Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
M62. november 24, 4 Szombat Elkészült az új magtár A különböző gazdasági épületekkel együtt egy 30 vagonos magtár is épült a gyulai Aranykalász Termelőszövetkezet központi majorjában. Az új magtárban főleg takarmánygabonát tárolnak majd, s mellé rövidesen egy nagyobb kapacitású darálót állítanak be. hogy a máris jelentős számú állatállománynak ne kelljen, mint eddig, messze kilométerekről szállítani a szükséges őrölt takarmányféleségeket. Öt világrészen ismerik már a csabai szőnyegszövő újítóinak gyártmányait Most már mind az öt világrészen ismerik a békéscsabai szőnyegszövő gyártmányait, mert legutóbb Japánból is kaptak rendelést torontáli szőnyegek szállítására. A szövetkezet ma az ország egyedüli fővállalkozója. Negyvenhat országgal áll nexus ban a külkereskedelmi szervek közvetítésével, s évente 25 milliós tervet teljesít, amelynek zöméből valutát nyer a Magyar Népköztársaság. A növekvő piaci igények azonban évről évre újabb nehézségek elé állítják a szövetkezet kollektíváját. Ahogyan Bozsó Tamásné műszaki vezető mondotta: — A hagyományos cikkek elhelyezése ma már nagyon nehéz. Sokáig „vergődött” amiatt szövetkezetünk, mert a „diktált” árak (melyek a hagyományos szőnye-Hz építő- és az építőanyagipar termelési tapasztalatairól, a szakszervezetek időszerű feladatairól tanácskoztak Az Bpitök Szakszervezete pénteken tartotta meg küldöttérte-. kezl-etét Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály művelődési házában. A tanácskozáson részt vett tokár Vilmosné, az Építők Szakszervezete elnökségének instruktora, Veszelka György, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa és Lipták Pál, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Kiss János, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára mondott beszámolót, amelyben a megyei bizottság értékelte a választás óta eltelt időszak munkáját, valamint a szakszervezethez tartozó vállalatok termelési tapasztalatait és a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Az Idei év első kilenc hónapjának tervét az építőipar 99,7 százalékra teljesítette, az építőanyagipar pedig 101,1 százalékra. A legnagyobb tervlemaradás a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalatánál volt, amely a háromnegyedévé» tervet 92 százalékra teljesítette. Az építő- és építőanyagiparban jelenleg 297 brigád dolgozik, közülük 207 kollektíva vesz részt valamilyen versenyformában. A szocialista brigádmozgalomban 35 kollektíva versenyzik. Ezek közül eddig négy nyerte el a Szocialista címet. Az eredményesebb versenymozgalmat — amint a beszámoló hangsúlyozta — még mindig hátráltatja, hogy szinte valamennyi vállalatnál igen kevés gondot fordítanak a gazdasági és a szakszervezeti vezetők a versenynyilvánosságra, az élenjárók népszerűsítésére. A tapasztalatok szerint a tavalyihoz képest az idén javultak a dolgozók munkakörülményei. A balesetek megelőzésére is több gondot fordítottak a műszaki vezetők, rendszeressé vált a munkavédelmi oktatás. A szakszervezeti Teljesítették kongresszusi vállalásaikat a növényvédő állomás dolgozói A Tarhosi Növényvédő Állomás dolgozói pártunk VIII. kongreszszusa tiszteletére vállalták, hogy a tervezett 54 356 hold növény egészségügyi védelmét tíz százalékkal túlteljesítik. Vállalásuknak eleget tettek, sőt lényegesen túl is teljesítették, mert a szükséges növényegészségügyi munkát 72 966 holdon tegezték be. A kongresszusi vállalás teljesítésében jó munkával tűnt ki a gépállomás valamennyi brigádja. Közöttük legjobb eredményt a Kossuth szocialista brigád ért el. A brigád tagjai vállalták: rendszeresen részt vesznek szakmai és balesetvédelmi oktatásokon és folyamatosan továbbképezik magukat. Bekapcsolódtak a kulturális életbe is. Egész évi munkájúkon végigvonult a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni célkitűzés. A brigádok munkáját nagyban elősegítették az állomás szakemberei Háromszáz növényvédelmi tárgyú szakelőadás, továbbá 157 bemutató tartását vállalták. Vállalásukon felül öt szakelőadást és 179 bemutatót tartottak. A sertéstenyésztés soron következő feladatait vitatták meg Békéscsabán A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya a sertéstenyésztés soron következő fontosabb feladatairól nagyszabású tanácskozást rendezett november 23-án. pénteken Békéscsabán, a városi tanács épületében. A megbeszélésen jelen volt dr. Bajor Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium sertéstenyésztési osztályvezetője, továbbá Czakó Flórián, Pénzügyminisztérium Állami Biztosító Főigazgatóságanak vezető beosztású dolgozója, A tanácskozáson részt vevő 50 szövetkezeti elnök előtt dr. Bajor Ferenc beszélt a sertéstenyésztéssel kapcsolatos feladatokról, különös tekintettel az épületek téliesltésére. Hangsúlyozta, csak a szakszerű intézkedések megvalósításával lehet a szeríás épületekben a nagyobb mérvű állatelhullást, a betegségek elterjedését megakadályozni. alapszervezetek brigádonként munkavédelmi őröket szerveztek. A versenyvállalások egyik feltétele pedig a balesetmentes termelés. Mindennek tudható be, hogy a? utóbbi két évben halálos baleset nem fordult elő. A beszámoló említést tett arról, hogy a megyei bizottság nem építette ki a termelési bizottságot. Így a termelési tömegmunkát nem tuditák megfelelőképpen segíteni. Ezt a hiányt rövidesen pótolják, s megalakítják ezt a fontos bizottságot. A küldöttek közül többen felszólaltak és elmondták azokat a gondokat, amelyek az építő- és építőanyagipari munkásokat foglalkoztatják. Podmaniczki Pál, a Békéscsabai Téglagyár KISZ-titkára, a gyár fiataljainak panaszáról szólt. Elmondta, hogy még a tavasszal beneveztek az országos ifjúsági brigádmozgalomba. De azóta sem kaptak erről tájékoztatást, sem értékelést, s így ez a mozgalom nem érte el azt az eredményt, amelyet vártak tőle. Hankó Pál, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője elmondta, hogy a szakszervezeti taggyűlések és a termelési tanácskozások szervezésében volt előrehaladás. Tartalmilag azonban még sokat kell tenni, hogy ezek a tanácskozások jobban betöltsék feladatukat. Sztankovics Gábor, a Békéscsabai Téglagyár szb-titkára felszólalásában arról beszélt, hogy a műszakiaktól sokkal többet vár a szakszervezeti mozgalom, számítanak segítségükre a munkaversenyek feltételeinek biztosításában. Drienyovszki János, az ÉM. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a folyamatos építés-szervezés tapasztalatairól tájékoztatta a küldött-értekezletet. Veszelka György, a megyei pártbizottság munkatársa az 1960. június 29-i párthatározat végrehajtásának tapasztalatairól beszólt, majd javasolta: helyes lenne, ha a vállalatoknál már most megtennék a szükséges intézkedéseket a jövő évi tervek előkészítésére. A tanácskozáson ezután megválasztották a küldötteket a szakszervezet XXIX. kongresszusára és az SZMT küldött-közgyűlésére. (P—P> gek eladásában kialakultak a vi lágpiacon) nem fértek bele az önköltségbe. Egészen a múlt év ele jóig nem is volt rentábilis a szőnyegszövő. Ma már azonban rentábilis és jelentős hasznot biztosít az államnak. Ez annak a törekvésnek as eredménye, mely az emberek szocialista öntudatából fakad ebben az üzemben is. Hogy az elején kezdjük: az elmúlt két évben hat, merőben új cikkféleség gyártását kezdte el a szövetkezet, melyek egy csapásra meghódították a világpiacot. Talán túl zásnak hangzik ez a megállapítás, de ha tekintetbe vesszük, hogy olyan szőnyegekről van szó, amelyeket sehol máshol a világon nem gyártanak, mégis igaznak mondható. E gyártmányok kidolgozása újítók neveihez fűződik mindenekelőtt Bozsó Tamásné és Kovács Pál műszaki vezetők neveihez. Milyen cél vezette őket az újításban? Erre így felelnek: •— A szőnyegszakmában több száz éve ugyanazok a cikkek futnak. Telített belőlük a piac, s már nemigen kelendők. Ezért szövetkezeten belül is gazdasági nehézségeket okoz a gyártásuk, nem beszélve arról, hogy nem biztosítanak állandó munkát a több mint 800 dolgozónknak. Azt akarjuk, hogy megszűnjenek ezek a problémák, ezért törjük a fejűn két újabb és újabb gyártmányok kikísérletezésén. Ez a sok éjszakába nyúló töprengés, kísérlet, amely végbemegy ahhoz, hogy egy-egy új áru szövőszékre, széria-gyártásra kerüljön, egyénileg nem mindig „kifizetődő’- Bozsó Tamásnénak és Kovács Pálnak. A „Csaba”, az „Eszkimó”, az „Anatól” és a többi újszerű szőnyegek mellett, amelyek igen nagy keresletnek örvendenek külföldön is, itt van például legutóbbi újitásunk, a „Körös” szőnyeg vagy ahogy ők nevezik: a „Suba”. Nemrégiben kiállításon mutatták be ezt a valóban juhászbundának tetsző, százszázalékos fésüsgyapjúból, flórfelületen készített szőnyeget, mely szintén egyedüli gyártmány a világon. S nemcsak a belföldi kereskedelem fogadta nagy tetszéssel, hanem az északi országok megrendelői is. Ránézvést olyan ez az új szőnyeg, mint egy hoszszú szőrű racka birka bundája: meleg és puha. Ezért tetszik nagyon a hidegebb éghajlatú országokban. Már megrendelésre is gyártják, hiszen ez év júniusában adták be rá az újítási javaslatot. Mivel azonban 10 ezer forinton felüli értéket képvisel a gyártásból eredő megtakarítás, az újítást fel kellett terjeszteni a HISZÖV- nek. Innen az OKISZ-ba került, s még a mai napig sem díjazták érte a kikísérletezőket. — Ezt ne írja meg elvtárs, mert elsősorban nem egyéni érdekekért törjük mindig újon a fejünket — mondja Kovács Pál. — A szövetkezet osztályai versenyben vannak egymással azért, hogy ki tud olcsóbb és jobb áruféleséget előállítani. Mindannyiunk érdeke anyagi szempontból is hogy ebben eredményeket érjünk el, hiszen így válik gazdaságossá a termelésünk, így lesz év végi nyereségrészesedés és így biztosíthatunk csak a dolgozóknak folyamatos munkát. De térjünk vissza az újításra. Mi ennek a lényege? — Az, hogy az eddigi szőnyegfajtákkal szemben azonos méreten jóval kevesebb importanyag kerül felhasználásra — folytatja Kovács elvtárs — A 18 200 csomós sűrűségű szőnyegnél például 2,2 —2,4 kilogramm fésűsgyapjút használunk fel méterenként. A subánál viszont csak 60—65 dekát. Ugyanakkor: míg a hagyományos szőnyegből egy dolgozó százezercsomós bázison 1528 forintos értéket termel, addig ugyanez a dolgozó, ha subát sző 3600 forintra növeli a termelési értéket. Eddig 300 négyzetméter „Körös” szőnyeget gyártott a szövetkezet a skandináv-államokba, ám a fő megrendelések a jövő évre tolódnak, s csak 1963-ban kerülnek szállításra. A tetszetős suba fehér, halványkék, sárga színekben még ott lapul a többi sok színű szőnyeg mellett, a raktár polcain, de nemsokára messze északon is hirdeti majd a csabai szőnyegszövő dolgozóinak jó hírnevét. Varga Dezső
