Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

1962. október 27. 2 Szombat Zorin beszéde a Biztonsági Tanács ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) mérhetnek a nyugati féltekére. Az első ilyen „megdönthetetlen bizo­nyítékokat” október 16-án kapta. Két nappal később az amerikai elnök fogadta Gromiko külügymi­nisztert. Miért nem akarta tehát tisztázni ezt a dolgot Gromikoval? Azért — hangsúlyozta Zorin —, mert az amerikai központi felderí­­töszolgálat hamis adatain kí­vül egyetlen tény sem áll ren­delkezésére. Ha akadtak vol­na megdönthetetlen tények, akkor azokat a legelemibb lo­gikai következtetés szerint is elő kellett volna hozni. Ez a mostani nyugtalan időkben normális követelmény az államok közötti kapcsolatok terén. Ken­nedy október 18-án nem hozott fel egyetlen tényt sem, október 22-én pedig bejelentette, hogy az Egye­sült Államok szovjet hajókat fog elsüllyeszteni. Vajon ez helyes el­járás? Ez útonállás, de ilyen útonállással nem lehet politikát folytatni. Nem ok nélkül írja ma a kellő tapasztalatokkal és tájéko­zottsággal rendelkező Láppmann amerikai újságíró: az elkövetett hiba veszélyét abban látja, hogy Kennedy elnök csütörtökön, ami­kor találkozott Gromikoval és már rendelkezett kubai rakétatá­­maszpont építésére vonatkozó adatokkal, nem fedte fel ezeket az adatokat Gromiko előtt. Ez — írja Lippmann — a diplomáciai módszerek feladását jelentette, ön, Stevenson úr, azt mondja, hogy a „békés csendes diplomá­cia’’ híve. Hogy áll ön tehát ezzel a diplomáciával? Hol van az? Ezenkívül — folytatta Zorin — Kennedy elnök Gromikoval folytatott beszélgetése alkal­mával arról igyekezett bizto­sítani a szovjet külügyminisz­tert, hogy nem terveznek semmiféle akciót Kuba ellen és hogy hitelt ad azoknak az értesüléseknek, amelyek sze­rint Kubában nincs támadó fegyver. Ez kettős könyvelést jelent: Ön félrevezeti saját népét, az egész világot. Az elmondottakból látható — folytatta Zorin —, hogy az Egye­sült Államok kormánya tudatosan mérgesíti a válságot, szándékosan készít elő provokációkat. És ön most hamisítványokon kívül nem terjeszthet elő bizonyítékokat. Így nem lehet politikát folytatni. Ez katasztrofális következményekkel járhat. Zorin élesen elítélte és leleplez­te a Russell-levélre küldött Hrus­­csov-válasz hamis tálalását, ami­re Stevenson vállalkozott. A Szovjetunió képviselője idézete­ket közölt Hruscsov válaszából, amit áthat a világbéke fenntartása iránti gondoskodás. Ezután Zorin felolvasta azt a válaszlevelet, ame­lyet Hruscsov U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkámak küldött. Az ülésen másodszor felszólaló Stevenson nem tudott egyet­len komoly érvet sem felhoz­ni a Kennedy elnök és Gro­miko külügyminiszter között folyt tárgyalások idején kifej tett tisztességtelen amerikai diplomáciai játék megindo­kolására. Nem tudott mást tenni, mint pa­­tetikus látványos jelenetekhez fo­lyamodott a Biztonsági Tanács ülésén. Az amerikai küldött még a vádló pózát is megpróbálta fel­venni és legalábbis demagóg kérdéseket igyekezett a Szovjet­unió képviselőjéhez intézni. Nem vagyunk amerikai bírósá­gon — emlékeztette Zorin az ame­rikai küldöttet — és nem válaszo­lok az ön ügyészhez illő kérdései­re. Stevenson azonban folytatta a komédiát. Utasítására behozták a Biztonsági Tanács üléstermébe az amerikai központi felderítőszol­gálat hamisítványait. Az ameri­kai küldött ezután felolvasta az amerikai kémszolgálat e hamisít­ványokhoz fűzött „magyaráza­tait”. Zorin emlékeztette a hallgatósá­got arra, hogy az amerikai küldött már egy­­ízben bemutatott az Egyesült WASHINGTON (MTI) Az amerikai nemzetbiztonsági tanács végrehajtó bizottsága, amelynek Kennedy az elnöke, s a hét elején, az amerikai blokád ki­hirdetésékor hozták létre, csü­törtökön este újabb ülést tartott. A megbeszélés egy óra hosszat tartott és semmit nem árultak el róla. Sálingért, a Fehér Ház szóvi­vőjét megkérdezték, történt-e va­lamilyen új fejlemény. A szóvivő nemmel válaszolt. PÁRIZS Franciaország intézkedéseket hozott arra az esetre, ha a kubai válság átterjedne Európára. Nemzetek Szervezetében fény­képhamisítványokat, az ame­rikai központi felderítőszol­gálat Kuba-ellenes készítmé­nyeit. Azokat azonban hama­rosan maga az amerikai sajtó leleplezte. Milyen értékük van ezeknek a fényképfelvételeknek? — vetette fel a kérdést Zorin. Aki egyszer hazudott, annak másodszor már nem hisznek. Sakkal jobb vélemé­nyem volt önről, de sajnos téved­tem. Feltevésem szerint — mond­ta Zorin — mindezek a bemuta­tók és kiállítások az Egyesült Ál­lamok arra irányuló törekvéseit bizonyítják, hogy elterelje a Biz­tonsági Tanács figyelmét a fő kér­désnek, a nemzetközi jog ame­rikai megsértésének és a blokád hadicselekménynek számító beve­zetésének megvitatásától. Ehhez én nem nyújtok segédkezet. Zorin emlékeztetett kormányá­nak nyilatkozatára, melynek ér­telmében a Szovjetuniónak nincs szüksége arra, hogy nagyerejű ra­kétáit és rakétahordozóit más or­szágokban, például Kubában he­lyezze el, anélkül is vissza tudja verni az agresszor támadását. Ste­venson ellenállásba ütközve han­got változtatott és indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács lásson munkához. Meg kell próbálni a béke megmentését — mondta — s mi hajlandók vagyunk ezt meg­tenni. A Biztonsági Tanács ülésén ez­után az EAK és Ghana képviselői üdvözölték Hruscsov és Kennedy U Thantnak küldött válaszát, majd a két küldött indítványára az ülést elnapolták. (MTI) fegyveres erőket „kettes számú készültségi állapotba” helyezték — ez a mozgósítás előtti legma­gasabb készültségi fok. TORONTO . A Canadian Press hírügynökség csütörtökön este jelentette, hogy a november elején az Atlanti-óceán nyugati térségében tervezett kö­zös kanadai—amerikai tengeri hadgyakorlatra nem kerül sor. A hírügynökség szerint a gyakorla­tot azért mondták le, mert Kana­da el akarta kerülni még annak látszatát is, hogy részt vesz az amerikai tengerészet Kuba elleni Jelentések a kubai válságról l ' blokádjában. (MTI) A Kuba elleni tengeri blokád térképe 1962. október 22-én az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette a Kuba elleni tengeri zárlatot. Az USA kormányának ezen provokatív lépése a tengeri hajózás szabadsága elvé­nek lábbal tiprása, agresszióé cselekedet, s a nemzetközi jog súlyos megsértése. Térképün­kön bemutatjuk a blokád földrajzi elhelyezkedését. KOMMENTÁR Van esze... Walker tábornok, alti koráb­ban a nyugat-németországi ame­rikai megszálló csapatok élén szélsőséges fasiszta propagandát fejtett ki, majd az oxfordi faj­üldöző bandák egyik vezetője­ként tette nevét hírhedtté, ismét hallatott magáról. A generálist ugyanis formálisan letartóztat­ták, de egy-két nap múlva ötven­ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Walker azonban a jelek szerint teljes biztonságra törekszik, s ezért most saját maga kérte elmeálla­potának megvizsgálását. Nyilván abból az elgondolásból, hogy ha a „bizonylatot” kiállítják, min­den kockázat nélkül folytathatja a fasiszta eszmék terjesztését és az ötvenezer dollárt is vissza­kapja. Most tehát alapvető kér­dés dől el: ha WaLkert bolond­nak nyilvánítják, akkor elme­orvosi igazolással ingyen foly­tathatja a fasiszta politikát, ha nem, akkor csak óvadék ellené­ben. íme — Walker elmeállapo­ta tökéletesen rendben van. S—i. „Városi harc" — Az U. S. ARMY „bemutatója" Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlinben nézők jelenlétében mutatta be az amerikai had­sereg a „városi harcot”. Az UPI amerikai hírügynökség fotóripor­tere azt a pillanatot örökíti meg, amikor a harc befejeztével bekísé­rik a „foglyokat”. (MTI Külföldi Képszolgálat») KONZULTÁCIÓ Vargabetűk nélkül Elvben mindenki helyesli, gya. “ korlatban is — amíg másról van szó! Mert miért ne lehetne egyetérteni azzal: szüntelenül emeljék a vezetés színvonalát, na­gyobb hozzáértéssel, szakszerűség­gel és eredményességgel dolgoz­zunk gyárban és hivatalban. Még csak vitát sem kavar föl ez a helyes elv, oly meggyőző és ké­zenfekvő az igazsága. Olyan cél­kitűzéseket kell magunkévá ten­nünk, amelyek már a szocializmus kézzelfogható anyagi fölényét rep­rezentálják. De bírjuk-e majd a tempót? Igen, bírjuk, ha közben nem csinálunk vargabetűket, ha munkánkban nem kísért a cseké­lyebb hozzáértésből fakadó bátor­talanság, ha megbízható szaksze­rűség kormányozza lépéseinket. Üjra itt vagyunk a vezetés szín­vonalának problémakörénél. Nem arról van szó, hogy nálunk csapni­való a vezetés, dilettantizmus ural­kodik a gazdasági életben, s el kell kergetni gyárigazgatókat, főmér­nököket, művezetőket és szövetke­zeti elnököket. Ezeket az embere­ket a nép bizalma állította egy-egy posztra, mint olyanokat, akik megbízhatóan képviselik és óvják érdekeit, általában szakér­telemmel dolgoznak, őrködnek a kijelölt irány biztonsága fölött. A megbízatás idején, s későbbi nehéz helyzetekben nem mindig az volt a döntő, hogy akit egy textilgyár élére állítottak, kitűnően értsen a fonás-szövés technikájához, ha­nem az: következetesen képviseli­­e a munkásállamot azon a he­lyen? Amíg a hatalomért és a ha­talom megszilárdításáért izzad­tunk, verekedtünk, ennél maga­sabb szempontot nem ismerhet­tünk el. De már a munkások is megmosolyogják azt a vezetőt, aki csak úgy „elvi általánosságban” ért a termelés, a technika ezerágú problémáihoz, hiszen közben ma­guk is értőivé váltak a termelés tudományának, tízezrével iratkoz­tak szakmai tanfolyamokra, isko­lákba. Soraikból ezerszámra ke­rültek ki a mérnökök, techniku­sok. A vezetők is sokat tanultak, közülük számosán megszerezték a munkájukhoz szükséges legmaga­sabb képesítést — de vannák, akik messze-messze elmaradtak, s nem felelnek meg a mai követelmé­nyeknek. Minden korábbi érde­mük, eszmei és politikai szilárd­ságuk, megbízhatóságuk ellenére azt kell mondanunk ezeknek az elvtársaiknak: az egész nép érde­kében, a szocializmus gyorsabb és biztonságosabb építése érdekében adják át helyüket jól felkészült, energikus, hozzáértő embereknek, akik magasabb színvonalon tud­ják ellátni a vezetés feladatait. T örtént már nem egy ilyen felszólítás, s bizonyosak le­hetünk afelől, hogy történik is még. Az is előfordult, hogy admi­nisztratív módszert alkalmaztak: felmentéssel és kinevezéssel oldot­tak meg ilyen csomókat, mint­hogy másképpen nem ment. Ezek

Next

/
Oldalképek
Tartalom