Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
Vm. október W. 4 Szerda TUDOMÁNY- TECHNIKA A hosszú távú űrutazásokat készíti elő a kozmikus orvostudomány Milyen problémáikat kell megoldania az élettani kutatásoknak, hogy biztonságosan indulhasson útnak az űrhajós a Holdra, vagy valamelyik bolygótesitvérimkre? Amint dr. Echter Tibor, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának vezetőségi tagja elmondotta, ebben a tekintetben az élettani kutatások előterében jelenleg több kérdéscsoport áll. Mindjárt az első feladat a táplálkozás és általában az anyagcserével kapcsolatos kérdések megoldása, akár kémiai módszerekkel, akár algák vagy más élőlények közbeiktatásával. A másik nagy probléma a huzamos ideig kicsiny, zárt helyen tartózkodó emberben jelentkező lélektani zavarok megelőzése, illetve leküzdése. Ugyanakkor gondoskodni kell izomzatának foglalkoztatásáról is. nehogy a tétlenségtől sorvadásnak induljon, mint például a hosszú időre gipszbe tett végtag. A hosszabb utakon természetesen más, hatásosabb edzőgyafcorlatokat kell végeznie, mint az eddigi rövid űrutazásoknál. Olyanokat, amelyek a gravitáció lététől vagy hiányától függetlenül követelik meg az izmok erőkifejtéséi. Külön kérdés a magányérzetnek, pontosabban magának az egyedüllétnek a kiküszöbölése. Most folynak a vizsgálatok: ebből a szempontból a két külön űrkabinban egymás közelében utazó Az elektronikus gépek, a filozófusok és az egyház... Az elektronikus számológépek alkalmazásával az ember tehermentesíti magát a szellemi munkában. Amikor azt mondjuk, hogy az elektronikus gép „gondolgozik”, ,,emlékszik”, „kozmikus rakéta pályáját számítja ki és helyesbíti”^ ezekkel az ember és a gép viszonyában beállott változás, ra, fejlődésre hívjuk tói a figyel, met. Korábban a gépek ugyanis az ember fizikai erejét növeltek meg csupán. Ma tudósok kutatják, hogy az ember és az állatok idegrendszere és agyveleje miképpen dolgozza fel azokat a jeleket és jelzéseket, hangokat, beszédet stb. amelyeket érzékszerveik segítségével fognak fel. Olyan gépeket — elektronikus géprendszereket — dolgoznak ki és alkotnak meg ezek nyomán, amelyek ugyancsak jeleket — úgynevezett információkat — dolgoznak fel, sőt, a jeleket, jelzéseket átalakítva az ember által tudatosan megszabott program végrehajtására használják fel. Ilyen értelemben például nyelveket fordítanak, olvasnak, számolnak, azaz „szellemi munkát” végeznek. Mivel pedig e gépek segítségével az ember sokkal nagyobb értékű szellemi munkát végezhet el — például a statisztikai adatok óriási mennyiségét dől. gozhatja fel rövid idő alatt —, mint eddig, világos, hogy az elektronikus gépek bevezetése új tudományos módszerekre vezetett és általában új tudományos irány, zatot hozott létre, amelyet „infor.máció-elméletnek”( „kibernetikának” neveznek. Amikor egy új tudományos irányzat jelentkezik — erre tanít a tudomány története is —, kétféle káros kísérőjelenség követi feltűnését. Az egyik tendencia a konzervatívizmus, amely tagadőan lép fel. A másik tendencia, amely túlértékeli, elferdíti az új, tudományos irányzat jelentőségét és gyakran „mindenhatóvá” kiált, ja ki. Mivel az elektronikus gépek segítségévéi nagymérvű automatizálást lehet az iparban végrehajtani, ezért a kapitalista országokban sok ellenzője akad e gépeknek és a hozzájuk fűződő tudományos gyakorlatnak. A kapitalisták ugyanis nem tudják az automatizálást munkanélküliség nélkül megoldani. Félnék azonban más okból is. Marx óta ismeretes ugyanis, hogy a magasabb matematika fontos segédeszköz a kapitalista gazdasági válságok szükségszerűségének kimutatásában. És valóban, elektronikus számológépekkel kimutatták, hogy a kapitalista gazdasági rendszer nem stabil, s hogy lehetetlen olyan szabályozást kitalálni, amely megmentené a válságoktól... A* idealista filozófusok mégis „megjósolták” az olyan elektronikus gépek megalkotását, amelyek a politikai hatalmat majd ,,automatizálják”, önműködően gyakorolják. Mi több, célzatosan azt is állítják, hogy á"z elektronikus géprendszerek tökéletesebbek lesznek az embereknél és végül fellázadnak ellenük. Az egyház eleinte mereven ellenezte a tudósok törekvését, a szellemi munka automatizálását az isteni bölcsesség elleni lázadás, nak és az ember isten fölébe helyezésének bélyegezte. Ile „mit ad isten?” Ma már Olaszországban, a régi „szentírások” nyelvészeti feldolgozására ugyancsak számológépet használnak és a gépeket maga a milánói érsek áldotta meg legutóbb. Emlékezünk még arra, hogy az egyház ugyanígy volt más új tudományos felfedezésekkel — a Föld forgásának tagadásától az atomelmélet kétségbevonásáig... Szólnunk kell arról is, hogy az, mivel az elektronikus gépek működéséhez idealista filozófia is fűződött, az megzavart több marxistát is, akik szintén az információ-elmélet éllen léptek fel, dogmatikus szemszögből bírálták és ítélték el. Ma már a Szovjetunióban, az információ-elmélet alkalmazásai, az elektronikus gé. pék félhasználása a gazdasági tervezésben, a műszaki tudományokban, a biofizikában, a biokémiában, az űrkutatásban nagy méreteket öltött, a konzervatív, dogmatikus irányzat ezen a téren is a múlté. Ljapunov és Szoboljev szovjet akadémikusok legutóbb bejelentették, hogy olyan elektronikus géprendszer készül el a Szovjetunióban, amely több termelési. brigád munkájának eredményét összehasonlítva maga is „megtanulja” a legjobb munkamódszert, amelyet aztán önállóan í felhasznál a termelés irányítására. Elképzelhető, hogy milyen sokoldalú szellemi munka van ezek mögött az eredmények mögött, amelyek azért is olyan értékesek, mert a kapitalista világ reménytelen „gépkorszakának” perspektívájával szemben a Szovjetunió az elektronikus gépcsodákat a kommunizmus felépítésének meggyorsítására és az ember szolgálatára használja fel. Szlitka Emii űrhajók helyzete a kedvezőbb-e, vagy az egy fülkében összezárt két pilótáé. Az utóbbi esetben természetesen alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező emberektől várható a hosszú ideig tartó összezártság elviselése, sőt egymás bajtársi segítése is, s hogy milyen „edzésekkel” lehetne ezeket a tulajdonságokat fejleszteni. A harmadik nagy feladat az űrhajózás közben fellépő kóros illúziók, kényszerképzetek leküzdése. Ha a teljesen stabil helyzetben száguldó gép felhőbe kerül, a pilótában máris felléphet a kóros inger: a dőlés, forgás, lógás érzése, amely azonban megszűnik abban a pillanatban, amint ismét megpillantja a természetes horizontot. Ha tehát az űrhajóban — esetleg giroszkóp alkalmazásával — sikerül valamilyen állandóan rögzíthető fixálható pontot kialakítani, amelyet látva az űrhajós „be tudja mérni” helyzetét, a kóros illúziók már nem jelentkeznek. Az immár önálló tudományággá vált kozmikus orvostan kutatói mindenesetre nagy erőfeszítéssel dolgoznak, hogy minél előbb élettanilag is jól előkészített útra indulhasson el az ember az űr nagyobb mélységed felé. (MTI) Őszi napfény az óvodában Foto: Kocziszky László Az Orosházi Üveggyárban íartja októberi ülését az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága legközelebbi ülését október 18-án az Orosházi Üveggyárban tartja meg. A megyei bizottság tagjai a délelőtti órákban megtekintik az építkezést, majd ezután rendezik meg a tanácskozást. A megyei bizottság ülésén, amelyen részt vesz az Orosházi Üveggyár főépítésvezetőségének több Az éterbe küldte a jelentést, hogy maga többé nem létezik. Vagyis ő teljesítette a megbízatást. Kinek a megbízatása volt ez, Scsuko? Feltehetően a maga gazdáinak a megbízatása. Ki más uszíthatta volna magára ezt az öreget? Scsuko összegörnyedve, roskatagon ült, s egész idő alatt a fal egyetlen pontját nézte. Hallgatott. Nem zavarták. így telt el néhány perc. Végre aztán felemelte a fejét. — Vigyenek innen el — kérte. * ) Este Szemin őrnagy jelentkezett Azizovnál. Közölte: a kórházból jelentették, hogy Scsuko kéri, menjen el hozzá Azizov ezredes. tagja, a szocialista címért versenyző brigádok vezetői és több meghívott vendég, Devosa Sándor műhelybizottsági titkár mond beszámolót az üveggyári építkezés termelési tömegmunkájáról. Ezután Tóth Gézáné, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának nőfelelőse a megye területén termelésben dolgozó nők helyzetéről tart referátumot. — Nem bírta tovább — nevette el magát Szemin. Azizov • legyintett. — Van ennek esze, nem esett a fejére. Nem akarja megfosztani magát az utolsó reménytől. ... Másnap korán reggel Ismét Scsukóhoz ment Azizov és Szemin. Scsuko, amikor meglátta őket, felkönyökölt az ágyban. — Eltörték a csontomat a lábamban tegnap, nyomozó polgártárs — mondta Scsuko. Azizov sietve ránézett. Szemin pedig az ajtó felé fordult, hogy orvosért induljon. — Várjon, legyen szíves — állította meg Scsuko. — Nem jól értették, amit mondtam... Az orvosok törték el a csontomat. Mert a röntgen kimutatta, hogy rosszul forrott volna össze. Eltörték, aztán még egyszer összeillesztették, de most már úgy, ahogy kell. És újra begipszelték. Scsuko felemelte a takaró egyik szélét, s megmutatta a friss gipszkötést, amelyben a a lába nyugodott. Szemin leült a székre. Azizov cigarettáért nyúlt a zsebébe. — Akkor hát mit óhajt tőlünk? — kérdezte kissé türelmetlenül Azizov. — Én... Scsuko izgatottan megnedvesítette a szája szélét. — Ha már az orvosok így... Még röntgennel is... — Rövidebben! — Tehát mégse lőnek főbe? — 0 híradástechnikában használatos 85 féle kohászati termék küziil 65 már itthon készül A híradástechnikában használatos 85 féle finomkohászati alapanyagból a Csepeli Fémműben jelenleg már 65 félét gyártanak, az import tehát igen nagy mértékben csökkent. Külföldi anyagok helyettesítésével eddig körülbelül félmillió dollár értékű behozataltól mentesítették a népgazdaságot. (MTI) Scsuko lélegzetét is visszafogva, tágra nyílt szemmel meredt Azizov arcába. — Ezt én nem tudom, Scsuko — felelte az ezredes. — Majd a bíróság dönti el, mi lesz a sorsa. Tudja jól, hogy a kém, akit háborús időben tetten érnek... — De hát kivételek mindig vannak! — Valóban, mindig van kivétel. De magának tudnia kell, hogy 'ehhez igen alapos indok szükséges. Természetesen, ha valaki őszintén bevall mindent és ezenkívül valami értékes információt szolgáltat... — Én mindent elmondok, amit csak tudok. — Szóval — folytatta Azizov — ha a nyomozati anyagok segíteni tudnak a szovjet katonai szerveknek, akkor természetesen kedvezőbb helyzete lesz. Megértett engem, ugye? — Igen. Megértettem, nyomozó polgártárs. — Scsuko hadarva, idegesen beszélt. — Kérdezzen és én válaszolni fogok mindenre. Bízom magában, mert maga... — Hagyja a szenvelgést — szakította félbe Azizov. — Csak akkor beszéljen, ha ténylegesen van mondanivalója. — Kérdezzen, nyomozó polgártárs. Mindenre válaszolok. — Mindenekelőtt hogy hívják? — kérdezte Szemiri. — Mi az igazi neve?