Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

Ölő idő q új esztendőt Az űi év alkalmából valamennyi kommunista és pártonkíviili munkásnak, terme­lőszövetkezeti parasztnak, értelmiséginek, alkalmazottnak, megyénk minden dolgozójának sok sikert és személyes boldogságot'kíván az 1963-as esztendőben A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÉKfiS MEGYEI BIZOTTSÁGA aBaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Számirefés írta: Arany Tóth Lajos, a megyei tanács vb-elnöke Ismét egy esztendő végéhez ér­tünk. Most, amikor az év végén egy pillanatra megállunk, hogy összegezzük az eltelt tizenkét hó­nap tapasztalatait és tanulságait, a jól végzett munka örömével vé­gezhetünk számvetést. Népünk szorgos fáradozása 1962-ben is gazdag gyümölcsöket érlelt. Bár voltak gondjaink, mégis egészében véve sikeresen haladtunk előre és gazdaságilag, de műveltségben is tovább gyarapodott megyénk la­kossága az óesztendőben. A mi társadalmunkban a fejlő­dés alapja, az egész élet alapja a munka. A jólét növelésének esz­köze nálunk a munka termelé­kenységének, gazdaságosságának, minőségének, műszaki színvonalá­nak állandó emelése. Ha így ér­tékeljük az óesztendőt, akkor alapjában elégedettek lehetünk. Megyénk szocialista iparának ter­melése tovább növekedett. Javu­lás van a gazdaságosság terén is. A munkások és műszaki dolgozók odaadó gondos munkájukkal a legtöbb' helyen a tervezettnél na­gyobb értékű javakat hoztak létre. Ám ezek a munkasikerek nem feledtethetik el a még létező hibá­kat. Néhány nagyüzemünk nem tett hiánytalanul eleget kötelessé­gének, néhol a tervezettnél gyen­gébb minőségben és kevesebb mennyiséget termeltek, és beruhá­zási előirányzataink sem valósul­tak meg mindenütt a terv előírá­sainak megfelelően. Nem ünnep­rontás, amikor erről beszélünk, hiszen ezek a hibák, ha nem orvo­solják őket sürgősen, jövő évi ter­veink megvalósulását fékezhetik. Az óesztendő nehéz feladatok elé állította a mezőgazdaságot. Különösen a fiatal termelőszövet­kezetek kerültek nagy erőpróba elé. Igaz, az év jól kezdődött. Több százezer holdon időben került a földbe a kenyémekvaló. Soha nem tapasztalt igyekezettel készí­tette elő megyénk parasztsága a kapások alá a földet. A hosszú szárazság — amely immár másod­ízben pusztított a megyében — azonban károsan éreztette hatását szinte minden területen. Ám sző vetkezeteink döntő többsége az idén is kiállta a próbát. Az alap­vető agrotechnikai feladatok jó elvégzése, a nagyüzem már a kez­deti szakaszban is érvényesülő előnyeinek kihasználása csökken­tette a kárt, s egyben fényes pél­dáját adta a nagyüzemi gazdálko­dás fölényének. Termelőszövetke­zeteink tagsága az idén még job­ban összeforrott, tűnőben vannak a múltból örökül maradt, a pa­rasztságot megosztó régi ellenté­tek, s a közös munkában nap, mint nap formálódik, alakul az egységes szövetkezeti parasztság. A szorgos munka következté­ben — ha mértéktartóan is, to­vább növekedett a lakosság jóléte. Igaz, vannak még gondok: sok száz igénylő vár még jobb lakásra, s különösen városokban még sze­zon idején is nehézséget okoz a zöldség beszerzése. De tudjuk, hogy közös erőfeszítéssel belátha­tó időn belül megszüntetjük az ilyen gondokat is. Nemcsak anyagiakban gazdago­dott a megye lakossága, hartem műveltségben és tudásban is. Kü­lönösen megnőtt az iskolák esti és levelező tagozatain a hallga­tók száma. Parasztságunk növek­vő művelődési igényének egyik bizonyítéka, hogy csaknem nyolc­ezer szövetkezeti paraszt váltott bérletet a Jókai Színház előadá­saira. De egyre többen vesznek televíziót, hallgatnak ismeretter­jesztő előadásokat vagy olvasnak tartalmas gondolatébresztő köny­veket. A munka, a tanulás, a köz­ügyekben való cselekvő részvétel együttesen formálja az emberek gondolkodásmódját. Szemléltetően mutatkozik ez a falvak és váro­sok szépítéséért indult társadalmi összefogásokban, de különös mó­don jelentkezik mindez a szocia­lista brigádmozgalomban. A szo­cialista brigádmozgalomban részt vevő sok-sok ezer ember arra tö­rekszik, hogy szocialista módon dolgozzon, éljen és gondolkodjék. Társadalmunk fejlődése is ilyen irányban halad. Ezen az alapon válik egyre bensőségesebbé, elmélyültebbé, barátibbá pártunk és dolgozó né­pünk viszonya. Az élet igazolta a párt politikájának helyességét, s ezért ma már a pártonkívüli dol­gozók túlnyomó többsége is ma­gáénak tekinti a párt és a kor­mány határozatait és azok végre­hajtását. Továbbra is fokát kell dolgoznunk, hogy terveink valóra váljanak. Az új év újabb feladato­kat tár elénk. Az iparban a jövő esztendőben mintegy 7 százalék­kal kell növelni a termelést, s ennek a növekedésnek az új esz­tendőben is kétharmad részben a termelékenység fokozásából kell származnia. Nem kisebbek azok a tenniva­lók sem, amelyek a mezőgazdaság dolgozóira hárulnak. Az állatállo­mány átteleltetése, a jövő évi ter­més megalapozása, a mélyszántás mielőbbi befejezése sok-sok fára­dozást, gondos munkát igényel. Különösen fontos az, hogy termelő­­szövetkezeteink és állami gazda­ságaink a jövő évben még több árut adjanak az ország lakosságá­nak. Az 1963-as esztendő ötéves ter­vünk harmadik éve. E terv meg­valósulásával tovább boldogul, anyagilag és szellemileg gyarap­szik megyénk, hazánk népe. E terv megvalósításához és a csalá­dok boldogulásához kívánunk mindenkinek erőt, egészséget az új esztendőben. Csökken a padlókefélőgép a motorkerékpár és egyes fehérneműk ára j Az illetékes állami szervek 1963. január 1-től leszállítják néhány tartós fogyasztási cikk és egyes textiláruk árát. A dolgozó nők háztartási mun­káját megkönnyítő tartós fogyasz­tási cikkek közül a centrifugák és az elektromos padlókefélőgépeik ára 30 százalékkal, a varrógépeké 20 százalékkal csökken. Leszállítják, a motorkerékpárok, valamint a lemezjátszók árát is, az előbbiekét 20—25, az utóbbiakét 30 százalékkal. A női nylonharisnyák, valamint a női és a férfi habselyem, kötött alsóneműk 20 százalékkal lesznek olcsóbbak. Az árleszállítás eredményeként a lakosság megtakarítása 1963-ban előreláthatólag meghaladja a 300 millió forintot. (MTI). aaaaaaaaaaaaaaaasi A Minisztertanács vasárnap ülést tartott. Apró Antal, a kor­mány elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség ta­nácsának XVII. rendes ülésszakán, és a KGST végrehajtó bizottsá­gának ül. ülésén vezetésével részt vett kormányküldöttség munká­járól. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöhkelyettcse tájékoztatta a kormányt a vezetésével az afrikai országokban járt kormányde­legáció tevékenységéről. A Minisztertanács a két beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. A kormány megvitatta és elfogadta a földművelésügyi miniszter jelentését az egyetemi és főiskolai végzettségű mezőgazdasági szak­emberek továbbképzéséről és a szakmérnökképzésről. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1963. évi munkatervét. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági szakemberek továbbképzésének tapasztalatai A mezőgazdasági szakemberek továbbképzéséről szóló jelentés megállapítja: az elmúlt 10 év alatt szervezett továbbképzésben összesen 5000 mezőgazdasági szak­ember vett részt, évenként az ösz­­szes mezőgazdasági szakemberek­nek csupán körülbelül 6—7 száza­léka. A kormány a továbbképzés­ben részt vevő mezőgazdasági szakemberek létszámának emelé­se céljából 1961-ben határozatot hozott az agrármérnökök, a ker­tész-mérnökök és a mezőgazdasá­gi gépészmérnökök továbbképzé­séről, valamint a mezőgazdasági szakmérnökképzésről. A tovább­képzés központi szerveként létre­hozta a mezőgazdasági mérnök ovábbképző intézetet, és a to­vábbképzés egész országra terje­dő feladatainak ellátására főisko­lákat és tudományos intézeteket jelölt ki. Ezek most már több mint 2000 mezőgazdasági szakem. bért képeznek tovább évenként, vagyis az összes mezőgazdasági szakembereknek 18—20 százalé­kát. A most folyó tanévben a taná­csok mezőgazdasági szakigazgatá­si szerveinek 600 vezető beosztá­sú dolgozója részére is szerveztek a mezőgazdasági termelés-szerve­zés kérdéseiről továbbképző tan­­folyamot. Az agrár- és kertész-mérnökök, valamint a mezőgazdasági gépész­mérnökök továbbképzésén kívül az erdőmérnökök és állatorvosok továbbképzése is egységes irány­elvek alapján folyik. A terv sze­rint 1963-tól kezdődően levelező tagozaton megkezdődik a szak-ál­­latorvosiképzés is. 1960-ban hét szakon megindult a mezőgazdasági szakmérnökkép­zés. Az első két évben a képzés csak nappali tagozaton történt, most azonban már többségében le­velező tagozaton folyik. Eddig már valamivel több, mint háromszá­zan szereztek mezőgazdasági szak­mérnöki oklevelet. A termelőszövetkezetek sok esetben elzárkóznak a hallgatók tanfolyam-költségeinek megtéríté­se elől, holott ez legalábbis ab­ban az esetben, amikor a Ijallga­­tót a munkahely küldi a tanfo­lyamra, feltétlenül méltányos len­ne. A gyengébb termelőszövetke­zeteiknek 1963-tól lehetőségük van arra, hogy a tanfolyamok költsé­geinek az állami költségvetésből való megtérítését igényeljék. A továbbképzés új módszerei az addigi tapasztalatok szerint az igényeknek megfelelő képzést biztosítanak és elősegítik, hogy a mezőgazdaság különböző területe­in dolgozó szakemberek feladata­ikat mind jobban elláthassák. (MTI) Ä Iflsils&leE’CaiiMes iílése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

Next

/
Oldalképek
Tartalom