Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

Egyéni és közösségi érzeimek | Olvasóinké a szó | Rejtekhely az Elbán | Sport — NB III. megyei I. osztály | Felhős idő Hétfőn délelőtt 11 orakor összeült az országgyűlés Részt vett az ülésein Dobi István, a fíépiköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának else titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Foek Jenő, Kállai Gyula, dr. Mün­­nich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, dr. DoleschaU Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trauttmann Rezső minisztereik, dr. Ajtói Miklós, az Országos Tervhivatal el­nöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Aa országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanács­nak a legutóbbi ülésszak óta al­kotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéséit, majd Rónai Sán­dor javaslatára elfogadta az ülés­szak napirendjét. A napirend a következő: 1 A Magyar Népköztársaság és' az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és igyüttműködé­­si szerződés törvénybe iktatásáról szőlő törvényjavaslat tárgyalása; 2. A villamosenergia fejleszté­séről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. A legfőbb ügyész beszámoló­ja. Azt országgyűlés ezután meg­kezdte a tárgysorozat megvitatá­sát Kiss Károly, a külügyi bizott­ság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra és kérte az országgyűlést, hogy emel­je törvényre a magyar—indonéz barátsági és együttműködési szer­ződést Majd Péter János Ifütügymi­­niszter szólalt fel. Ezt követően az országgyűlés a Magyar Nép­­köztársaság és az Indonéz Köztár­saság között Djakartában, 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés tör­vényi« iktatásáról szóló törvény­­javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután következett a villamos­energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Czottner Sándor nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőbe* megáHapfbotta, hegy a népgazdaságunk előtt álló rendkívüli nagy feladatok meg­oldásának egyik alapvető feltétele a villamosenergia-enáitás megfeje­lő biztosítása. Hazánk összes energiaigényének csaknem negyedrészét ma már villamosenergiából fedezik s általános elv, hogy a villamos­­energia-ellátásban mindenki egy­formán részesedhessék — hiszen a villamosítás az életszínvonal eme­lésének, a kultúra terjedésének egyik nagyon fontos eszköze. — Az ország gazdasági fejlődét se mind több villamosenergiát igényel — folytatta a miniszter. — A felhasználás mértékének nö­vekedésére jellemző, hogy I960. ban 45,5 százalékkal több villa­mosenergiára volt szükségünk, mint 1955-ben, s ez alatt az öt év alatt az ipar fogyasztása 43,3 szá­zalékkal, a mezőgazdaságé 177,7 százalékkal, a háztartásoké pedig 92,5 százalékkal emelkedett. A villamos energia-fogyasztás egy fő­re jutó hányada szintén hű képet rajzol a fejlődésről, az igények növekedéséről. 1938-ban hazánk­ban az egy főre jutó vüUamos­­energia 142,7 kilowattóra volt. Ez a szám 1961-re 802 kilowattórára — tehát napjainkig csaknem hat­szorosára — emelkedett. A növe­kedés nemcsak azért jelentős, mert kifejezi a szocialista gazda­ság erőteljes fejlődését, hanem azért is, mert azt mutatja, hogy 1961-ben az egy főre jutó villa­­mosenergia-felihasználásban már meghaladtuk a világátlagot. A vi­lágátlag ugyanis 1961-ben 770 ki­lowattóra volt. 1950 óta 11 erőmüvet építettünk, s a most épülő szász­­balombattad erőmű egyedül is több villamosenergiát szolgáltat majd, mint a felszabadulás előtti Magyarország valamennyi erőmű­ve. Ma már ötször annyi villa­­mosenergiát tudunk az országnak adni, mint amennyi 1938-ban a fogyasztás volt. A fejlődés tovább, ra is töretlen lesz, s például a második ötéves terv időszakában, 1965-ig erőműveink teljesítőképes­sége 1960-hoz viszonyítva 700 megawattal emelkedik — az im­port megfelelő fokozása mellett. — A kapitalista vállalkozóktól átvett villamoshálózatot az el­múlt másfél évtizedben szinte teljesen ki kellett cserélni, korsze­rű és biztonságos nagyfeszültségű vezeték- és kisfeszültségű elosztó­­hálózatot kellett létrehozni. Jel­lemző adatként említhetem, hogy az ország jelenlegi villamosener­­gia-vezetékhálózatának hossza mintegy 70 ezer kilométer. Ez a vezetékhálózat 1963. júli­us 1-ig — tehát éppen e törvény­­javaslat hatályba lépésének nap­jáig — Magyarország minden köz­­igazgatási egységéhez kiépül. To­vábbi feladat: a községeken belüli villamosítás és a mezőgazdaság fokozottabb villamosítása. — A falvak villamosítását lé­nyegében befejeztük. Ezzel kap­csolatban érdemes megjegyezni, hogy a felszabadulást megelőző­en 57 év alatt évenként átlago­san 22 falu villamosítására ke­rült sor, ezzel szemben 1945 után évenként átlagosan 107 faluban gyulladt ki a villanyfény. Ez a tény meggyőzően bizonyítja, hogy a villamosításnál nemcsak az ipar fejlődésének érdekeit vet­tük figyelembe, hanem a mező­­gazdaság és a lakosság területi el­helyezkedésével is számot vetet­tünk. Ma már a rádió, a televízió, (Folytatás a 2. oldalon) Díszünnepségek, koszorúzások megyeszerte november 7-e alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója al­kalmából megyeszerte ünnepség eket rendeznek, megkoszorúzzák a szovjet hősök sírjait és az emlékműveket, A Békéscsabai Vásárhelyi Pál Üt-, Híd- és Vízműépítésd Technikum és a Lékad János kollégium KISZ-szervezete november 6-án, délután 2 órakor a Szabadság Filmszínházban rendezi meg november 7-i emlékünnepségét. Dr. Barna Bálint megnyitója után dr. Szekeres Béla mond ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet iro­dalmi műsor és filmvetítés követi. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkal­mából november 6-án, kedden este 6 órai kezdettel díszünnepsé­get rendeznek Békéscsabán a Jókai Színházban. Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitja mega díszünnepséget,majd Lipták Mihály elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője mond ünnepi beszédet. A díszünnepség után a Hamlefcnek nincs igaza című színdarabot mutat­ják be. November 7-én, délelőtt 10 órai kezdettel Békéscsabán, a Fel­­szabadulási Emlékműnél és a szovjet hősök temetőjében koszorú­zás! ünnepséget rendesnek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója al­kalmából megyeszerte ünnepségek, koszorúzások lesznek. R kongresszus tiszteletére három héttel határidő előtt befejeződött megyénk villamosítása — Kigyulladt a fény tjjsxalontán — Nem mindennapi eseménynek voltak szemtanúi hétfőn délután Űjszalonta termelőszövetkezeti község lakói: kigyulladt a villany­fény a felszabadulás óta tanyavi­lágból községgé fejlődött faluban. A nagy eseményen jelen voltak a párt és a tanács megyei képviselői is. Arany Tóth Lajos, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte az áramszolgáltató vállalat műszaki és fizikai dolgozóit, akik a párt­­kongresszus tiszteletére határidő előtt, november 28 helyett no­vember ötödikén bekötötték me­gyénk utolsónak villamosított fa­lujába a fényt, kultúrát jelentő vóllamosenergiát. A beszámolóból kiderült többek között az is, hogy Űjszalonta az ötvenkettedik község megyénk­ben, amelyben a felszabadulás után vezették be a villanyt. Tizen­hét év alatt megyénkben 61 transzformátorállomás épült, 864 kilométernyi vezetéket szereltek fel, 23 ezer 840 lakásba kapcsolták be a villanyvilágítást. Ezzel szem­ben a felszabadulás előtt 41 év alatt mindössze 27 helység kapott villanyfényt A község dolgozói nevében Ber­talan Sándor igazgató-tanító mon­dott köszönetét a pártnak, a kor­mánynak és az áramszolgáltató vállalat munkásainak, szakembe­reinek, hogy Üjszalontáfa is eljut­tatták a fényt. Este ünnepi va­csorán látták vendégül a villamo­sításban részt vevő műszaki és fi­zikai dolgozókat, akik terített asz­talnál beszélgettek a megyei, já­rási és községi vezetőkkel. Ugyancsak hétfőn délelőtt gyul­ladt ki a villanyfény Nagykopán­cson is. Megyénkben tehát telje­sen befejeződött a falu-villamosí­tás. Felkészültek a gépállomások a tsz-traktorok javítására Megyénk termelőszövetkezetei ben ezernél több saját traktort üzemeltetnek. Ezekből — a ko­rábbi években vásároltak közül — 250 traktor generál-javítását állították tervbe. Mivel a terme­lőszövetkezetekben a teljes feiújí-Eredményes volt* a párlszervezők munkája A párt Békés megy« bizottsá­gának határozata alapján ez év áprilisában tizenegy termelőszö­vetkezetbe küldtek pártszervező­ket. A pártszervezők április kö­zepétől november elsejéig dol­goztak a közös gazdaságok erősí­tésén. Munkájuk lényegében eredményes volt. Nagyban hoz­zájárultak a gazdaságilag gyenge, politikailag kevésbé egységes szövetkezetek szilárdításához. A gyenge szövetkezetekben különö­sen a pártszervezetek erősöditek, számadás készítéséhez. A régi párttagok mellé újakat vettek íél. Segítettek az alapszer­vezeteknek a párttagság marxis­­ita-leninista műveltségének fej­lesztésében, a téK pártoktafás szervezésében, s hasznos tané csókát adtak a jövő évi termelési terv készítéséhez. A kiküldött pártszervezők vál­lalták, hogy a patronált termelő­­szövetkezeteket az év hátralevő részében rendszeresen látogatják és további segítséget adnak a zár­tásokat műhelyfelszerelések ttiá­­nyábam nem tudják megvalósíta­ni, szerződést kötöttek a gépállo­mással e munkák elvégzésére. A gépállomások felkészültek a szö­vetkezeti traktorok javítására. Egy-egy körzetben 20—26 trak­tort vizsgálnak majd át, javíta­nak meg a gépállomási szerelők. A szerződéskötést a gépek javí­tására néhány napon belül befe­jezik, ezután elkészítik az ütem­tervet. A megyei igazgatóság műszaki előadói azt tervezik, hogy a szövetkezeti gépeket no­vember közepétől december 31-ig mindenhol kijavítják, s a jövő év első negyedévében pedig gépál­lomási traktorokat és munka­gépeket javítanak. A szövetkezeti gazdaságok a tel­jes felújítás mellett mintegy 270— 280 traktort akarnak folyó javí­tásban részesíttetni. Ezeket a mun­kákat november közepétől a jö­vő év tavaszáig fejezik be a gép­állomások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom