Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
1962. «September t. 4 Vasárnap A satorváras főterén szabadtéri színpad. A mikrofon előtt fiatal lány a,z ifjúságról, barátságról, szépségről, az életről szaval. A villany fénye beragyogja szőke haját, visszatükröződik a fekete zongora fényes tetejéről, s jut belőle a környező, égbe nyú ló fák törzsére is. a dallam, s a fiúik arcáról eltűnnek a fáradtság nyomai, a napi _.. ----riryiin ij-b_l_üchX 9 • •wwnwwMwiAAM •».*Äi*j«»u*XaOOOflOßö<V,l A viharok bolygója Ez a fantasztikus történetet elmesélő szovjet film Alekszandr Kazancev regényéből készült. A történet egy izgalmas Venus-expedíció útjáról szól, mindvégig lebilincselő, érdekfeszítő formában. A Viharok bolygója az egyik legkitűnőbb szovjet fantasztikus film. (Gyulán a Petőfi Filmszínház játssza szeptember 3—f-ip) 180 ezren hallgatták meg a TIT elmúlt évi előadásait — Az idén még több előadássorozatot terveznek — Ifjúság — barátság — Hogy villany ég a tábor utcáin és a sátrakban, a fiataloknak köszönhetjük — mondják a tábor vezetői A mezőhegyes! ifjúsági leánytábor sátrait most néphadseregünk katonái lakják. A lányok helyét a fiúk vették birtokiikba, s a megye lakóival a barátság már a birtokba-vételnél kezdődött A KISZ megyei bizottsága átadta a teljes felszerelést. Csakhogy egy katonai tábor más, mint egy ifjúsági munkatábor. Már az első hetekben sok segítségre volt szükség. Ez nem is késett. A község kiszesei, az erdészet & az Európa-hírű állami gazdaság vezetői ajánlották fel. Békéscsabán, Orosházán és Gyulán a művelődési otthonban ügyesen megszervezték a gyermekfoglalkozásokat. Vasárnap délelőttönként az otthonok kis vendégei Feri Peri tizenöt év körüli fiú. Arca ! lányos, törékeny lényéből érző- : dik, hogy puha fészekben nevelődött. Szerda reggel Békéscsabán a 9-es autóbuszon ült. Sötétkék ruha volt rajta és kék kihajtós ing. Feri látta: két igen idős nénike is felszállt az autóbuszra. Azt is hallotta, amikor egyikük csendben megjegyezte, hogy nincs ülőhely. Az idősebbik Feri ülése mellé lépett és csaknem egész testsúlyával rátámaszkodott a támlára. A fiú csak ült és nézett előre. Zavarát csak azzal árulta el, hogy néhány perc múlva hátraszőlt a mögötte ülő édesanyjának, hadd lássák, hogy nincs egyedül, mert ugye, ha az anya és a gyerek is ül, az nem olyan feltűnő. Már ajkamon volt az epés kérdés, hogy talán a gyerek beteg?! Aztán mégsem szóltam. Gondoltam kivárom, hátha történik még valami. Elhagytuk az első megállót, s Feri csak nézett, nézett előre. Az idős mama egyre jobban elnehezedett a támasztékon. Néha óvatosan, hogy senki se lássa, lenézett Ferire. Arcvonásai mozdulatlanok maradtak, csak a szemében tükröződött valami za vartság. A másodpercek teltek, senki seiir szólt. Az anya elnézett a támaszkodó asszony mellett. Ugyanő talán majd valahol egyszer azt mondja az udvariatlan legényre: lám ezek a mai fiatalok. De most miért nem szólítja meg a gyermekét? Miért nem mondja a fiának: add át a helyedet annak az idős asszonynak. Miért...? Miért? A kérdések kellemetlenül ostromoltak. Megkönnyebbülten sóhajtottam, amikor Feri hirtelen felugrott és átadta a helyét. A két asszony egyszerre fiit le, kissé összehúzódva, megférték egy ülőhelyen. Feri megvívta a maga harcát egyedül. A döntés nem lehetett könnyű, „hála” a szülői nevelésnek, a vívódás igen sokáig tartott. B. Z. — Baj van a villannyal? Segítünk — mondták, és két hétig nap mint nap eljöttek a gazdaság villanyszerelői, hogy fény ragyogja be a sátorváros főterét, utcáit. Szólhasson a rádió, nézhes. sék a televíziót, működjön a villanymotor és hűtőszekrény. A két hét alatt jobban megismerkedtek, s most már többször keresik fél egymást, a tábor vezetői a gazdaságot és viszont. Majoros János igazgató, Kocsis János titkársági vezető, Kuti József főagronómus és Hudák András neve ismert a táborban. Ismerik a KISZ-titkárt és a község kiszeseit is. A színpadon tovább gördül az előadás. Most éppen Vitaszek Zoltán zongorázik. Magasan szárnyal gyenn éfc-íá rs asj átekokon. mesedélelőttökön vesznek részt és örömmel nézik a televízió műsorát is. Ezek a délelőttök a három városban több száz gyermeket mozgatnak meg. A jó példa nyomán Eleken, Gyo. mán, Vésztőn, Körösladónyban és Sarkadon is igen jól kialakították már ezeket a vasárnap délelőtti gyermek-foglalkozásokat, a íkisebb községekben azonban még nem eléggé szervezettek ezek vagy teljesen hiányoznak. A megyei népművelési tanácsadó a vasárnap délelőttök színvonalának emelése érdekében eddig 30 művelődési otthont látott el gyermekjátékokkal és eggyel-eggyel 40—50 gyermek foglalkozhat. Tervezik, hogy további falusi művelődési ottho-Pontosan olyan kék volt az ég a fejem felett, mint ahogy a költők megéneklik, s pontosan olyan meleg körülöttem, mint a pokolban. Uramisten, tizenöt kilométer utat kell megtennem. Tizenötezer métert, s ha igaz, hogy egy lépés fél méter, akkor harmincezer lépést. Minden tiszteletem a turistáké, s egyidőben elringatott Móricz riport-könyvének címe, hogy „Gyalogolni jó”. A távolban aratógép dolgozott, s néhány kaszás hintázta vállát, olyan egykedvűen, mint langy tavaszi szellők fújdogálnak végig a nyárban pihenő tájékon. Az én gyaloglásom egy ostobaság következménye. Délidő volt. Megálltam gyorsan az út szélén. Autót vártam: kezem felemeltem és intettem már jóelőre, igaz, kicsit fölényesen, kerülve a megalázkodás látszatát is: álljon meg! Az autó úgy suhant el mellettem, mintha levegő lennék. — Hogy szakadjon ki mind a négy gumid! — kiáltottam utána. Dagadt férfi ült a volán mellett, láttam felvillanni közönyös, szívtelen arcát, amint egykedvűen lesi az út szalagját, nem törődve sem élővel, sem holttal. A civilizáció barbára! A civilizáció kultúrembere viszont baktat tovább. Alig egy kilométert, ha megtett eddig. Istentelen sok ez az egy kilométer, nem is merek gondolni a tizennégyre. Autózúgás, intek és maradok. fárasztó munka után most teljesen átadják magukat a zene varázsának. Szépség én művészet Nem könnyű a tábor lakóinak napi munkája. Őket is elkapta a kongresszusi versenyláz, csakhogy ez egészen más. Az erőről, ügyességről, képziettségrcü & harci tudásról adnak tanúbizonyságot nap mint nap. S ez a verseny a legszentebbet: a haza védelmét szolgálja. A felelősség nagy, a munka fárasztó, s ha leszáll az est sokszorosan jólesik a pihenés, szórakozás. Az itteni fiatalok barátsága a megye ifjúságával ezt is lehetővé teszi. Ezen a napon a békéscsabai Balassi művelődési otthon irodalmi színpadának tagjai jöttek el, hogy szórakoztassák a tábor lakó. it. Marik Mária balett-táncos, Gál András, Székelyhídi Magda, Sándor Miklós, Moláth György, Lakos Mária, Tímár Vera mély átérzéssett nyújtják legjobb tudásukat, hogy néhány kellemes percet szerezzenek nézőiknek és hallgatóiknak. Szépség és művészet párosul itt, s ezt nyújtották a Balassi-együttes táncosai és a KISZ- szervezetek művészeti csoportjai is, amikor a tábort meglátogatták. A műsor véget ért. A színpadra irányított villanyfény kialszik, de a lányok és fiúk még maradnak néhány percig. Beszélgetnek, ismerkednek vendéglátóikkal, mi pedig pillantást nyertünk egy tábor életébe és meggyőződtünk arról is, hogy tovább erősödik a honvédség és a megye lakóinak, fiataljainak barátsága. Egy nő ült a volán mellett, hogy ne kapjon tűsarkú cipőt soha életében. Egy nő volt, azt is láttam, hogy hosszú hajú és vékony arcán öntelt beképzeltség és merev visszautasítás járta pimasz táncát. Ez a fúria, ez a benzinkirálynő azt hitte, hogy ha felvesz a kocsijára, kikezdek vele, hogy udvarolni akarok, hogy átfogom a vállát és megcsókolom, illeg mit tudom én még mit nem képzelhet egy ilyen nő, a,kinek feneke alá kocsit ■ adtak és ezzel kitörülték szívéből a legszebb női erényt — a könyörületet Két fecske suhant át az úton, frakkban és fehér mellényben. Irigykedve néztem utánuk. Szárnyuk van, elegánsak és főleg nem kell egy alkalmi stoppautóban reménykedniük, nem kell megalázkodniok és szégyenkezniük. Most egy pótkocsis teherautó hörgött el mellettem, meg sem próbálkoztam a stoppal: tudomásul vettem már jóelőre. hogy egy pótkocsis teherautó nem jótékonysági intézmény. — Meleg van, meleg van? — rikkantott rám valaki, hogy öszsze rezzentem. Egy kerékpáros volt, félmeztelenül, mezítláb taposva a pedált, s jószándékú vigyorral fogta vissza lábbal hajtott technikai csodáját, hogy meghallgas-Az elmúlt évben a TIT 3112 ismeretterjesztő előadást tartott megyénk községeiben és városaiban. Ezeken az előadásokon közel 180 ezren vettek részt, ez előadásonként 56-os átlagnak felel meg. Agrártudományi előadást 282-őt közgazdaságtudományi előadást 185-öt, jogtudományi előadást 162-őt tartottak. Fontos adat, hogy az elmúlt ismeretterjesztési évadban 19 tsz-akadémia fejezte be eredményesen az évet. Jól műsa, vajon mi a véleményem, tényleg meleg van-e? — Nincs. Kimondottan fázom. Adhatna egy bundát — mormogtam vissza dühösen. — Nincs éppen jókedve, azt látom — sértődött meg az ismeretlen és tovakarikázott. — Hát mitől lenne? 100 fok árnyékban? Űjabb autó. Gyalogolok tovább ... Üjabb autó... Káromkodás tovább. Ha most megkérdeznék véleményemet az emberről, meglehetősen furcsán és meghökkentően nyilatkoznék a tárgy kapcsán, feltétlenül igazat adnék a nagy Darwinnak, sokkal inkább a düh, mint materialista meggyőződésem, sokkal inkább a majomban levő ragyogó sértő lehetőségek, mint a tudomány iránti tiszteletem miatt. Átkozott kor, amely gépeiddel, autóddal dölyföt, gőgöt, könyörtelenséget ültettél el az emberbe, kiirtva belőtte a könyörületességet, az együttérzést, Autó! Megőrülnek érte az emberek. Autó! Enélkül úgy látszik, nem szocializmus a szocializmus. ök autóval rohannak előre a szocializmusba, én meg gyalog és izzadva..; Nem tudom, mi erről a véleményük az ködtek a belkereskedelmi akadémiák is. Az új ismeretterjesztési évad terveiben olyan vonás is szerepel, hogy az egyes üzemek, művelődési otthonok általában előadássorozatokat kössenek le és ne esetenkénti előadásokat. A filmvetítéssel egybekötött előadások számát is növelni kívánják, valamint több és színvonalasabb agrártudományi tárgyú előadást terveznek. újságoknak, de biztos ezt is megmagyarázzák és még ebben a magyarázatban én lennék a negatív példa, én: az egoista. Felháborító! — Hova megy? Autó állt meg mellettem. Vagy nagyon elmerültem az emberiség szapulásába, vagy nagyon halkan jött, de úgy éreztem, hogy földbe gyökeredzik a lábam, s megbénul a nyelvem. Kis idő múlva tudtam csak kinyögni: — Na, maga is jól megijesztett, engem... — Lejtő van, kikapcsoltam a motort, hadd hűljön egy kicsit — mondta a sofőr, jól megtermett, javakorabeli férfi, szeme alatt valami régi seb helye — beszáll, vagy marad? — Igazán kedves, persze, hogy megyek... Nagyon meleg van — hebegtem zavartan, de nagy megkönnyebbüléssel és már kapaszkodtam is be mellé, kényelmesen kinyújtóztatva lábaimat. Néhány szót váltottunk csak, máris feltűntek a város házai. Hiába, a technika, a tudomány, az ember diadala a távolságokon ... — Köszönöm szépen ... Akkor én itt leszállók — mondtam és igaz, őszinte, mély szeretettel ráztam meg a felém nyújtott meleg, baráti kezét, ö is lelkesen rázta egy ideig kezemet, s aztán csak ennyit mondott: — Kereken egy tizes... Taxi volt! Gyurkó Géza Mind több művelődési otthonban szervezik meg a gyermekfoglalkozásokat nokat is ellátnak társasjátékokkal. nyik ORSZÁGÚTON
