Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

1965. október 2. 4 Kedd Százmillió forinttal emelték Társadalmi munka az Orosházi Üveggyár beruházási költségét A világ legmodernebb gépei termelnek majd — Huszonötezer tonnával több üveget gyártanak évente — Építkezés kőművesmunka nélkül Több alkalommal beszámoltunk nár olvasóinknak megyénk leg­­íagyo-bb építkezéséről: az Oroshá­zi Üveggyárról. Az ez év tavr­­;zán zömével kezdett építkezés •endkívül gyorsan haladt s akik léhány hónappal ezelőtt jártak Orosházán, azok most csodálkozva íllapíthatják meg: a földből nőtt ti egy gyár. Érdemes most már részleteseb­ben is szólni az építkezésről, annál s inkább, mert a gyár igazgatójá­én szerzett hírünk alapján el­­nondhatjuk, hqgy ebben az évben ető alá kerülnek az egyes üzern­­észek. Amikor 1957-ben a gyár építésé­be terveket készíi ettek, úgy indul­­ak, hogy Orosházán 17 ezer tonna intöttüveget és 62 ezer tonna öb­­ösüveget gyártanak majd. Ezt a érvét az akkor ismert termelőgé­pekre alapozták. A beruházás ér­éke 350 millió forint volt. Időköz­ben azonban megnőttek az igé­­íyek. Nőtt a termelőgépek színvo­­íala is, modernebbek jelentek neg a piacon és' néhány hónappal zelőtt az Építésügyi Minisztérium üvegipari Igazgatósága úgy dön­­ött, hogy a beruházást 450 millió órintra emeli és a tervezett gépek íelyett a jelenleg ismert legmo­­lernebb. angol, belga és amerikai íyártmányú termelőgépeket szerzi be. Az új terv szerint a termelést !3 ezer tonnával növelik, lényege­in kevesebb géppel. Az előző el­­londolás szerint 62 ezer tonna öb­­ösüveget 17 gépegységgel gyártói­ak volna, a végleges terv alapján dszont 12 gépegységgel 82 ezer onnát termelnek majd. Végered­ményben a 450 millió forintos be­ruházás 104 ezer tonna jó áru ter­melését jelenti évente. Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, az építkezés fővállalkozója 1962-ben kezdett hozzá az ipari létesítmények fel­építéséhez. 1962 végéig a tervek szerint 80 millió, forint értékű munkát végeznek el. Ez azt je­lenti, hogy a termelő üzemrészek tető alá kerülnek és 1963-ban meg­kezdődhetnek a belső munkák. Értékében ez sem csekély, hiszen 100 milliós beruházást jelent. Még ebben az évben megkezdődik a 200 millió forint értékű gépegysé­gek szerelése. 1963 novemberében az 1-es szá­mú. fehér üveget termelő üzemrész próbaüzemeltetése is megkezdő­dik. Ezt követően kéthavonként indítanak próbaüzemeltetésre újabb üzemrészeket, de 1964 első félévének végéig minden üzem ,.próbál” vagy termel. A gyár a népgazdaságnak sok millió forint­jába kerül és egy percet sem* le­het várni arra, hogy értéke később térjen vissza. Mi sem jellemzőbb erre, hogy az 1963-ban próbaüze­melésre indított első üzemrész a következő év januárjában már „tervet” kap. Az Orosházi Üveggyár az ország legkorszerűbb gyára lesz. Ez így természetesen keveset mond, mert az olvasó nem talál összehasonlí­tási alapot, hiszen kevesen isme­rik az ország többi üveggyárát. Szükséges, hogy részletesen beszél­jünk arról, ami végeredményben a „leg”-et jelenti. A gyárat a legkorszerűbb eljá­rással építik. Érdekes, hogy ebben I a monumentális épületcsoportban alig van hagyományos kőműves­munka. A gyár előregyártott ele­mekből készül. Nemcsak a gépek lesznek súlyosak, de a nagy töme­gű nyersanyag is igénybe veszi az épületek teherbírását. Ezért erős alapozásra volt szükség és a föld felszíne alatt több méterre vasbeton-tömbök biztosítják a gyár alapjának szilárdságát. Nem­csak építésében, de berendezésé­ben is korszerű lesz a gyár. Emlí­tettük, hogy a világ legmodernebb gépei termelik majd az üveget és ezért is előkelő helyet foglal el a gyár nemcsak hazánkban, .de egész Európában. / Korszerű lesz a gyár üzemszer­vezése is. Hazánkban jelenleg a Sajószent­­péteri Üveggyár a legnagyobb, 800 munkás termel itt 37 tonna öblösüveget. Orosházán ugyan­ennyi ember 82 ezer tonna ilyen üveget gyárt majd. Ez egyébként szükséges is, mert az üzemnek 58 százalékps önköltséggel kell majd termelnie. De a korszerű üzem­­szervezésről beszél a másik példa is: a Salgótarjáni Üveggyárban 1800 munkás 200 millió forint ér­téket termel. Az orosházi 1300 munkásnak viszont 430 millió fo­rint lesz a termelési értéke. A gyár építkezése egyébként jól halad. A napokban elkészült a két hatalmas kémény, s hozzá kezdtek a harmadik alapozásához. Ha a műszaki gárda utánpótlásá­hoz elengedhetetlen lakáskérdés is gyorsabban megoldódna, akkor még kevesebb problémájuk lenne. K. M. A Föld leghosszabb kőolaj-távvezetéke A Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsának 1959. év döntése alap­ún Csehszlovákia, a Német Demok­­atikus Köztársaság. Lengyelország s Magyarország állandóan növek­­ő kőolajszükségletének biztosítá­­a érctekében megépítik a kereken 000 km hosszú „BARATSAG Kö­­>LAJVEZETÉK”-et. A Föld leghosszabb csővezetéke Szovjetunió „második Bakujából', z Ural—Volga közti kőolajmező­­öl indul ki, s Dél-Belorufifiziában íozlr városánál északi, valamint éti irányban ágazik el. , Az északi ágon a Német Demok­­atikus Köztársaságban az Odera­­arti Schwedt városánál, Lengyel­­nszágban a Visztula partján fekvő 'ook-nál, a déli ágon Csehszlová­­iában. a Duna menti Bratielavá­nál, hazánkban pedig ugyancsak a Duna partján Szászhalombattáná! épül kőolajfinomító. Az építés alatt álló. illetőleg már részben működő olajfinomítók évi kapacitása jelen­leg 9 millió tonna, teljes kiépíté­sük után pedig 18 millió tonna körül lesz. A csővezeték, teljes ki­építése után — a szükségletek sze­rint — évente 15 —19 millió tonna kőolajat juttat el a négy baráti or­szág fentebb felsorolt olajfinomítói­hoz. A schwedti, illetőleg a pocki fi­nomítók első, jelenleg építés alatt álló egysége 1,5, illetőleg. 2 millió tonna kapacitású. Mindkét finomító tejes kiépítése után évi 4—4 millió topna kőolajat dolgozhat fel. Magyarországon, mint ismeretes Százhalombattán épül hazánk leg­nagyobb kőolajfinomítója, mely mintegy 2,5—3 millió tonna kapa­citással működik majd, de . évi mintegy 4 millió tonna kőolaj fel­dolgozására bővíthető. A „BARATSAG KŐOLAJVEZE­TÉK' '-en hazánkba' az első szovjet kőolaj szeptember második felében érkezett meg a kápolnásnyéki ide­iglenes elosztóba, ahonnan egy ré­gebben megépített csővezetéken a kibővített és rekonstruált szőnyi olajfinomítóhoz juttatják el. A Barátság Kőolajvezeték felépí­tésével az olaj szállítási költsége je­lentős mértékben lecsökken. E je­lentős gazdasági kihatás mellett a négy baráti országban, valamint a Szovjetunióban sok tízezer gördülő olajtartálykocsi kapacitása szabadul fel. — Terra — Bimm i^fioär Való-.llHúVfi-O1, Ir'dlisldyfr,j •C UJBISÍV' Mhmm'K ©».AJflNOMlíd (W.PAtilÄSj . működő repy I építés alatt Sfárhalbmtlaija ife tiHijmi! CS: csutsnoi'im m-MamtoesUe A munkásmozgalom történeté­nek legviharosabb napjai is idézik a kommunista szombatokat, ami­kor az orosz proletárok, közöttük a párt vezetői is, nemegyszer ma­ga Vlagyimir Il.jics Lenin, szabad idejüket áldozták fel a proletár­forradalom eredményeinek meg­tartásáért. Innen gyökeredzik a mi társa­dalmilag felajánlott munkánk is, amit népünk javára végzünk a szükséges területeken. Napjaink­ban sokat írunk hírekben is, ri­portokban is arról, hogy egy-egy helyen a lakosság társadalmi mun. kával segítette a járda vagy a kul­­tűrlíáz építését. Beszámolnak hír­adásaink azokról a KISZ-tagokról, akik az Ifjúság a szocializmusért­­vnozgalom keretében számtalan társadalmi munkaórát teljesíte­nek. Van azonban valami nálunk, amire azt lehetne mondani, hogy nincs minden rendjén a társadalmi munkákkal. Nemrégiben írtam egy termelőszövetkezetről, ahol a fiatalok saját székházuk tatarozá­sát társadalmi munkában vállal­ták. Ebben nem is lenne semmi hiba, így szép ez. Viszont az már baj, hogy napokat töltöttek el reg­geltől estig az építkezéseken, mun­kaidő alatt. A termelőszövetkezet azzal védekezett, hogy úgysem volt egyébként munka a szövet­kezetben, nen>. tudtak adni. Pedig a kultúrház tatarozása is ilyesmi lett volna, az efész szövetkezet ér. dekét szolgálta, nyugodtan lehe­tett volna munkaegységre is elszá­molni. Más alkalommal az egyik tanács vezetőit kerestem, de nem talál­tam az irodában őket. Mint meg­tudtam, csatornát ástak társadal­mi munkában. Pedig hát nem is társadalmi munka volt ez, mert beleesett a nyolc órába, fizetést kaptak érte, igaz hogy nem lapá­tolásért, hanem az államigazgatás, ban végzett felelős munkájukért. Ügy gondolom, a társadalmi munka nemcsak effektiv eredmé­nyeiben, de az emberekre való ha­tásában is más, mint ahogy azt néhol elképzelik. Több megbecsü­lést érdemel úgy is, hogy tudjuk annak elosztását és helyességét térben és időben elhelyezni. Hal­lottam olyan esetről, hogy az egyik üzem dolgosói társadalmi munkát vállaltak valamilyen felajánlásuk, ban. Igen ám, de nem volt olyan munka, amit elvégezhettek volna, hát hányták a földet egyik helyről a másikra, s közben jót nevettek. Tornászásnak tartották csupán — érték nélkül. Nincs minden rendjén a KISZ társadalmi munkáival sem, bár értékükben igazán nagyszerűek. De néhány helyen azzal dicsek­szenek, hogy a fiatalok egy fél év alatt 100 óránál is többet — nem egyen — társadalmi munkában töltöttek. Ha utánaszámolunk, akkor önkéntelenül is felötlik, hogy mikor pihentek, mikor szóra­koztak. * Nem vagyok a társadalmi mun­ka ellensége. Nagyszerű dolog, kell is. Ismétlem, csupán arról van szó. hogy mindent helyezzünk a maga helyére. A társadalmi munkát is. Kiss Máté Az új szovjet törpeautó: a Szputnyik Moszkva les kocsi léghűtéses motorral. 75 A Szovjetunióban elkészült és ki­próbálás alatt van a Zaporozsec törpeautó korszerűsített változata, a Szputnyik gépkocsi. A négyüléses, kétajtós, három méter hosszú és másfél méter szé-8 Homaim akkurátusán össze­szedte az asztalra szórt cigaret­tákat, s vászonzubbonya zsebébe tette. — Nos, hallgatom magát, mondja el, amit kíván — szólalt meg rövid csend után az őr­nagy. GEORG HOMANN ELBESZÉLÉSE Hamburgból származom. Apám a kikötőben dolgozott, villany­targoncás volt. Tizenhárom éves voltam, amikor meghalt. Anyám később férjhez ment még egy­szer. Ebbe én nem tudtam bele­nyugodni. örökké magam előtt láttam apámat, s igen furcsa, különös érzés volt, hogy más fog­lalta el a helyét. Egyszóval, el­mentem hazulról. Kóboroltam az országban. Néhány évet aRuhr­­vidéken töltöttem, időszaki mun­kákkal kerestem 'kenyeret a bá­kilométeres sebességgel haladhat, s 100 kilométeren mindössze 4,5 li­ter benzint fogyaszt. Sorozatgyár­tását a próbautak befejeztével azonnal megkezdik. (MTI) nyákban. Ott — úgy gondoltam — mindig lehet valamilyen el­foglaltságot találni. De később mái- időszaki munka sem akadt. S ekkor megint nyakamba vet­tem az országot. Kétszer voltam munkatáborban. Olcsón megúsz­tam: összesen még egy eszten­deig sem tartottak ott. Aztán visszamentem a szülőföldemre. Akkoriban igen nehezen ka­pott munkát az ember, de nékem szerencsém volt. A hamburgi vá­rosgazdaságnak csatornatisztító­­munkás kellett. Jelentkeztem. Felvettek és egészen harminché­tig kihúztam ott. Abban az év­ben hallottam, hogy Ostburgban (szintén az Elba partján van ez a város, akárcsak Hamburg, de egy kissé lejjebb tőle) munkások kellenek valami hadianyaggyár­ba. Odamentem. A gyárban ak­nákat és tüzérségi lövedékeket csináltunk. Ekkor én már tizen­két év óta tagja voltam a kom­munista pártnak. Hogyan mene­­kedtem meg a lebukástól és ho­gyan sikerült szabadon marad­nom? Az igazat megvallva, nem tudom. Lehetséges, hogy azért, mert én nem törekedtem előre, soha nem tartottam beszédet. Va­lószínűleg mindössze ennyi a do­log magyarázata. Szóval, akár­hogy, akármint, de épségben meg­úsztam. Volt munkám, amelyet elég jól megfizettek, volt laká­som. inni nemigen ittam, úgy­hogy nyugodtan családot alapít­hattam volna. De nőtlen marad­tam és most talán jobb is így ... Aztán kitört a háború. A hev

Next

/
Oldalképek
Tartalom