Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

1962. november 6. 2 Kedd (Folytatás az 1. oldalról) * mosógép és a műszaki fejlődés sok más vívmánya a legtávolabbi falvakban is jóformán ugyanolyan keresett, mint a nagyvárosokban vagy akár Budapesten. Érthető te­hát, hogy nagy feladatot ró nép­gazdaságunkra a háztartások gyors ütemben növekvő viüamos­­energia-igényének kielégítése. A húszéves távlati terv előirányzatai szerint 1980-®a az egy háztartásra jutó viMamosenergia-fogyasztás a jelenleginek nyolcszorosára nő, a mezőgazdaság villamosenergia­felhasználása pedig ez alatt az idő alatt több mint tízszeresére emel­kedik. — A nagyarányú fejlesztéssel egyidejűleg azonban olyan prob­lémák is felmerülnek, amelyeket államunk jogrendszerével össz­hangban, a törvényesség érdeké­ben rendeznünk kell. Hazánkban a villamosenergiával kapcsolatos viszonyok átfogó jogi rendezése 1931-ben történt. Aligha kell kü­lönösebben indokolni, hogy e több mint három évtizedes törvény rendelkezéseit a megváltozott tár­sadalmi és gazdasági viszonyok között nem lehetett alkalmazni, s a Polgári Törvénykönyv megal­kotása után a régi villamosener­­gia-iörvény már csak csökevény­­ként élt törvénytárunkban. Szük­ségszerűen felvetőéit az új villamosenergia-fervény létrehozásának igénye A miniszter ezután a törvény­­javaslat fontosabb alapelveit is­mertette. A rendelkezések szerint a villa­mosmű üzemben tartója jogosult arra, hogy berendezéseit idegen ingatlanokon helyezze el. A tör­vényjavaslat rendezi a fogyasztói berendezések államigazgatási fel­ügyeletének és műszaki hatósági ■ellenőrzésének kérdéseit, szabá­lyozza a villamosmű dolgozóinak szakmai képesítését. Kiemelkedő fontosságú a villamosenergia- és teljesítmény gazdálkodásra vonat­kozó rendelkezés, amely azt cé­lozza, hogy a villamosenergiát biztonságosan termeljék és taka­rékosan használják fel. Czottner Sándor a törvényja­vaslatnak a villamosművek együttműködésére vonatkozó sza­kaszával külön is részletesen fog­lalkozott. — A törvényjavaslat a villa­mosenergia iparág valamennyi je­lentős problémáját alapelveiber rendezi és ez elősegíti a villamos­­energia-termelés és elosztás nagy feladatainak egységes és egyönte­tű megoldását, összehangolja a népgazdaság különböző ágainak érdéként, s megfelelő jogi eszközö­ket nyújt az ország villamosítá­sával összefüggő feladatok való­ra váltásához is — fejezte be be­szédét Czottner Sándor. Az országgyűlés ezután egy­hangúlag elfogadta a villamos­energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavas­latot. Vizesfási Állami Gazdaság azonali belépéssel felvesz 1 fő, állami gazdasági gyakorlattal rendelkező terv és statisztikai előadót Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel esetén té­rítünk. 591 Ezután a tanácstagok választá­sával összefüggő törvényjavas­lat megvitatása következett. A törvényjavaslat kimondja, hogy az országgyűlés a tanácsok megbízá­sát 1962. december 15-ig meghosz­­szabbítja. A törvényjavaslat to­vábbá úgy rendelkezik, hogy a ta­nácsok megbízatásának lejártá­tól számított három hónapon be­lül új választást kell tartani. A tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Ezután dr. Szénási Gézának, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója követke­zett. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a legfőbb ügyész beszámolóját. Ezután Rőnai Sándor elnök zárszava következett — Visszatekintve négyéves idő­szakunk tevékenységére, megálla­píthatjuk, hogy országgyűlésünk a szocializmus építésének nagy és felemelő munkájában népünk iránti mély felelősségtudattal, hűen teljesítette legfelsőbb állam­­hatalmi feladatköréből adódó kö­telességeit. Felemelő érzés szá­munkra, hogy ennek az ország­gyűlés-ciklusnak az időszakához pártunk helyes politikája és né­pünk jó munkája nyomán szoci­alista társadalmunk építésének kimagasló Eredményei fűződnek. — mondotta többek között. A továbbiakben arról szólott, hogy — országgyűlésünk az elő­ző ciklusokhoz képest is kiemel­kedő jelentőségű törvényhozói munkát végzett. A szocialista tár­sadalom építésének olyan fontos jogszabályait alkotta meg, mint pékiául a második ötéves népgaz­­daságfejlesztési tervünkről, a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről, a bányászatról, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvények, a Polgári és Bün­tető Törvénykönyv vagy ma a villamosenergia-fejlesztéséről, át­viteléről és elosztásáról szóló tör­vény. Be-szédét e szavakkal fejezte be: — Tisztelt Képviselőtársaim! Bennünket, kommunista és pár­­tonkívüli képviselőket dolgozó népünk előlegezett bizalma kül­dött e helyre, s mi arra töreked­tünk, hogy hűen szolgálva hazán­kat és népünket, méltók legyünk erre a bizalomra. Munkánk ered­ményes volt, mert népünk támo­gatására talált. Köszönet mun­kásosztályunknak, egész dolgozó népünknek lelkes, áldozatos mun­kájáért és bizalmáért, amellyel biz­tosította szocialista fejlődésünk nagyszerű eredményeit. — Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlésünk megbízatása há­rom hét múlva lejár. Tevékeny­ségünknek ez a szakasza befeje­ződik. Ez azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy feladata­ink végzésében akár egy napra is megállhatnánk. Előttünk áll a szocializmus teljes felépítésének programja, sikeres végrehajtásá­nak temérdek munkája. Erkölcsi kötelességünk, hogy e célok eléré­séért odaadással, tudásunk legja­vát adva dolgozzunk munkahe­lyünkön, úgy, ahogy azt pártunk és népünk egyaránt joggal elvár­ja, megköveteli mindannyiunk­tól. — Ehhez a munkássághoz kívá­nok képviselőtársaimnak erőt, egészséget és sok sikert! Az ülésszakot bezárom. (MTI) Szalal fogadta az Egyesült Államok és Anglia diplomáciai képviselőit Kairó (TASZSZ) Szalal. a Jemeni Arab Köztár­saság elnöke fogadta az Egyesült Államok és Anglia diplomáciai képviselőit, akiket még az előző rendszer akkreditált. Az elnök kö­zölte a két ügyvivővel, hogy a köztársasági kormány tudni akar­ja az okát. miért nem ismerik el az USA, illetve Anglia Jement. Utalt arra, hogy a forradalom kezdete óta már több mint egy hónap telt el és ennyi idő elegen dő az elismerésre. (MTI) Péter János külügyminiszter elvtárs nyilatkozata a Magyar Távirati Iroda munkatársának a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről Kérdés: A külügyminiszter elvtárs a parlament ülésén nyilatkozott ar­ról, milyen fontos a jelenlegi nem­zetközi helyzetben az indonéz— magyar barátsági szerződés, mint a békés együttélés példája. Ha a nemzetközi helyzetről beszélünk, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a nagy jelentőségű tárgyalásokat, amelyek jelenleg Kubában folynak. Megkérem Pé­ter elvtársat, hogy nyilatkozzék arról a helyzetről, amelyet az amerikai agresszió alakított ki Kuba körül. Felelet: A Kubában és ezzel párhuzamo­san az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének székhelyén, New York­ban folyó tárgyalásoktól azt vár­juk, hogy a Kubai Köztársaság és a Szovjetunió kormányának ja­vaslatai értelmében megállapodás jön létre a Kubai Köztársaság területi sérthetetlenségének és függetlenségének garantálására, s ezzel a háborús veszély kiküszö­bölésére. Az Egyesült Államok és egyes más amerikai országok terü­letéről a Kubai Köztársaság ellen tervezett invázió és fegyveres tá­madás rendkívül kiélezte a nem­zetközi helyzetet, s a háborús ve­szélyt még inkább fokozta az Egyesült Államok kormányának törvénytelen intézkedése, amely­­lyel a Kubai Köztársaságot meg akarta fosztani az önvédelem jo­gától és lehetőségeitől. A Szovjet­unió kormányának a helyzet meg­oldására tett józan és bölcs javas­latai egyszerre nyújtanak védel­met a Kubai Köztársaságnak és a nemzetközi békének. Ha az Egye­sült Államok kormánya megadja azokat a garanciákat, amelyeket Kennedy elnök Hruscsov elvtárs javaslatára adott válaszában or­szág-világ előtt ígért: a feszült­T fwH“ T*É ifci*— ÉlT ÉlT 4rr>A<TiA/T»J/T>Arr»jL#T' JlTT JUT jUT A szovjet „Mars i" önműködő bolygóközi állomás útvonala 1982. november 1-én . Szovjetunióban felbocsátot­ták az első Mars-rakétát. A ..Mars—1” elnevezésű 893,5 kg súlyú önműködő bolygó­közi állomást föld körüli pályára feljuttatott nehéz mesterséges holdról indítot­ták útjára a szovjet szak­emberek. A Mars-rakéta feladata, hogy a Naprend­szer — a Naptól való távol­ság tekintetében — negye­dik bolygóját, a Marsot le­fényképezze, a fényképeket a Földre továbbítsa, a világ­űrt hosszabb ideig tanulmá­nyozza és a Földdel koz­mikus rádióösszeköttetést létesítsen. A rakéta több, mint 7 hónapos útja során mintegy 500 millió kilomé­ternyi utat tesz meg a koz­moszban, hogy elérje a Marsot. A Mars 1,88 Földi év — azaz 887 nap alatt kerüli meg a Napot, melytől át­lagos távolsága 2K8 millió' kilométer (a Föld naptá­volsága 149 millió km). A legújabb szovjet interpla­­netáris rakéta a szovjet tu­dósok és rakétaszakembe­rek nagyszerű munkájának újabb bizonyítéka. Térké­pünk a Mars-rakéta útvo­nalát ábrázolja. ségek lényeges enyhülése mellett kialakulhat a különböző rendsze­rű országok békés egymás mel­lett élésének elve alapján a Kubai Köztársaság és az Egyesült Álla­mok viszonyának normalizálása. A világ bókeszerető közvélemé­nye, amely a veszély nagyon kri­tikus óráiban a Kubai Köztársa­ság védelmére megmozdult, azt várja, hogy a hős kubai nép sza­badon folytathatja szocialista tár­sadalma építését. Kérdés: Amennyiben ebben a kérdésben a felvázolt alapokon megoldás születhetek, hogyan hat ez ki a többi nemzetközi problémák megoldására? Felelet: Ha a Kubai Köztársaság füg­getlenségének garantálására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló mostam tárgyalások el­érik a kívánt célt, ezzel kedvező nemzetközi politikai légkör ala­kulhat ki a mai időszerű, egyéb nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezésére, ideértve az atomfegyverek terjedésének megakadályozására, a termonuk­leáris kísérletek megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, s kedve­ző lehetőségek nyílnak a külföldi katonai támaszpontok felszámolá­sára, az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó tárgyalások foly­tatásához, a német kérdés rende­zéséhez is. Kérdés: Péter elvtárs említette a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélését, mint a nemzetközi helyzet alakításának egyik fontos tényezőjét. A világ közvéleményét erősen foglalkoz­tatja a testvéri Kína és India vi­tája. Mi erről az ön véleménye? Felelet: Bennünket testvéri kapcsolattá! fűznek a Kínai Népköztársaság­hoz, népéhez és kormányához, baráti kapcsolatok fejlődtek ki a Magyar Népköztársaság és az In­diai Köztársaság népe és kormá­nya között is. Érthető aggodal­mat kelt bennünk az a körülmény, hogy az évezredes baráti és jó­szomszédi viszonyban élő két nagy nép országai határán konfliktu­sokra került sor. Olyan problémák miatt került szembe egymással a Kínai Népköztársaság és India, amelyek a gyarmatosítók által hátrahagyott áldatlan örökségből erednek. Ebből a konfliktusból azok az imperialista körök húznak hasznot, amelyek ellen következe­tesen küzd a Kínai Népköztársa­ság, s amelyek agresszív tervei ell^n az Indiai Köztársaság is sok­szor emelte fel szavát. Világosan látható, hogy ezek az imperialista körök az egész határproblémát igyekeznek a két nagy szomszéd nép ellentéteinek további szításá­ra használni. Mi teljes bizalommal tekintünk a Kínai Népköztársa­ság javaslataira, amelyek békés tárgyalások útján kívánják a problémákat rendezni. Kifejezem azt a reményemet, hogy az Indiai Köztársaság kormánya a Kínai Népköztársaság kormányának tár. gyalásokra vonatkozó javaslatait el tudja fogadni kiindulási alapul a békés tárgyalások megindításá­hoz. (MTI) Az országgyűlés ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom