Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-31 / 305. szám
1W*. december 3L 2 Hétfő Hasznos kezdeményezések B z MSZMP VIII. kongresszusának határozata részleteden foglalkozik a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek kiépítésével, a term előszövetkezetek további erősítésével, és megállapítja: „Termelőszövetkezeti mozgalmunk figyelemre méltó új hajtása * termelőszövetkezetek közös vállalkozása. Ezeknek nemcsak a termelőerők fejlesztésében, a termelés növelésében és a szövetkezeti tagok jövedelmének fokozásában van nagy jelentősége, hanem a szocialista termelési viszonyok fejlesztésében, és a szövetkezeti tagok szocialista tudatának formálásában is.” Arről van sző, hogy a szövetkezetek közös erővel olyan célkitűzéseket valósítanak meg, amelyeket külön-külön nem tudnának létrehozni, mert annyagi erejük ehhez kevés. Általában olyan vállalkozások ezek, amelyek nagyobb beruházást igényelnek, de az üzemeltetés is meghaladja egy-egy szövetkezet teherbírását. Az anyagi erők egyesítésével a tsz-ek olyan beruházásokat tudnak megvalósítani, amelyek biztosítják a magas szintű termelést, így ezzel egyidejűleg a lehetősége is megteremtődik annak, hogy mezőgazdaságunk termelése rövid időn belül felzárkózzon az élen járó országokéhoz és elérje a világszínvonalat. A szövetkezeti közös vállalkozások létesítésének folyamata megindult az országban. Nagyon szép példát láthatunk Tataházán, Jánoshalmán, Mélykúton, Karcagon, Túr'kevén, Dun af öld váron és még több helyen. Ezek ma már működő és igen szép eredményeket felmutató társulások. Ezekben a vállalkozásokban százezer számra nevelik a csibét, hizlalnak ezernél több sertést, szőlőt., gyümölcsöt telepítenek, közös éottőbrigáddal olcsón építkeznék, gépeket jmrp’ih&k és így tovább. M ayánkban is kezd a szövetkezet közös vállalkozása elterjedni, már működik a gyulai baromfikeltető telep, ép'tik a kunágotai sertéshizlaldát. Több községben primőr zöldségtelep, csibenevelő, szarvasmarha-tenyésztő telep, sertéshizlaló és kocafarm kialakítását tervezik. Ezek dicsérendő kezdeményezések. A szövetkezetek többsége ma már igyekszik minél többet és minél olcsóbban termelni. Éppen ezért elsősorban olyan beruházásokat valósítanak még, amelyek aránylag rövid idő alatt megtérülnek. Az így létrehozott telepeket azután korszerűen berendezik. Villannyal, vízvezetékkel és speciális gépekkel könnyítik az ember munkáját. A korszerű állattenyésztést jó minőségű ivóvíz, villany és gépesítés nélkül ma már nem lehet elképzelni. Alapos átgondolással, számolgatással könynyen rájönnek, ha együttesen valósítják meg a hizlalást, a baroiníinevelést, akkor az egy férőhelyre eső beruházási költség, de az üzemeltetés költsége is kevesebb. (Nem 5 majorhoz kell bekötőút és villany, elegendő egy transzformátor, kevesebb magtárosra és éjjeliőrre van szükség.) Az állattenyésztésen kívül más területen is elképzelhető a szövetkezetek társulása. Bács megyében például nagyobb területen — 400—500 holdon — szőlő- és gyümölcstelepítésre és termesztésre társulnak. Gondolom, nálunk is lehetne öntözőtelep építésére, nagyobb területen rizstermesztésre, rét- és legelőjavításra, korai zöldség- és virágkertészetre társulni. Mindezeken túl az élet más te-' rületein is elképzelhető a szövetkezetek összefogása. Több szövetkezetben gondot jelent a kevés tag és a sok föld. A feleségek nem tudnak minden esetben részt venni a közös munkában, mert a községben gyermekeik elhelyezésére nincs elegendő bölcsőde és óvoda. Ilyen esetben igen jó megoldás lenne, ha a szövetkezetek közösen bölcsődét, óvodátt napközit hoznának létre. Ez igen nagy segítséget jelentene a közös munkában részt vevő édesanyáknak. Arra is van már példa az országban, de a megyében is, hogy több szövetkezet közösein sportkört alakított, kultúrházat épített. Tehát igen nagy területe van a szövetkezetek közös összefogásának. Amikor a társulásokról beszélünk, egyúttal szólnunk kell arról is, hogy a szövetkezetek vállalkozásait nem lehet „hűbelebalázs” módjára létrehozni. Nagyon alaposan kell meghatározni a társulás célját, jó, ha már előre kimutatják a vállalkozás gazdaságosságát, és részletesen kidolgozzák a beruházás programját, az üzemeltetés módszerét, és így tovább. Tgen helyes az a törekvés is, amely több szövetkezetnél már tapasztalható: jól működő vállalkozásokat látogatnak meg, és tanulmányozzák ezek munkáját, hogy a szerzett tapasztalatokat hasznosítani tudják adottságaiknak, lehetőségeiknek megfelelően. Molnár Lajos a párt megyei bizottságának munkatársa Korszerűsítettek a kőrösladányi szociális otthont December 89-én adták át műszakilag a körösladányi szociális otthon átalakított épületeit. Az újjáalakított és kibővített szociális ottbon olyanná vált, mint egy jól felszerelt kórház. A jelenlegi 65 gondozott helyett január elsejével már száz személynek nyújt kényelmes, minden tekintetben modern otthont. Az egymillió forint költséggel átalakított épületben van már kényelmes, kétszer fttvenszemélyes ebédlő, hideg-, melegvízzel ellátott fürdőszoba, külön a gondozottaknak, külön az ápolóknak. Van orvosi rendelő is teljes felszereléssel, nyolcágyas betegszoba, a súlyosabbaknak elkülönítő. Van váró- és dohányzóterem. A berendezés és felszerelés csaknem félmillió forintba került. Talajv'zsgáiati és mezőgazdasági szakköre’: a békési termelőszövetkezetekben A békési Munkácsy Mihály já- gazdaságokban tartják összejöverási művelőd isi ház irányításával vételeiket és kísérletezéseiket A mezőgazdasági és talajvizsgálati szakkörök alakulnak a termelőszövetkezetekben. A művelődési ház talajvizsgálati, állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti és öntözési szakkörei dr. Őzike Kálmán gimnáziumi tanár, a Keszthelyi Mezőgazdasági Kutatóintézet volt kutatójának vezetésével a közös Háromszázezer látogató a Magyar Munkásmozgalom történeti kiál.ftásán A Magyar Munkásmozgalom története című kiállítás, amely a SZOT és a szakszervezetek rendezésében egy évvel ezelőtt nyílt meg, vándorkiállításként az ország nagyobb városaiban is bemutatásra került Ez ideig 21 helyen mintegy háromszázezren tekintették meg. (MTI) Jól használják fel a kulturális alapot. országot látnak, színházba járnak A mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet 1962-ben negyvenezer forintot költött a kulturális alapból kirándulásra, tanulmányútra. A termelőszövetkezetből mintegy háromszázan jártak az ország különböző városaiban, kirándulni, várost nézni. Otrai tez-tag Esztergomban, ötvan Pécsett, ötven Szegeden, negyvenen Mezőhegyesen, negyvenen Budapesten és 70—80-an az ország különböző területein ismerkedtek hazánk szépségével. Az említett összegből a termelőszövetkezet ötvenszemólyes bérletet váltott a békéscsabai Jókai Színházba s minden új darabot megnéznek a termelőszövetkezet tagjai. főleg termelőszövetkezeti tagokból és diákokból alakult szakkörök talaj térképet készítenek a község hét termelőszövetkezetének földjeiről. Ezeken feltüntetik azt is, hogy milyen növények termesztését javasolják gazdaságosabbnak a különféle talajokon. A szakkörök tagjai részére tudományos előadásokat, filmvetítéseket és tapasztalatcsere bemutatókat tartanaik majd a termelőszövetkezetekben a korszerű mezőgazdálkodás módjairól. Határozatot hoztak a falusi fiatalok munka versenyéltek szélesítésére A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó fiatalok szocialista munkaversenyei az „Ifjúság a szocializmusért" mozgalom keretében nagyszerű eredményeket hoztak az 1962-es évben. Megyénkben 12 ezer fiatalt.mozgattak meg ezek a versenyek, s az új évben e szám emelkedésére van kilátás. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ Országos Elnöksége, a Termelőszövetkezeti Tanács Titkársága és a földművelésügyi miniszter néhány héttel ezelőtt határozatot hozott a falusi fiatalok versenymozgalmának szélesítésére, bővítésére. A határozat szerint 1963-ban a következő versenyeket rendezik meg a tsz-ekben: növénytermesztő> silókukorica-termelő és sílózó, baromfitenyésztő munkacsapatok, tehenész, sertéstenyésztő, traktoros fiatalok egyéni versenyét. Az állami gazdaságokban ifjúsági növénytermesztő, gépesített sílókukorica-betakarító, baromfitenyésztő munkacsapatok, egyénileg a sílókombájn-vezetők, két műszakban dolgozó traktoros fiatalok versenyezhetnek. A gépállomásokon a fiatal traktorosok egyéni és brigádversenyét, valamint a gabonakombájnosok versenyét hirdetik meg. „Megragadtak" már a paraszti életben a csabai ifjak IVflfánT éve bizony gyéren voltak fiatalok a békéscsabai szövetkezetekben. Azokat valahogy kín-keservesen csak visszatartották, akik szövetkezeti tagok voltak, hiszen csak engedélylyel mehettek el, de a családtagokat sehogyan sem. Mint a gátját szakított folyam, ömlöttek szét a város üzemeibe. S az idén pedig már a hét szövetkezetben ötszázan versengtek a munkában. Három-négy esztendő rövid idő, mégis már újra a szövetkezeti földeket lepték el, mintha valaki varázspálcával suhintotta volna meg őket. Pedig csupán az történt, hogy a szövetkezetekben rpegtalálták azt a „szert”, amely hívta őket, mint fázósan didergő embert a meleg szoba. De nem is „mint”, hanem a meleg, az emberi melegség, mely egyre jobban elűzi-hajtja a puszták hallgatag egyformaságát, belopja a kultúra kincseit. A szövetkezeti központokban ma már van könyvekkel felszerelt olvasószoba, játékszoba, ahol biliárdoznak, sakkoznak, tv-szoba, ahol a képernyő nagy távolságokat átfogó híradásait látjék-hallják. Még az olyan helyen is vett a szövetkezet vezetősége tv-t, mint a Dózsában, ahol a központban nincs villany és a közeli iskolában szerelték fel. Sportpályák is vannak a szövetkezeti központokban, s a Kulich Gyula futballcsapata mérkőzött már a budapesti Pénzügyőrök csapatával itthon is, Pesten is. A iniiiiiiiMiiMuitmiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiuiniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiininmiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiniiiiimii'-r Fogyasszon ön is sütőipari termékeket az 1963-as esztendőben Reggelijéhez vásároljon péksüteményt, friss kiflit, brióst és orosházi banánt. Eredményekben gazdag új eszieni! kíván a kedves fogyasztóinak és a vállalat dolgozóinaik 9 A Békés megyei 4. sz. Sütőipari Vállalat, Orosháza 7000 iumiimiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimimimiiiiiiiiiiiiiiHuiiiiiimmmiiiiiiiiimimuiuiu.i pesti patronásokkal jó barátság alakult ki. Ml mindent szili az emberi akarat. A szövetkezetek vezetői azt is akarják, hogy az ifjak országot is lássanak. És persze nyáron sokkal kellemesebb országot járni és hát a természeti szépségek akkor bontakoznak ki teljes pompájukkal. De a kapát nem lehet csak úgy a sarokba dobni és menjünk, mert a gyom nő, elszívja a kukoricától, a cukorrépától az erőt, az érett gabonát sem lehet csak úgy otthagyni, hogy gyerünk, mert kipereg, kevesebb lesz a kenyér. De hogy mégis nyáron lássanak országot és a gazdaság se szenvedjen hátrányt, a cséplés után az őszi betakarításig van erre egy kis idő. Ekkor lehet valamelyest szusszanni. És háromnapos autóbusz-kirándulásokra viszik az ifjakat. Ezt csinálta az idén a Petőfi, az Előre, a csabaszabadi Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz. A csabaszabadiak a Balatonon voltak három napig. De ezt is úgy csinálják, hogy a három napból egy mindig vasárnap. Hogy még a kevéssé szorgos időt se nagyon károsítsák meg. Iíól(»!fs*ron*évvel ezelőtt bizony ferde szemmel nézte azt az ifjút, egy-egy idősebb tsz-gazda, aki belépett a tehénistállóba, mert, hát, hogy annyira szaladtak be a városba, nemigen hitt abban, hogy egy kiló szalonnát is megeszik a szövetkezet földjén. De ahogyan telnek a hónapok és ,,megragadnak” a paraszti életben a fiatalok, biztatókká enyhülnek a ferde szemek. Ezért versengett már az idén ötszáz ifjú, ezért voltak többen már traktoros-iskolán. És hát törekvésüknek úgyis megvan az egyéni haszna, hogy havonta előleget kapnak. Csörren a forint a zsebben, vehetnek inget, mehetnek moziba és egy pohár bor is jólesik a munka után. M»nd eréseMten „ragadnak” meg a csabai ifjak a paraszti életben, sokan jelentkeztek most már szakmunkásképző-tanfolyamra is. A télen a szövetkezet vezetői azt akarják, hogy újabb huszonöt fiatal sajátítsa el a traktor- és vontatóvezetést, s erre is jelentkeztek már. Mint egy tovatűnő rossz emlék már csak a néhány esztendővel ezelőtti idő. s az idősebb nemzedékkel együtt hónapról hónapra, évről évre mindjobban meghódítják a pusztát, az évszázados hallgatag egyformaság helyébe emberi életet varázsolnak.
