Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

00t. december SL 7 RétfS Külpolitikai jelentéseink h A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának emlékirata Három határon keresztül, három repülő vitte az életmentő gyógyszert Lengyelországba A Pravda az indiai kommunisták ••I 1 •• r r rr\ üldözéséről Moszkva (TASZSZ) Olga Csecsotkina, a Pravda szemleírója, a lap vasárnapi szá­mában Veszélyes út címmel fog­lalkozik az indiai kommunistael­lenes hadjárattal. A cikk megállapítja: „Az utóbbi időben Indiában olyan események játszódtak le, amelyek a demok­ratikus közvélemény súlyos aggo­dalmát váltják ki. A belső reakció és a nemzetközi imperializmus az indiai nép demokratikus vívmá­nyaira támad. A népellenes erők­nek az a céljuk, hogy meggyen­gítsék az ország demokratikus erő. it, megváltoztassák India békesze­rető semleges politikáját és az or­szágot az agresszív tömbökhöz csa­tolják. E messzemenő tervek első lépésének kell az egyre féktele­nebbé váló antikommunista hisz­tériát is tekinteni. Azután, hogy az országban a Kínai Népköztársasággal való ka­tonai határkonfliktussal kapcsolat, ban életbeléptették a rendkívüli állapotot, hadjáratot kezdtek a kommunista párt ellen.” Poking (TASZSZ) Vasárnap Pekingben közzétet­ték a Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériumának emlékira­tát, amely válaszol az indiai kül­ügyminisztérium 1962. december 19-én keltezett memorandumá­ra. Az emlékirat bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a kínai—in­diai határ nyugati részén elterü­lő vitatott térség Kínához tarto­zik. A kínai kormány — hangoz­tatja az emlékirat — figyelembe vette az indiai félnek azt a ki­jelentését, hogy India nem gör­dít akadályokat a tűzszünetről szóló kínai nyilatkozat megvaló­sítása elé. Meg kell azonban je­gyezni, az a tény, hogy nem aka­dályozzák Kínát az egyoldalú Kanton (Űj Kína) Kuangtung tartomány népi ta­nácsa és a tartományi katonai pa­rancsnokság kitüntette azokat a tűzszünet megvalósításában, semmi esetre sem egyenértékű azzal, hogy India hivatalosan hozzájárul a tűzszünethez. Ép­pen ezért a létrejött tűzszünet ingatag. A Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériuma ismét hangoz­tatja, hogy e kérdés legigazságo­sabb és legésszerűbb megoldása az lenne, ha az 1959-es vonalat fogadnák el a két fél fegyveres csapatait elválasztó alapvető vo­nalként. Az emlékirat befejezésül rámu­tat, a tűzszünettel kapcsolatos közös intézkedések hiánya nem indokolja a két fél hivatalos képviselői találkozójának elodá­zását, hanem ellenkezőleg, az ilyen találkozó halaszthatatlan­ságát bizonyítja. (MTI) milicistákat és polgári személye­ket, akik részt vettek az amerikai­­csangkajsekista kémcsoportok felszámolásában. (MTI) Varsó (MTI) December 28-án este 23 órakor, a katowicei kórház egyik betege olyan súlyos állapotba került, hogy az orvosok életmentő operá­ciót határoztak el. A beteg egyik rokona utolsó mentsvárként felhívta telefonon a nyári nemzetközi kajaktúrán részt vett nyugatnémet csapat egyik tagját Hamburgban. Az il­lető rövidhullámú rádióadó útján azonnali segítséget kért. A hanno­veri amerikai kórház jelentkezett és közölte, hogy katonai gép viszi a gyógyszert Hamburgba. Ott a Lufthansa légitársaság gépe vette át az értékes küldeményt és Nyu­­gat-Berlinbe szállította. Az NDK rendőrsége a gyógyszerért kül­dött, amelyet az NDK légierejének oarancsnoksága katonai géppel azonnal útnak indított Lengyel­­országba. December 29-én délelőtt 10.45 órakor — tehát nem egészen 12 óra alatt — a gyógyszer ren­deltetési helyére érkezett. A jó­­akaratú emberek összefogtak: az élet győzött a halál felett. (MTI) ooOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOO Tiltakozás Japánban a japán-délkoreai tárgyalások ellen December elején több mint három és fél millió japán munkás tiltakozott or­szágszerte a Japán és Dél-Korea között folyó tárgyalások ellen, a szénbá­nyászok elbocsátása és a közszükségleti cikkek árának emelkedése ellen. A felvétel a tokiói nagygyűlésen készült. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Kitüntették a kémesoportok felszámolásában részt vett kínai milicistákat és polgári személyeket A szerző emlékeztet arra, hogy december közepéig mintegy 900 kommunistát tartóztattak le, kö­zöttük több parlamenti képviselőt, az államok törvényhozó gyűlésed­nek tagjait, neves szakszervezeti vezetőket, a parasztszervezetek képviselőit. A Pravda szemleíró­ja megállapítja: „A letartóztatáso­kat és üldözéseket az indiai hon­védelmi törvény alapján hajtják végre. A törvény alkalmazása azo­kat a nem is olyan régi időket ele­veníti fel, amikor az angol gyar­mati hatóságok hasonlóképpen ül­dözték India nemzeti függetlensé­gének aktív harcosait. Akkoriban éppen Nehrut és a Nemzeti Kong­resszus Párt más neves képviselőit vetették börtönbe”. Indiából olyan hírek érkeznek, hogy a kommunista párt elleni megtorló intézkedéseket az új-del. hi amerikai nagykövetség sürgeté­sére akkorra időzítették, amikor Indiába megérkezik Harriman és Dandys. A szerző hangsúlyozza, hogy a reakció nemcsak a kommunista pártot, hanem az indiai nép vala­mennyi demokratikus vívmányát is célba vette. Az imperialista saj­tó rágalomhadjáratot kezdett In­dia miniszterelnöke ellen is — ír­ja. Az Aurore című francia lap egyenesen arra hívja fel az indiai­akat, hogy ,,amint csak lehet, sza­baduljanak meg Nehrutól”. Nehru miniszterelnök a napok­ban óva is intett a nacionalista hisztéria és a gyűlölet fellobbaná­­sától. A világ demokratikus közvéle­ménye, amelyet mély aggodalom­mal tölt el az indiai reakció ösz­­szeesküvése, nem veszti él hitét abban, hogy a józan ész és a bé­ke hívei megfékezik azokat, akik belső egyenetlenség és gyűlölet szításával kárt okoznak nemcsak India népének, hanem a világbéke ügyének is. NEMZETKÖZI SZENE« WWW\AA/WWWVWNAAVS/Vy'A^VWWVWVWW^VWVW^WW>VWWW^ Tovább nőttek a béke erői — Egy év a világpolitikában A z újévi jókívánságok sablon­szövege talán 1963-ban sem hoz sok újat. De ha megnézzük, mi van a szavak mögött, ha kissé elemezzük az elmúlt év legfonto­sabb eseményeit, tárgyilagosan, illúziók nélkül is arra a következ­tetésre jutunk: 1962 végén a szil­veszteri számadás a világ haladó erői számára kedvező. Ebben az esztendőben kétségtelenül tovább nőttek a béke erői és az újévi bé­keüzenetek nem egyszerűen-kíván. Ságokat, óhajtásokat fejeznek ki, hanem az élet tényeire, az óév nagy világpolitikai eseményeinek történelemformáló valóságára ala­pozódnak. Rövid cikkben egy év vala­mennyi fontos eseményét nem le­het elemezni, de ha megvizsgál­juk az eseményeket mozgató ru­gókat, világos képet kaphatunk, melyek voltak az 1962-es eszten­dő legfontosabb nemzetközi kér­dései és megoldásukban enyhítet­ték vagy súlyosbították a világ­­politikai helyzetet. A népeket el­sősorban természetesen a békéért vívott harc fejlődésének fázisai és jelenlegi kilátásai érdeklik. Nagy oolitikai változások kezdetét igen sokszor nem lehet pontos dátum­mal rögzíteni. A harmadik világ­háború elhárításának megvan a reális lehetősége, s hogy idáig ju­tottunk, abban nagy szerepe van az elmúlt év történéseinek is. Eb­ben az időszakban vált nyilván­valóvá, hogy az imperializmus fő. ereie. az Egyesült Államok a nem­zetközi politikában nrínő-^p -z helyzetbe került, területe végér­vényesen és megváltözhatatlanul sebezhetővé vált a Szovjetunió te­rületéről. összefügg ezzel az a tény is, hogy a termonukleáris fegyverek pusztító ereje következ­tében mindenféle világháború az imperialista agresszor számára előnytelen és egyenlő az öngyil­kossággal. A bókéért vívott harc perspek­tívája tehát sokat javult, bár mindaddig, míg az imperialista hatalmak termonukleáris fegyver birtokában vannak, a háború ka­landjának veszélye megmarad. Példa erre a mind annyiunk által ismert kubai eset. De az év végi számadás alkalmával nem árt mégegyszer aláhúzni, hogy. ebből a válságból a béke erői úgy kerül­tek ki győztesen, hogy Kubában megmentették a szocializmust és általánosságban enyhítették a nemzetközi helyzet feszültségét. A mai világhelyzetben pedig a Kubai Köztársaság eredményei­nek megmentése felér egy olyan nagy politikai sikerrel, győzelem­mel, mint amilyent Európában jelentett volna a Magyar Tanács­­köztársaság megmentése az első vi1,£ "háború után. Elsősorban ebből a szempont­ból kell megítélnünk a ku­bai helyzet alakulását. A Szovjet­unió itt rendkívül bonyolult el­lentmondásos helyzetben két fő­cél — Kuba megmentése, s a termonukleáris háború veszélyé­nek elhárítása — eléréséért har­colt. A rakéták Kubába szállítá­sával ugyanis a Szovjetunió meg­akadályozott egy készülő amerikai inváziót. Ebben a nehéz helyzet­ben találta meg a Szovjetunió kivezető utat, amelynek eredmé­nyeképpen Kubában tovább épül a szocializmus, az általános nem­zetközi helyzet pedig határozottan iobb, mint a válság előtt. Maga Kennedy elnök is kény telen beis­merni ... „végeredményben nincs ok arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió, amelyeket sok­­mérföddnyi szárazföld és tenger választ el egymástól, e két gazdag ország, s a két ország rendkívül energikus népe ne élhessen béké­ben egymással”. Itt kapcsolódik az év végi szám­adáshoz a békés egymás mellett élés kérdése. E téren is jelentős eredményeket könyvelhetünk el 1962-ben. Melyek ezek az eredmé­nyek? Nehéz pontokba szedni, de ugyanakkor bizonyítani lehet, hogy a békés egymás mellett élés szükségességét egyre inkább elis­merik a kapitalista hatalmak is. A józanabb nyugati államférfiak is tudják, hogy a szocialista világ­­rendszer ma már a történelmi ese­ményeket meghatározó tényező és a jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs más választás, mint a kü­lönböző rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ez a politi­ka azonban a szocialista tábor ré­széről nem kapituláns politika, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi osztályharc formája két alapvető tartalommal. Az egyik, hogy szocialista tábor békés verseny keretében győzi le a kapitalista rendszert, míg a másik alapvető tartalma a békés egymás mellett élésnek, hogy a különböző rend­szerű országok között kialakulnak az együttműködés változatos for­mái. Lehet ez az együttműködés kulturális, politikai vagy gazdasá­gi vonatkozású, de lehet esetleg katonai is, mint például egy esetle. ges meg nem támadási egyezmény a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között. Nemcsak ter­vek vannak azonban, hanem már konkrét eredmények is: a Szov­jetunió és az Egyesült Államok a közelmúltban egyezményt írt alá a világűr békés célokra történő felhasználásáról. A z év végi számadáskor meg kell még emlékeznünk az ENSZ most zárult ülésszakáról is, amelynek legfőbb eredménye, hogy a napirenden szereplő kérdé­sek zömét a békeszerető erők ér­dekeinek megfelelően sikerült kö­zös nevezőre hozni. Ez az ülés­szak megteremtette az úgynevezett „konstruktív kompromisszum” szellemét és mindez talán lehető­séget nyújt arra, hogy 1963-ban előrehaladást érjünk el olyan akut nemzetközi kérdésekben is, mint például a leszerelés problé­mája, továbbá a berlini helyzet és a kongói fejlemények alakulása. A leszerelés terén nem sok elő­rehaladás történt 1962-ben, de az idevonatkozó tárgvalások légköre — különösen az utóbbi időben — arra enged következtetni, hogy az új esztendőben konkrétabb lépések következnek. A berlini és a kon­gói helyzet jelenlegi formájában sokáig már nem maradhat fenn. Kongóban az ENSZ-től várnak határozott lépéseket, de nyilván­való, hogy ezek a lépések csak akkor lesznek hatásosak, ha azok valóban az igazságot. a kongói nép érdekeit szolgálják. A berlini helyzet alakulására rendkívül nagy jelentőségű Hruscsov leg­utóbbi levele Adenauer kancellár­hoz, amelyben a szovjet kormány­fő azt indítványozta, hogy Berlin­ben ne tartózkodjanak NATO-csa­­patok, az atlanti zászlót váltsa fel az ENSZ lobogója. Az új szovjet diplomáciai lépés iránt máris rendkívül íjagy nemzetközi érdek­lődés nyilvánul meg és ez a kez­deményezés bizonyára erjesztően hat a kérdés végleges megoldá­sára. /\ -szegezve az elmondottakat: ^ a szilveszteri számadás a béke híveire kedvező és a jelek arra mutatnak, hogy az új esz­tendőben még inkább azé javaik­ra tolódnak el az erőviszonyok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom