Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-28 / 302. szám
1963. december 38, 3 Péntek Állami irányítás és tsz-demokrácia Az építkezés télen is halad Á szövetkezeti demokrácia a kölcsönös érdekeken alapúié kapcsolat és egység kifejezője, mely a termel őszövetkezeti élet alappillére. Sokakban felvetődik: a szövetkezeti demokráciával hogyan fér meg az állami irányítás elve? Sérti-e az állami irányítás a szövetkezeti demokráciát? A szövetkezeti demokrácia és as állami irányítás feltételezi egymást Mind a kettő jelenléte adhatja azt az összhangot, amelyben egyre jobban kiteljesedhet, mélyülhet a szövetkezeti gazdaság és az állami érdek. Az állami irányítás az adott termelési lehetőségek maximális kihasználását szolgálja, az emberek, a szövetkezetei: alkotó gazdák céljának, akaratának, jólétének, kulturális téOemelkedésének megvalósításában. Többek között az idén 166 millió forint állami beruházást kaptak a szövetkezetek gazdasági célkitűzéseik megvalósítására. Ez egymagáiban is óriási segítség! A szövetkezetben nagy fontosságú a tsz-demokrácia fejlesztése. tagja a közösségnek, mint bármely iköj ük. Nincs és nem is lehet neki sem több joga, mint a többieknek, de kötelessége több.' Jóval több! Emberek nevelése, a szocialista gondolkodás terjesztése, a megértés és a megértetés, a gondoskodás és még sok minden, arm az emberekkel kapcsolatos. Hogy a szövetkezet igazgatósága — tehát nemcsak az elnök — a termelés élvonalában jól. sáfárkodjon, sok segítséget kap a felsőbb állami és pártsaervelatőfL E segítség mindig egybeesik a társadalom, a közösség célkitűzéseivel, hiszen a felsőbb párt és állami vezetésnek ugyanaz a célja, mint a termelőszövetkezeti gazdák ezreinek: a magas termelési kultúra és a jólét megteremtése. Helyenként, min* a békési járásban, van ezzel kapcsolatban meg nem értés. A szövetkezeti vezetők egy része a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkájában valami olyat lát, amely nem élőrevisz, hanem inkább Példák sokasága bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás annál eredményesebb, minél szélesebb körű a tagság közreműködése a közös ügyek intézésében, s mennél pezsgőbb, elevenebb a közösségi élet. A tszndemoíkratizmiis kifejlesztése nem önmaigóból táplálkozik, hanem a közösség mindennapi életéből. Érmek a folyamainak a fejlődését segítik pártszervezeteink és mindazok, akik a mezőgazdaság vezetésében, szakirányításában dolgoznak. Á cél: a szövetkezeti gazdákkal közösen erős, gazdaságilag megalapozott termelőszövetkezet kialakítása. S ezért az állami szervekben dolgozók minden tudásukat latba vetik, hogy a szövetkezeti gazdákban megszilárduljon az a nézet, hogy a isz-ben nemcsak az elnök a gazda, hanem ők valamennyien. Az elnök ugyanolyan ember, ugyanolyan Visszahúz. Ha volt és még van is kifogásolni való a járási mezőgazdasági osztályok munkájában, az utóbbi időben sok a változás. Mindinkább csökken a bürokratikus vonás, amint art Békésen is tapasztalni. Pártunk márciusi határozata óta megerősítették a szakmai vezetést. Ma az osztály minden tisztviselőjének van technikusi oklevele, mérnöki diplomája. A mezőberényí Aranykalász Tsz-ben Vécsey Dániel főagronómussal és másokkal cseréltük ki véleményeinket bizonyos növények érvekkel körülbástyázott termeléséről. Mert vannak még ma is olyan növények, amelyeket, ha kis területen is, de meg kell termelni, mert a népgazdaságnak ezek szükségesek. így jártak ebben a tsz-ben is tíz hold paradicsommal, amelyet nyilván a kenne a megfelelő rovatokba Írni, rneüési kapacitások krónikus klhogy meggyőződjünk róla, milyen messzire ment a burzsoá gazdaságtudomány a kapitalizmus válságmentes fejlődésére vonatkozó új, hamis, apologetikus koncepciók Kitalálásában. A burzsoá gazdaságtudomány még mindig vakságban, szenved, amely nem engedi meg, hogy a gazdasági válságot észrevegye, még mielőtt bekövetkeznék. A szerző idézi a Manchester Guardian című angol burhasználatlanságát, megsokszorozzák a munkanélküliséget és előkészítik a legfejlettebb tőkés országokban az új gazdasági válság kirobbanását. A gazdasági válság rideg realitása láttán a burzsoá apologetikusok kénytelenek beismerni a kapitalizmus egyes hibáit, de taktikájuk a felélénkülés és az emelkedés fázisának beálltával hirtelen megváltozik. zsoá lapnak a válságos 1931-ben tett beismerését: „Mi többet tudunk arról, hogyan kering a Föld a Nap körül és a Nap a világegyetemben, mint a termelési ciklusokról. Sokkal pontosabban tudjuk kiszámítani az ismeretlen és elérhetetlenül távoli égitestek mozgását, mint előre látni a gazdasági válságokat.” ü agyon időszerű Varga afcadémiikusnak e cikkben olvasható azon megjegyzése, hogy a tőkés országokban a termelési kapacitások nem teljes kihasználása nem lehet az állótőkébe történő befektetések akadálya. Az. állótőkefelesleg ellenére, sőt, éppen az állótőkefelesleg következtében a termelési költségek csökkentése céljából a legkorszerűbb automata-gépekkel felszerelt új gyárak épülnek. A termelőerők fejlődésében sincs stagnálás, viszont fennáll az, hogy a kapitalizmus egyre kevésbé képes felhasználni a fejlődő termelőerőket. (32. oldal.) Hasonló helyzet alakul ki napjainkban is, amikor az állótőkébe történő befektetések növelik a ter-Lám, hogyan jellemzi Varga 1928-ban a kapitalista tábor helyzetét: „Széles körű technikai fejlődés bontakozik .ki. A termelő apparátus gyorsan megújul és kibővül. A termelés túlszárnyalja a háború előtti szintet. A reformisták kinyilatkoztatják a kapitalizmus új, tartós fellendülését, az államkapitalizmus, „a gazdasági demokrácia”, a szövetkezet, a ifcisrészvények rendszere, stb. révén „a kapitalizmusnak szocializmusba való már megindult átnövését.” Ha nem tudnánk, hogy e sorokat 1928-ban írták, art hinné az ember, , hogy napjaink Nyugat- Európájáról, a közelmúltról van szó, amikor az imperializmus védőügyvédjei a nyugat-németországi, a franciaországi és az olaszországi gazdasági „csoda” láttán — ez a csoda ma már nyilvánvalóan megfakult, mivel az 1961—62. években a termelés növekedésének üteme hirtelen lelassult — nem tudtak hova lenni a nagy lelkesedéstől. Igen érdekesek Varga Jenőnek az államkapitalizmus fejlődésére zervgyar közelsége és az öntözőberuházás megszerzése végett, vagyis a tervezés időszakában még nem meggyőződésből vállaltak magukra. A íőagronómus ezt követően részt vett egy mérnöktovábbképző tanfolyamon. Ott részletesen hallott a népgazdasági érdekről és ma vallja, hogy a felsőbb szervek kérése mögött mindig valami nagyon, nagyon meggondolt dolog van. Gép, műtrágya és így tovább. Ez van a tíz hold paradicsom mögött is. S bár korábban fanyalogtak a termesztésétől, most mégis becsüíefetel készülnek rá. A járási mezőgazdasági osztályok munkáját egyesek szerint a szerződéses termesztés szervezésére, a tervezésre és az üzemvitelre keli szűkíteni. Helyes ezeket a problémákat megvitatná, de önmagában véve ezek megoldásán már túlnőttek járási taná-&QQQQQQQQOQOOOOOQGQOOOQQQQOGQOOQOQGOOOQQOQQQQQQC. Fennállása óta 112 708 tehenei termékenyített meg a mezőhegyest mesterséges állomás — Tizenháromezer borjú a Planet 4SI. apaállattól — esaink. A szervezésen, kívül figyelniük kell a tsz-ek működését, s a tapasztalt hiányosságok megszüntetéséi-e a szövetkezeti gaz. dóikkal közösen, gyors és hatékony intézkedéseket szükséges kidolgoznia!:, s ez mean csorbítja a szövetkezeti demokráciát, hanem elősegíti, hogy a szövetkezetek gazdái helyesen döntsenek, s ez növeli a felelősségérzetet, ami pedig a szövetkezeti demokrácia fejlődését szolgálja. öntözitek. Az öntözött terület terméseredményéről és jövedelmezőségéről egy kis „zárszámadást.'’ készített Tóth Imre, öntözési agro. nómus. Kitűnt, hogy az 589 hold területen ebben az évben 16 688 mázsa termés: kukorica, széna, eu. vonatkozó 1928. évi megállapításai. Az államkapitalizmus lényegét Varga Jenő úgy jellemzi, hogy az államkapitalizmus révén megkísérlik „a termelőerők és a termelési viszonyok közti ellentmondás kapitalista alapon való megszüntetését.” Varga Jenő ezt a kísérletet „(tökéletlen kompromiszszumnak” tartja, amely „az ellentmondásokat nem képes megoldta- i wt”. (107. oldal.) Varga Jenőnek a második világháború időszakában és azt fcövetőleg írt műveit jobban ismeri az olvasó, s ezek a művek aligha szorulnak részletes elemzésre. Óriási anyagot tartalmaznak, amely alátámasztja és illusztrálja a kapitalizmus általános válságának, a két rendszer harcának és az egész világ forradalmi folyamat menetének az SZKP programjában kifejtett törvényszerűségeit. Vargának ezek a művei elmélyült és értékes elemzést adnak a kapitalizmus általános válságának mai szakaszáról és számos jövőben kidolgozandó problémái vetnék fél. Tizenharmadik esztendeje működik a mezőhegyes!, mesterséges termékenyítő állomás. Kezdetben csak a Mezőhegyei Állami Gaz-442 forint (hivatalos áron számolva) értékben. E terméseredmények eléréséhez 24 704 munkaegységet használtak fel, s ha csupán ennek a területnek a jövedelmezőségéről, s nem 3500 holdról kellene a gyomai Űj Életben zárszámadást készíteni, akkor 60,31 forint érték jutna munkaegységenként. Sajnos, a többi alacsony terméseredmények, a szárazság és egyéb más okok 24 forintra csökkentik az egy munkaegységre jutó értéket. Ezt a kis összehasonlító „zárszámadást” azért készítette Tóth Imre, öntözési agronómus, hogy bebizonyítsa a szövetkezeti gazdáknak: érdemes öntözni. Miért kellett ezt bizonyítani? Azért, mert a Körös partján elterülő sző. vetkezet gazdái közül jó néhányan ellenezték korábban a felszín alatti öntözőberendezést:, de az idén a 400 holdas öntözőtelep létesítését is. Tóth Imre kiszámította, hogy az 589 hold öntözött területről a szövetkezeti gazdáknak 3923 mázsa természetbeni járandóság jutott, a szövetkezet raktárába ezzel szem. ben 15 770 mázsa termény, többek között 6500 mázsa kukorica, 3500 mázsa széna, 1700 mázsa répa, 949 mázsa burgonya került, de ezenkívül megtermeltek még 2106 mázsa paradicsomot és paradicsom-paprikát, 2031 mázsa rizst és 3000 mázsa cukorrépát is. A szövetkezet vezetői a gazdák egyetértésével 1963-ban kétezer holdra növelik az öntözött területet. daságban dolgoztak, itt csak szakaszosan vezették be a mester séges termékenyítést. Ma már ae orosházi, pzarvasi és mezőkovácsházi járás állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai várják a kiváló apaállatok termékenyítő anyagait. Fennállásuk óta a kezdeti nehézségek ellenére száztizemkétezer-hétszá?.nyolc tehénnél alkalmazták a mesterséges termékenyítési: igen jé eredménnyel. , Kimagasló eredményt: értek el az Országos Mezőgazdasági Kiállításokról jól ismeri, eredeti svájci import híres Planet bika fiával, a Planet 451-el. A tizedik évében lévő apaállattól eddig több mint tizenháromezer tehenet termékenyítettek meg. Rekord eredményt 1961-ben ért el: 4542 termékenyítés történi spermájából. A rendkívül értékes apaállat huszonhat leányának a tejtermelését kísérletiképp összehasonlították a velük egykorú, de más apáktól származó 253 tehén termelésével. A Pianet-lányoik tej hozama átlag 398 kilóval voll magasabb, a tejzsír pedig 17 kilóval. Érdekes megemlítem, hogy a Planet család több tagja részt vesz a termékenyítésben, de köztük rontó hatásút még nem találtak, közömbösét is csak egyel A mezőhegyes! mesterséges termékenyítő állomás az utóbbi időben már juhokkal is foglalkozik 1962-ben huszonötezer termelőszövetkezeti anyajuhot termékenyítették meg. Egyébként kongresszusi vállalásukhoz híven, december közepére éves tervüket 110 százalékra teljesítették. Dupsi Karoly Érdemes volt öntözni A gyomai Új Élet Tsz-ben ez ét'ben 589 hold szántóterületet korrépa termett egymillió 752 ezer Ezek a munkák azzal is ki“ tűnnek, hogy felölelik a kapitalizmus gazdaságában és politikájában észrevehető leglényegesebb jelenségeket. Ugyanekkor a tudós tevékenységének ebben az időszakában mái- visszatükröződtek az alkotó marxizmus—leninizmus fejlődésének azon kedvező feltételei, amelyek az SZKP történelmi jelentőségű XX. kongreszszusa után alakultak ki. Fordította: Dosek Lajos Orosházán ez évben 281 személy kapta meg a társadalmimunkás jelvényt Orosházán a lakosság november 30-ig 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett ,ami a tervezett 400 ezer forinthoz képest 150 százalék. A munkában különösen kitűntek a Táncsics Mihály Gimnázium tanárai és diákjai, a Kazán javító, Általános Szerelő és Bútoripari Ktsz, a Cipész Ktsz, a DÁV orosházi üzemvezetősége, valamint a Vas- és Kályhaipari Vállalat dolgozói, de dicséretet érdemelnek a többi vállalatok és üzemek is. A városi tanács az év folyamán 281 személynek adta át a különböző fokozatú társadalmi - munkás jelvényt.
