának. Utolsó menekülési lehetőség a mentőöv. De csak hármat találnak. Akinek nem jut, arra a halál vár. Ekkor az őrmester parancsot ad, hogy fűtsenek be a mentőövekkel. Az arcok felderülnek, mintha komoly veszélytől menekültek volna, amely félelmetesebb a haléinál is... Akik jól ismerték az igazi történet hőseit,- a film vetítése után úgy nyilatkoztak, hogy a hősök jellemét a fiatal filmművészek nagyon hűen tolmácsolták. (Bemutatja m békési Bástya mozi december 31-től január 1-lg.) Vidám szilveszteri kabaré a Jókai Színházban A Békés megyei Jókai Színházban december 31-én, sziveszter este nagyszabású, vidám kabaréműsort rendeznek. Az első előadásra délután 6 órakor, a másodikra 11 órakor kerül sor. A szilveszteri műsort ezenkívül még 1963. január 1-én, 5-én és 6-án este 7 órakor is bemutatják. A kabaréműsorban fellép a színház, valamennyi művésze, konferál Körösztös István. A zenekart Németh László vezényli, zongoránál: dr. Gippert LászJóné. Koreográfus: Borass István. A nagyszabású kabarét Beleznay István rendezte. DECEMBER 31. Békési Bástya: 49 nap. Békéscsabai Brigád: Az édes élet. Békéscsabai Szabadság: Ördögcsapda. Békéscsabai Terv: Az Ingurl partján. Gyulai Erkel: Bolondos balászfalu. Gyulai Petőfi: Fagyosszentek. Gyomai Szabadság: A két ,,N'* úr. Mezőkovácsházi Vörös Október: Fagyosszentek. Orosházi Béke: Malachlás csodája. Orosházi Partizán: Csak ketten látszhatják. A Jelmezkölcsönző Vállalat békéscsabai fiókja (Kazinczy u. 2«. Telefon: 14—41) az új esztendőben is készséggel áll a lakosság rendelkezésére. Nagy választék menyasszonyi és estélyi ruhákban, szmoking és fekete ruhákban, valamint színházi és táncruhákban. Minden kedves megrendelőnknek Boldog új esztendőt kíván B JEIMZKÖLCSÖUZÖ VflLüiUÍ Tse
