Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

1962. november 30. 4 Péntek A Vili. kongresszus határozatának tükrében Hogyan alakult a munka termelékenységének növelése néhány gyulai üxemben „Magyarországon a munka termelékenysége még nagyon elma­rad a követelményektől és a lehetőségektől. E tekintetben mi a szo­cialista országok sorában még mindig a táblázat alján vagyunk. A munka termelékenységének növelése mindenekelőtt a jobb termelési eszközökön, a műszaki színvonal fejlesztésén múlik.” (A VIII. kongresszus határozatából.) Az MSZMP VII. (kongresszusa és népi kormányunk intézkedései az ipar legfontosabb feladatává tet­ték, hogy a termelés emelkedését kétharmad részben a termelé­kenység emelkedéséből és egyhar­­mad részben pedig a létszám nö­veléséből kell biztosítani. Gyulán, az üzemek egy része elget tett a párt és a kormány határozatának, néhány helyen azonban elmarad­tak e feladat teljesítésével. | Vízgépészeti V. Á Vízgépészeti Vállalatnál a múlt évhez viszonyítva, ez év első háromnegyedében kilenc százalék­kal növekedett az egy főire eső termelési érték. A tervemélikedést 85 százalékban a termelékenység növelésével és csak 15 százalékban létszámnöveléssel biztosították. Ennél a vállalatnál tehát eredmé­nyesen teljesítették, sőt túlteljesí­tették a termelékenység növelésé­vel kapcsolatos országos feladatot. Számottevő eredményt értek el a nehéz fizikai munkák gépesítésé­vel. Beszereztek egy nagy teljesít­ményű gépi lemezvágó ollót, to­vábbá egy vaslemezhengerlő gé­pet és ezzel a balesetveszélyes kézi munkákat gépesítették. | Kőtőipqri V. A Kötőipari Vállalatnál a ter­melékenység lényegében a múlt évi színvonalon mozgott az év el­ső háromnegyedévében. Igen ked­vezőtlenül hatott az a körülmény, Figyelem! A Gyulai Vas-, Fém- és Gép­ipari Ktsz felhívja a lakosság figyelmét, hogy szövetkeze­tünk a kerékpárok szakszerű javítását, karbantartását bevezette, ja­vító-szolgáltató műhelyünk­ben, GYULÁN, SZT. ISTVÁN ŰT 4. szám alatt Kerékpár­javításon kívül mindennemű vasipar körébe tartozó javí­tást is elfogadunk, a javításo­kat minden esetben rövid ha­táridőre vállaljuk és szaksze­rűen elvégezzük. Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! Gyulai Vas,- Fém- és Gépipari Ktsz a lakosság szolgálatában Gyula, Thesarovits u. 1. Telefon: 248. 64395 hogy a terv a múlt évhez viszo­nyítva hét százalékíkal csökkent J Húsüzem Elmaradás mutatkozik a hús­üzemben, ahol az egy órára jutó termelési érték a múlt évhez ha­sonlítva két százalékkal csökkent. Egyik oka a termelékenység csök­kenésének az, hogy a gyulai kol­bász keveréséhez beszerzett gépen kívül, jelentősebb gépi beruhá­zást nem eszközöltek. Kedvezőtle­nül hatott továbbá a gyártmány­összetétel megváltozása. Amíg a múlt évben 158 tonna zsír keve­rését végezték ei, addig ez évben azonos idő alatt csak 140 tonna volt a termelés. Ugyanakkor növe­kedett a jóval munkaigényesebb termékek gyártása. Szalámiból és gyulai kolbászból több mint há­rom vagonnal, hentesáruiból pedig több mint hat vagonnal termeltek többet. Mindezt együttvéve el­mondhatjuk, hogy a gyártmány­összetétel megváltoztatása a hús­üzemben, mintegy hat százalék­kal vetette vissza a termelékeny­ség növekedését | Harisnyagyár Hasonló a helyzet a harisnya­gyárban. A termelés nyolc száza-Az ipar és a mezőgazdaság ter­melése a Szovjetunióban hétről hétre és hónapról hónapra felfelé ívd. Gépek, nyersanyagok, termé­nyek, különféle áruk dképzelhe­­tetlenül nagy tömege változtat he­lyet a sok ezer kilométeres vasút­vonalakon. Érthető, hogy a terme, lés növekedése fokozottabb köve­telményeket támaszt a közleke­dési és szállítási technikával szemben is. Vajon mi a megoldás útja? Ho­gyan lehet zavartalanul lebonyolí­tani a növekvő árukészletek szál­lítását, gyors elosztását az egy­mástól igen nagy távolságra lévő fogyasztási központok között? Erre kerestek választ a szovjet mérnökök. A moszkvai Metro vonalain 1,5 —2 percenként követik egymást a szerelvények, de a távolsági közle. lekedésben ilyen szerdvény-sűrű. ség nem tartható fenn. Ugyancsak nem lehet biztosítani a növekvő A Szovjetunióban, a Kaspi-ten­­ger halászainak jobb munkája ér­dekében, jelentős újítást vezettek be. Átadtak üzemdtetésre egy olyan hajót, amdyen nemcsak modem halfeldolgozó üzem mű­ködik, hanem egy nagy teljesít­ményű, modem jéggyár is. A jég­gyár terméke — 18 fok Celsius lékkai emelkedett az év első há­romnegyed évében. A termelés­­emelkedés négy és fél százalékát a termelékenység növeléséből biz­tosították, a három és fél százalé­kot létszámemelkedéssel. Ennél a vállalatnál sem teljesítették tehát a feladatot, azonban ha mélyre­hatóan elemezzük a vállalati mun­kát, akkor megállapíthatjuk, hogy a termelékenység a kívánt mér­tékben javult. Kedvezőtlenül ha­tott — azonban népgazdaságálag előnyös volt —, hogy az export­­részarány jelentős mértékben nö­vekedett a vállalatnál. Ennek kö­vetkeztében, elsősorban a mun­kaigényesebb gyártmányokból je­lentős termelés-emelkedés volt és ez kedvezőtlenül hatott a termelé­kenységre. A vállalat az első há­romnegyed éves tervét nem telje­sítette, aminek hatása is kedve­zőtlenül érződött a termelékeny­ségi mutatóiknál. Igaz, az elmara­dást november közepére pótolta a vállalat, így az éves termelékeny­ségi feladatot várhatóan teljesíte­ni tudják. * Pártunk VIII. kongresszusának a munka termelékenységre vonat­kozó határozata alapján a gyulai üzemekben is nagyok a feladatok. Éppen ezért a jövő évi tervek megvalósításához a gazdasági, a műszaki vezetők és az ipari üze­mek dolgozóinak teljes összefogá­sa szükséges. Székely Árpád Későn Mintha nem is járt volna soha iskolába sok felnőtt, s elfelejtette volna, hegy a tanítás minden reg­gel pontosan egy időben, méghoz­zá 8 órakor kezdődött, olyan a kép csaknem mindig, amikor cgy-egy értekezlet kezdetét veszi. A több­ség — dicséretére legyen mondva — pontosan megjelenik a kitűzött időre. De van egy állandó kisebb­ség, amelyik úgy tartja illendőnek, hogy 5—10 perccel, esetleg negyed-, vagy félórával később nyisson be a megbeszélésre. Több típusa van a későn jövők­nek. Egyik a fontoskodó, aki gond. terhelt arccal: „Elnézést, sok volt a dolgom” bocsánatkéréssel foglal, ja el helyét negyedórával később az értekezleten. Ez a típusú ember akkor is késik, ha történetesen pentosan odaérhetne a kezdésre, mert ilyen esetben is „talál” magá­nak elfoglaltságot, csupán csak azért, hogy úgy lássák: tengernyi dolga van. Másik fajtája a későn jövőknek a hanyag. Ö már iskolás korában is mindig késett az órákról. S ha ezért beírást kapott, csak legyin­tett. Most is hánya-veti módon in­tézi el magában, ha esetleg szól­nak miatta: „Mit számít az a ne­gyedóra, nem befolyásolja a szo­cializmus építését.” S a figyelmez­tetés ellenére máskor is pontosan negyedórával később jelenik meg az értekezleten.-ddig többnyire csak arról ad­tunk hírt, hogy az üzemekben, vállalatoknál milyen újításokkal könnyítik meg a dolgozók munka. és arányosan megnövelt vagonok mindegyikébe 1600 tonna termény férne! Természetesen az áttérés az új nyomtávra nem megy egyik napról a másikra és azonkívül nem is mindenütt kifizetődő az óriás nyomtáv létesítése. Érdekes meg­említenünk, hogy az óriás nyom­táv gondolata összefüggésben van az atomhajtású mozdonyok megte­remtésének tervével. Atomreaktor alkalmazása mozdonyokon, a szo­kásos gőzgép, vagy diesel és vil­lamos meghajtású helyett, techni­kailag különleges feladat. Az atomreaktort övező nagy súlyú és komoly térfogatú szigetelés, vala­mint a vezérlő, és irányítóberen­dezések ma még oly nagy helyet foglalnák el, hogy közönséges — 1435 és 1524 mm-es nyomtávú — mozdonyokra nem is építhetők! Az óriás nyomtávú szerelvények moz­donyába viszont könnyen beépít­hető lesz az atomhajtómű! Moralevics véleménye szerint nem elképzelhetetlen a 4,5 nyom­távú vonalakon a 190—200 km/óra sebesség. Ez azt. jelenti, hogy a Moszkva—Leningrad közti távol­ságot az óriás' nyomtávú szerel­vény, a jelenlegi 9—10 óra helyett 3—4 óra alatt teszi meg. Morale­vics elgondolását számos szovjet mérnök helyesléssel fogadta, s várható, hogy már a közeljövőben hallunk az első, egyelőre még kí­sérleti jellegű pályaszakasz meg­építéséről. (Ligeti) • •• //| JOVOR Harmadik típusa a későn Jövők­nek az állandóan „objektív aka­dályokba” ütköző, aki minden esetben, mielőtt helyet foglal, rész­letesen elmagyarázza, hogy azért késett, mert a minisztériumból jöt­tek vagy mert karambol volt az utcán és őt tanúként hallgatták ki, vagy mert a felesége éppen szült stb., stb. Ennek ellentéte, aki nem is tartja szükségesnek a ma­gyarázatot, félórás késéssel bero­bog az értekezletre, s mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, minden lelkiismeretfurdalás nélkül helyet foglal, s úgy tesz. mintha az elejétől fogva ott lett volna a vitán... Lehet, hogy a fenti típusokhoz még hozzá lehetne tenni néhányat. Ügy véljük azonban, nem ez gaz­dagítaná a későn jövőkről való is­mereteinket, hanem inkább az a kö­zös vonás, mely mindegyik típus­ban megtalálható. Ez a közös vonás pedig mindenekelőtt az, hogy va­lamennyi típus képviselői egyaránt nincsenek tekintettel a többségre, valójában elfogadhatatlan indo­kok alapján rabolják a többiek idejét, elnyújtják az értekezletek tartalmát, általában lebecsülik a közös megbeszélések fontosságát. Már pedig, aki nem pontosan jelenik meg cgy-egy megbeszélé­sen. annak nem is fontos az az ér­tekezlet... ját. Most arról számolhatunk be, hogy az iskolákban is egyre népszerűbbé válik az újító-moz­galom, a pedagógusok körében-. A Pedagógusok Szakszervezete me­gyei bizottságának felhívása nyo­mán szinte naponta érkeznek az újításokról szóló híradások Bé­késcsabára. Érdemes megemlíteni néhány pedagógus-újító munká­ját. Nyíri Sándor, a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanára például a szem vakfoltjának új­szerű szemléltetésére készített vizsgálati eszközt, Süli Árpád ta­nár, atomfizikai részecskegyorsí­­tó-modellt tervezett. Dr. Kovács György, a szarvasi óvónőképző intézet tanára összerakható, ti­zenkét variációs óvodai játékot szerkesztett, Király Gyula békési pedagógus pedig olvasókorongot készített elsőosztályos iskolás gye­rekek számára. Említésre méltó a szarvasi gimnázium tanárainak újítása, az etilén-előállító beren­dezés és a Wilson-kamra makett­je. Az ötletes újítók munkáiból a jövő év tavaszán a pedagógusok kulturális hetének keretében ren­deznek kiállítást Békéscsabán. Mit „beszélnek” a hangyák? Első ízben sikerült meghallgat­ni és szalagra rögzíteni a hangyák „beszédét” a hangyabolyban. Ki­derült, hogy a hangyák hangja ki­tűnően hallható, mert rezgésszá­ma nagyjából hzonos az emberi hang rezgésszámával. Gyakorlott fül még úgy is „meghallja” ha közelhajol a bolyhoz. (A „Science et Vie”-bői) Jéggyár hajón árumennyiség szállítását a teher­vagonok hosszméreteinek növelé­sével sem. Jurij Moralevics szovjet mérnök érdekes javaslatot vetett fel: változtassuk meg a vasúti nyomtávot! A Szovjetunióban je­lenleg a vasútvonalakon a 2 sínszál tárvolsága 1524 mm, keréken 1,5 mé tér. Moralevics elgondolása értel­mében az új, nagy forgalmú vas­útvonalat 4,5 méteres nyomtávval építenék és az lehetőséget nyúj­tana arra, hogy — aránytalanságok fellépése nélkül — a jelenleg hasz­nálatos tehervagonok fontosabb méreteit — tehát szélességüket, hosszukat és magasságukat is há­romszorosra lehetne növelni. Ez térfogatban 27-szeres befogadóké­pességhez vezet! Mit jelent ez az elgondolás a gyakorlat számára? Jelenleg 60 tonnás terményszál. lító vagonok gördülnek a szovjet vasútvonalakon — az új típusú, óriás nyomtávú vasutakon haladó hőmérsékleten tartja a raktárát. Ennek következtében naponta 30 tonna halat , konzerválhatnak. Minthogy a halak feldolgozása a hajón történik, erről a halászkom­binátról — amidőn kiköt — azon­nal vagonokba rakják át a csoma­golt és fogyasztásra kész halkon­zerveket vd. Újító pedagógusok TUDOMÁNY — TECHNIKA Négy és fél méteres nyomtávú vasút tervei a Szovjetunióban

Next

/
Oldalképek
Tartalom