Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-28 / 302. szám

1963. december 28. 2 Péntek Az igazságügyminiszter rendelete a társadalmi bírósági ügyekkel kapcsolatos felülvizsgálati eljárásról f Az igazságügy-miniszter most megjelent rendelete szabá­lyozza a társadalmi bírósági ügyekkel kapcsolatos bírósági eljárást. A rendeletről az Igazságügy minisztériumban tájé­koztatták az MTI munkatársát. Elmondották, hogy a társadal­mi bírósági ügyeik tárgyalásánál is előfordulhatnak — főként kezdet­ben — téves határozatok, törvény­­sértések. Ezért biztosította a tör­vény, hogy amikor a társadalmi bíróság valamely ügyben a meg­rovásnál súlyosabb intézkedést ál­lapított meg, továbbá, ha kártérí­tésről vagy a vállalat dolgozói közötti vitás ügyben döntött — és törvénysértés fordult elő — azt orvosolhassák. Ennek egyik módja a társadalmi bíróság határozatá­nak járásbírósági felülvizsgálata. Az ezzel kapcsolatos eljárást szabályozó miniszteri rendelet ér­telmében a társadalmi bíróság határozatának felülvizsgálatára az a járásbíróság (városi, kerületi bí­róság) illetékes, amelynek terüle­tén a társadalmi bíróság műkö­dik. A járásbíróság a társadalmi bíróság eljárása alapján, az érde­keltek és képviselőik meghallga­tása után felülvizsgálja az ügyet, bizonyítást rendelhet el, amit sa­ját hatáskörében foganatosít. Az érdekeltek távolmaradása nem akadályozza a tárgyalás megtartá­sát. A járásbíróság a társadalmi bíróságot új eljárásra nem uta­síthatja. Az ügy érdemében hozott határozata az ítélettel azonos ha­tályú. Kimondja a rendélet azt is, hogy a felülvizsgálatnál viszont­keresetnek, több ügy egyesítésé­nek nincs helye, beszámítási ki­fogás pedig a tárgyaláson elismert vagy jogerős határozatban meg­telt követelés alapján emelhető. Amint a minisztériumban közöl­ték, ez azt a célt szolgálja, hogy olyan kérdést, amelyet a társadal­mi bíróság az üggyel kapcsolat­ban nem tárgyalt, ne lehessen fel­vetni, s ezáltal megkerülni a tár­sadalmi bíróság hatáskörét. A rendelet végül szabályozza a felülvizsgálat során hozott határo­zatok végrehajtását, továbbá a társadalmi bíróság határozatán alapuló követelések behajtását, arra az esetre, ha azokat a mun­kabérből nem lehet levonni. A járásbíróságnak a rendeletben szabályozott eljárása általában illeték, és költségmentes. Az igazságügyminiszter rende­lete 1963. január 1-én lép életbe. Sztráikmozga’mak a nvudati fél lenén Buenos Aires (MTI) A súlyos pénzügyi válság következ­tében az argentin kormány immár má­sodik hónapja adós maradt az állami alkalmazottak fizetésével. 1962. december 28., péntek. Maurice Ravel 25 évvel ezelőtt, 1937. december 28-án halt meg Maurice Ravel francia zeneszerző, az impresszio­nizmus egyik fő képviselője, a csillogó zenei színek mestere. Me­rített a baszk-spanyol népzene ha­gyományaiból is, de egész élet­műve a francia szellemet sugároz­za. Tzigane c. koncert-rapszódiá­ja magyaros-cigánya» Aemekre épült. Bolero és a Spanyol rap­­ssói >a című müvei ma is állandó hangverseny számok. A Pásztor­ára c. vígoperája, Daphnis és Cloé c. balettje mellett megemlítjük még Musszorgszkij: Egy kiállítás képei című művének csillogó hangszerelését. * — 125 évvel ezelőtt, 1837-ben e napon halt meg Borisz Orlovszkij orosz szobrász, a pé'^-vári akadémia szobrászat ta­nára, az ő alkotása a leningrádi Kutuzov és Barlay de Tolly­­saobrak. — 2:10 évvel ezelőtt, 1732 der emberében született Pavel Tre­tyakov orosz művészetbarát, a Moszkvai Állami Múzeum Tre­­tyakov-képtárának alapítója (1856). Hírek Jemenből A Pravda az atomfegyver-kis érietek megszüntetéséről Moszkva (TASZSZ) Alekszej Popov, a Novosztyi szovjet hírügynökség szemleírója a csü törlőid Pravda hasábjain megállapítja: Az emberiség re­ménykedik abban, hogy az új év­vel megszűnnek az atomfegyver­­kísérletek és az emberek egész­ségé; többé nem fenyegeti ez a veszedelem. A szerző emlékeztet arra, hogy a genfi tizennyolchatalmi bizott­ság munkájának felújítása előtt a Szovjetunió és a nyugati hatalmak állásportja az atomfegyver-kísér­letek betiltását illetően olyan kö­zel került egymáshoz, mint még soha. A nyugati hatalmak elis­merték, hogy nincs szükség a he­lyi nemzetközi ellenőrzésre a lég­köri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomrobbantások észlelésére. Egyetlen botránykő­nek az amerikai követelés ma­radt, hogy a föld alatti kísérletek megszüntetését nemzetközileg el­lenőrizzék. A Szovjetunió az egyezmény megkötésére törekedve támogatta a tudósok legutóbb Angliában megtartott Pugwash-értekezleté-I nek gondolatát: használják az au- i sematikus földrengésjelző állomá­­j sokat, amelyeket az atomfegy- i verrel rendelkező államok terüle­tén helyeznének el. A nyugati hatalmait mégis to­­í vábbra ragaszkodnak régi elkép- i zeléseikhez. j Most a nyugati hatalmak azt állítják, hogyha január elsejéig lem sikerül megkötni az atom­fegyver-kísérletek betiltásáról szó­ló egyezményt, akkor nem tartják magúkra nézve kötelezőnek a közgyűlés döntését. Egyébként a döntés nem tesz lehetővé semrni­­'éle kettős értelmezést. Popov hangsúlyozza, hogy va­lóra kell váltani az ENSZ-kö-zgyű­­lés 17. ülésszakának azt a dönté­sét, hogy az atom fegyver-kísérlete­ket legkésőbb 1963. január 1-én szüntessék meg, függetlenül attól, hogy az egyezményt eddig az idő­pontig megkötik-e vagy sem. Popov végezetül rámutat arra. hogy a Szovjetunió már kijelen­tette, kész január 1-vel beszüntet­ni az atomfegyver-kísérleteket, ter­mészetesen csak akikor, ha a többi atomhatalom is ugyanezt teszi. Békéscsaba Kisiparosai az új esztendőben is a lakosság szolgálatában. Köszöntjük az 1963-as új esztendőt és kérjük kedves megrendelőinket, hogy mindennemű új és javítási mun­kálatokkal továbbra is bizalommal keressenek fel ben­nünket. Bármilyen új és javítási munka ügyében kérjen felvilá­gosítást a KIOSZ járási helyi csoportja vezetőségétől, Békéscsaba, Kossuth tér 8. Telefon: 13—26. Békéscsaba összes kisiparosainak eredményes, boldog új esztendőf kíván a Békéscsabai KIOSZ vezetősége 725 A késedelem elleni tiltakozásként szer­dán 270 000 argentin közlekedési dol­gozó sztrájkba lépett. A munkások kö­vetelik novemberi és decemberi bérei­ket, továbbá béremelési igényeik ki­elégítését. A sztrájk következtében megbénult a vasúti forgalom, a légi- és autéköz­­lekedés. Guatemala Sztrájkba léptek Guatemalában a rostái dolgozók, mert a kormány nem fizette meg a túlórákat, Lima Sztrájkolnak a Cerro de Pasco bn­­nyásztánsaság dolgozói Chäeben. A sztrájkolok Oroya városában elfoglal­ták az üzemeket. A társaság nyoíc­­százaSékOB béremelést kínált fel, de a sztrájkolok 60 százaléka visszautasí­totta az ajánlatot és folyta tje küzdel­mét. Szanaa (TASZSZ) Bajdami jemeni küLügyminisz­­:er magához kérette Nagy-Britan­­nia jemeni követét és felkérte, hogy hivatalosan fejtse ki Nagy- Britanniának a Jemeri Arab Köz­társasággal kapcsolatos álláspont­ját. A jemeni kormányt ugyanis nyugtalanítja az a helyzet, hogy Anglia, amely eddig diplomáciai képviselettel rendelkezik Jemen­ben, mindezidáig nem ismerte el a kormányt és továbbra is fegy­vereket és zsoldosokat csempész az ország területére. Bajdani később sajtóértekezie­­et tartott és esen emlékeztetett arra, hogy az imperialisták és re­akciósok folytatják a bérencekés a fegyverek á tcsempészését Jemen határán. A határon mindaddig nem nyugodhat meg a helyzet, amíg az imperialisták nem szün­tetik be provokációikat. Az imperialistáik — mutatott rá a külügyminiszter — sehogy sem tudnak belenyugodni abba a tény­­be, hogy az Arab-félszigeten sza­bad köztársaság jött létre, mivel ez veszélyezteti az arab világ e részéhez fűződő imperialista érde­keket. Szálát miniszterelnök szerdán rendeletet hozott egy katonai bi­zottság megalakítására. A bizott­ságnak az lesz a feladata, hogy foglalkozzék a modem fegyverek­kel ellátott erős jemeni-arab had­sereg megalakításával. (MTI) A jelenkori kapitalizmus Varga Jenő akadémikus kutatásaiban i Szovjet Tudományos Aka­" dómia Világgazdasági Inté­­! zete kiadta Varga Jenő akadémi­kusnak a jelenkori kapitalizmus j és a gazdasági válságok kérdései­vel foglalkozó válogatott művelt. A szerző vizsgálja a jelenkori | kapitalizmus fejlődésének félév­­! százados útját és felfedd azoknak a mély megrázkódtatásoknak a i történelmi gyökereit, amelyeken | a jelenkori kapitalizmus — álta­lános válságának feltételei között j — átment. A könyv visszatükrözi a kapitalizmus gazdaságára vonat­kozóan végzett marxista kutatá­sok fejlődését, s alkotó módon já­rul hozzá a kapitalizmus gazdasá­gának vizsgálásához. Varga akadémikus a mai marx­ista közgazdaságtudomány egyik kimagasló képviselője, a kapitaliz­mus gazdaságtanának kutatásá­ra! foglalkozó szovjet iskola meg­alapítója. Válogatott műveinek kötetét ol­vasva látjuk, hogy a marxista— leninista közgazdaságtan nagyjá­ban egészében helyesen értékelte a kapitalizmus fejlődésének táv­latait, a kapitalizmus általános válsága elkerülhetetlen elmélyülé­sét és kiéleződését. Olyan előrelá­tásról tett bizonyságot, amelyre csak az objektív' törvényszerűsé­gek tanul m án vozásám épülő igazi tudomány képéé. Irta: A. Miie/kovszkij A húszas évek derekán, ami­” kor a burzsoá közgazdászok örömúj jongásba kezditek az Egye­sült Államokban mutatkozó „fel­virágzás” és a kapitalizmus nyu gat-európai stabilizációja láttán, Varga megjósolta egy mély gazda­sági válság beérését, amely 1929- ben ki is robbant. Varga Jenő e válság tanulmányozásának több kiemelkedő munkáját szentelte, s e művek gazdagabbá tették a tár­sadalmi tőke újratermelésének marxista—leninista elméletét és elemzésit adtak a kapitalista ter­melés ciklusa fejlődésének egész sor új jelenségéről. 1833-ban, amikor a személyi kultusz sajátos viszonyai kozott a szovjet közgazdászok körében Gzéltében-hosszában elVsrjedt az a nézet, hogy a világgazdasági vál­ság időtartama korlátlan, Varga igazi tudományos bátorsággal ki­mondta a válság depresszióba va­ló átmenetének tételét és előre megjelölte sajátosságait. Ez a prognózis is bevált. Varga "e .5 az 1936—1937-es években megállapí­totta az új gazdasági válság érle­­’ődését, amely az 1937—38-as években be is következett Tudományos munkássága el­­* választhataflatnll összefo­nódik a szocialista építés és a kommunista világmozgalom gya­korlatával. Varga Jenő előadási tartott a Kommunista Intemacio­­nálé XV., V. és VI. kongresszusán. A világgazdaság területén végzett kutatásainak eredményei att% sze­repeltek az SZKP kongresszusai­nak anyagaiban. Negyedévi kon­­juktúra-szemléit figyelemmel kí­sérték a kommunista testvérpár­­tok. A második világháború idősza­kában Varga Jenő tanulmányozta a tőkés országokban folyó milita­­rizálás és a hadigazdaság problé­máit. A háború alatt számos érté­kes kutatást tett közzé a német imperializmus fejlődésének és a fasiszta Németország gazdaságá­nak sajátosságairól. Helyesen ér­tékelte az olyan nemzetek feletti állammonopolista szervezetek sze­repét, mint a Nemzetközi Valuta Alap és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, amelyeknek létrehozását még a háború éved­ben az Egyesült Államok finánc oligarchiája készítette elő „a vi­lág vezetéséről” szőtt tervei rea­lizálása érdekében. A világgazdasági válságokról a második világháború előtt írt elméleti cikkben a szerző rész­letesen összegezi a válságokról szóló burzsoá elméletek válfajai! Ez az összegezés egyáltalán nem avult éL Csupán új neveket keüe*

Next

/
Oldalképek
Tartalom